Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-24 / 146. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 24. Fókuszban: hogyan változnak a nyugdíjak júliustól? 3 Az új nyugdíjrendszer hátrányos azoknak, akik 1994-től magasabb fizetést kaptak, és folyamatosan dolgoztak Még hét nap mérlegelésre % Nem mindenkinek lesz svájci nyugdíja (Képarchívum) Június végéig mérlegelhetik, hogy melyik rendszer szerint kérik a nyugdíjat azok, akik már betöltötték a nyugdíjkorhatárt. A szociális biztosításról szóló törvény májusi módosítása ugyanis azt mondja ki, hogy azoknak, akik július 1-je után kérvényezik nyugdíjaztatásukat, azoknak a Szociális Biztosító 1984-től veszi figyelembe a jövedelmét, és ez alapján számítja ki nyugdíjukat. LAJOS P. JÁNOS A szociális minisztérium szerint erre azért van szükség, hogy csökkenjen a különbség a régi és az új nyugdíjrendszer alapján kiszabott nyugdíjak között. Az új jogszabály azoknak kedvez, akik alacsonyabb nyugdíjra számíthattak, vagyis 1994-től az ádagnál kevesebbet kerestek vagy hosszabb ideig munkanélküliek voltak. Hátrányos viszont azoknak, akik 1994-től az átlagnál magasabb fizetést kaptak, és folyamatosan dolgoztak. A Szociális Biztosító úgynevezett „nyugdíjszámológépet” működtet honlapján, melynek segítségével a laikus érdeklődők is ki tudják számítani várható nyugdíjuk hozzávetőleges értékét. „Sokan kérik azt is, hogy az ügyintéző számolja ki, melyik rendszer szerint milyen nyugdíjat kapnának, számukra melyik rendszer a kifizetődőbb, erre azonban nincs lehetőség” - állítja Lýdia Výborná, a Szociális Biztosító sajtóosztályának munkatársa. 2005. június 30-ig A nyugdíjszámításnál az 1994. január elseje óta eltelt időszakot veszik figyelembe addig az évig, mely megelőzi azt az évet, melyben a kérvényező betöltötte a nyugdíjkorhatárt. Azoknak tehát, akik ebben az évben érik el a korhatárt, a nyugdíjuk összegét a 1994. január 1-je és 2004. december 31 -e közti időszakban elért fizetés alapján számítják ki. Ez a rendelkezés vonatkozik azokra is, akik már évekkel ezelőtt elérték a nyugdíjkorhatárt, de nem kérvényezték nyugdíjaztatásukat, és időközben folyamatosan dolgoztak. Aki tehát például 2003-ban érte el a nyugdíjaztatáshoz szükséges életkort, annak az 1994-2002-es időszakot veszik figyelembe. Ha az adott időszakban nincs legalább 10 ledolgozott naptári év - mint például az utolsó példában -, akkor a biztosító annyi évvel megy vissza, hogy a tíz ledolgozott naptári évre vonatkozó feltételt teljesíteni tudja. Ha semmiképpen sem sikerül 10 ledolgozott naptári évet kimutatni, akkor a nyugdíjat rövidebb időszak alapján számítják ki. 2005. július 1-jétől A törvénymódosítás szerint a figyelembe vett időszak mindenki esetében 1984 januárjától kezdődik, és addig az évig tart, mely megelőzi azt az évet, melyben a kérvényező betöltötte a nyugdíjkorhatárt. Ha a korhatárt idén érte el, akkor a nyugdíját az 1984-2004 közti időszakban elért jövedelme alapján számítják ki. Ha ebben az időszakban nincs legalább 22 ledolgozott éve, akkor a biztosító visszamegy az 1984 előtti időszakba, addig, amíg a 22 ledolgozott évre vonatkozó feltételt nem tudja teljesíteni. Érvényben maradt az a rendelkezés, mely szerint, ha nem lehet 22 évet találni, mely alapján ki lehetne számítani a személyi bérpontot, akkor rövidebb időszakot vesznek figyelembe a nyugdíj összegének meghatározásánál. Mi várható 2006-tól? A szociális minisztérium a szociális biztosításról szóló jogszabály újabb módosítására készül, ennek lényege a valorizáció módszerének új meghatározása és a nyugdíjszámításra vonatkozó átmeneti időszak meghosszabbítása lesz. A javaslat szerint 2006-tól kétsávos valorizáció létezne: az átlagbér 0,7 százalékáig a svájci modell szerint nőnek majd évente a nyugdíjak, e fölött pedig csak az infláció arányában emelik a járadékok összegét. Megszűnik majd az idén alkalmazott felső határ, mely szerint az átlagbérnél - 15 825 korona - magasabb járadékok összege nem emelkedik. Változik az átmeneti időszak hossza is, melynek 2007-ben kellett volna véget érnie. A minisztérium azt javasolja, hogy egészen 2013-ig korlátozzák a legmagasabb nyugdíjakat és kompenzálják az alacsony járadékot. A kiegészítés azt jelenti, hogy a nyugdíj az 1,0 és a POMB valós értéke közti különbség meghatározott részével nő. A kompenzáció 2005-ben 40, 2006-ban 35, 2007-ben 30, 2008-ban 25, 2009- ben 20, 2010-ben 15, 2011-ben 10, 2012-ben 5 százalék lesz. Az átmeneti időszak 2013-ban ér véget. Emiatt lassabban csökken a redukció is. Ha az átlagos személyi bérpont 1,25-nél magasabbra jön ki, akkor az említett 2013-ig a POMB 1,25 fölé eső értékének csak bizonyos százalékát veszik figyelembe. Ennek értéke 2005- ben 60, 2006-ban 65, 2007-ben 70, 2008-ban 75, 2009-ben 80, 2010- ben 85, 2011-ben 90, 2012- ben 95 százalék lesz. HOGY SZÁMÍTJÁK KI A NYUGDÍJ HAVI ÖSSZEGÉT A Szociális Biztosító honlapján - www.socpoist.sk - található „nyugdíjszámológép” talán az egyetlen segítség azoknak, akik tudni szeremék, várjanak július 1-ig, vagy kérjék már most a nyugdíjat. Ezt természetesen csak azok mérlegelhetik, akik már betöltötték, vagy július 30-ig betöltik a nyugdíjkorhatárt, eseúeg azok, akik a korkedvezményes nyugdíjat választják. Nekik nyújthat segítséget az alábbi magyarázat, a rövidítések a szlovák kifejezések kezdőbetűiből állnak, ahogyan azok a szociális biztosításról szóló törvényben szerepelnek. A nyugdíj összegét a szociális biztosításról szóló törvény alapján, a következő képlet alapján határozzák meg: Havi nyugdíj összege: POMB 'R*ADH POMB - átlagos személyi bérpont R-ledolgozott évek száma, illetve a járulékfizetés ideje években meghatározva ADH - aktuális nyugdíjérték - értéke minden évben a nominális bérnövekedés arányában nő, értéke 2004-ben 183,58 korona volt, 2005-ben 195,31 korona. Személyi bérpont - OMB Ennek értéke azt mutatja, hogy az egyén éves bruttó keresete milyen arányban állt a mindenkori éves átlagkeresettel. Ha például az egyén átlagkeresete 1996-ban havi 7000 korona, azaz éves szinten 84 ezer korona volt, ezt arányba állítják a statisztikai hivatal által kimutatott 1996-os éves átlagkeresettel, mely 97 848 korona volt. Ebben az esetben az OMB=84 000/97848=0,86. Átlagos, személyi bérpont - POMB Az 1994-től (indokolt esetben 1984-től) évente meghatározott személyi bérpont - június 30-ig legalább 10 év, július 1-től legalább 22 év átlaga. A POMB legmagasabb figyelembe vehető értéke 3, a jelenleg érvényes átmeneti időszakban azonban az 1-nél alacsonyabb értéket kiegészítik, az 1,25 nél magasabbat korlátozzák. Ezt a „nyugdíjszámológép” automatikusan elvégzi. A személyes kivetési alap 1992 decemberéig az adóköteles bruttó kereset az adó leszámítása nélkül 1993 januárjától a kivetési alap, mely alapján a társadalombiztosításijárulékot fizették (lpj) Mennyivel nőnek a nyugdíjak júliustól?- a 3 906 koronánál alacsonyabbak 10,2 %- a 3 907 és 3 956 Sk között- a 3 957 és 10 937 Sk között- a 10 938 és 11 077 Sk között- a 11 078 és 14 719 Sk között- a 14 720 és 15 824 Sk között Legtöbb 399 Sk-val egységesen 4306 Sk-val 8,85 % legtöbb 968 Sk-val egységesen 11 907 Sk-val 7,5 % legtöbb 1104 Sk-val egységesen 15 825-Sk-val- a 15 825 Sk feletti nyugdijak összege nem emelkedik KINEK MIKOR ÉRI MEG NYUGDÍJBA MENNI? Három évem van hátra a nyugdíjkorhatárig, de az utóbbi időszakban jól kerestem, megéri kérvényeznem június végéig a korkedvezményes nyugdíjat? Az új rendszer lehetővé teszi, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtt kérvényezzük a nyugdíjaztatást. Ehhez azonban két feltételt kell teljesíteni:- legalább tíz ledolgozott év szükséges- a nyugdíj megállapított összege nem lehet alacsonyabb a létminimum 1,2 szeresénél, vagyis jelenleg 5496 koronánál A korkedvezményes nyugdíjaztatás azonban veszteséget jelent a kérvényezőnek: ugyanis a nyugdíjkorhatárig hátralévő időszak arányában csökken a nyugdíj összege. Minden megkezdett harminc nap után 0,5 százalékkal, vagyis egy év alatt 6,5 százalékkal. Ha tehát ön 3 évvel a korhatár előtt szeretne nyugdíjba vonulni, 19,5 százalékkal alacsonyabb járadékra számíthat, mintha kivárta volna a nyugdíjkorhatárt. Ezt a 19,5 százalékot akkor sem kapja vissza, ha elérte a nyugdíjkorhatárt. Nyugdíját természetesen a szabályoknak megfelelően évente valorizálják, és ha dolgozik nyugdíja mellett, akkor évente egyszer kérheti ennek hozzászámítását is a nyugdíjához. Ennyivel nem csökkenti várható nyugdíját az új rendszer sem, ezért inkább megéri várnia. Bizonyos feltételek mellett jár a nyugdíj teljes összege korkedvezményes nyugdíjaztatás esetén is:- azoknak, akik fél évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt vesztik el munkájukat és lemondanak a munkanélküli segélyről, ha kérik a korkedvezményes nyugdíjat, nem csökkentik nyugdíjuk összegét, teljesíteniük kell azt a feltételt is, hogy a legutóbbi négy évben legalább három évig rendesen fizették a társadalombiztosítási járulékot.- azoknak sem csökken a nyugdíj összege, akik egy évvel a korhatár elérése előtt vesztik el munkájukat és kérik nyugdíjaztatásukat, ha lemondanak a munkanélküli segélyről, de csak abban az esetben, ha az utolsó hét évben folyamatosan fizették a társadalombiztosítási járulékot Elértem a nyugdíjkort, de tovább dolgozom abban a reményben, jövőre, mivel már kisebb lesz a személyi bérpont redukciója, magasabb nyugdíjat kapok. Az átlagos személyi bérpontom értéke eredetileg 2, de a redukció miatt idén csak 1,65-öt „ér”, jövőre pedig már 1,85 lesz. Közbejött, hogy beszámítódik az 1984-94 időszak is. Érdekelne, hogy ezekben az években minek az alapján számítják kivetési alapot. A személyes kivetési alap 1992 decemberéig az adóköteles bruttó kereset az adó leszámítása nélkül, 1993 januárjától pedig az az összeg, mely alapján a társadalombiztosítási járulékot fizették. Figyelmeztetnem kell azonban, hogy 2006 januárjától újabb törvénymódosítás várható, mely meghosszabbítja az átmeneti időszakot, és így a személyi bérpontja, melynek értéke eredetileg 2, 2006-ban mintegy 1,73 lesz. Ha az átlagos személyi bérpont 1,25-nél magasabbra jön ki, akkor az említett 2013-ig a POMB 1,25 fölé eső értékének csak bizonyos százalékát veszik figyelembe. Ennek értéke 2005- ben 60, 2006-ban 65, 2007-ben 70, 2008-ban 75, 2009-ben 80, 2010-ben 85, 2011-ben 90, 2012-ben 95 százalék lesz. (lpj) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DERÜLT, NAPOS IDŐ; 25-30 FOK ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA A Nap kel 04.54-kor - nyugszik 20.54-kor A Hold kel 23.29-kor - nyugszik 06.57-kor A Duna vízállása - Pozsony: 320, apad; Medve: 270, árad; Komárom: 240, apad; Párkány: 160, apad. Jobbára derűs marad az égbolt, csak elvétve növekedhet meg a felhőzet mennyisége. A legmagasabb napi hőmérséklet 25 és 30 fok között váltakozik majd, a hegyekben legfeljebb 14 fokot ér el a hőmérő higanyszála. Gyenge, változékony szélre számíthatunk, csapadék nem várható. A hétvége folyamán egy hidegfront éri majd el az országot, lehűlés várható. Szombaton még nem lesz érezhető a front hatása, a hőmérséklet 27 és 31 fok között alakul. Az időjárás ma kevés kellemetlenséget fog okozni az arra érzékenyek számára. A frontmozgás hiánya kedvezően befolyásolja mind a teljesítőképességet, mind a koncentrációt. Nyugodt, frissítő álomra számíthatunk. A túlzott fizikai megterhelést egyedül a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknek ajánlatos kerülniük. Az alacsony vérnyomással küszködök migrénes eredetű fejfájással és szédülési tünetekkel számolhatnak.
