Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-23 / 145. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 23. Iskola utca 17 A tizennégy éve működő gútai magániskola a népművészetek oktatására szakosodott Változás a felnőttképzésben Balról Sztarovics András a felnőttképzés tervezetének kidolgozója, Szokol Erzsébet és Szokol Dezső tulajdonosok, valamint Murányi György igazgató (A szerző felvétele) Az egész azzal kezdődött, hogy a gútai Szíokol házaspár lányuknak nem talált megfelelő magyar tannyelvű középiskolát. Ezért úgy határoztak, hogy magániskolát létesítenek. BORKA ROLAND A szükséges engedélyek beszerzése után 1991 őszén száz diák négy szakon (kozmetikus, autószerelő, varrónő és fodrász szakon) megkezdhette tanulmányait a gútai magániskolában. Az eltelt évek alatt egyre több diák adta be jelentkezését, s lassan fellendült az iskola. „Hosszú és kemény évek munkájának gyümölcseként iskolánk szőkébb és tágabb értelemben vett régiónk jelentős intézményévé vált. A 2004/2005-ös tanévtől a Magyar Tannyelvű Szolgáltató és Kézművesipari Szakképző Magán-középiskola nevet viseli” - tájékoztat Szokol Dezső, az iskola alapítója. Elmondása szerint hihetetlen gyorsasággal kell alkalmazkodni a nyugati világhoz, s általában a megnövekedett elvárásokhoz. „Iskolánk a szlovákiai magyar nyelvű oktatás történetében egyedülálló módon biztosítja a nemzetmegőrzés szempontjából fontos szakok életben maradását, továbbfejlesztését s azok átmentését az európai kultúrkörbe. Ezért az autószerelő, a pincér- szakács-vendéglátás, a fodrász, az elárusító és a pék szakok után egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az ólomüvegező-díszzománcozó, textil-iparművész, kerámiafestő, kovács-iparművész és fafaragó szakok. Nem elhanyagolható tény, hogy az iparművészet termékeire egyre inkább igényt tart az európai műépítészet és belsőépítészet. Az iskola fejlődésében egyre meghatározóvá válik az ipar-, illetve nép- művészeti irányzat. Az alkalmazott grafika elsajátítása a reklámszakmában kamatoztatható.” Ezen kívül a már érettségivel rendelkező diákok kétéves tanulmányi időben a gazdasági informatika és a kozmetikus szakon érettségit szerezhetnek. Katedra-díj az alapítónak Szokol Dezső a közelmúltban Katedra-díjat vehetett át az iskola- hálózat fejlesztéséért. Mindig élen járnak a különböző, sokszor elfeledett iparművészeti szakok oktatásának bevezetésével. „Egyedül ezt azonban aligha érhettem volna el. Nagy hangsúlyt fektetünk a megfelelő oktatói gárda létrehozására, akiknek szívügyük az iskola, s a tanítás mellett a nevelés is céljuk. A diákokat 32 felkészült, tapasztalt tanár és szakoktató ismerteteti meg az egyes szakma fortélyaival. A számítástechnikai ismeretek (ECDL) oktatása, és az internetes kommunikációval történő ismerkedés modem eszközökkel felszerelt tantermekben folyik.” A tanulók jelenlegi létszáma meghaladja a négyszázat, ezért egy többrendeltetésű épület felépítésébe kezdtek. Előreláthatóan már őszre birtokba vehetik a diákok az új épületet, melyben további tantermek, szakgyakorló műhelyek lesznek, illetve könyvtár és klubhelyiség is helyet kap. A továbbiakban egy sportlétesítményt is szeretnének létrehozni, hogy az ilyen jellegű igényeket is kielégíthessék. A jövő szempontjából az iskola a távképzés korszerűsítése és egyszerűsítése tervezetén dolgozik, mely a felnőtt, elfoglalt tanulni vágyóknak is lehetőséget biztosít az érettségi megszerzéséhez. A tervezet kidolgozója Sztarovics András elmondta: tapasztalataik szerint igény van a felnőttképzésre, azonban sokan elfoglaltságuk miatt nem tudnak megjelenni az órákon. Számukra az internetet igénybe vevő oktatási tervezeten dolgoznak. „Ezzel a módszerrel azok is tanulhatnak, akiket munkahelyük vagy vállalkozásuk ezt nem teszi lehetővé. A tanulók e-mailben, vagy CD-n kapnák meg a tananyagot, és csupán a vizsgákra kell az iskolába jönniük. Természetesen a pedagógussal történő konzultációra is lehetőség van. Hiszen vannak olyan tantárgyak, melyek oktatásához elengedhetetlenül szükséges a tanárral való kommunikáció” - mondta Sztarovics. Az iskola tandíjmentes. Az intézmény állami, szponzori és alapítványi pénzekből gazdálkodik. „Sajnos a tandíj eltörlésével jelentős bevételtől estünk el. Az állami dotáció a legszükségesebb, fenntartási költségeket is alig fedezi. A bérekre és apró javításokra van lehetőség. Ennek ellenére a minőségi oktatás megteremtésével foglalkozunk, az az érdekünk, hogy a diákok a szaktudást elsajátítása mellett jól érezzék magukat intézményükben” - mondta Szokol. Szavait alátámasztja az a tény is, hogy a volt diákok közül néhányan a pedagógiai főiskola elvégzése után az iskolában tanítanak. A visszajelzésekből kiderül, hogy az itt végzettek hetven százalékának sikerül az érvényesülés. A tanulók jelenlegi létszáma meghaladja a négyszázat Jövő heti számunkban Milyen lesz a bizonyítvány? Sok szülő és diák rettegve várja a bizonyítványosztást. Mit tegyenek a szülők, ha csemetéjük nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket? Kihez forduljanak tanácsért azok a tanulók, akik félnek szüleik reakciójától? A bizonyítványosztás során felmerülő örömteli és problémás lehetőségeket tárgyaljuk az Iskola Utca jövő heti számában. ISKOLAI KVÍZ Kedves szülők, pedagógusok, jelenlegi és örök diákok! Olvassák figyelmesen az Iskola utca melléklet cikkeit, és abban az esetben, ha helyesen válaszolnak az általunk feltett kérdésekre, és a megfejtést június 29-ig beküldik, megnyerhetik az Új Szó német-magyar képes szótárát. 1. Ki a Magyar Tannyelvű Szolgáltató és Kézművesipari Szakképző Magán-középiskola igazgatója? a. Szokol Dezső b. Murányi György c. Sztarovics András 2. Kiről kapta a nevét a pozsonyi tánckonzervatórium? a. Éva Jaczováról b. Vojtek Miklósról c. Dagmar Rácováról 3. A legjobb eTablo készítői idén a pozsonyi Magán Ipari és Animációs Középiskola ... osztályos diákjai lettek. a. 4. A b. 4. F c. 4. C 4. A második helyen a poprádi Ipari Szakközép- iskola 4. E osztályos tanulóinak tablója végzett, ők ... koronát kaptak a Slovak Telecomtól az év végi osztály- találkozóra. a. 15 ezer b. 10 ezer c. 20 ezer Címünk: Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e- mailben is eljuttathatják az alábbi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk megfejtése: lb, 2b. Köszönjük, hogy ilyen sokan részt vettek játékunkban. Ezúttal a vásárúti Csámpa Szabinának kedvezett a szerencse, az Új Szó németmagyar képes szótárát küldjük neki. is., j »"EB Az ÚJ SZÓ NÉMET-MAGYAR KÉPES SZÓTÁRA 15 téma, 225 fénykép, több mini 1500 kifejezés Az óra után beszélgetésre hívtam a diákokat, hangsúlyoztam nekik, hogy a részvétel nem kötelező, akinek kedve van, csak az jöjjön Beszélgetés kamaszokkal életről és halálról VÖRÖS ÉVA Önismereti és személyiségfejlesztő csoportokban gyakran vagyok együtt kamaszokkal, nagyon szeretem ezt a korosztályt. Okosak, nyitottak, van önálló véleményük, ugyanakkor keresik a válaszokat. Egy kamasszal megtalálni a hangot nem kis feladat. Szerencsére nekem általában sikerül. A közelmúltban részt vettem egy 3. évfolyamos középiskolai osztály etikaóráján. Mint a tanáruktól előzetesen már tudtam, az emberi élet tiszteletének témakörén belül az eutanázia volt a fő téma. Magam etika, ember és társadalomismeret szakos hallgató vagyok. Hiszem és vallom, hogy az emberről, a mindennapi, hétköznapi, esendő lényről gondolkodni, önmagunkat, saját egonkat feltérképezni egyfajta életstratégia. Újra meg újra megdöbbent, hogy a gyerekek, kamaszok milyen „éhséggel” fordulnak olyan területek, témák felé, mint a barátság, az élet, a szeretet, a család. Csupa olyan fogalom, ami elméletileg mindenki ért, ám ha arra kerül a sor, mégsem tudjuk definiálni őket. A tanóra után kerekasztal-be- szélgetésre hívtam a diákokat, hangsúlyoztam, hogy ez a beszélgetés nem kötelező, akinek kedve van, jöjjön. A 22 fős osztályból 16- an megjelentek, ketten pedig megkerestek, hogy különóra miatt nem tudnak maradni. Az első kérdésem az volt hozzájuk, hogy szerintük miért vagyunk itt. Jött néhány kamaszos, igazán pimasz válasz, mi szerint „mert ide hívtál minket”, meg „mert esik az eső”, aztán lassan átkanyarodtunk az órán elindított gondolatmenethez: élet! Figyeltek, kérdeztek. Kíváncsiak voltak a családomra, rám. Tudtam, hogy terelnem kell a beszélgetés menetét, mert így eltérünk a tárgytól is, strukturálatlanokká is válunk, ráadásul az idővel sem sikerül jól gazdálkodnunk. Ezért a mellettem ülő fiú felé fordultam, és megkérdeztem, az ő élet- és halálfogalmát vajon mi befolyásolta. Ákos, ez a mellettem ülő festett hajú, lógó nadrágos kamasz karba font kézzel, keresztezett lábakkal ült mellettem, néha beszúrt egy-egy meglehetősen szkeptikus kérdést. Láthatóan igyekezett szeparálni magát, de ahogy egyre jobban előre dőlt, láttam, hogy érdeklődő. Nem tudtam, mire számíthatok. „Meghal, ez tök normális” Ákos válasza meglepett. Elmondta, hogy az osztálytársaival elment színházba, megnézték a Rómeó és Júliát, meg persze olvasta is, és az egészből a gyilkosságöngyilkosság kérdése számára a legérdekesebb. A fiú mondataiból kitűnt, hogy azon szerencsés kevesek egyike, akik családjukban, környezetükben nem találkoztak még a halállal. Volt egy mondata, ami mélyen szíven ütött: „ha valaki öreg, és meghal, az tök normális...”. Vártam, hogyan reagálnak a többiek. Betartották a megállapodást, hogy csak akkor szólal meg valaki, ha az előző befejezte a mondatát. Ákos fő problémája a színházban látottak után az volt, hogy a halál, akármilyen is, nem lehet válasz, mert akik életben maradnak, ugyanúgy egy csomó kérdéssel küzdenek, és még lelkiismeret- furdalásuk is lesz. Arra a kérdésemre, hogy az eutanáziát ebben a gondolatkörben el tudja-e helyezni, nem volt válasza. A mellette ülő fiú nem volt ott a színházi előadáson, és nem is nagyon akart hozzászólni a témához. Testbeszéde azt jelezte, hogy nyugtalan, van valami, amit nem tud kifejezésre juttatni. Úgy gondoltam, tiszteletben kell tartanom a hallgatását, bár szerettem volna, ha megnyílik. Ahogy Ákosnál a művészeti élmény megjelent konkrétan, úgy több kislány mondataiban is visszaköszönt a médiából csepegtetett, nem túl valóságos kép. A fordulat a beszélgetés felénél következett be. Az egyik lány elmondta, hogy a kutyája nagyon öreg volt, beteg, és a szülei elaltattatták. Ő azt mondta, ez is eutanázia. Nagy vita kerekedett. Tudattalanul, de a filozófia nagy kérdéseit kezdték feszegetni. Lehet-e egy állatról emberi módon gondolkodni? Milyen jogaink, kötelezettségeink vannak az állatokkal szemben? Hol helyezkedik el az ember a természetben? Egyedül vannak Volt, aki tiltakozott az állat elal- tatása ellen, volt, aki érvelt, hogy a nagyon beteg emberekkel szemben is ez lenne a jó megoldás. A beszélgetés elején passzivitást mutató fiú - Gábor - ekkor szólt hozzá a témához érdemben, először. Elmondta, hogy a kistestvére leukémiás, sokat van kórházban. A kezelések nagyon megviselik, az egész család élete megváltozott. Azt mondta, hogy ha valaki az ő testvérét el akarná altatni, hogy ne szenvedjen tovább, meggyűlölné. Nehéz pillanat volt. Arra kértem a gyerekeket, hogy mindenki vegyen elő egy papírt, és írjon rá egy gondolatot. Valamit, amit Gábornak szeretne mondani. Valami olyat, amire szüksége lenne, ha ő maga lenne ilyen helyzetben. Természetesen nem láttam, hogy mi került ezekre a lapokra, hisz mindet odaadtam Gábornak. Megilletődötten, csendesen mentek el a gyerekek, némelyikük zavartan „köszönjük”-öt mormolt. Vannak kétségeim, hogy jól oldottam-e meg a helyzetet, hogy sike- rült-e adnom valamit a gyerekeknek, hogy nem korbácsoltam-e fel olyan dolgokat, amelyekkel nem szabad magára hagyni sem egyént, sem közösséget, sem felnőttet, sem gyereket. Az mindenesetre biztos, hogy a mai kamaszok ezekkel a dolgokkal, gondolatokkal meglehetősen egyedül vannak. Jó lenne, ha az etikatanítás - és egyáltalán, a pedagógia - teret kapna arra, hogy segítsen együtt gondolkodni... Jó lenne, ha az etikatanítás - és egyáltalán, a pedagógia - teret kapna arra, hogy segítsen együtt gondolkodni... (Képarchívum) A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, e-mail: iskolautca@ujszo.com
