Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-30 / 151. szám, csütörtök

8 Kultúra Augusztus 11. és 16. között Alsóbodokon: Szőttes Tánctábor MISLAY EDIT Szőttes Tánctábor lesz augusztus 11. és 16. között Alsóbodokon. A tá­bor ötlete a Szőttes Kamara Nép­táncegyüttes néhány fiatal táncosá­nak a fejében született meg. A vá­lasztás azért esett a zoboralji falu­ra, mivel egyrészt az együttes Jöjje­nek a lagziba című műsorában köz­reműködnek az Alsóbodoki Fúvós- zenekar tagjai, másrészt a Szőttes táncosai és a zoboralji adatközlők között baráti kapcsolat alakult ki. Harmadsorban az sem volt mellé­kes szempont, hogy a faluban mű­ködő magán-szakközépiskola kol­légiuma és annak területe, a „rancs” kiváló feltételeket nyújt egy üyen tábor megrendezésére. Reicher Gellért, a Szőttes szerve­zőtitkára elmondta, annak idején a Folklórszövetség sikeres táncház­találkozókat szervezett, később eb­ből alakultak ki a hazai táncház­táborok, ám az utóbbi években ezek a rendezvények eltűntek a nyári kulturális programok közül. Ezért is remélik a Szőttes táncosai, hogy a tábor iránt lesz érdeklődés. Konkoly László tánckarvezető, koreográfus szavai szerint eredetileg „szűkebb- re”, a Szőttes által Pozsonyban szer­vezett évközi táncházak folytatásá­nak tervezték a tábort, de mivel azt tapasztalták, hogy a néptánc iránt van érdeklődés, úgy gondolták, belevágnak egy nagyobb mun­kába, az első Szőttes Tánctábor megvalósításába. Magyarországon és Erdélyben manapság számos néptánctábort rendeznek. A kínálat tehát nagy. Mitől lesz más, egyedi a Szőttes Tánctábor? „Felvidéki táncokat fo­gunk tanítani. Ez lesz az egyetlen tábor, ahol a résztvevők első kéz­ből tanulhatnak felvidéki anyagot - mondta Konkoly László. - Két fő tájegységet választottunk ki: az egyik Zoboralja, a másik Gömör. Technikailag a gömöri táncok a legigényesebbek a Felvidéken, mo­tívummennyiségre is nagyon gaz­dagok. Ezenkívül az esti tánchá­zakban erdélyi táncokat is okta­tunk majd.” A tánctanulás mellett a táborla­kók gyűjtőutakon is részt vehetnek Agócs Attila néprajzkutató vezeté­sével. Főleg énekeket lehet ezen a vidéken gyűjteni, hiszen Zoboralja hagyományőrzői ezeket a mai na­pig éltetik. A fiatal koreográfus sze­rint ez is a Szőttes Tánctábor „spe­cialitása” lesz, erre más táborokban még nem látott példát. „A fő célcsoportunk természete­sen a szlovákiai magyar fiatalság, az alsó korhatár 14-15 év- árulta el Konkoly László. - Elsősorban azok­ra számítunk, akik már táncoltak vagy táncolnak valamilyen együt­tesben. Az utóbbi években elég sok táncegyüttes megszűnt ugyan, de máshol újak alakultak, és az ő munkájukat is segíthetik azok a ta­pasztalatok, amelyeket a Szőttes tánctáborban szerezhetnek.” Ez nem jelenti azt, hogy azok a fiata­lok, akik kezdők, és most szeremé­nek megismerkedni a néptánc szépségeivel, nem jelentkezhetnek. És vátják a táncos lábúakat a hatá­ron túlról is. ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 30. A pályakezdők és szárnypróbálgatók seregszemléjén kevés jó minőségű szöveget talált a zsűri Kiosztották a Pegazus-díjakat A díjakat az ifjú pályakezdőknek Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar írók Társaságának elnöke adta át. Balról Tőzsér Árpád és Balázs F. Attila, a kalapban és szemüvegben Bettes István (ifj. Papp Sándor felvétele) Egy héttel a tanév vége előtt ünnepélyes eredményhir­detéssel és díjkiosztással zárult az idei Pegazus alko­tópályázat, melyet a Szlová­kiai Magyar írók Társasága hirdetett meg középiskolás korú alkotók részére. CSANDA GÁBOR A vers, a próza, valamint a tanul­mány és kritika kategóriákban kiírt irodalmi versenyre egyébként eb­ben az esztendőben is számos pá­lyamunka érkezett, a zsűri - Barak László mint elnök, Balázs F. Attila és Szászi Zoltán összetételben - legalábbis örömmel nyugtázta, hogy a magát megmutatni szándé­kozó kezdőből és helyenként a toll- forgatásban már jártas fiatalból az idén sem volt hiány. Az már más lapra tartozik, fanyalogtak a gya­korló író ítészek, hogy a beérkező jeligés pályamunkák színvonala nem érte el az átlagot sem. Nagyjá­ból ennyiben lehetne összefoglalni az ünnepélyes díjkiosztást meg­előző kiértékelést, melyre, már­mint a zsűri által fontosnak tartot­tak elmondására és a nyeremények (oklevél, könyvcsomag, pénzjuta­lom) átadására díszes keretek közt került sor a Szlovákiai Magyar Kul­túra Múzeumában, Pozsonyban. A színvonalról nyilván az is be­szédesen vall, hogy a kéziratok bí­rálói sem a vers, sem pedig a tanul­mány és kritika kategóriában nem találtak senkit első díjra érdemes­nek. A versek beküldői közül Bara- nyovics Boriszé lett az ezüstérem, mögötte Zatroch Zsuzsa végzett. A tanulmány és kritika műfajában Bí­ró Enikő végzett a 2. helyen, Janko- vič Dávid a harmadikon. Mind­ebből talán már kitetszik, hogy ezúttal a próza aratott: a kategória győzteséül Nagy Alexandrát emel­te ki a zsűri, Koncz Csilla lett a 2., Peniaško Éva a harmadik. A győz­tes munkákat a Szőrös Kő folyóirat közli majd le. Az idei pegazusosok abban min­denképp különböztek az előző éve­kéitől, hogy megmérettetésükbe két Kossuth-díjas író is bekapcsoló­dott; a Szlovákiai Magyar írók Tár­sasága Grendel Lajost és Tőzsér Ár­pádot kérte fel arra, hogy vállalja­nak a pályázat fölött védnökséget. Grendel Lajos a prózai műveket ol­vasta el, Tőzsér pedig a verseket, s a maguk műfajában különdíjakat osztottak ki. A próza különdíját a zsűri által elsőnek kihirdetett nagy­megyeri Nagy Alexandra kapta, a lírában a peredi Száz Pál vitte el a pálmát. Legalábbis Tőzsér Árpád neki ítélte oda a pálmát, behatóan elemezve az ifjú poéta Fák című hosszú versciklusát. Szerinte Száz Pál éppen abban különbözött a ve­le együtt fellépőktől, hogy azokkal ellentétben nem csak konkrét él­ményeinek megszólítójaként, ő- szinte vallomástevőként állt ki a porondra, hanem egyfajta tárgyias költészet leple mögött a megverselt látványt tartotta fontosnak. Grendel Lajos a maga választotta nyertesről és Tündérmese című al­kotásáról beszélt, majd szintén na­gyon élvezetesen arról, hogy a szö­vegeket olvasva milyen ismérvek alapján hozta meg döntését. így lé­nyegében azt fejtegette, mi kell ah­hoz, hogy egy próza számára iro­dalomként legyen felfogható. A formakészséget nevezte a legfonto­sabbnak, azaz hogy a szerző képes legyen az élményeit, érzéseit, gon­dolatait prózába önteni. Fontos to­vábbá a jellemteremtés készsége, tehát hogy tudjon jó figurákat al­kotni, hiszen nem csak az a fontos, hogy saját magát lássa és láttassa a jó szerző, legalább ennyire kívána­tos, hogy a tőle eltérő alkatokat is képes legyen megformálni. Har­madik szempontként a szöveg tem­póját említette, az elbeszélés me­netének, szerkezeti elemeinek jó érzékkel való váltogatását vagy megválasztását, s végül nem árt, ha a prózában jók a dialógusok. Ez te­hát Grendel Lajos receptje. Megszólították, így megszólalt a friss Forbáth-díjas Bettes István is, aki alighanem a társaságnak ahhoz a részéhez intézte pár helyénvaló megjegyzését, mely kimaradt a dí­jazásból. Az irodalmi megmérette­tés, mondta a koszorús költő, nem lóverseny, s személy szerint ő a leg­szívesebben nem osztályozna, dí­jazna. Mindenki, aki ír, alkatilag különbözik a másik írótól, s az al­kati különbségek az irodalomban nem mérhetők. Egyben felidézte a mintegy tizenöt évvel ezelőttre visszanyúló Pegazus-találkozók ha­gyományát, a Mezey Katalin és Papp Márió vezette írókurzusokat- beszélgetéseket. Az elhangzottak alapján aligha­nem ez hiányzik a legjobban a fia­tal írók felkarolásában és támoga­tásában, a tapasztalt szerzőkkel és szerkesztőkkel való beszélgetések, viták, szövegértelmezések. Manap­ság ilyesmire legföljebb írótáborok­ban adódik lehetőség, igaz, a Pega­zus alkotópályázat mostani győzte­sei egyben meghívást kaptak a Szlovákiai Magyar írók Társasága által szervezett írótáborba, melyet augusztus 4. és 6. között tartanak Alsósztregován. A zenészek világszerte izgatottan várják, hogyan fogadják a politikusok akciójukat. A Live8 eseményeit televíziós csatornák százai élőben sugározzák Sztárok Afrikáért - második fejezet PUHA JÓZSEF A világ jelenlegi legjobb zenekarának tartott U2 is fellép - a frontember, Bono a szervezésből is kivette a részét (Képarchívum) A zenei élet sztárjairól köztu­dott, hogy ahol tudnak, segíte­nek. Holnapután Afrikáért kon­certeznek - de elsősorban nem pénzzel, hanem a politikára való nyomásgyakorlással próbálják meg elérni a céljukat. 1985 - Live Aid két helyszínen A sztárok 20 évvel ezelőtt már összefogtak a legszegényebb kon­tinens lakosságáért - Bob Geldof vezetésével. A zenész ’84 végén 40 tagú, híres és elismert éneke­sekből, zenészekből álló csapatot verbuvált a Do They Know It’s Christmas? (Vajon tudják, hogy karácsony van?) című segélydal feléneklésére. A legmenőbbek áll­tak össze, például: Phil Collins, El­ton John, Paul McCartney, George Michael, Paul Young vagy Bono. A felvétel alapozta meg a ’85-ös Live Aid elnevezésű rendezvényt, amelynek célja a pénzgyűjtés volt. A londoni Wembley Stadionban és a philadelphiai JFK Stadionban megtartott koncerteken 40 millió fontnak megfelelő adomány gyűlt össze. Geldof fejében már pár éve ott motoszkált a gondolat, hogy jó volna ismét megrendezni a kon­certet, hiszen a segítségnyújtás most még fontosabb, mint koráb­ban, Afrikában ugyanis a helyzet romlott - a kontinens gazdasága 25 százalékkal esett vissza az el­múlt 20 évben. Tavaly ősszel összecsődítette az angol popzene színe-javát, hogy elkészítsék a Do They Know It’s Christmas? új vál­tozatát. A sztárok igent mondtak a felkérésre, akiket pedig nem kért fel, megsértődtek - mindenki sze­repelni akart a segélydalban. „Túl­ságosan is a bizonyítási vágyvezé­relte őket a stúdiómunka során. Például Bono húsz évvel ezelőtti soráért komoly versengés alakult ki” - mesélte a felvétel egyik hang­mérnöke. Az előző gárdából csak Sir Paul McCartney és Bono hall­ható az új verzióban, amely egy perccel hosszabb az eredetinél, több benne a gitár és a zongora, ráadásul kiegészült egy rapbetét- tel. A maxi cédé november 29-én jelent meg. Mivel nem egységes áron került Európa lemezboltjai­ba, ezért 2,15 és 2,95 font közötti összeg vándorolt minden eladott Bob Geldof, a Live8 főszervező­je (Képarchívum) példány után a Band Aid Trust számlájára, onnan pedig Szudán nélkülöző lakosságához. Bob Geldof december közepén elégedetten nyilatkozott. „A slá­ger újrafelvétele felidézte a 20 év­vel ezelőtti hangulatot, visszahoz­ta a régi emlékeket. Az emberek most jóval tudatosabbak, mint a 80-as években, könnyebben meg­értették azt is, milyen célt szolgál­nak” - mondta a BBC Newsnak, ahol hivatalosan is megerősítette, hogy a dal átdolgozása nem vélet­lenül készült el, ugyanis nyáron a 20 évvel ezelőttihez hasonló, té­vés közvetítéssel támogatott se­gélykoncertet szervez. „Nem hagy nyugodni az a szégyen, ami Afri­kában történik. Három másod­percenként meghal egy gyermek a nyomor miatt. Ez ellen tennünk kell. Még nem tudom,' miként te­hetnénk többet, mint azon a dicsőséges 20 évvel ezelőtti na­pon, hiszen az a rengeteg pénz is túl kevésnek bizonyult. A problé­ma túlságosan mély ahhoz, hogy segélyekkel megoldható legyen” - tette hozzá a zenész. 2005 - Live Aidből Live Eight A 20 évvel ezelőtti segélykon­cert tehát megismétlődik - július 2-án Live8 néven öt városban: Londonban, Philadelphiában, Ró­mában, Berlinben és Párizsban kerül megrendezésre. Geldof és társai időközben rájöttek, miként tehetnek többet az afrikai éhező­kért - a segélykoncerteken nem a pénzgyűjtésen lesz a hangsúly, hanem a figyelemfelkeltésen, a politikára való nyomásgyakorlá­son. Az időpont is tudatos, négy nappal később ugyanis a skóciai Gleneagles nevű kisvárosban ta­lálkoznak az ipari nagyhatalmak és Oroszország vezetői, a G8-ak. A koncert a gazdasági csúcstalál­kozóra kíván nyomást gyakorolni - ezért kapta a Live8 nevet, ami­dnek kiejtése hasonlít az eredeti Li­ve Aidhez. A rendezvény legfon­tosabb célkitűzése: az afrikai or­szágok adósságainak eltörlése, az ellenük alkalmazott gazdasági védővámok felszámolása, és olyan folyamatok elindítása, ame­lyek segítik önfenntartóvá válni ezeket az államokat. A csúcstalál­kozó alatt a Long Walk To Justice program keretében a szervezők Skóciába várnak több tízezer ze­neszerető embert, hogy jelenlé­tükkel tiltakozzanak a tarthatat­lan helyzet ellen. Geldof felszólí­totta a londoni Hyde Parkban ese­dékes koncert közönségét, hogy utána utazzanak Skóciába, és nyomatékosítsák a Live8 üzenetét a G8 vezetőinek. „A legszegényebb országok teljes adósságának eltörlését akarjuk. A segélyek megduplázását, és jól át­gondolt segélyeket. Extra 50 milli- árdot! És ami a legfontosabb: ko­moly és drámai előrelépést a keres­kedelmi igazságtalanságok meg­szüntetésére, hogy a szegény or­szágok is bejuthassanak a gazda­gok piacára” - nyilatkozta az ese­mény sajtóértekezletén Richard Curtis filmrendező, a koncertek társszervezője. A sajtótájékoztatón rettenetes képeket játszottak be haldokló, különböző élősködőkkel teli afrikai gyerekekről. A résztvevők A szervezők kérésére az egész zenészvilág megmozdult. A Live8- en fellép Mariah Carey, Dido, An­nie Lennox, Madonna, Joss Stone, Sir Elton John, Sir Paul McCart­ney, Robbie Williams, a Bon Jovi, a Coldpay, a Duran Duran, a Jami- roquai, az R.E.M., a Scissor Sis­ters, a U2... Az esemény egy zene- történeti szenzációval is szolgál: több mint két évtized után újra együtt játszik a legendás Pink Floyd négy tagja: David Gilmour, Nick Mason, Roger Waters és Ri­chard Wright. „Én is minden erőmmel azon leszek, hogy meg­győzzem a G8 vezetőit a szegény­ség felszámolásáért tett erőfeszí­tések fokozásának fontosságáról” -jelentette ki David Gilmour. A Live8 eseményeit televíziós csatornák százai élőben sugároz­zák szerte a világon. A koncertek szünetében interjúk színesítik a műsort, és visszatekintések is lesznek a húsz évvel ezelőtti Live Aidre. Geldof szerint lehetetlen­ség megjósolni, hányán követik majd az eseményeket a helyszíne­ken és a képernyők előtt. A zenészvilág összefogott, szombat után már tényleg a poli­tikusokon a sor.

Next

/
Thumbnails
Contents