Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-29 / 150. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 29. Szülőföldünk 31 Nem az a cél, hogy valakinek a magánéletét figyeljék, csupán a közterületeken történő eseményeket rögzítik Biztonsági kamerák Vágsellyén Vágsellye. Ha minden a tervek szerint halad, augusztus végétől utcai térfigyelő biztonsági kamerákat helyeznek üzembe a városban. GAÁL LÁSZLÓ Peter Krokavec, a városi rendőrség parancsnoka elmondta, Vágsellyén évek óta téma a kamerák felszerelése, de most a megvalósítás kérdése is napirendre került. Az illetékesek a napokban értékelték a város által kiírt pályázatot, és kiválasztották a kamerákat üzemeltetni hivatott céget. Nyolc ipari kameráról van szó, amelyeket a város különböző pontjain helyeznek el. Négy forgó kamera lesz a Fő utcán, ahol a legnagyobb a forgalom. Egy kamera a Pázmány Péter utca és a SNP utca kereszteződésében, és kettő kerül Vágvecse városrészbe (a Hollý utca és a Svoboda tábornok utca kereszteződésébe, valamint a Lúčna utcába). „A biztonsági kamerák felállításának nem az a célja, hogy valakinek a magánéletét figyeljük, csupán a közterületeken történő eseményeket rögzítjük. Éppen ezért a kameráknak lesz úgynevezett magánzónája, vagyis ha például fordulás közben valakinek a lakásablakára vagy az erkélyére irányul, árnyékolt felvétel készül” - mondta Krokavec. A célja a közterületeken elkövetett bűncselekmények megelőzése, és a parancsnok szerint erre már az is nagy esélyt ad, hogy az emberek tudatában lesznek: figyelik őket. A felvételeket a városi rendőrség épületében elhelyezett monitorközpontban fogják figyelni, tehát ha kell, időben közbe tudnak lépni a járőrök. Természetesen a rögzített képanyag az események utólagos értékelésére is lehetőséget nyújt. A rendszerre a város költségvetéséből 1,5 millió koronát különítettek el, és a bűnmegelőzéssel foglalkozó kormánytanács az idei évre 200 ezer koronát szavazott meg a vágsellyei projekt támogatására. A kamerák elhelyezésénél figyelembe vették, hol a legnagyobb a lakosság koncentrációja, valamint azt, hogy az útkereszteződésben elhelyezett kamerák a lehető legnagyobb területet „befogják”. Ha a helyzet úgy kívánná, egyes kamerákat más utcákra helyeznek át. Peter Krokavec szerint már az csökkentheti a bűnesetek számát, hogy az emberek tudni fogják, kamera figyeli őket az utcán (Szőcs Hajnalka felvétele) Az Orange mobilszolgáltató pályázatán nyert pénzből sóbarlang kialakítását tervezik a nyárasdi óvodában Somadrin - üzlet vagy gyógyászat? JÓZAN MÓNIKA Nyárasd. Negyvenhatezer koronát nyert a dunaszerdahelyi járásbeli község egy sóbarlang kialakítására az Orange Konto Esély az ön régiójának pályázati kiírásán. A Somogyi István képzőművész és feltaláló nevéhez fűződő magyar találmány alapján a helyi óvoda égjük termében alakítanák ki a Somadrin sóoldatot párologtató helyiséget. Egyes allergológus- immunológus szakorvosok szerint a sószobák alkalmasak lehetnek az alsó és felső légúti megbetegedések alternatív kezelésére, a szlovák közegészségügyi hivatal szerint a párologtatók nem ártalmasak az egészségre, de gyógyhatásúk sincs. Gutái Darina, a hetvenhét gyermeket foglalkoztató magyar tannyelvű óvoda igazgatónője két okból tartja fontosnak a sóbarlang kialakítását. Egyrészt a gyermekek közül sokan allergiásak, másfelől az oktatási intézmények közti konkurenciaharc is megköveteli újdonságok bevezetését. Szlovákiában már több helyen létrehoztak sótéglákból és nagy párologtató edényekből álló mesterséges sóbarlangot. Nyárasdon a nyári szünidő alatt szeretnék kialakítani a szobát az óvoda egyik termében. A pályázat előtt szakorvosi véleményt is kértek, Svetozár Angst dunaszerdahelyi allergoló- gus ajánlotta a barlang rendszeres látogatását. „Csak a természetes mélybarlangok lehetnek gyógyhatásúak. A mesterségesen kialakított szobákból hiányzik a nyomás és a megfelelő klíma, ezért azok létesítésének pusztán üzleti szerepe van - nyilatkozta lapunknak Misányik Tibor higiénikus. - A nyárasdi óvodában nem indokolt sóbarlang kialakítása, mert csak egészséges gyermekek járnak oda, nem felel meg a működési rendnek, és megváltoztatja a gyermekek napirendjét is. Nem relaxálásra, hanem mozgásra van szüksége az óvodás korosztálynak.” A dunaszerdahelyi közegészségügyi hivatalhoz még nem nyújtott be kérvényt a nevelési intézmény. A nyárasdi óvodások egy csoportja (A szerző felvétele) Nagymagyaron és Szentmihályfán már működnek, Nyárasdon és Dunaszerdahelyen folyik a pályáztatás Közösségi szociális munkások alkalmazása JÓZAN MÓNIKA Dunaszerdahely. Július 1-jétől közösségi szociális munkásokat és asszisztenseket fog alkalmazni Nyárasd és Dunaszerdahely önkormányzata a Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal jóvoltából. Nagymagyaron és Szentmihályfán már áprilistól működik a program, melynek célja a munkaerő-piaci és társadalmi integráció. „A három évig tartó programban a községek csak álláskeresőket alkalmaznak. A bérüket mi finanszírozzuk, a települések 3-6 százalékkal, általában helyiségek, az iroda fenntartási költségeinek fedezésével járulnak hozzá a remélt szociális felemelkedéshez” - nyilatkozta Hanuliak Ildikó, a Dunaszerdahelyi Körzeti Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal foglalkoztatási szolgáltatások főosztályának igazgatója. A rászorulók célcsoportjának nagyságától függően egy-két érettségizett szociális munkást, és két-négy asz- szisztenst alkalmazhatnak az önkormányzatok. Nagymagyaron a lakosság kétharmada roma, így két szociális munkás és négy asszisztens foglalkozik az ügyfelekkel. Főként a rendtartást, a községi munkákat és a fiatalok szabadidős tevékenységét szervezik. Matiaško László polgármester értékelése szerint sok segítséget jelent az új munkaerő, és mivel saját közösségükből valók az asszisztensek, remek közvetítőként működnek. A község óvodájában évek óta foglalkoztatnak roma asszisztenst, és ösztönző pótlékért is 140 embert alkalmaznak, ami meglátszik a rendezett faluképen is. Nyárasdon e héten tartották a jelentkezők első meghallgatását. Mivel kevesen jelentkeztek és nem mindenki felelt meg a feltételeknek (tartós munkanélkülinek kell lennie és érettségizettnek), újabb meghallgatások lesznek. A cél olyanokat találni, akik segítséget nyújthatnak a szociális ügyek intézésében, és tanácsadást is folytatnának a nem roma hátrányos helyzetű lakosság körében is. Magyarországi és szlovákiai környezetvédők az Ipolyt tisztítják a folyó alsó szakaszán. Beszámolónkat regionális mellékletünk jövő heti számában olvashatják. Negyedszer rendeztek gulyásfőzőversenyt Vízkeleten Ezúttal is közönségsiker ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Vízkelet. A Galánta melletti községben a helyi önkormányzat és a sportegyesület immár negyedszer rendezte meg a gulyásfőzőversenyt. Ezúttal tizenegyen próbáltak szerencsét, nemcsak Vízkeletről, hanem Kosútról, Hidaskürtről és Nagymácsédról is érkeztek „mesterszakácsok”, akiket népes csapat buzdított. Mindenki saját alapanyagból főzött, majd négyórányi kevergetés és ízlelgetés után a zsűri is megkóstolta a finomságokat. Az ízbírók (Pomothy László gazdasági és Berényi József külügyi államtitkár, valamint Ha- lag György polgármester és Bodri János alpolgármester) igencsak nehéz helyzetben voltak, amit az is bizonyít, hogy több mint egy órán át eszegettek, tanakodtak, kik is kerüljenek a dobogós helyekre. Végül hazai sikernek tapsolhatott a mintegy 500 jelenlévő: Halász Bertalan bikamiriggyel ízesített babgulyása kapta a legtöbb pontot (87). A második helyen a vízkeleti labdarúgó-szakosztály elnöke, Mészáros Tibor végzett (78), marhagulyása olyannyira ízlett a családtagoknak, barátoknak, hogy a mesterszakácsnak nem is jutott belőle! A kosúti Tóth Gyula köröm- pörköltje kapta a harmadik legtöbb szavazatot (72). Nem kis meglepetésre Gál Richárd és a vízkeleti ifjúsági futballcsapat végzett az előkelő negyedik helyen, a fiatal sportolók marhagulyása is nagyon ízlett a jelenlévőknek. A nagy közönségsikerrel végződött gulyásversenyt követően hajnalig tartott a diszkó a vízkeleti focipályán, (zsi) Szakmát adnak a csökkent képességűeknek is Speciális oktatás alap- és középfokon Ekecsen JÓZAN MÓNIKA Ekecs. Június 16-tól Magyar Tannyelvű Egyesített Speciális Iskola néven működik a csallóközi régió egyetlen, csökkent képességű gyermekeket befogadó alap- és szakközépiskolája. Az értelmi fogyatékkal élő és halmozottan sérült diákokat is oktató intézménynek Hecht Anna, a Nagyszombati Kerületi Tanügyi Hivatal elöljárója adta át a hivatalos okiratot, amellyel összevonták a két intézményt. Az iskolát alapfokon 84, középiskolásként pedig 21 diák látogatja. Bentlakásos és bejáró gyermekek is vannak közöttük, 29 pedagógus foglalkozik velük. Tomáš Erzsébet igazgatónő elmondása szerint hiány mutatkozik szakképzett gyógypedagógusokból, az alkalmazottak közül jelenleg tízen vesznek részt átképzésen. Iskolájukban sikerélménye lehet minden diáknak, aki az alapiskolák követelményeit nehezen vagy egyáltalán nem tudná teljesítem. Az oktatói-nevelői munkában maximálisan az egyéni bánásmód érvényesül, kis csoportokkal dolgoznak. „Már most túljelentkezés van a szakközépiskolai osztályba. A varró szak mellett jövőre szeretnénk amolyan fiúsabb szakmával is bővíteni a középiskolát. Készülünk az épületek felújítására is” - mondta lapunknak Tomáš Erzsébet. Az iskola diákjai és tanárai június 16-án ünnepi műsort készítettek az egyesítés tiszteletére, és az ünnepségen részt vett Szigeti László oktatási államtitkár is. Hecht Anna a kerületi és helyi önkormányzat együttműködésének fontosságáról szólt az egyesítési ünnepségen. Mellette Tomáš Erzsébet iskolaigazgató és Szigeti László oktatási államtitkár. (A szerző felvétele)
