Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-23 / 145. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 23. Otthonunk 27 Szakember segítségével számoljuk ki, hogy milyen hűtőteljesítményű klímára van szükség Védelem a nyári hőguta ellen (Képarchívum) Az elmúlt hetekben is meg­tapasztalhattuk, hogy egy­re gyakoribb a nyaranta visszatérő, szélsőséges hő­mérsékletingadozás. Az építőipar mégis gyakran fi­gyelmen kívül hagyja a klí­mák előszerelését. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az új házakba épített rendszere­ken kívül így nagy az igény az utó­lag beszerelhető gépekre is, vásár­lás előtt azonban több dolgot érde­mes végiggondolni. Szakember segítségével számol­juk ki, hogy milyen hűtőteljesítmé­nyű klímára van szükség. Nem minden berendezés alkalmas ugyanis mindenhová. Az ablakklí­ma jó panellakásba, irodákba is. A split klíma bármilyen helyiségbe ajánlott. A mobil klíma irodák, vagy nappalik segítője lehet. A klí­malámpa a lakás bármely pontján jó szolgálatot tehet. A helytelen döntés pénzkidobáshoz vezethet, mert lehet, hogy a hálót hűvössé teszi egy készülék, csak a gép zajá­tól nem lehet aludni. Fontos a szerelvények, a kültéri egységek elhelyezése, a nyomvo­nalak kijelölése, a falakon belüli vezetékrendszer megtervezése. A beltéri egység vízelvezetőjét be kell kötni a csatornarendszerbe még az aljzatbetonozás előtt. A csövezést be lehet építeni a falba, megfelelő szigeteléssel ellátva, az elektromos vezetékekkel egyidejű­leg. A csövezést a felszerelés után védőgázzal kell ellátni, és légmen­tesen zárni. A művelettel elkerül­hető, hogy építés után a lakásban utólagos vésést kelljen végezni, és a falakon nem éktelenkednek majd műanyag csatornák sem. Kiszámításánál fontos szempont a szoba alapterülete, tájolása, az ablakfelületek nagysága, hogy mi­lyen elektromos berendezések mű­ködnek ott. A helytelenül megvá­lasztott klíma nem biztosítja a kí­vánt hőfokot, az „alátervezés” pél­dául túlhajtja a készüléket, így csökkenti élettartamát, és növeli a villanyszámlát. A beüzemelést kizárólag kijelölt szakszerviz végezze számlával, mert a gyártó évek múlva is kérhe­ti azt. Nagyon fontos szereléskor a technológia betartása, mert hibá- zás miatt egy-két év múlva is je­lentkeznek a problémák. A kar­bantartást évente minimum egy­szer el kell végezni, ez a klíma élettartamát öt-tíz évvel is meg­hosszabbíthatja. Klíma az ablakban E berendezésnél a hőcserélőt és a hűtőegységet egy házba szerelik, ezért olcsóbb, egyszerűbb, mint más társai. Van hőszivattyús kivi­tel, mellyel a fűtés megoldható kb. 10-14 fokig. Hátránya, hogy csak ablakba szerelhető, s asztalos, la­katos és üveges segítsége is kell a beépítéshez. Sok esetben csak fej­magasság fölött helyezhető el, ami csökkenti a hűtés hatékonyságát. Ugyanakkor elég zajos: 48-52 de­cibellel üzemel. Mobil légkondicionálás Itt is egy helyre kerül a komp­resszor és a hőcserélő. A kerekeken gurítható berendezés a hőt 100-125 mm átmérőjű csövön ad­ja le, melyet ablakon vagy ajtón kell kivezetni. Teljesítményéhez (2,3-2,5 kW) viszonyítva fajlago­san ez a legdrágább. Osztott berendezés Négy típusa van: a mono- egy kültéri és egy beltéri egységből áll, a duó- egy kültéri és két beltéri, a trio- egy kültéri és három beltéri, a multisplit háromnál több beltéri egységgel üzemel. A hűtőegység • (beltéri) az oldalfalra, a hőcserélő (kültéri) a falon kívülre kerül, a kettőt rézcső köti össze. Működése távirányítóval szabályozható, bár­hová felszerelhető, programozha­tó, gazdaságosan hűt, nagy teljesít­ményű. Mivel ventillátora kint mű­ködik, szinte hangtalan. Gyártják hőszivattyús kivitelben is, így ha a kültérből hőt tud elvonni, azt be­juttatja a beltérbe. Klíma lámpatest Elsősorban irodákba, üzemek­be, ipari létesítményekbe ajánlott. Működési típusai: Központi elszívás: az álmeny- nyezet fölötti térben alulnyomás uralkodik. A levegő átáramlik a lámpatesten, és a központi elszí­vórendszeren távozik. Egyedi elszívás: a levegő a fény­csövek fölötti elszívónyílásokon át­jutva zárt lemezházba jut, melyből egy csőcsonkon át elszívható. Na­gyobb légelszívásnál javasolt a két elszívócsonkos lámpatest alkalma­zása a zajok elkerülésére. Kombinált befúvás-elszívás: az elszívás egyedileg történik. A friss levegő a lámpatestek hosszanti ol­dalán vezethető be. A fan coil előnyei A legkomfortosabb, de a legdrá­gább is egyben. Létezik álmennye­zetre szerelhető (ilyenkor csak a szellőzőrács látszik), és ablak alá építhető kivitelben is. (o, mi) A recsegés nem minden konstrukcióra jellemző A lépcsők és a zajok ÚJ SZÓ-AJÁNLÓ Sok építtető és építő okkal tart a lépcsőn illetve a szerkezetben ébredő zajoktól. Ha fa szerkezetű lépcső mellett dönt, akkor a sok­sok tapasztalat által biztosra ve­hető recsegéssel és nyikorgással számol. Pedig ez nem minden fa­konstrukció, tömörfából készülő lépcsőfajta esetében igaz. A zaj az egyes faelemek egymáshoz képest történő elmozdulása által keletke­zik. A súrlódás hangja a recsegés és a nyikorgás. A lépcsőelemek természetesen hajlanak, mozdul­nak. Hiszen ezeket rendkívüli mértékben kellene túlméretezni ahhoz, hogy átmeneti, rugalmas alakváltozás egyáltalán ne követ­kezhessen be. Ez jelentős költség- növekedést eredményezne, és a lépcső jellegének megváltozását idézné elő. Tehát azt kell elérni, hogy a lépcsőelemek egymáshoz képest ne mozduljanak. Ha sike­rül, a falépcső is csendes marad. Sokan azt is gondolják, hogy a lépcső esetében a tisztán fa tartó- szerkezet könnyed kivitelben biz­tosan nem kellően teherbíró, va­gyis gyenge. Ezért úgy döntenek, hogy „falépcsőjükhöz“ előbb acél tartószerkezetet készíttetnek. Pe­dig a több tonnányi terhet viselő tetőszerkezetek zöme is faszerke­zet! A gyorsan, és kevéssé igényes kivitelben viszonylag olcsón elké­szülő acélszerkezet később sok fejtörést okoz a falátszatú-lépcső- vé válás útján. Burkolni kell. Sok esetben korlát is szükséges. Ne­hézkes a faelemek utólagos pon­tos tervezése, mert a fémszerke­zet kitalálója és kivitelezője ritkán gondol a még szükséges további feladatok megvalósításának mi­kéntjére. Azt is tudjuk, hogy még a túlméretezett acélszerkezet sem áll meg rezzenéstelenül terhelése­kor. Ráadásul a fém jobb hangve­zető, mint a fa. Tehát önmagában az acélszerkezet melletti döntés több ok miatt nem lehet a csen­desség záloga, ha fa, ill. részben fa lépcsőfeljáróról gondolkodunk. Figyelemmel a lépcső tömegé­re, teherbíró képességére, a zajok keletkezésére és a hallhatóság erősségére általában minden eset­re az mondható, tanácsolható, hogy a feljárót egy egységként ke­zelő, a kapcsolatait a többi épület- szerkezethez is átgondoló, tapasz­talatok által is kiérlelt konstrukci­óban célszerű gondolkodni. Tö­mörfa lépcsőt óhajtva pedig fel­tétlenül. (o, mi) A zaj a faelemek egymáshoz képest történő elmozdulása által keletkezik (Képarchívum) A megfelelően kezelt fa 180 évig beavatkozást nem igényelve őrzi biztonságunkat A kanadai technológia előnyei ÚJ SZÓ-AJÁNLÓ Érdemes a drágább, magasabb kötőanyag- és pigmenttartalmú festékeket vásárolni Mivel fessük ki a házunkat? Az elmúlt években - ha kis mér­tékben is - de Szlovákiában is meg­nőtt a könnyűszerkezetes házépítés iránti igény. A technológia sajátos­ságainak köszönhetően várhatóan tovább tart a növekedés, hiszen la­kóparkok, társasházak kivitelezé­sére is kiválóan alkalmas. A kanadai könnyűszerkezetes technológiával készült faházak megfelelő statikai paraméterek mellett 6 emeletig építhetőek. A könnyűszerkezetes faház piaci kí­nálata nagyon színes. Egyaránt megtalálhatjuk az átlagos, illetve annál rosszabb vagy jobb építte­tők által kínált házakat. Mivel döntésünk egy életre szól, érde­mes megtekinteni a cégek által épített referenciaházakat. Arra a kérdésre, hogy mitől is jobb az egyik a másiknál, laikus szemmel is objektiven dönthetünk. Nyil­vánvaló, hogy a túlságosan olcsón kínált termékek „drágábbak”, mint az átgondolt, jó minőségű anyagokból, és jó minőségben megépített házak. Adott esetben vegyük a fáradtságot, és nézzük meg a rétegrendben szereplő anyagok minőségét. A megfelelő építőanyag (fa) ki­választása létfontosságú az épület állagának hosszú távú fenntartá­sához. A megfelelően kezelt, telí­tett fa mely teljes keresztmetszet­ében, nagynyomáson védőszerrel telített, beépítve 150-180 évig be­avatkozást nem igényelve őrzi biztonságunkat. Ma már sztereotípiának tűnik ezen házak említésével a jó hőszi­getelő tulajdonság. Ez pedig nagy vonzerőt jelent azok számára is, akik idegenkednek ettől a házépí­tési rendszertől. A főfalak 16 Dim­es üveggyapot szigetelésén túl a válaszfalak is hang-, és hőszige­teltek, így az áthallások minimá­lisra csökkenthetők, mely tulaj­donság a többgenerációs, vagy társasházi megoldásoknál nem el­hanyagolható szempont. A fűtés költsége minimálisra csökkenthető a technológia ősha­zájában már oly régóta használt légfűtéssel, de hagyományos fűté­si megoldás mellett is optimáli­sabb és energiatakarékosabb érté­kek érhetők el, mint a téglaépíté­sű házaknál. A légfűtéses rend­szer alkalmazása hosszú távon 30-40 százalékos energia-megta­karítást eredményez. Optimálisan kiválasztott ereszalja kialakítás mellett pedig a nyári hőségben sincs több 21-22 Celsius foknál, ami vetekszik egy klimatizált helyi­ség komfortérzetével. Nem elha­nyagolható tulajdonsága ennek a technológiának az sem, hogy adott bruttó alapterület mellett, 20 szá­zalékkal nagyobb hasznos alapte­rület érhető el. (mi, o) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az előttünk álló forró nyári hetek a legalkalmasabbak arra, hogy kifessük a lakásunkat, há­zunkat. Mivel festi a többség je­lenleg az otthonát? Nagy kelet­jük van a különféle összetételű műanyag diszperziós festékek­nek, melyek között kaphatók előre színkevert gyártmányok és az üzletben színkártya alapján számítógépes keveréssel elkészí­tett termékek is. Kedveltek a kü­lönleges hatású falfestékek. Ilyen a fűrészporos falfesték, amely eltérő szemcseméretű fa­forgácsot tartalmaz, és a fűrész­poros tapétához hasonló bevo­natot alkot. Nem kevésbé nép­szerűek a kenőkéssel, spaknival felvihető, pasztaszerű, márvány utánzatú falfestékek, ezenkívül a fallazúrok és a szemcséket tar­talmazó, akrilát diszperziós strukturált, dekoratív, erős bevo­natok. Döntő követelmény, hogy a fa­lak festés után is megőrizzék lég­ző képességüket. Ezt követeli a la­kók komfortérzete és a higiénia is, mivel a párazáró falak pené- szedhetnek. A jó építőanyagból emelt falak egyfajta természetes klimatizáló berendezésként mű­ködnek, a körülményektől függő­en magukba szívják, tárolják, máskor kibocsátják a párát. Érde­mes a drágább, magasabb kötő­anyag és pigmenttartalmú, ún. egyrétegű festékeket vásárolni, amelyekkel házilagos festéssel is könnyű eredményt elérni, egy ré­teg felhordása is kielégítő taka­rást biztosít, és gyakori felújítást tesz lehetővé. A korszerű mázoló és falfesté­kek kötőanyagokból, pigmentek­ből, töltő- és adalékanyagokból, valamint oldószerből állnak. A kötőanyag világos, viszkózus filmképző anyag, sűrűsége miatt a bedolgozhatóság érdekében ol­dószerrel hígítják. A kötőanyag nagymértékben meghatározza a festék minősé­gét, a tapadást, a fényességet, ke­ménységet, rugalmasságot, tar­tósságot. A jó kötőanyag felhor­dás, száradás után porszáraz, erős, dörzsálló bevonatot képez. A kötőanyag a festék nem illé­kony összetevője, száradás után kemény, szilárd filmet képez, amely magába zárja a pigmente­ket, töltőanyagokat, és erősen a festett felülethez köti ezeket. A pigment színt ad a festéknek. A pigmentek a kötőanyagba fino­man eloszlatott, mikronnyi mére­tű oldhatatlan porok (ásványi és szintetikus színezőanyagok). A pigmentek minősége, mennyisé­ge határozza meg a színerőt, színtelitettséget, színtartósságot, fedőképességet. A töltőanyagok kevés, vagy egyáltalán semmilyen színt, fedő­képességet nem adnak a festék­nek, de használatukkal a festék sajátos szerkezetet, testet kap. A bekevert töltőanyagok típusa, mi­nősége határozza meg a festék filmvastagságát, csiszolhatósá- gát, folyékonyságát. A festékhez kis mennyiségben hozzátett ada­lékanyag kiemeli, vagy éppen el­nyomja a termék bizonyos tulaj­donságait. A szárítók, katalizáto­rok növelik a száradási időt, más adalékok megakadályozzák a bő- rösödést, habzást, kráterképző­dést, javítják a tárolhatóságot, gátolják a kiülepedést a doboz­ban. Falfestékekben fontosak a sűrítők, lágyítók, gombaölő sze­rek, kémhatás-stabilizátorok. Az oldószerek a kötőanyagok oldására, a hígítók a kész festé­kek, illetve a bennük lévő kötő­anyagoldatok hígítására szolgál­nak, segítik az összetevők homo­gén keverékének kialakítását. Illé­kony folyadékok (pl. lakkbenzin, hexán, heptán, xilol, toluol, etil- acetát, butil-acetát, alkohol, víz), amelyek elpárolognak a festék- filmből. Minden festéknek meg­van a saját, tipikus hígítója, me­lyek általában nem kompatibili­sek egymással. A szigorodó kör­nyezetvédelmi követelmények kö­zött egyre nő a csak vízzel hígítha­tó festékek népszerűsége, (o, mi) (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents