Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-29 / 150. szám, szerda
12 Európai unió ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 29. Tony Blair biztatja az új tagállamokat Pozsony nem aggódik ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Évente több tízmilli- árd korona kára származhat Szlovákiának abból, hogy két hete nem hagyták jóvá a 2007-2013 közötti időszakra szóló költségvetést. Természetesen csak elméletileg, abban az esetben, ha egyáltalán nem sikerülne az új költségvetési időszakot beindítani, de eny- nyire azért nem rossz a helyzet. A szlovák pénzügyi tárca szakértői szerint az uniós büdzsé hiánya a hazai költségvetés tervezését bonyolíthatja a dolgok elhúzódása esetén, mivel nem fogjuk tudni, mennyi pénzre számíthatunk Brüsszeltől és mennyit kell befizetni a közös kasszába. De van még elég idő - legkésőbb a jövő év első felében, az osztrák elnökség alatt - a megállapodásra. Az uniónak van tapasztalata a hasonló válsághelyzetek kezelésében. Most azért reagált mindenki érzékenyen, mert a csúcs kudarca közvetlenül a két sikertelen - francia és holland - referendum után következett be. Szlovákia 2004-2006 között 1,2 milliárd euróra számíthat Brüsszeltől, vagyis a 3 év alatt évente 50 milliárd koronával kaphat többet, mint amennyit befizet a közösbe. A leköszönő luxemburgi elnökség el nem fogadott javaslata szerint 2007-2013 között hozzávetőleg 8,8 milliárd euróra (kb. 330 milliárd. korona) számíthatott volna - de csak akkor, ha képesek lennénk olyan projektek kidolgozására, hogy a nekünk ítélt csomagot 100 százalékra ki tudjuk meríteni. Tony Blair hétfőn azt mondta, nem hagyja cserben a kelet-európai új tagokat a nekik járó uniós költségvetési juttatások ügyében a pénteken kezdődő soros brit elnökségi félév alatt. A másik, amit hangsúlyozott, az uniós pénzelosztás gyökeres reformja, az agyonbírált mezőgazdasági támogatások lefaragása. Az alábbi táblázat szemlélteti, hogyan részesedtek tavaly a tagországok az uniós költségvetés 40 százalékát kitevő Közös Mezőgazdasági Politika (CAP) alapjából, (s, ú) A tagországok részesedése a mezőgazdasági alapból 2004-ben Ország euróbán százalékban Franciaország 9,389 milliárd 21,0 Spanyolország 6,319 milliárd 14,1 Németország 6,034 milliárd 13,5 Olaszország 5,023 milliárd 11,2 Nagy-Britannia 3,987 milliárd 8,9 Görögország 2,778 milliárd 6,2 Írország 1,830 milliárd 4,1 Hollandia 1,262 milliárd 2,8 Dánia 1,217 milliárd 2,7 Ausztria 1,142 milliárd 2,6 Belgium 1,073 milliárd 2,4 Lengyelország 873 millió 2,0 Finnország 869 millió 1,9 Svédország 849 millió 1,9 Portugália 823 millió 1,8 Magyarország 182 millió ■r, . 0,4 Csehország 168 millió 0,4 Litvánia 148 millió 0,3 Szlovákia 121 millió 0,3 Lettország 99 millió 0,2 Szlovénia 85 millió 0,2 Észtország 46 millió 0,1 Luxemburg 38 millió 0,1 Ciprus 23 millió 0,1 Málta 8 millió Az EB kifizetése a tagországoknak 339 millió euró, 0,8 százalék. Az összköltségvetés 44,760 milliárd euró. Forrás: MTI Azonos súllyal essen latba az ellenőrzési rendszer szigorítása és az egyéni jogok tiszteletben tartása Határőrizeti reform az EU-ban Az új jogszabály az új tagállamokra is vonatkozik majd, bár várhatóan csak 2007-ben csatlakoznak a schengeni rendszerhez (CTK-felvétel) Brüsszel. Az Európai Parlament a múlt héten támogatta a határőrizeti rendszer reformjáról szóló javaslatot. Mivel az előzetes tárgyalások során már az Európai Tanács és az EB is egyetértett a javaslattal, a jogszabály-alkotási eljárás várhatóan már az első olvasat után lezárul. ÖSSZEFOGLALÓ A képviselők célja az volt, hogy az új szabályozás kialakításánál azonos súllyal essen latba az ellenőrzési rendszer szigorítása és az egyéni jogok tiszteletben tartása. A rendelet azt szeremé biztosítani, hogy a tagállamok a belső határok leépítésével egyidejűleg erősítsék a külső határok ellenőrzését. Az európai képviselők a tárgyalások során emellett azt is hangsúlyozták: semmiféle diszkriminációt nem szabad alkalmazni a nem uniós állampolgárokkal szemben í külső határokon. Az EP kezdeményezésére bekerült a jogszabályba egy, az ellenőrzések végrehajtásáról szóló rész, amely az emberi méltóság védelme érdekében külön kiemeli: tilos a nem, származás, vallás, fogyatékosság, kor, illetve szexuális orientáció szerinti megkülönböztetés. A jelentéstevő, Micheál Cashman szerint véget kell vetni az „idegen kinézetű személyek” másokénál alaposabb ellenőrzésének is. A honatyák más pontokon is erősítenék az egyéni jogok védelmét. A tagállamok így a jövőben csak akkor tagadhatják meg egy harmadik országból érkező személy beléptetését, ha ezt az előírott formában, pontosan és kellő megalapozottsággal indokolják. A visszautasítot- taknak joguk lesz fellebezni a döntés ellen. A tagállamoknak emellett részletes statisztikát kell vezetniük a visszautasításokról, azok okairól, és ezekről évente egyszer az EB előtt is be kell számolniuk. A jelentés arra is felszólítja a tagállamokat, megfelelően tájékoztassák a harmadik országokból érkezőket arról, milyen dokumentumokat kell felmutatniuk a határon. A tervezet számos szabályt vezet be, amely szigorúbbá és hatékonyabbá teszi a külső határokon folyó ellenőrzést. Itt mindenkinek - az EU-polgároknak is! - be kell majd mutatniuk dokumentumaikat. A határőrizeti szervek nemzeti és uniós adatbázisok alapján ellenőrizhetik majd, hogy a belépni kívánó személy nem jelent-e valós veszélyt a belbiztonságra. A harmadik országokból érkezők kötelezően, be- és kilépéskor is pecsétet kapnak útlevelükbe. Nekik be kell jelenteniük, hová tartanak és igazolniuk kell azt is, rendelkeznek-e az európai tartózkodáshoz szükséges pénzzel. Az amszterdami szerződés 1999- ben integrálta a schengeni rendszert az uniós joganyagba. Azóta hiányzott azonban a belső és külső határok kezelésére vonatkozó tisztajogi háttér kialakítása. Az új rendelet a kihirdetésétől számított hat hónap múlva lép életbe. Területi hatálya kiteljed Izlandra, Norvégiára és Svájcra is. Nem terjed ki viszont Nagy-Britanniára és Írországra. Dániának külön kell ratifikálnia a jogszabályt. Az új tagállamokra is vonatkozik majd, bár várhatóan csak 2007-ben csatlakoznak a schengeni rendszerhez. Egyébként ez az első alkalom, hogy az Európai Parlament gyakorolhatja együttdöntési jogkörét ezen a területen. Az Európai Tanács 2004 novemberében döntött úgy, hogy az EP 2005 januárjától ilyen jogosítvánnyal bírjon a határőrizet, a vízumpolitika és az illegális bevándorlás területén. (EP-sajtószolgálat) A bevándorlók befogadásának kérdésében továbbra is maguk a tagállamok döntenek • • Ot év múlva szakemberhiány alakulhat ki ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az EU munkaképes lakosságának számbeli csökkenése miatt öt év múlva szakemberhiány alakul ki a térségben. Az unió a gazdasági okok miatti bevándorlás jogi rendezésével próbálja orvosolni a gondokat. Az EB a bevándorlásról, integrációról és foglalkoztatottságról szóló jelentésében megemlíti, az EU-beli demográfiai változások következtében 2010 utánra várható a munkaképes lakosság csökkenése. A jelentés szerint 2010 és 2030 között a 25 tagú unióban 20 millióval csökkenhet a munkaképes korúak száma a jelenlegihez képest. Egyes területeken már most is megfigyelhető a szakemberek hiánya. 2003 elején a bevándorlók az EU lakosságának 3,5 százalékát tették ki. 2003-ban az EU-25 lakossága 1,9 millió fővel gyarapodott, ezt főleg az 1,7 millió bevándorlónak köszönheti az öreg kontinens. Az Eurostat becslése szerint az elkövetkező két évtizedben (2005 és 2025 között) az EU-25 lakossága 13 millióval gyarapszik - szinte kizárólag a bevándorlás következtében! Az öregedő társadalom negatív hatásaival a lisszaboni stratégia is megpróbált szembenézni, s a bevándorlás a felvetett lehetőségek egyike volt. Az EB 2001-ben kidolgozott egy direktíva-javaslatot, amely a harmadik országokból származó állampolgárok bevándorlását és tartózkodását szabályozza, ha az állampolgár célja a fizetett munkaviszony vagy más önfoglalkoztató gazdasági tevékenység. A bizottság most úgy látja, elérkezett az ideje, hogy újjáélessze a kezdeményezést. Az Európai Tanács 2004 novemberében elfogadott Hágai Programja külön felkéri a bizottságot, dolgozzon ki 2005 vége előtt egy, a gazdasági bevándorlással kapcsolatos irányelvet. Idén januárban a bizottság bemutatta a gazdasági bevándorlás Zöld Könyvét (Green Paper), s a dokumentum vitája nemrégiben kezdődött. A Zöld Könyv nem nyitja meg központilag az utat a gazdasági bevándorlók előtt, hanem bizonyos irányelveket fogalmaz meg. A bevándorlók befogadásának kérdésében továbbra is maguk a tagállamok döntenek, (eurohirek.hu) Az észtek többsége nem ért egyet az ország területének bárminemű csökkentésével - nőtt az EU-ból való kiábrándultság is Oroszország kiugrik a határszerződésből, Tallinn sajnálja TÖNU KALVET Nem enyhül a feszültség a friss uniós tag Észtország és a nagy szomszéd között, Oroszország ugyanis a múlt héten bejelentette: nem nyújtják be a parlamentbe jóváhagyásra az észt-orosz határszerződést. Az észt külügyminisztérium kifejezte sajnálkozását, s rámutatott: az észt fél jó szándékáról tett tanúbizonyságot, hiszen a május 18-án aláírt megállapodásokat az észt parlament már június 20-án ratifikálta is. Moszkva azzal indokolta döntését, hogy az észt törvényhozás Oroszország számára elfogadhatatlan kitételeket illesztett az azokat becikkelyező törvénybe a ratifikálási eljárás során. Konkrétan: a becikkelyező törvénybe Észtország szovjet megszállására utaló szövegrészt illesztett. (Az oroszok nem ismerik el, hogy a Szovjetunió annektálta a balti államokat, hanem önkéntes csatlakozásnak minősítik bekebelezésüket.) Az igazságos tartozik: Észtországban is sokan ellenezték az ilyen megállapodást Moszkvával. Egyesek szerint a törvényhozás az észt alkotmányba ütközően ratifikálta a határszerződést. Ennek értelmében ugyanis Észtország lemond területének azon részéről, amelyet a szovjet megszállás elején, az 1940-es években elvettek tőle, majd az Orosz Föderációhoz csatoltak, és ahonnan - eltérően Észtország többi részétől - a Szovjetunió felbomlása után sem vonultak ki a megszálló csapatok. Az orosz uralom alatt lévő észt terület 2330 négyzetkilométer, ami az ország egész területének 5,2 százalékát teszi ki. Becsült értéke az ingatlanpiacon legalább 15 müliárd észt korona (kb. egy- milliárd euro), nem számítva bele a területen található ásványi kincseket (üveggyártásra alkalmas homok, kerámiaagyag, bauxit, olajpala és a májusban napvilágra került adatok szerint olaj is). Jogi szakértők szerint törvényellenessé az teszi a határmódosítást, hogy az észt alkotmány több cikkelye sem engedi meg az ország területe bármely részének elajándékozását. A legfontosabbik, a 122. cikkely kimondja: „Észtország szárazföldi határait az 1920. február 2-án kötött Tar- tui Békeszerződés és egyéb államközi egyezmények állapítják meg, tengeri és légi határait nemzetközi szerződések alapján rögzítik”. A cikkely nyelvi és jogi elemzése kimutatta: a Tartui Békeszerződés kifejezetten az észt-orosz határra, míg az „egyéb államközi egyezmények” kifejezés Észtország más határaira vonatkozik. Az észt kormány elsősorban az oroszokkal való jószomszédi viszony ápolásának fontosságával indokolta a törvénysértő lépést és a szavazópolgárok véleményének semmibevevését. A legkülönbözőbb közvélemény-kutatások szerint ugyanis a megkérdezettek 71-82 százaléka támogatja a Tartui Békeszerződésben megszabott országhatárt. A legtöbb észt számára egy tragédia megduplázását jelentette a június 20-i ratifikálás: 65 éve, ugyanazon a napon, június 20-án szállták meg a szovjet csapatok az Észt Köztársaságot. A lakosság körében nőtt az EU-ból való kiábrándultság is: az unió külső határáról lévén szó, az észtek erős támogatásra számítottak Brüsszeltől. Ehelyett az EU a szerződés aláírására ösztönözte Tallinnt. Moszkva szerint most az észt térfélen pattog a labda, Tallinnak kell lépnie. Az orosz fél tegnap azt közölte észt partnerével, hogy lépéseket tesz a május 18- án aláírt megállapodásban vállalt „nemzetközi kötelezettségek érvénytelenítése felé”. Szakértők szerint ez azt jelenti, hogy Oroszország felmondja a határszerződést, és az ügy újratárgyalására lesz szükség. A szerző tallinni munkatársunk
