Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-25 / 147. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZŐ 2005. JÚNIUS 25. RÖVIDEN Autósztrádán Splitig Zágráb. Horvátország a jö­vő hétfőn adja át a forgalom­nak az utolsó, 33 kilométeres autópálya-szakaszt, így teljes­sé válik a magyar-horvát ha­tárt Splittel összekötő autó­sztráda. Ennek köszönhetően a magyar határtól Dél-Dalmá- ciáig akár 3 és fél óra alatt el lehet majd jutni. A Zág- ráb-Split közötti 380 km hosz- szú autópályát 2002-ben kezd­ték építeni, az ország eddigi legnagyobb beruházásának értéke átszámítva túllépte a 100 milliárd koronát, (ú) Kwasniewski segít Blairnek Varsó. Aleksander Kwas­niewski lengyel elnök tegnap közölte: kész segítséget nyúj­tani a brit kormányfőnek az EU megreformálásához. Ezzel Tony Blairnek, az EU követke­ző soros elnökének az Európai Parlamentben csütörtökön el­hangzott beszédére reagált. „Blair azt mondja, megkísérli a változások megkezdését a kö­vetkező félévben. Szívemből kívánom ezt neki. Lengyelor­szág támogatni fogja” - mond­ta Kwasniewski a közszolgálati rádióban. Ugyanakkor „euró­pai szolidaritást” sürgetett az alapok elosztásában, aminek Lengyelország - az új tagál­lamok legnagyobbika - az el­sődleges kedvezményezettje. „Nem hagyhatjuk a franciákat a britekkel vitatkozni, és köz­ben hagyni, hogy elfeledkez­zenek az új tagok problémái­ról” - tette hozzá. (MTI) Hatvan évre ítélték Washington. Hatvan év börtönbüntetésre ítélte csütör­tökön egy amerikai bíróság Edgar Ray Killent, a Ku-Klux- Klan egykori tagját három pol­gárjogi harcos 41 évvel ezelőtti meggyilkolásának a megszer­vezésében játszott szerepéért. Marcus Gordon bíró az ember­ölésért kiszabható legsúlyo­sabb büntetést hozta, mindhá­rom áldozatért 20-20 évvel súj­totta a ma nyolcvan éves Killent, aki tolószékben hall­gatta végig az ítéletet. A bíró szólt arról is, hogy gyakorlati­lag életfogytiglani börtönre szóló ítéletet hirdet, de a tör­vény nem veszi figyelembe a vádlott életkorát. Az 1964-ben fűrészmalmot működtető, és szabadidejében baptista prédi­kátorként tevékenykedő Killen riasztotta és-heccelte fel a fajül­döző Ku-Klux-Klan tagjait, és szervezte meg helyi vezetőjük­ként a hármas gyilkosságot, sőt a holttestek elrejtését, még ha nincs is bizonyíték arra, hogy ő is jelen lett volna, amikor az életük kioltották. (MTI) Killent 1967-ben a fehérek­ből álló esküdtszék határo­zatképtelensége miatt fel­mentették (Reuters) Rafszandzsani reformokat is ígért, Ahmadinedzsád határozottabb fellépést a Nyugattal folytatandó tárgyalásokon Iránban a kemény és a puhább iszlám között is választottak Rafszandzsani és Ahmadinedzsád. Ma kiderül, kettejük közül ki lesz a reformer Hatami utóda. (Reuters-felvételek) ÖSSZEFOGLALÓ Teherán. Iránban tegnap tartot­ták az elnökválasztás megjósolha­tatlan kimenetelű második fordu­lóját; szakértők drámai versenyre számítottak a konzervatív és a mér­sékelten konzervatív jelölt között. Igazi válaszútról beszélnek az isz­lám köztársaság életében, mert konzervatív győzelem esetén fel­számolhatják a leköszönő Hatami államfő által bevezetett (óvatos) reformokat, minden állami intéz­ményben ismét a keményen kon­zervatívok vehetik át a hatalmat, s tovább bonyolódhat Irán és a külvi­lág viszonya. Ali Hamenei ajatollah, Irán leg­főbb vallási és politikai vezetője az elnökválasztási szavazáson való tö­meges részvételre szólított fel teg­nap, s kijelentette: bízik a szavazás tisztaságában. Hamenei az állami televízióban, miután egyenes adás­ban leadta szavazatát, arra kérte a választásokat irányító és ellenőrző szerveket, a szavazatokat pártosko­dás és beavatkozás nélkül számlál­ják meg. Az ajatollah szerűit a múlt heti első forduló teljes egészében tiszta volt. Márpedig egy nappal korábban, csütörtökön, választási csalások gyanúja miatt őrizetbe vettek 26 embert a hatóságok. A belügyi tár­ca közleménye szerint a múlt pén­teki első fordulóban 104 esetben észlelték a választási törvények megsértését. Negyvennégy esetben katonák voltak az érintettek. Mind­ezek következtében őrizetbe vettek 26 személyt, köztük egy magas rangú katonatisztet is. A letartózta­tások némileg megerősítik az üáni reformszellemiségű erők azon állí­tását, hogy az 1. fordulót „piszkos trükkök” árnyékolták be. A refor­merek kétkedve fogadták, hogy oly hirtelen emelkedett az ultrakon­zervatívnak tartott Mahmúd Ahmadinedzsád támogatottsága, aki meglepetésre be is jutott a má­sodik fordulóba. Az egykori forradalmi gárdistá­ból teheráni polgármesterré emel­kedett, 48 éves Ahmadinedzsád el­lenfele a korábban toronymagas esélyesnek számító Ali Ahbar Hasemi Rafszandzsani, aki 1989 és 1997 között már betöltötte az ál­lamfői tisztséget. A csütörtök reg­gel véget ért zajos kampány egyik érdekessége volt: Ahmadinedzsád- nak a szegények körében élvezett támogatottságát csökkentendő Rafszandzsani szerda este támoga­tásáról biztosított egy olyan tervet, amelynek értelmében minden iráni családnak 100 millió rial (11 200 dollár) értékű részvénycsomagot ajánlanának fel a magánkézbe adott vállalatokban. Rafszandzsani támogatói több­nyire az iráni felső- és középosz­tály, valamint a technokraták közül kerülnek ki. Ahmadinedzsád fő­ként a munkásosztályra, a vidéken élő szegényekre és a munkanélkü­liekre támaszkodik. A korábban megbízhatatlannak bizonyult iráni közvélemény-kuta­tások most azt mutatták, hogy a második fordulóba bejutott két je­lölt népszerűségi mutatója fej-fej mellett haladt. Az első eredménye­ket a ma hajnali-reggeli órákra ígérték. (SITA, MTI) Újabb olasz-amerikai feszültség a láthatáron - Berlin is érintett lehet Botrányos CIA-akció dühíti a milánóiakat Róma. Milánói ügyészek le- tartóztatási parancsot ad­tak ki az iszlám terroristák­kal kapcsolatban álló Abu Omar imám, valamint ti­zenhárom CIA-ügynök ellen is, akik még 2003 februárjá­ban elrabolták az olasz vá­rosból az egyiptomi férfit. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az olasz sajtó már közvetlenül az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) akciója után le­leplezte az olasz törvényeket sem­mibe vevő CIA-módszereket, s így az olasz hatóságok is lépni kény­szerültek, hiszen Abu Omar né­hány hónap múltán hozzátartozó­inak egy kairói börtönből adott hírt embertelen kínzásairól. A Corriere della Sera tegnap részle­tesen ismertette a CLA-akciót, amelynek nyomán az egyik ügyész 13 amerikai titkosügynök ellen adott ki letartóztatási paran­csot, míg egy másik a gya­nús iszlámista kapcsola­tokkal rendelkező imám ellen. A szemtanúk szerint Abu Omar imámot (eredeti neve Nasszer Oszama Musztafa Hasszán) két olaszul beszélő álréndőr kény­szerítette egy autóba Milánóban 2003. február 17-én. Az ember­rablásban tizenhárom 'amerikai ügynök - köztük három nő - mű­ködött közre, éspedig a CIA milá­nói főrezidensének közvetlen irá­nyításával (óvatlanul használták mobiltelefonjaikat, így az olasz hatóságoknak kielégítő bizonyíté­kaik vannak a törvénysértésekre). Az imámot előbb az avianói amerikai légi bázisra, majd Né­metországba vitték - a jelek sze­rint Berlin is érintett lesz a bot­rányban - repülőgépen, majd egy másik géppel Ramsteinből Kairó­ba repítették, ugyancsak a CIA ál­tal bérel különgépen. Itt az egyip­tomi hatóságokkal együttműköd­ve alaposan megdolgozták Abu Omar imámot. Az emberrablást irányító milá­nói CIA-főnök konzulként diplo­máciai mentességet élvezett e sú­lyos bűncselekmény elkövetése idején az olasz sajtó állítása sze­rint, majd néhány hónap múltán, a botrány dagadásával váratla­nul áthelyezték. A Corriere della Sera emlékeztet arra, hogy a CIA vezetői már korábban beismer­ték, hogy az Egyesült Államok el­len 2001. szeptember 11-én vég­rehajtott terrortámadást követő­en több mint hetven nagyobb szabású „különleges akciót” haj­tottak végre külföldön. Az embe­ri jogi szervezetek kezdettől fog­va azzal vádolták Washingtont, hogy törvénytelen eszközöket al­kalmaz. A milánói nyomozók is ezt feltételezik, miután teljesen feltérképezték az emberrablás hátterét, s még a pontos költsé­geket is tudják. Az imám elrablása elég sokba kerülhetett az amerikai adófize­tőknek, hiszen csak az amerikai ügynökök milánói szállodaszám­lái 120 ezer eurót tettek ki. A CIA-ügynökök csak ötcsillagos hotelekben laktak, s a milánói fő­rezidens éppen Velencében, a Westin Europa luxusszállóban pihente ki a sikeres akció izgal­mait, amikor az imámot már a kairói börtönben vallatták - állít­ja a milánói lap. Az olasz terrorellenes komman­dó, a Digos rendőrei már 2002- ben kihallgatták Abu Omart terro­rizmus gyanúja miatt, s rajta tar­tották a szemüket. így nem volt nehéz az emberrablókat beazono­sítani, már csak azért sem, mert á CIA-ügynökök minden óvatosság nélkül jártak el, mintha csak ott­hon lennének - olasz mobiltelefo­nokat használtak, és azokon cse­vegtek az emberrablás pillanatai­ban is. Akadt olyan ügynök is, aki Vir­giniában lévő családjával beszélt szolgálati mobilján, ráadásul ugyanezekről a mobilokról hívták az avianói amerikai légi bázis pa­rancsnokságát is. Az olasz napilap ugyanakkor felteszi az óhatatla­nul felmerülő kérdést: egyáltalá­ban elképzelhető-e, hogy a CIA- ügynökök az olasz kormány tudta nélkül cselekedtek, mivel óvatlan- ságuk és teljes biztonságérzetük éppen erre utal. Az emberrablás sokba kerülhetett az amerikai adófizetőknek. Fidesz-törvényjavaslat: 35 ezertől 100 ezerig terjedhet az érintettek száma A Felvidékről kitelepítettek kárpótlása MTI-HÍR Békéscsaba. Kárpótlásban ré­szesítené a Felvidékről 1947-ben kitelepített egykori magyar állam­polgárokat a Fidesz - közölte teg­nap Békéscsabán Domokos László országgyűlési képviselő. Elmond­ta: képviselőtársaival, Németh Zsolttal és Potápi Árpáddal önálló képviselői indítványt nyújtott be az Országgyűlésnek. Ebben arra hi­vatkoznak, hogy a magyar állam az 1947. évi XVIII. törvénnyel, az 1947-es évi Párizsi Békeszerződés­ben meghatározott személyek javá­ra kártalanítási kötelezettséget vál­lalt, de erre a Felvidékről kitelepí­tettek vonatkozásában a hatvanas években csak korlátozott formá­ban, jelképesnek nevezhető össze­gek kifizetésével került sor. Ezért itt az ideje, hogy a magyar állam kár­pótolja az ingatlanjaiktól, ingósá­gaiktól és egyéb vagyontárgyaiktól megfosztott, egykori felvidéki ma­gyarokat. A képviselő adatok hiá­nyában csak megbecsülni tudta a törvényjavaslata alapján kárpótlás­ra jogosultak számát: eszerint 35 ezertől 100 ezerig terjedhet az érin­tettek, illetve egyenes ágú örököse­iknek a száma. Úgy vélte, a követ­kező évi költségvetésben már sze­repelnie kellene az érintettek kár­pótlására elkülönített forrásnak. Moszkva és a NATO a drogkereskedelem ellen Közös rendőrképzés MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Az orosz elnök drog­üldözők közös kiképzését javasolta a NATO főtitkárának az Afganisz­tánból és a közép-ázsiai volt szov­jet köztársaságokból eredő csem­pészés feltartóztatására. „Ez jól szolgálná a kábítószer-kereskede­lem elleni küzdelmet” - mondta Vlagyimir Putyin tegnap, Jaap de Hoop Scheffert fogadva a Kreml­ben. A NATO-főtitkár fontosnak nevezte a közös rendőrképzés ter­vét, elismerve a drogkereskedelem destabilizáló hatását Afganisztán­ban és Közép-Ázsiában. Putyin és Scheffer dicsérte a 2002-ben létrehozott NATO-Orosz- ország Tanács ténykedését. Szergej Lavrov külügyminiszter indítvá­nyozta, Oroszország és a NATO működjön együtt Üzbegisztán, Tá­dzsikisztán és Kirgizisztán külön­leges szolgálataival az Afganisz­tánból átszivárgó terroristák tevé­kenységének megakadályozásá­ban. Lavrov szerint rendszeresen dobnak át Afganisztánban és an­nak pakisztáni szomszédságában kiképzett terroristákat a Fergánai medencébe, amelyen a három kö­zép-ázsiai volt szovjet köztársaság osztozik. Scheffer utalt Moszkva amiatti aggodalmára, hogy a NA­TO behatol hagyományos befo­lyási övezetébe. „Sem Oroszor­szág, sem a NATO nem engedheti meg, hogy sebezhető államok lé­tezzenek, és ez bizonyos alapot biztosít az együttműködéshez” - mondta. Ma: parlamenti választások Bulgáriában Előnyben a kommunisták MTI-HÍR Szófia. Nagy valószínűséggel a volt kommunisták nyerik a mai bulgáriai parlamenti választáso­kat, s a szavazatok 35-46 százalé­kára számíthatnak. Ez derül ki a voksolás előtti utolsó közvéle­mény-kutatásokból. A jelenleg kor­mányzó jobbközép vezető ereje, a Szimeon Szakszkoburggotszki mi­niszterelnök vezette Nemzeti Moz­galom a szavazatok 18-25 százalé­kát szerezheti meg a 240 tagú par­lamentben, ahol az előző, 2001-es választáskor 50 százalékkal lett a legerősebb párt. Politikai elemzők szerint a bol­gárok elveszítették gyermeki hi­tüket a királyfinak született, és gyerekként néhány napig II. Szimeon néven uralkodott politi­kusban, aki a kommunisták miatt kényszerült emigrációba. Ő volt az első egykori uralkodó, akit ha­zájában miniszterelnökké válasz­tottak. A Szász-Coburg-Gotha- házi Szimeon az életszínvonal 800 nap alatt történő magasra emelését ígérte a rendszerváltás okozta nehézségekbe belefásult honfitársainak. Egy érdekesség: a 240 helyért 6666jelölt verseng, az okkultisták ezt az ördögi számot rossz ómen­nek tartják. Juliana Kancseva topmodell is a parlamentbe vágyik. A hölgy emel­lett alelnöke az Euroroma nevű új pártnak, amely el szeretné érni, hogy a roma kisebbségnek is legyen képviselete a törvényhozásban. (TASR/AP-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents