Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-22 / 144. szám, szerda

DIGITAHA 2005. június 22., szerda_________________________________________________________________________________________________________________________________9. évfolyam 25. szám A mobilozás durvasága „átszivárog” a hétköznapokba Csak a képernyő valóságában, s nem az igazi Bagdad poklában merültünk el Faragatlanok leszünk FELMÉRÉS Egy brit szociológiai felmérés szerint a mobiltelefonok miatt so­kat durvult az emberek hangneme. Az angol Lloyds TSB társaság megbízásából végzett vizsgálat ar­ra próbált fényt deríteni, hogy ho­gyan változtatja meg az újfajta érintkezési mód az emberek visel­kedését - olvasható a beseder.co.il című orosz nyelvühírportálon. Az eredmény sokkoló volt, hi­szen a felmérés tanúsága szerint a mobiltelefon használóit egyre in­kább a nyersesség, a durva hang­nem jellemzi. Mint kiderült, a meg­kérdezettek 40 százaléka mobilo­zás közben az alapvető udvarias­ságról is megfeledkezik, a válasz­adók 30 százalékát pedig az sms- ezés közben hagyja cserben a jó modor. Némelyek bevallása szerint a durvaság „átszivárog” a hétköz­napokba is, hiszen amikor az utcán, menetközben bonyolítják hívásai­kat, gyakran nekimennek a járóke­lőknek, meglökik az embereket. A megváltozott viselkedést a szakértők azzal magyarázzák, hogy a mobiltelefont használók a drága tarifák miatt igyekeznek a lehető legrövidebbre fogni mondókájukat, s ingerültté válnak, ha a hívott fél nem ért meg azonnal valamit. Né­hány év mobilozás után pedig ez az ingerült beszédmodor áttevődik a mindennapi életbe is. (MTI) Nyomd és mond! PTT a Nokia 5140-es készülékében. Push to Talk tesztüzem a T-Mobile-nál Adó-vevő telefonnal TÁVKÖZLÉS Szlovákiában is megjelent a Push to Talk (PTT). Eddig csak a telefo­nok funkciói között említhettük az adóvevőhöz hasonló funkciót, ám tegnaptól a T-Mobile elindította a szolgáltatás tesztüzemét. Egyelőre csak az operátor üzleti ügyfelei próbálhatják ki az új kommunikáci­ós csatornát. A PTT elsősorban azoknakjelenthet alternatívát, akik eddig is használtak valamilyen adó-vevő berendezést. Leginkább a taxisok, a futárok, az építkezésen dolgozók, mentők vagy az extrém sportot űzők használhatják majd ki az új kommunikációs csatornát. A PTT segítségével egyszerre több emberrel, kollégával is kommuni­kálhatunk, csak meg kell nyomni a készülék oldalán található gombot. A jelzés után elmondott üzenetet vagy utasítást - melyet a készülék csomagkapcsolt adatátvitel segítsé­gével továbbít a címzettekhez - a kiválasztott csoport összes tagja meghallja. Az eddig használt berendezések­kel ellentétben a PTT-nek nincs tá­volsági korlátja, hiszen minden olyan helyen használható, ahol a szolgáltatónak van térereje. Az GPRS/EDGE hálózatot használó PTT technológiát jelenleg a Nokia telefonok támogatják. A T-Mobile kínálatában levő készülékek közül a PTT-t a Nokia 6020,6021,6230i, 5140 és hamarosan az 5410i-vel le­het használni, (szí) Az egyik videóban (Power Hungry) a fiatal és felettébb türel­meden amerikai katonatisztnek élelmiszersegély-csomagok szállí­tását kell felügyelnie Afganisztán­ban. Feladatát baljós terepen, kor­látozott erőforrások, félreértések közepette, két áruló afgán hadúr (Omar és Mohamed) szorításában igyekszik végrehajtani. A helyzet rosszabbodik, lövöldözés tör ki, Omar lelövi egyik törzsbelijét. A második részben animált fej tűnik fel a képmező sarkán. A felhaszná­lót teszteli. A játékos szintén kér­dez, sőt, odarángathatja bármelyik karaktert, és például Omart arról faggathatja, hogy mit gondol az amerikaiak afganisztáni jelenlété­ről. Meghökkentő, döbbenetes igazságokat tartalmazó választ kap - az ICT kultúrantropológusokat is bevont munkáiba: A már-már élethű Flatworld él­ményeit speciális megjelenítő, hangeffektusok, sztereoszkópikus grafika, „4D-s” érzéki élmények (szélfújás, vibrálás) adják. Valahol Délnyugat-Ázsiában járunk, láza­dás tör ki, lövöldöznek, szobánk beleremeg a csatazajba. Helikopte­rek tűnnek fel, érzékeljük földre szállásukat. Ellenséges parancsnok rohan be a helyiségbe, ránk ordít. A leleményes programozók Stanley Kubrick Full Metal Jacketjének mondataiból adtak a szájába. A történetek azonban nem csak Irakban és Afganisztánban bonyo­lódnak. Egyik következő projektjük például a veteránok trauma utáni stressz-szindróma kezelését igyek­szik könnyebbé tenni. (ap, i) Harcjátékok Bagdad utcáin járőrözünk. Minaretek, elhagyott lakó­házak, szétlőtt autók, dög­lött állatok tőszomszédsá­gában araszolunk előre. Gyerekek kéregetnek, bur- nuszos helybéliek moso­lyognak ránk. Mindenki gyanús. Az oszlásnak in­dult tehenek járványt sej­tetnek. Mit tegyünk, ho­gyan meneküljünk? JÁTÉK Szerencsére csak a képernyő va­lóságában, s nem az igazi Bagdad poklában merültünk el. A Dél-kali­forniai Egyetemhez tartozó Kreatív Technológiák Intézetének (ICT) Marina Del Rey-i stúdiójában ké­szült videojátékok egyikébe pillan­tottunk bele. Az ICT az Egyesült Ál­lamok hadseregének készíti inte­raktív mozgóképeit. Rajzfilmesek, grafikusok, játéktervezők, rende­zők, forgatókönyvírók, mérnökök és mesterségesintelligencia-kuta- tók közös munkái a XXI. századi háborúkhoz idomulva, tökéletes kiképzést nyújtanak a harcba indu­lóknak. A Microsofttal is üzleti kapcso­latban lévő ICT-t a ma hatvanöt éves, komoly tévés múlttal rendel­kező Richard Lindheim alapította 1999-ben. Korábban számítógé­pes animációt tanult, majd amikor 1997 körül a hadsereg érdeklődé­se Hollywood felé fordult, a csúcs- technológiák ismert rajongója­ként ő is képbe került. Meghívták egy konferenciára, holott soha nem volt katona, sőt, nem is akart az lenni. Ugyanakkor érdekelte a gondolat, hogy „a szimulációhoz valamilyen módon fel lehet hasz­nálni történeteket, karaktereket, a szórakoztatás elemeit; különböző helyzetekbe állíthatunk embere­ket, és segítünk nekik a döntésho­zásban.” Lindheim egyértelműen a játé­kokra gondolt. Míg a „vietnami ge­neráció” a tévén nőtt fel, a mai ka­tonák videojátékokon cseperedtek - érvelt. A statisztika őt igazolja: évente hetvenötezren választják a sereget: kilencven százalékuk al­kalmi, harminc pedig fana­tikus játékosnak vallja ma­gát. A katonák DVD- lejátszóikat és játékkonzol­jaikat általában magukkal viszik a Közép-Keletre. Az ICT (fejlesztés alatt álló) egyfajta metarendszere, a kü­lönböző, teljes „belemerülést” biz­tosító, hálózatba kötött rendszerek együttese, az ELS (Experience Learning System) passzív helyett aktív tanulást és gyakorlatozást kí­nál. Hat éve alatt egyre tökélete­sebb virtuálisvalóság-kömyezete- ket hoztak létre. Úgy gondolják, kö­zeledik az idő, amikor a hadsereg valós időben és a csatamezőn rea­gál az aprólékosan kidolgozott szi­mulációra. A jelenlegi szimuláto­rok még nem biztosítják az ELS- ben való tökéletes alámerülést, így grafikán, Mi-karaktereken, han­Lázadás tör ki, lövöldöznek, szobánk beleremeg a csatazajba. gon, történetépítésen és háló- zatiságon egyaránt bőven akad tennivalójuk. A többi között az aszimmetrikus hadviselésre „ideális” nagyvárosi tereiket intelligens, a felhasználó­val természetes nyelven interakci­ót létesítő szereplőkkel - helyi la­kosokkal, a baráti és az ellenséges erők harcosaival, esetleg a külde­tés végrehajtásán fáradozó alaku­lat virtuális tagjaival - óhajtják be­népesíteni. Értik, milyen helyzet­be pottyantak; érvelve és követ­keztetve döntik el, mi a teendő a következő lépésben. Ismerik kör­nyezetüket, s ha kell, vezetőként kalauzolják a kiskatonát. Reakció­ikról nem a tervezőasztal mellett határoznak, hanem (az adott szi­tuációnak megfelelően) maguk alakítják azokat. Az eredmény: ro­busztusabb, hatékonyabb viselke­déstípusok. A karakterek a visel­kedés, az észlelés és az érzelmek kapcsolatán alapuló emocionális modellel rendelkeznek. Az Intel új csipje képes kezelni mindhárom létező wifi-technológiát, de akkor sem jön zavarba, amikor a következő generációs 802.lln szabvánnyal találkozik Egy csip mind felett INDEX Az Intel VLSI-technológiája ke­zeli a következő generációs wifi- szabványokat, megérteti magát a mobilhálózatokkal, ráadásul még keveset is fogyaszt, de azt nem le­het tudni, hogy mikor kerül a bol­tokba. Az Intel egy olyan csip prototípu­sát fejlesztette ki, amelyik kompati­bilis az összes népszerű drótnélküli technológiával, írta a Wall Street Journal. A vüág legnagyobb csipgyártójának legújabb fejleszté­se képes kezelni mindhárom létező wifi-technológiát, de akkor sem jön zavarba, amikor a következő gene­rációs 802.11n szabvánnyal talál­kozik. Az új csip a mostani 54 mega­bites másodpercenkénti sebesség helyett már 100 megabitre lesz ké­pes. De ha úgy hozza az élet, és nincs más a közelben, az eszköz ké­pes a mobiltelefon-hálózatokon ke­resztül is kommunikálni. A fejlesz­tők Kiotóban mutatták be a VLSI- nek nevezett technológiát. A csip mindkét rádiófrekvencián - 2,4 gi­gahertzes és 5 gigahertzes - csak 1,4 voltot fogyaszt, és támogatja a 40 megahertzes sávszélességet is, szemben a mai eszközök 20 mega­hertzével. A prototípusban a kommunikáci­ós csip mellé még több áramkört beépítettek, így kész rendszert kap egy kártyán a vásárló. Krishna- murthy Soumyanath, az Intel kom­munikációs áramkörökkel foglal­kozó kutatólaboratóriumának ve­zetője szerint a technológia segítsé­gével egy nap majd megoldható lesz, hogy egyszerre több csator­nán küldözgessünk nagyfelbontá­sú videókat egymásnak. A kutató azt még nem tudta megmondani, hogy mikor kerülhet a termék ke­reskedelmi forgalomba. Az Intelnek fontos, hogy hor­dozható eszközeibe egyre fejlet­tebb technológiát építhessen, hi­szen ez a piac legdinamikusabban fejlődő szegmense. A társaság a közelmúltban az erős laptopeladá­soknak köszönhetően növelte ne­gyedéves előrejelzését. Korábban 8,6 milliárd dollárraľszámoltak az Intel pénzügyi osztályán, most azonban 9,2 milliárd dollárra nö­velték ezt az összeget. Az Intel be­számolói szerint a vállalati ügyfe­lek és a magánvásárlók is több lap­topot vásárolnak, mint amire ko­rábban számítani lehetett. Az Egyesült Államokban májusban már több laptopot vásároltak, mint asztali gépet, (i)

Next

/
Thumbnails
Contents