Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-18 / 141. szám, szombat

32 Egészségünkre KÉPVERSENY Podhornyi Gréta Anita - Csallóköznádasd Nagy Vivien - Apácaszakállas Szűri Szilvia - Köbölkút FELFEDEZÉS Csecsemőkorban eldől a rák kockázata WEBORVOS Amerikai kutatók szerint az élet első napjai során eldől, hogy a koc­kázatos gének kiváltják-e a halálos betegséget. A University of Texas kutatói pat­kányokon hajtották végre vizsgála­taikat, melyek során úgy találták, közvetlenül az állatok születése után adagolt ösztrogén hormonnal meghatározható a daganat kiala­kulásának kockázata, írja a BBC. A Proceedings of the National Aca­demy of Sciences lapban ismerte­tett kutatás eredményei arra en­gednek következtemi, hogy az ösztrogén átprogramozza a szöve­teket, minek hatására beindul a be­tegség kialakulása. Cheryl Walker professzor és kollegái szerint eredményeik el­sősorban azok számára lehetnek fontosak, akik defektiv tumorel­nyomó géneket örökölnek, így számos daganatos betegségre hajlamosabbak. Sőt magyarázat­tal szolgálhat arra is, miért alakul ki, illetve nem alakul ki egyes BRCA1/2 génmutációt hordozó nőknél a mellrák. A kutatók to­vábbi vizsgálatokat terveznek az emberek esetében mérhető koc­kázatok meghatározására. ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 18. Figyeljünk oda arra is, hogy ha kell, ha nem, ne kezdjen el enni, és ne nagyon nassoljon Ducira nevelik a gyereket Túlsúlyos gyerekből túlsúlyos felnőtt... Sajnos egyre több a molett gyermek. A gyerekek súly­többletének nemcsak a helytelen és rendszertelen táplálkozás és a mozgáshi­ány lehet az oka. Sok gyere­ket akaratlanul is a gondos szülők nevelnek ducira. FIGYELMEZTETŐ Néha-néha felkapja a sajtó is a témát, hogy sok a kövér vagy túlsú­lyos gyerek. Valóban így van, és saj­nos ezeknek a gyerekeknek csak egyre nő a száma. A molett cseme­ték súlytöbbletének többnyire csak két fő okáról, a mozgáshiányról és az egészségtelen és egyben rend- szertelen táplálkozásról lehet hal­lani. Van azonban még egy lénye­ges kiváltó ok, melyre kevesebb fi­gyelmet szentelünk, ez pedig a pszichikus elhízás. A súlyproblémával küszködő gyerekek egy részének az elhízása már a bölcsőben elkezdődik. Az éhséget az újszülött erős izga­lomként éh meg, melyet igyekszik mielőbb lecsökkenteni. Édesanyjá­tól enni kap, és ennek köszönhető­en, azt tapasztalja, hogy az izgalmi szintje csökken. A baba a két álla­pot, azaz az éhség és a jóllakottság különbségeként megéli, hogy az éhségérzet egy kellemetlen érzés, míg a jóllakottság kellemes. A kis­ded a fejlődés folyamán megtanul­ja, hogy bizonyos izgalmakhoz éh­ségérzet társul, és azt is, hogy a jól­lakottság megszünteti a számára kellemetlen izgalmi állapotot. Izgalmi állapotot nemcsak az éh­ségérzet válthat ki, azonban a hely­telen nevelés eredményeként kiala­kítható az, hogy egy személy nem csak éhségérzetből eredő izgalmi állapotot csökkenthessen étkezés­sel. Tehát helytelen neveléssel fo­kozatosan elérhető a különféle helyzetekből adódó feszültség, iz­galmi állapot evésen keresztüli csökkentése. Ezt a társítást és hely­telen szokást elsősorban a „gondos anyukák“ idézik elő. Egy gondos édesanya főleg az elsőszülött gyer­meke esetén a gyermek minden egyes rezdülését tettre készen fi­gyeli. Ha egy ilyen anyuka látja, hogy gyermeke erős izgalmi álla­potba kerül (pl.: ujjszopás, az ajkak intenzív szopásra hasonlító mozga­tása, sírás) éhségként értelmez, és ennek következtében a csecsemőt minden egyes ilyen jellegű meg­nyilvánulása alkalmával megeteti. Mivel az újszülött nem éhes, ezért kezdetben az ilyen esetekben még intenzíven, később pedig egyre ke­vésbé tiltakozik. Ilyen módon fokozatosan kiala­kul, hogy a különféle ingerek hatá­sára felébredő izgalomhoz hozzá­kapcsolódnak a táplálkozás asszo­ciációi, és ennek eredményeként a gyermek éhséget fog érezni olyan­kor is, amikor fiziológiás éhségről szó sem lehet. Tehát a pszichikus éhség a helytelen tanulási folyamat eredménye, és tulajdonképpen el­sősorban feszültségszituációban je­lentkezik. A pszichikus éhség gyó­gyítása nagyon nehéz, mert az elhí­zott gyermek a kortárscsoportjá- ban kirekesztetté, gúny tárgyává válik, ebből következik, hogy tele van szorongással, félelemmel. Kész is az ördögi kör, ugyanis a gyerek szorongása egy feszült lelkiállapo­tot eredményez, ami a fentiek alap­ján éhségérzetet kelt, melynek ha­tására a gyerek még többet eszik, azaz tovább hízik. Fontos tudni, hogy az ilyen típu­sú gyerekek és felnőttek esetében az evés valóban csökkenti a feszült­séget, mivel a feszültség nagy része éhség formájában jelentkezik. Legjobb az, ha gondos odafigye­léssel elkerüljük, hogy egy ilyen asszociáció kialakuljon a gyermek­ben. Ha látjuk, hogy a kisgyerek duci, figyeljünk oda arra is, hogy ha kell, ha nem ne kezdjen el enni, és ne nagyon nassoljon. Ne hagy­juk, hogy a problémáit evéssel or­vosolja, és ideiglenesen ebben lel­jen vigasztalást a bánatára. Az evés helyett jobb, ha beszél problémájá­ról és/vagy valamilyen sport vagy hobbi segítségével vezeti le feszült­ségét. (ntk) GYERMEKBETEGSÉGEKFELFEDEZÉS Ha támad az adenovirus... FIGYELMEZTETŐ Mik az adenovírusok? Az adenovírusok olyan fajta víru­sok, melyek leggyakrabban légző­szervi megbetegedést okoznak, pl. felső légúti hurut, croup, hörghu­rut, a kis légutak gyulladása vagy tüdőgyulladás, de okozhatnak kö- tőhártya-gyulladás.t, húgyúti- vagy gyomor-bélrendszeri gyulladást is. A gyermekek bármelyik életkorban megfertőződhetnek ezzel a vírus­sal. Az adenovírusok okozta légző­szervi megbetegedések leginkább a tél végén, tavasszal és a nyár elején fordulnak elő, a gyomor-bélrendszeri fertő­zések viszont egész évben egyforma gyakorisággal fordulnak elő. hogy a beteg gyermekkel közvetle­nül érintkeztek volna. ♦ Gyomor-bélrendszeri fertőzések esetén: Az átvitel feco-orális (azaz a szájon keresztül széklet jut a szervezetbe). Ez általában a nem megfelelő kézmosás eredménye, de előfordulhat szennyezett étel vagy folyadék fogyasztásakor is. Mik a fertőzés tünetei? A tünetek sok más vírusfertőzés tüneteire hasonlíthatnak. Légúti fertőzés esetén 2-14 nappal a vírus szervezetbe kerülése után: orrfo­A gyermekek bármelyik életkorban megfertőződ­hetnek ezzel a vírussal. Hogyan lehet megfertőződni? ♦ Légúti fertőzések esetén: A beteg gyermek légúti váladékai tartal­mazzák a vírusokat, így azok köz- veden kapcsolattal átvihetők más gyermekekre. A szabadba került ví­rusok pár óra hosszat még élet- és fertőzőképesek maradnak bármi­lyen élettelen felületen is (pl. evő­eszköz, kilincs, játékok stb.), így megtörténhet a fertőzés anélkül is, lyás, torokfájás, láz, köhögés (le­het súlyos is, általában száraz, nem váladékos), megnagyobbodott nyi­rokcsomók, fejfájás, rossz közérzet. Gyomor-bélrendszeri fertőzés esetén 3-10 nappal a fertőződés után: hirtelen kezdődő vizes has­menés, láz, hasi fájdalom, haspuf­fadás. Hogyan diagnosztizáljuk a fertőzést? A részletes kórtörténet felvétele és a fizikális vizsgálat mellett a be­tegnél történhet még: ♦ vérvétel, ♦ orr- vagy torokváladéktenyész­tés, ♦ széklettenyésztés ♦ mellkasi röntgenfelvétel. Hogyan kezeljük ezeket a fertőzéseket? A terápiát minden esetben a ke­zelőorvos a beteg igényeinek meg­felelően, egyénre szabottan alakít­ja ki. Mivel vírusfertőzésről van szó, az antibiotikumok nem hatá­sosak. Specifikus Adenovírus-elle- nes gyógyszerrel nem rendelke­zünk, így a kezelés során arra tö­rekszünk, hogy a gyermek tüneteit, panaszait enyhítsük. Légúti megbetegedés esetén: Fontos a megfelelő folyadékbevi­tel. Ha a gyermek nem iszik eleget, infúziót kell kapjon. Hörgőtágító gyógyszerek. Ezek nehézlégzés esetén használato­sak, a légutak átmérőjét növelve könnyítik a légzést, gyakran spray vagy inhalációs formában alkal­mazzuk. Oxigén arcmaszkon, orrszondán vagy garatszondán keresztül. Gépi lélegeztetés, amennyiben a fenti módon nem tartható fenn ki­elégítő gázcsere, illetve a gyermek az elhúzódó betegség miatt kime­rült. Gyomor-bélrendszeri megbete­gedés esetén: Ebben az esetben döntő fontosságú a bő folyadék­bevitel (víz, anyatej, tápsze'r vagy szájon keresztül adandó rehid- ráló oldatok - olyan oldat amely megfelelő mennyiségben tartal­maz elektrolitokat.) Ha a gyer­mek kívánja, folytassa a normál táplálkozást, nem kell szigorú di­étába fogni. Ha a gyermek kiszáradás miatt kórházba kerül, infúziót kap, eset­leg nasogastricus szondát vezetnek le (vékony gumicső az orron ke­resztül a gyomorba vezetve), hogy azon keresztül táplálják, illetve a folyadékot pótolják; vérvétel törté­nik, hogy a folyadék mellett a hi­ányzó elektrolitok mennyiségét is felmérhessék. Hogyan előzhető meg a fertőzés? Legfontosabb az alapos és gya­kori kézmosás. Lehetőleg kerülni kell a betegeket, illetve azokat a he­lyeket, ahol ilyen betegek megfor­dulhatnak (pl. gyermek ne menjen kórházba látogatóként). egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469

Next

/
Thumbnails
Contents