Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-22 / 144. szám, szerda

24 Európai unió ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 22. RÖVIDEN Ismét összehívnák a Konventet Strasbourg. Az Európai Parlament szocialista frakciója azt java­solta, az EU-alkotmány szövegét kidolgozó Konvent ismét lásson munkához, vizsgálja felül a franciák és a hollandok által elutasított alkotmányos szerződést. Széles körben hangoztatott nézet, hogy az alkotmány III. fejezete rendkívül hosszú és körülményes, olyan tech­nikai jellegű eljárásokat szabályoz, amelyek nem alkotmányos kér­dések. Richard Corbett, az európai szocialisták alkotmányügyi szó­vivője felvetette, ezt a részt esetleg függelékként kellene csatolni az. alkotmányos szerződéshez, (eurohirek.hu) Vizsgálódás az energiaszektorban Brüsszel. Az Európai Bizottság napirendre tűzte annak vizsgá­latát, hogy a nagy energiaszolgáltatók piacszerző akciói nem ver­senyellenesek-e, nem korlátozzák-e a fogyasztók választási sza­badságát, és hogy mi áll a közelmúltbeli energia-áremelések hát­terében. A jelentés az év végére készül el, s annak függvényében döntenek a további intézkedésekről. „Az energia rendkívüli fon­tossággal bír minden európai polgár jóléte, az EU versenyképessé­ge, a munkahelyek megtartása szempontjából” - jelentette ki Nee- lie Kroes versenypolitikai biztos. Hasonló vizsgálat indul egyéb­ként a pénzügyi szolgáltatások terén, a bank- és biztosítási szek­torban is. (eurohirek.hu) Kissé romlott a fizetési morál Stockholm. Kissé romlott a fizetési morál Európában: a tartozá­sok törlesztésének átlagos ideje 57,4 napra nőtt 56,2 napról. A svéd Intrum Justizia nemzetközi inkasszó- és hitelkezelő cég a felmérést a tavaly őszi állapothoz mérte. A legjobb fizetők Európában a finnek, őket követik a svédek, a dánok és a norvégok. A legrosszabb fizetési morálú országok jelenleg: Spanyolország, Ciprus, Görögország, Csehország és az utolsó helyen Portugália. (MTI) Nagy felháborodás Romániában Bukarest. Nagy felháborodás követte Romániában azt a bejelen­tést, hogy az ország által az uniós kutatási alapba három év alatt be­fizetett 38 millióból alig hétmillió euró került vissza tudományos kutatások finanszírozására. Mircea Miclea oktatási és kutatási mi­niszter a román kutatókat okolja a kialakult helyzetért. „Románia mások kutatásait pénzeli, mert még a doktorátussal rendelkező szakembereink sem képesek egy megfelelő projektet kidolgozni” - fogalmazott. A kormány szerint tarthatatlan, hogy az ország kutatói évek óta egyre több pénzt kérnek a költségvetéstől, viszont prog­ramjaikkal képtelenek európai pénzeket szerezni. (MTI) Egyre több a milliomos Az EU országaiban tavaly átlagosan 4,1 százalékkal növekedett a gazdagok száma. A legnagyobb növekedést 8,9 százalékkal Nagy- Britannia produkálta, a másodüt helyezett Spanyolországban 8,7 százalékkal, Belgiumban pedig 6,6 százalékkal lett több a gazdag ember. A Merril Lynch amerikai befektetési bank és a Cap Gemini ta­nácsadó cég közös kutatása során azt tekintették gazdagnak, aki egymillió dolláros (mintegy 820 ezer eurós) vagyonnal rendelkezik, nem számolva annak az ingatlannak az értékét, amelyben él. Nyúl­ván véleüen, hogy a kutatás eredményét most hozták nyilvánosság­ra, de az időzítés rendkívül kedveződen az angoloknak, hiszen az emberek összefüggést kereshetnek a brit milliomosok gyorsan nö­vekvő száma, valamint az EU-büdzsé tető alá hozását akadályozó uniós visszatérítés között, (eurohirek.hu) Figeľ a könyvet főként a fiataloknak szánta Hasznos kordokumentum RÁCZ VINCE Pozsony. Szlovákia európai uni­ós csaúakozásának előkészületeit taglaló könyvét mutatta be a múlt csütörtökön Ján Figeľ, az Európai Bizottság oktatásért, szakképzé­sért, kultúráért és többnyelvűsé­gért felelős tagja, Szlovákia egykori főtárgyalója. Az Európaivá válá­sunk című kötet a csaúakozási fo­lyamat 1998 és 2003 közti szaka­szát eleveníti fel. A volt főtárgyaló krónikája az ország integrációjá­nak történelmi dokumentuma, mely többnyire újságokban megje­lent, uniós csatlakozásunkat, an­nak előkészületeit taglaló írásokat, interjúkat tartalmaz. Figeľ szerint belépésünk az unió­ba egy fontos korszakot zárt le mind Szlovákia, mind pedig az egész közép-európai térség életé­ben. Csatlakozásunk nagyban hoz­zájárult a kontinens megosztottsá­gának felszámolásához. Ugyanak­kor nemcsak egy folyamat végét je­lentette, hanem egy új korszak kez­detét is. Szlovákia lehetőséget ka­pott arra, hogy felelősségteljes bél­és külpolitikával hatékony gazda­sági és szociális ellátó rendszert, valamint minden korábbinál szoro­sabb nemzetközi kapcsolatokat építsen ki. Az EU-biztos úgy véli, a közelmúlt ismerete kiemelt fontos­ságú az ország jövője szempontjá­ból. Könyvét éppen ezért főként a fiataloknak szánta, ugyanakkor bármelyik korosztály haszonnal forgathatja. (TASR-felvétel) A brit kormányfő szerint ez nem az a költségvetés, amely megfelelne a XXI. század igényeinek Blair az új tagokkal fogna össze Brüsszel/London/Párizs. Európa válságáról cikkezik a világsajtó a szombaton hajnalban véget ért, teljes kudarccal végződött brüsszeli csúcstalálkozó után. Elemzők szerint ez a válság nemcsak mély lesz, hanem el is húzódik. Az optimistább nyilatkozatok általában kötelezőek: a funkcióból adódnak. ÖSSZEFOGLALÓ Eddig sosem tapasztalt mértékű bizonytalanság kezdődött az unió történetében. Nincs alkotmány - s még jó ideig nem is lesz -, amely­nek meg kellene könnyítenie a működését, s bár hivatalos he­lyekről cáfolják, több mint való­színű, hogy a bővítés folyamata is megreked. És nincs költségvetés, amely hét évre előre keretet szabna a működésnek. Diplomaták egyet­értenek abban, ha valaki képes lett volna a költségvetési kompro­misszum elérésére, akkor az éppen a ragyogó diplomata hírében álló luxemburgi kormányfő, Jean-Clau- de Juncker, aki a kudarc után - nem rajta múlott - keserű szájízzel adhatja át július 1-től a soros elnöki tisztet Tony Blaimek. Ugyanakkor Franciaország, Németország, Bel­gium és Luxemburg is elsősorban a brit kormányfőt teszi felelőssé a ku­darcért. Blair viszont - bár kevesen elő­legezik meg neki a sikert - uniós kormányzásának fél éve alatt sze­remé tető alá hozni a költségve­tést. Londoni elemzők szerint az új tagországokkal akar szövetsé­get kötni, amelyek gyakran oszt­ják a liberális gazdasággal, az ala­csonyabb adókkal és kisebb állami beavatkozással kapcsolatos brit el­képzeléseket. „Nagy-Britannia mindent megtesz annak érdeké­ben, hogy olyan megállapodást hozzon tető alá az EU következő költségvetéséről, amely megfelel az új tagállamok igényeinek.” Ezt hétfőn mondta Blair, aki a londoni alsóházban számolt be a brüsszeli kudarcról. Erőteljesen ostorozta az uniós költségvetés jelenlegi szerkezetét, s kijelentette: a közös mezőgazdasági politika (CAP) jut­tatásainak mintegy 80 százaléka, valamint a strukturális és kohéziós alapok kiadásainak cs'aknem a fele továbbra sem az új tagállamoknak, hanem a 15 régi tagországnak jut. „Az EU hétszer annyit költ a mező- gazdaságra, mint kutatás-fejlesz­tésre, tudományra, új technológi­ákra, oktatásra és innováció-ösz­tönzésre együtt. Ez nem az a költ­ségvetés, amely megfelelne a XXI. század igényeinek” - tette hozzá. A Financial Times ezzel kapcso­latban az írta, a Nagy-Britannia és a francia-német szövetség közötti vi­szony olyan mértékben megrom­lott, hogy az halovánnyá teszi bár­mely megállapodás esélyét, de a kabinet egy vezető illetékese azt mondta: a brit kormány „komoly és koncentrált kísérletet” tesz arra, hogy a brit elnökség alatt egyezség­re jusson a költségvetés ügyében. A lap megjegyzi, hogy Blair már ed­dig is gyakran kiállt az új tagálla­mok érdekei mellett „a francia-né­met maggal szemben”. Tegyük hozzá: azt London is jól látja, hogy az új tagoknak alapvető érdekük, hogy legyen valamilyen költségve­tés, hiszen attól tartanak, hogy ko­moly uniós pénzektől eshetnek el. Catherine Colonna, az európai ügyek francia minisztere szerint Nagy-Britanniának az unió soros elnökeként figyelembe kell vennie, hogy a tagállamok többsége nem osztja véleményét. Maga Jacques Chirac francia államfő az új tagál­lamok áldozatkészségét emelte ki, mások az újak magatartását példa­ként állították a régi tizenötök elé. Francia kommentátorok szerint csak látszólag folyt költségvetési csata, két európai koncepció, de inkább két egymást szívből utáló politikus személyes küzdelme volt a csúcs. Természetesen Tony Bla- irről és Jacques Chiracról van szó. Blairnek igaza van abban, hogy ab­szurd dolog a közös kassza 40 szá­zalékát a mezőgazdaságra fordíta­ni, de ezt csak ürügyként használta föl, hogy végképp leszámoljon Jac­ques Chirac-kal, mint európai ve­zetővel. A francia elnöknek bénító vereség volt a népszavazási „nem” a hazai politikában, a költségvetési kudarccal pedig nemzetközi befo­lyását is elvesztette. így Tony Blair Európa erős embere lett, aki rá­adásul győztesként tetszeleghet hazája euroszkeptikus közvélemé­nye előtt is. (groh, m, ú) Brzezinski: az európai alkotmány nevetséges Berlin. Zbigniew Brzezinski amerikai politológus szerint az európai alkotmány „szövege olyan, mint egy hitelkártya­szerződés apró betűs része, ezért kevés európai nézett bele. Nevetséges volt a dokumentu­mot alkotmánynak nevezni. Va­lójában ez egy szerződés 25 ál­lam között, amely nem utolsó­sorban egy sor technikai részle­tet szabályoz”. Jimmy Carter volt amerikai elnök egykori nemzetbiztonsági főtanácsadó­jának interjúja a Die Weltben jelent meg. A lengyel szárma­zású professzor szerint „ha az alkotmány alapjogok chartájá­nak a formáját öltötte volna, amelyben rögzítik egy szabad közösség polgárainak jogait, s meghatározzák, milyen felada­tai vannak a fölérendelt intéz­ményeknek, s miként választ­ják meg képviselőiket, több esély lett volna elfogadására.” Brzezinski szerint az európai politikusok bürokratikus hajla­mai azt eredményezték, hogy végül saját fegyverükkel verték meg őket. „Politikailag érzéket­lenek voltak, eljárásuk felüle­tes” - tette hozzá. (MTI) Az EU országaiba irányuló kínai kivitel az év eleje óta hozzávetőleg 700 százalékkal emelkedett A textilháború után itt a cipőháború is Kínával ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A kínai cipőgyártók óriási szeletet hasítottak ki ma­guknak az európai piacból, miu­tán január elsején megszűntek az importkvóták. A szakma eu­rópai képviselői a múlt héten - az EU-csúcs idején - Brüsszelben tüntettek a megélhetésüket ve­szélyeztető kínai invázió ellen. ** Peter Mandelson, az Európai Bizottság kereskedelmi ügyek­ben illetékes biztosa azt javasol­ta a bizottságnak, hogy indítsa­nak vizsgálatot az esetleges kí­nai cipődömping ügyében. Ha a bizottság a javaslatot elfogadja, úgy - szakértők szerint - a vizs­gálat még e hónap vége felé be­indulhat. A cipőipar képviselői arra hivatkozva sürgették Man- delsont javaslatának megtételé­re, hogy az EU-ba irányuló kínai cipőkivitel az év eleje óta - vagy­is a behozatali kvóták megszün­tetése óta - 700 százalékkal emelkedett. Ha bebizonyosodna, hogy Kí­na a termelési költségek alatt ér­tékesít az unióba, úgy a bizott­ság terhekkel sújthatná a kínai kivitelt, esetleg panasszal élhet­ne a Világkereskedelmi Szerve­zetnél (WTO). Az EU már a múlt héten közölte, hogy hat kínai cipőféleség esetében az év első négy hónapjában az uniós beho­zatal 681 százalékkal bővült, egyes termékféleségek esetében a növekedés elérte az 1000 szá­zalékot is. Az árak ugyanakkor 28 százalékkal estek. Mint ismeretes, a nemrégiben kirobbant, kínai textíliákkal kap­csolatos vita alig két hete zárult le azzal, hogy Kína vállalta: 2007-ig 8,5-12 százalékos évi nö­vekedési korlátot szab meg egyes textiltermékek uniós kivitelére. Ezt a sikerként beharangozott EU-kínai megállapodást nagyon sokan bírálják, keveslik a kínai kötelezettségvállalást, ezért csak félmegoldásról beszélnek. A június 10-én létrejött textil­megállapodásból a minap hoz- •tak nyilvánosságra újabb részle­teket. Meghatározott éves ráták szerint korlátozzák az unióba áramló kínai textilexport növe­kedését 2007 végéig: tíz textil- és ruhacsoportban (az egyes ka­tegóriáktól függően) 8-12,5 szá­zalék közötti éves növekedés le­hetőségét hagyták jóvá a felek. A tíz érintett termékcsoporton kí­vüli textilárukat is említi a meg­állapodás, igaz konkrét számok nélkül. A WTO-szabályok szerint a ta­gországok Kínából származó im­portjuk növekedését évi 7,5 szá­zalékban maximálhatják, ha az importnövekedés romboló hatá­súnak bizonyul az adott ország megfelelő ágazatára. A most megállapított exportnövekedési ráták ennél jóval magasabbak, természetes tehát, hogy a kínai textilkereskedelmi kamara üd­vözölte azt. Brüsszeli illetékesek szerint a megállapodással elhárult a kvó­tarendszer ismételt bevezetésé­nek, és ezzel a kétoldalú kapcso­latok esetleges lehűlésének ve­szélye. Mandelson kereskedelmi biztos azt mondta, mindkét ol­dalon biztonságot és kiszámítha­tóságot teremt, az uniós orszá­gok textiliparát lélegzethez jut­tatja, és lehetővé teszi alkalmaz­kodásukat az új versenykörnye­zethez, ugyanakkor Kína számá­ra is igazságos rendezést jelent. Bo Hszi-laj kínai kereskedelmi miniszter dicsérte az uniós biz­tos „mély megértését a keleti kultúra iránt”. (MTI, TASR) Szlovákiában is egyre kevesebben tanulják a hagyományos szak­mákat. Nemcsak azért, mert suszterinasnak lenni nem attraktív dolog, a dömpingáraknak is szerepük van abban, hogy a cipőja­vítást sokan nem tartják kifizetődőnek. (Pavol Funtál felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents