Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-22 / 144. szám, szerda
12 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 22. A felvásárlási ár négyzetméterenként 200-400 korona Drágulnak a KIA-földek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Zsolna. A Hyundai/Kia autógyár zsolnai cégének építéséhez szükséges földterületek felvásárlási ára négyzetméterenként 200- 400 korona lesz - jelentette be tegnap a Žilina Invest vezetője, Stanislav Vine. Justína Kozánková, a földterületek érdekeit védő petíci- ós bizottság képviselője szerint a tulajdonosok számára elfogadható ez az ár, továbbra is bizonytalan azonban, hogyan kárpótolják azokat, akik már korábban, vagyis még négyzetméterenkénti 140 koronás áron adtak túl a földjeiken. A közeljövőben a kormánynak vagy a bíróságnak kellene döntenie arról, hogyan fizetik ki számukra a maradék összeget. A cég infrastrukturális fejlesztéseihez további több ezer négyzetméternyi földet kell felvásárolni. A céghez vezető vasúti leágazáshoz 83 ezer, a bekötőutakhoz 718 ezer, a többi úthoz pedig 186 ezer négyzetméteres földterületre lesz szükség. (SITA) Az Allianz-SP több fokozatú ingatlanbiztosítása Vulkánkitörés ellen is véd ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az Allianz-Szlovák Biztosító júniustól rugalmas, teljes körű és 3 fokozatú ingatlanbiztosítással rukkolt elő. A legolcsóbb, a BASIC a 3 szobás lakás esetében évi 800 koronánál, családi ház esetében pedig 1500 koronánál kezdődik, és a standard károkra vonatkozik. A drágább OPTIMAL már az árvizek és vulkánkitörések veszélyét is magában foglalja, végezetül a COMFORT a hangsebesség feletti repülőgépek lökéshulláma okozta esetleges károkra is kiterjed. Valamennyi megoldás az ingatlanok új árából indul ki. A biztosító azt ajánlja az ügyfeleknek, hogy a meglepetések elkerülése érdekében 10 évente legalább egyszer ellenőrizzék, mit tartalmaz a biztosítási díj. (só) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Újra nőttek a bérköltségeink Pozsony. Az egy alkalmazottra jutó bérköltségek Szlovákiában az első negyedévben 7,3 százalékkal nőttek a múlt év azonos időszakához képest. Az iparban a költségek 10 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly. A szlovákiai növekedés - az Eurostat szerint - jóval meghaladta az európai uniós átlagot, amely alig 3,4%-os volt. Magyarország esetében a növekedés 9,4, Csehország esetében viszont mindössze 3,7%-os. A régi EU-s tagok közül a legnagyobb arányú munkaóra- költség növekedését Spanyolországban mértek az idei első negyedévben (4,5%). (TASR) Az unió a fő gazdasági partner Pozsony. Szlovákia kivitele tavaly elérte a 895,2 milliárd koronát, ami 11%-kal több az előző évhez képest - derül ki a gazdasági tárca elemzéséből. Behozatalunk csaknem 14%-kal, 827,6 milliárd koronára nőtt. Kivitelünk 85%-a az Európai Unió országaiba irányult, a legnagyobb exportnövekedést is az eurózó- nás országokkal szemben könyvelhettük el. Behozatalunk 74%- a származott az Európai Unióból. Tavaly a szlovák import szempontjából a legnagyobb növekedést, 142%-osat, az ázsiai országok érték el. (TASR) Messze még az olajrali vége London. Tegnap az 57,6 dolláros hordónkénti (159 liter) árat elérve már nem nőtt az olaj ára. Az amerikai könnyűolaj ára most éppen csökkenőben van. Londoni elemzők szerint az elmúlt napok meredek erősödése után természetesnek mondható a korrekció, szó sincs azonban arról, hogy véget ért volna a rali. A piacot tovább hajthatja a norvég sztrájkveszély (napi 920 ezer hordónyi olaj kiesése fenyeget) és a nigériai terrorfenyegetettség, melyek mellett a kereslet dinamikus növekedése további árfelhajtó tényezőként jelenik meg. (m, t) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta ______ Ár folyam EMU - euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen(100) Kanadai dollár 38,321 1,277 25,531 Lengyel zloty Svéd korona 28,966 Svájci frank USA-dollár 9,456 57,635 Magyarforint (100) 15,462 4,135 5,146 Szlovén tollár (100) 16,006 24,840 31,698 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 37,34-39,34 30,84-32,50 1,25-1,31 14,83-16,13 OTP Bank 37,35-39,30 30,78-32,49 1,25-1,31 14,90-16,05 Postabank 37,35-39,29 30,93-32,47 1,25-1,31 13,66-17,26 Szí. Takarékpénztár 37,33-39,25 30,76-32,37 1,24-1,32 14,77-16,16 Tatra banka 37,29-39,29 30,78-32,42 1,25-1,31 14,84-16,06 UniBanka 37,34-39,30 30,82-32,43 1,25-1,31 15,07-15,86 Általános Hitelbank 37,33-39,33 30,84-32,49 1,25-1,32 14,62-16,32 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Az öt évnél rövidebb futamidejű banki kölcsönök kamatai a várt csökkenés helyett esetenként még nőttek is Nem minden hitel lett olcsóbb A jegybank elemzése szerint a hitelt felvevők 35 százaléka egy éven belül fizeti vissza a tartozást. (Ľuboš Pile felvétele) Pozsony. A jegybank az elmúlt egy évben ugyan lényegesen csökkentette az alapkamatot, az 5 éves futamidejű hitelekhez ennek ellenére a pénzintézetek ügyfelei drágábban juthatnak hozzá. Pozitív változásra a pénzügyi elemzők csak akkor számítanak, ha a bankok között tovább éleződik a konkurenciaharc. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A jegybank képviselői az elmúlt hónapokban többször is felhívták a figyelmet arra, hogy a kereskedelmi bankok rendkívül gyorsan képesek követni a jegybanki alapkamat csökkentését a lakossági folyószámlák esetén, míg a hitelek kamatait tartósan magasabb szinten tartják. Ennek, vagyis a figyelmeztetéseknek azonban látszólag semmilyen hatása nincs a bankokra, hiszen az öt évnél rövidebb futamidejű hitelek kamatjai nem hogy nem csökkentek, de még nőttek is. A pénzügyi elemzők nem számítanak jelentősebb javulásra az elkövetkező időszakban sem, amit azzal magyaráznak, hogy ezeknél a hiteleknél a bankok számára nagyobb a rizikó és kisebb a pénzintézetek közötti konkurencia is. A jegybank elemzése szerint a hitelt felvevők 35%-a egy éven belül fizeti vissza a tartozást. Az öt évig terjedő futamidőt a banki ügyfelek 29, a hosszabb lejáratúakat pedig a 36%-a veszi igénybe. Tavaly januárban az 1 éves és az 1-5 éves futamidejű hitelek kamata nagyjából azonos, 12 százalék körüli volt. Mára az egyéves futamidejű hitelek kamatja csaknem elérte a 16%-ot, míg az ötéves futamidejűeké idén az év elején 14% fölé ugrott, és azóta sem csökkent 12% alá. Az 5 évnél hosszabb futamidejű hitelek kamatja tartósan 8% alatt van, és jelenleg már a 6% felé közelít. A jegybank nemrég tette közzé, az elmúlt évre szóló pénzügyi jelentést, amely szerint a kereskedelmi bankok tavaly 31,6 milliárd koronát kölcsönöztek a lakossági ügyfeleknek. Ennek a kétharmá- dát az egyik legsikeresebb hitelformára, a lakáshitelekre fordították. Ez utóbbiak kamata az elmúlt egy évben mintegy 0,5%-kal nőtt. Tavaly leginkább azoknak emelkedett a hitelek ára, akik a folyószámlájukról vettek fel hitelt, vagyis több pénzt vettek fel a számlájukról, mint amennyi valójában rajta volt. Az átlagos kamat ez esetben 4,8%-kal nőtt. A rövid futamidejű hitelek kamatja a pénzügyi elemzők szerint idén tovább emelkedik. Mindez azzal magyarázható, hogy az ügyfelek többsége a rövidebb futamidejű, kisebb hitelek esetén nem riad vissza a nagyobb kamatoktól. Ilyen hiteleknél többnyire arra sem vesznek fáradságot, hogy az egyes bankok ajánlatait összehasonlítsák, vagyis a hitelt általában annál a banknál kérvényezik, ahol a folyószámlájuk van. Tavaly emiatt csaknem egyáltalán nem változott a rövidebb futamidejű hitelek kamata. Jobb a helyzet az öt évnél hosszabb futamidejű hitelek esetében, amelyekhez olcsóbban juthattunk hozzá, (mi, p) Az UNIQA tavaly előre tört az életbiztosítás terén Az önkormányzatok 10-10%-os tulajdonrészhez jutnak Drágulhatnak a díjtételek Repülőterek a régióknak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Annak dacára, hogy az életbiztosítás piacának növekedése nálunk még mindig nem elég dinamikus, az UNIQA Biztosító tavaly e szegmensben 39 százalékos növekményt könyvelhetett el - mondta tegnap Harald Chrstos, a pénzintézet vezérigazgatója. Az R+V Biztosítót 2004-ben megvásárló társaság tavaly közel 4%-os piaci részesedéssel Szlovákia 6. legnagyobb pénzintézete volt. A társaság az osztrák UNIQA-csoport birtokában van, amely nyugati szomszédunk legnagyobb biztosító társaságának számít, érdekeltsége többek között kiterjed Németországra, Csehországra, Lengyel- országra, Magyarországra, idén pedig Romániában és Bosznia- Hercegovinában is megvetette lábát. Harald Chrstos szerint a kötelező gépjármű-biztosítás díjszabása a jövőben emelkedni fog, mivel egyre több szlovákiai autós rója a külföldi utakat, ami növeli a drágább balesetek valószínűségét. A vezérigazgató szerint egyelőre nincs nagy érdeklődés a magánjellegű életbiztosítás nyújtotta adó- kedvezmény iránt, a szakember úgy látja, a lakosság napjainkban a nyugdíjbiztosítás második pillérével van elfoglalva, (shz) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az állam elismerte a az önkormányzatok követeléseit, a megyék és városok így már 2006- tól hozzájuthatnak a pozsonyi és kassai repülőtér részvényeihez. Eredetileg 3%-os tulajdonrészhez jutottak volna, ezt azonban a közlekedési tárca később megváltoztatta. A minisztérium csak 2010 körül juttatott volna bizonyos tulajdon- részt a megyéknek és városoknak, hogy mekkorát, azt nem pontosította. A legfrissebb döntés szerint Pozsony és Kassa városi és megyei önkormányzatai 10-10%-os tulajdonrészhez jutnak a repülőterekben. Az állam 14%-nyi részvényt hagy meg magának, a befektető pedig a részvények 66%-át veheti meg. Ezzel az elképzeléssel az ön- kormányzatok is elégedettek. Továbbra sem sikerült azonban elérniük, hogy a két repülőteret külön- külön magánosítsák. A szaktárca szerint a közös magánosítást a privatizációs tanácsadó ajánlotta, ezzel pénzt takaríthatnak meg, és nagyobb az esélye a sikeres privatizációnak is. A pozsonyi repülőtér értéke 7,1 milliárd, a kassaié 1,7 milliárd korona. Ha sikerül túladni a repülőtereken, a kormány a befolyt pénzt az államadósság visszafizetésére használja, (mi, t, p) Az Európai Unió vezető nettó befizetői Ország milliárd euró Németország 7,7 Nagy-Britannia 2,8 Hollandia 2 Franciaország 1,9 Svédország 1 Olaszország 0,8 Belgium 0,8 Ausztria 0,3 Dánia 0,2 Luxemburg 0,1 Az EU legnagyobb haszonélvezője Spanyolország, amely tavaly 8,7 milliárd eurót kapott többletként, majd Görögország (3,7 milliárd) és Portugália (3,5 milliárd) következik. (Forrás: MfD) Az Európai Unió legnagyobb befizetői Ország milliárd euró %-ban Németország 22,2 21 Franciaország 17,3 16,4 Olaszország 13,8 13,0 Nagy-Britannia 12,3 12,1 Spanyolország 8,9 8,5 Hollandia 5,6 5,3 Belgium 4,0 3,9 Svédország 2,8 2,7 Ausztria 2,2 2,2 Dánia 2,1 2,0 Csehország tavaly 544 millió, Magyarország 560 millió, Szlovákia pedig 240 millió eurót fizetett be a brüsszeli közös kasszába. (Forrás: MfD) Szlovákia jelentős munkanélkülisége a nehéziparból felszabadult képzetlen munkaerő következménye Egy évtized alatt váltottunk a piacgazdaságra ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. A tíz újonnan csatlakozott EU-tagállamból nyolc alig egy évtized alatt váltott át sikeresen a tervgazdálkodásból a piacgazdaságra, s nézett szembe a munka- nélküliség problémájával, amely viszont a bővítés pillanatában a 8,1 százalékos átlagról 8,9%-ra emelkedett az Európai Unióban - írja tegnapi számában a Le Monde. A francia napilap szerint a volt szocialista gazdaságok közül a munka- nélküliség aránya a legnyitottabb- nak tartott Szlovéniában a legkisebb (5,3%), őt követi Magyarország (6,3%) és Csehország (8,3%), míg a többi kelet-európai ország jóval meghaladja az európai átlagot: elsősorban Szlovákia 16,2 és Lengyelország 18,1%-kal. A lap kiemeli, hogy Magyarországon az ipari szektor átalakulásával a teljes munkaerőpiac 60 százalékát foglalkoztató szolgáltató szektorban létrehozott új munkahelyek szívták fel az átmeneti munkanélkülieket. Csehország kapcsán az ipar sikeres átrendeződését említi meg a lap, amely több mint 40%-át foglalkoztatja a munkavállalóknak. Lengyelország és Szlovákia csökkenő, de még mindig jelentős munkanélkülisége a nem túl produktív, de jelentős mezőgazdasági szektor és a nehéziparból felszabadult képzetlen munkaerő következménye - véli a Le Monde. A csatlakozás óta valamennyi új tagállamban csökkent a munkanélküliség, melynek fő motorja a párizsi lap adatai szerint a munkahelyteremtő szolgáltató szektor. (MTI)
