Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-18 / 141. szám, szombat

14 Családi kör ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 18. HÉTVÉGI OLVASMÁNY Aki kiállt a deportált családokért Lackóné Kiss Ibolya orvos volt és író. Erdélyben, a Bi­har megyei Érbogyoszlón született, Szlovákiába, Liptószentmiklósra ment férjhez, és Magyarorszá­gon, Budapesten halt meg 86 éves korában, 1980. jú­nius 18-án. Éppen negyed- százada már. FUKÁRI VALÉRIA Születésének, ami még a régi Magyarország idejére esik, ugyan­csak az idén volt kerek - a száztize­dik - évfordulója. Ez azért is külön fontos tény, mert a lexikonokban, irodalomtörténetekben vele kap­csolatosan téves születési évszá­mok szerepelnek (1894, 1898, 1904). L. Kiss Ibolya születésének valódi dátuma: 1895. január 23., amit két hiteles irat is tanúsít: báty­jának egy kézírásos, 1978. aug. 1- jén kelt levele és a budapesti János Kórház 1980. június 20-i keltezésű, 1040/1980 folyószámú halotti anyakönyvi kivonatának fénymá­solata. Mindkettő a néhai Petrásné Kováts Gizella, az írónő munkássá­gát 1934-től, liptószentmiklósi is­meretségük idejétől figyelemmel kísérő, az utolsó éveinek ügyeiben segítőkészen eljáró, majd emlékét ápoló barátnő rám bízott hagyaté­kában őrződött meg. (Petrásné 1995-ben a Hétben, Kiss Ibolyáról szóló megemlékezésében maga is közzétette az írónő helyes születési évszámát, de ez nem került be az irodalmi köztudatba; az azóta megjelent A cseh/szlovákiai ma­gyar irodalom lexikona továbbra is az egyik régi téves évszámot közli.) Családi hivatás L. Kiss Ibolyát az orvosi hivatás - amely családjában elterjedt volt - gyermekkorától fogva vonzotta. El­végezvén középiskolai tanulmá­nyait a nagyváradi premontrei gimnáziumban (Juhász Gyula is ta­nította), egyenesen a budapesti or­vosi egyetemre iratkozott be (Eöt­vös Lóránd előtt is vizsgázott). Az egyetem befejeztével Budapesten kezdte meg pályáját. Ott, a Rókus Kórház bőrgyógyászati osztályán mint pácienssel ismerkedett meg későbbi férjével, a szlovák Miloš Lacko liptószentmiklósi bőrgyáros­sal. írói munkássága már Szlovákiá­ban, Liptószentmiklóson bontako­zott ki, ahol gyakorló orvosként is működött. 72 éves, amikor nyugdí­jazzák. Nem sokkal később hirtelen meghal a férje, s ez a váradanul be­következett veszteség megbontja lelki egyensúlyát. Nem találva töb­bé a helyét, 1971 márciusában át­költözik fivéréhez Budapestre, ahol haláláig kórházi ellátásra szorul, Erzsi tekintetes asszony A szlovákiai magyar könyvki­adás és irodalom adósa L. Kiss Ibo­lyának. Főművét, az 1942-ben Bu­dapesten megjelent (s ottani sike­rei alapján megfilmesítésre kisze­melt) Erzsi tekintetes asszony című regényét Szlovákiában - ahol szlo­vákiai magyar íróként, akárcsak többi művét is, írta - könyv alakban magyarul máig nem adták ki. (Csak szlovák fordításban jelent meg 1948-ban.) Pedig milyen jó regény az Erzsi tekintetes asszony! Újra föllapozva az ember elcsodálkozik: hatvan év múltán nem veszített sem lélektani erejéből és hiteléből, sem nyelvi és irodalmi értékeiből. A mű, amely­nek létrehozásában a Kiss Ibolyá­ban lakozó ideggyógyász-orvos és író egyaránt kivette részét, Madách Imre házasságának s felesége, Frá­ter Erzsi kiegyensúlyozatlan ke­délyvilágának, különös életútjának ma is hiteles ábrázolása, mély lelki bevérzéssel és tiszta, jellegzetes nyelven való megjelenítése. Már-már talányosnak tűnik fel, miért is nem adták hát ki idehaza még akkor sem, amikor 1964-ben, Madách halálának szá­zadik évfordulója alkalmából a Hét folytatásos közlése nyomán a re­gény országszerte akkora visszhan­got keltett, hogy az olvasók levelek­ben kérték könyvi megjelentetését, „....értesüléseink szerint - számolt be erről annak idején a Hét szer­kesztősége - a »tekintetes asszony« házról házra járt, ... Olvasták a folytatásokat azok is, akik nem fi­zetik elő a Hétét... 29 ezer példány­számban jelenünk meg, s ha ezt a számot beszorozzuk a családtagok, a szomszédok, a barátok stb. szá­mával, akkor... megállapíthatjuk, hogy a centenárium évében több mint százezren ismerkedtek meg... Madách Imre... életével. Szinte hi- heteden, hogy az ország minden részéből reagáltak a regényre, a prágai, a déčíni, a mosd olvasóink éppen úgy, mint a királyhelmeciek, kassaiak, rozsnyóiak, rimaszomba­tiak, lévaiak stb.... És kérték a szer­kesztőséget, járjon el a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó magyar szerkesztőségénél, jelentessék meg könyv alakban is az Erzsi tekintetes asszonyt.” (Petrásné hagyatékában nyoma van annak, hogy 1978-ban szóba került a regény kiadása a Ma­dách Kiadóban. Valóság azonban ebből sem lett.) Túl a folyón Hadd emlékeztessünk legalább röviden Túl a folyón című, 1957- ben a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadónál megjelent önélet­rajzi regényére is. A hazai magyar irodalomban feltehetően ez rögzí­tette elsőként az 1945 utáni jog- fosztottság és a deportálások való­ságait s azok megélését. A regény női főalakja, lelkiismerete paran­csát követve, a Csehországba erő­szakkal elhurcolt magyar családok védelmében levélben szót emel a vöröskereszt országos vezetőjénél. Szomorú tény, hogy a történtek megírásáért a mű megjelenését kö­vetően L. Kiss Ibolyát a hazai ma­gyar sajtó egy része megtámadta. 1958-ban a regényt kivonták a for­galomból, s terjesztését néhány évig tilalmazták. Lackóné Kiss Ibolya annak idején valóban kiállt a deportált családok mellett: a Csehszlovák Vöröske­reszt elnökének, dr. Alica Masary- kovának 1947. január 21-én ez ügy­ben írt levelét Vadkerty Katalin hozta Szalatnai Rezső levéltári ha­gyatékából napvilágra A deportálá­sokról című, 1996-ban kiadott tör­téned munkájában. Lackóné Kiss Ibolya (A szerző archívumából) Kolozsvári Grandpierre Emil Harisnyanadrág Tárgyak és emberek között élünk. A tárgyak épp úgy beleszólnak az életünkbe, mint az emberek, és csakúgy, mint az emberek, a tár­gyak is különbözők. Eszerint szereznek örömet vagy okoznák bosz- szúságot. A ruhaneműek állnak a legközelebb hozzánk, sőt nem is állnak, hanem tapadnak. Nem vitás, hogy szerelmi életünk elválaszthatadanul összefügg a ruházatunkkal. Igen szerencsés öltözet volt például a tóga vagy az in­dusok szárija. Egy libbenés, és a férfi máris készen állt a támadásra, a nő viszont - ha időközben el nem szeleit - a támadás kedvező foga­dására. A tóga, a szári meg a hasonló ruhadarabok kedveztek a szen­vedélynek. Ha egy tógás férfi és egy száris nő összetalálkozott, a szenvedély másodpercek alatt kibontakozhatott. Gyökeresen más a helyzet a középkor páncélos vitézeivel. Ha a vi­téznek megtetszett a nő, előbb iszonyatos csörömpölések közepette le kellett hánynia magáról a karvértet, a mellvértet, a nyakvértet, a combvértet, a hasvértet, a hátvértet, az ágyékvértet, s csak akkor en­gedhetett szabad folyást szenvedélyes érzelmeinek. Mármint ha a nő türelmedenségében nem állt odébb. S ez még semmi ahhoz képest, ha a nő szerelmes, a lovag páncélja meg rozsdás. Valami ilyesmi járhatott a fejében annak a divattervezőnek, aki a harisnyanadrágot kitalálta, és találmányával visszataszigált bennün­ket a középkorba. A nő harisnyanadrágban úgy fest, mint egy artista. Ez hagyján, de a harisnyanadrág valójában páncél, előnye a középko­ri vértekkel szemben, hogy nem csörög és nem rozsdásodik be. De éppoly nehéz belőle kihámozni a nőt, mint ahogy vértből a páncélos lovagot. A kombiné-bugyi-harisnya korszakban hangulatosan erotikus elő­játék előzte meg a tulajdonképpeni előjátékot. A szerelmes férfi itta­san simogatta a harisnyát, abban a reményben, hogy tenyere előbb- utóbb rásuhan a harisnya vége és a bugyi közötti bársonyos bőrfelü­letre. A nő eltolta a kutató kezet, amely erre a felsőbb régiókban kere­sett foglalkozást, majd ismét alul, s ez így folytatódott mámorító per­ceken át. A harisnyanadrágot vagy leveszi a nő, vagy nem veszi le. Kiskapu nincs. Ezzel a ruhadarabbal a finom erotikának befellegzett. Alku­dozni kell, mint a bazárban vagy a rossz hírű utcákban. A kiábrándító helyzeten csak az segít, ha a nadrágon lefut a szem, a szerelmes férfi elkapja, és szép lassan legombolyítja az egész nadrágot szerelme tár­gyáról. A nadrágtalanítás után kezdődhet a játék, a szeretkezést megszépítő romantikus erotika. Bízzunk a selejtben. Dezodor Új jelenség tűnt föl a látóhatáron: a dezodor tartalmú szpré, ma­gyarul a szagtalanító fecskendő. Ha azok használnák, akikre ráfér, akiket úgy vesz körül gyarló testük ádáz kipárolgása, mint földgolyót az atmoszféra, a sztratoszféra és az ionoszféra, nem volna baj. Ám azok, akik csak akkor volnának alkalmasak a társadalmi együttélés­re, ha előzőleg napokig áztatnák őket ultrás vízben, majd napon szá­rítanák, nos, ezek a szagtalanítandók vagy nem tudnak, vagy nem akarnak tudni a dezodorokról, s ha véletlenül mégis a kezükbe kerül a szer, fölhajtják, mert hozzászoktak, hogy a folyadékot kizárólag belsőleg használják, ahogy a családi hagyomány megköveteli. A szagtestvérek tehát tartózkodnak a dezodoroktól. A gondozott nők viszont naponként olykor tízszer is bepermetezik magukat. Hova tűntek a boldog idők, amikor a szőke nőket szőke, a barna nőket bar­na, a feketéket fekete, a vörösöket vörös illat lengte körül? Hova száll­tak az édes női illatok? Illatok illatjai, hova lettetek? A nők egyen- szagot öltöttek, drogériaszagot. CSALÁDI KVÍZ Kedves Olvasó! Nem kell mást tennie, csak fi­gyelmesen elolvasni hétvégi ma­gazinunk írásait, s akkor gond nélkül meg tudja jelölni a helyes válaszokat kvízünk kérdéseire. A megfejtést levelezőlapon küldje be a Családi Kör címére, mert ha velünk játszik, nemcsak hogy jól szórakozik, kis szerencsével a Lilium Aurum ajándékát is meg­nyerheti. Beküldési határidő: június 22. 1. Milyen állat lakik még a kutyákon és a lovakon kívül a Sidó családnál? a) pele b) csincsilla c) tengerimalac 2. A szabadságra utazók hány százaléka piheni ki magát testileg-lelkileg? a) 100 b) 58 c) 42 3. Mi miatt nem engedték be Ábel falujába a mentőt har­minchárom éve? a) mert környezetszennyező volt b) mert járvány volt c) egy félreértés miatt 4. A tilalom ellenére hol sze­retnek piknikezni a brook- lyniak a botanikus kertben? a) a japán cseresznyefák alatt b) a rózsakertben c) a büfé teraszán 5. Hogy különböztetik meg a juhokat Skócia déli részén? a) megbélyegzéssel b) színes festékfolttal c) mindenki felismeri a magáét Június 11-ei Családi kvízünk helyes megfejtése: le, 2a, 3c, 4a, 5c. Az AB-ART ajándékát Janovszkyné Ilona, kassai kedves olvasónk nyerte. A MAGYAR HÁZIASSZONY LEXIKONA Mész - falak bevonására Nagy hordóban összekeverünk 1 kg sót, fél vödör apróra tört oltat­lan meszet és 25 liter forró vizet. Nagyon erősen habzik és buzog! 10 perc múlva erősen összekavaijuk, másnapig állni hagyjuk. Tejfelsi- maságú legyen. Meszelés előtt minden vödörbe maroknyi cemen­tet teszünk és jól belekeverjük. Mészfolt eltávolítása Először hideg vízzel próbáljuk kivenni a szövetből, ha az nem használ, ecetes vízzel próbálkoz­zunk. De ezt a foltot azonnal el kell távolítani, mert szétmaija a szövetet. Méz A különböző fajták megkülön­böztetése: Akácméz. Világossárga vagy vi­lágoszöld, sűrű, könnyen kristályo­sodik (cukrosodik). Fenyővirágméz. Sűrű, hosszú szálakat ereszt, sötét, csaknem fe­kete, kellemes fenyőillata van. Áfonyavirágméz. Vöröses, erős íze van, sűrű, nehezen cukrosodik. Hereméz. Vörösessárga, sokáig folyékony marad. Fehérhereméz. Víztiszta, jóízű. Hársméz. A legjobb tavaszi mé­zek egyike, víztiszta, zöldes, kelle­mes hársfavirág ülata van, nagyon hamar cukrosodik. Repceméz. Erős illatú, mint a vi­rág, erősen sárga, nagyon édes, né­ha olajos, néha sűrű és erősen cuk­rosodik. Mézvíz Az arcbőr tisztátlanságai ellen. Összekeverünk 3/4 liter vizet, 50 gr mézet, 20 gr bóraxot, 150 gr al­koholt. Összerázzuk alaposan és 2- 3 üvegbe öntve jól bedugaszoljuk. 1-2 kanállal teszünk belőle a mos­dóvízbe, vagy vattát mártva bele megnedvesítjük az arc részeit. Mogyoró pörkölése A kimért mogyorót bádogtányér­ba vagy tepsibe öntjük, hogy szétte­rüljön, azután meleg sütőbe tesz- szük, közben meg-megrázogatjuk. Addig hagyjuk benne, míg héját könnyen le tudjuk róla dörzsölni. Könnyen megég! Moha Megtartja friss színét, ha rögtön szedés után kékítős vízben tisztára mossuk és árnyékban megszárít­juk. Moha irtása Utakon, háztetőkön frissen oltott mész és vasvitriol keverékével pusztítjuk ki. Eljárás után a mohát el kell távolítani és elégetni. Az Ünnep kiadása, Budapest, 1936 CSALÁDI KOR Szerkeszti: Cs. Liszka Györgyi Levélcím: Családi Kör, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 e-mail cím: csaladivilag@ujszo.com , tel.: 02/59 233 446, fax: 02/59 233 469

Next

/
Thumbnails
Contents