Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-02 / 127. szám, csütörtök
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 2. Ma nyílik meg a 76. Ünnepi Könyvhét Könyvek, újdonságok ELŐZETES Tolnai Ottó író, a Magyar Irodalmi Díj ez évi kitüntetettje nyitja meg ma 16 órakor a Szent István téren a 76. Ünnepi Könyvhetet - az irodalom ideiglenes, június 6-áig tartó birodalmát, 17 órától pedig a Szép Magyar Könyv 2004 verseny elismeréseinek és a minőségi könyvesboltok Hermész-díjainak átadására kerül sor az Aranytíz Művelődési Központban. Az öt nap folyamán 150 pavilonban 229 kiadó könyvkínálatában lehet válogatni, s természetesen ezúttal is ott lesznek köteteikkel és szerzőikkel a szlovákiai magyar kiadók, a Kalligram, a Lilium Aurum, a NAP, az AB-ART és a Madách-Posonium. A Könyvhét alkalmából Magyarország csaknem ötven településén rendeznek programokat, a leggazdagabb kínálat azonban - napi 10 órányi program, mintegy 1000 dedikálás - Budapesten várja az olvasókat. A 76. Ünnepi Könyvhét hangsúlyozottan az élő magyar irodalomra kívánja irányítani a figyelmet, így a könyvheti katalógusba ezúttal csak kortárs magyar szépirodalmi szerzők első könyvei kerültek be. Első alkalommal rendezik meg a könyvhetet egyidejűleg Budapest két legszebb terén, a Szent István és a Vörösmarty téren. Ez utóbbi helyszínen a Gyermekkönyvnapok zajlanak, amelyet holnap 16 órakor Lázár Ervin Kossuth-díjas író nyit meg. A két tér között a hét végén nosztalgiavonat szállítja majd a látogatókat. A két fő helyszínen kívül könyves programok lesznek az Óbudai Főtéren, a Móricz Zsig- mond körtéren, a Ráday utcában és az írók Boltjában is. További újdonság, hogy ezúttal nem csupán a színpadokat hangosítják ki, így a Magyar Rádió munkatársainak vezetésével zajló programokat, szerzői beszélgetéseket azok is jól hallhatják majd, akiknek nem jut hely a pódium közelében. „Ne csak olvassa, ismeije személyesen is a szerzőket! Hajózzon ismét a magyar irodalommal!” - ez már a IV. Magyar Napló Hajóút szlogenje. A hajó szombaton este 19 órakor indul, és fedélzetén Az év versei, Az év novellái és Az év esszéi 2005 szerzőivel, a kortárs magyar irodalom csaknem 140 alkotójával találkozhatnak az olvasók. További jó hír, hogy a könyvheti újdonságok ára idén alacsonyabb: a legolcsóbb kötet 500, a legdrágább pedig 6000 forintba kerül, (e) Amellett, hogy Rózsi nénitől megtudhatják, milyen is az igazi magyar házi kenyér, hízeleg az ínynek is"- vagyis az irodalomkedvelők gusztusának - Benyovszky Krisztián egy Kosztolányi-regény kapcsán a holnapi ízvilágban! A pozsonyi Mély úti Lourdes-i barlang története - Hal’ko József atya új könyvének bemutatója Egy zarándokhely története A napokban látott napvilágot magyar és szlovák nyelven a Lúč Kiadó gondozásában Hal’ko József pozsonyi katolikus pap új kötete a fővárosi lourdes-i barlang történetéről. A könyvet több száz érdeklődő előtt mutatták be a Mély úti zarándokhelyen. BODNÁR EMESE Az eseményt megtisztelte jelenlétével Jozef Nowacký pápai nuncius, valamint Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, a kötet megjelenésének fő támogatója. A több száz fős magyar és szlovák nyelvű közönség előtt Duka-Zólyomi Emese vezényletével fellépett a pozsonyi ferences templom magyar kórusa is, a Corda fratrum. Ezt követően Rehorovszky Jenő tett tanúságtételt csodálatos felgyógyulásáról, majd Vladimír Hrnčiar mérnök olvasott fel részleteket a könyvből. A szép kivitelezésű, színes fotókkal illusztrált, albumnak is beillő könyv (Gyepes Aranka fordítása) a lourdes-i barlang történetét az egyház, valamint a két ország, Magyarország és Szlovákia huszadik századi történelmének tükrében mutatja be. Érzékelteti, hogy az itt elmondott imák is hozzájárultak ahhoz, hogy a kilencvenes évekre letűnt az a rendszer, amely egykor vízágyúkkal verte szét a kezükben égő gyertyát tartó hívők csendes tüntetését. A zarándokhelyen több mint négyezer, szlovák, magyar és német nyelvű imákat, könyörgéseket és hálaadásokat tartalmazó kőtábla fejezi ki a hívők háláját. Az első kegytáblák 1896-ban német feliratA szerző a zarándokhely Má- ria-szobra előtt tál jelentek meg a barlangot félkörívben körülölelő falon. A könyv írója kutatásainak tanulságaként vonhatta le, hogy a kommunizmusban uralkodó Vallásellenes hangulat a kegytáblák számának alakulásában és a feliratok tartalmában is tükröződött. Az 1938-1948 közötti évekből összesen 791 táblát láthatunk, a fokozódó egyházellenes nyomás következtében ez a szám a következő évtizedben több mint a felével csökkent, és a kegytáblák adományozói egyre gyakrabban rejtőztek kezdőbetűk mögé. Az 1967-1977 között kihelyezett táblák száma 131-gyel gyarapodott, de ezek nagyrészt névtelenek. A nyolcvanas években a lourdes-i barlang a keresztény ifjúsági körök kedvenc helye volt, és a vasfüggöny lehullásával már a külföldről érkezők is ellátogathattak oda. 1991 Hal’ko József (jobbra), mellette Vladimir Hrnčiar, Jozef Nowacký, Rehorovszky Jenő és Csáky Pál. (Könözsi István felvételei) áprilisában Jozef Tomko személyében először látogatott ide bíboros. A kötet előszavában Mons. Ján Formánek, Pozsony város esperese megjegyzi: „Bizonyára kevés olyan város van Európában, amelynek történelmi magvához oly közel, mégis a természet varázslatos csendjében található egy zarándokhely. A volt kőbányába, ahonnan egykor a közeli templom építéséhez szállították az építőanyagot, később saját köveiket, kőtábláikat hozzák a Mária-tisztelők.” A kötet egyház- és művészettörténeti szempontból is értékes olvasmány. Megtudhatjuk például belőle, hogy a lourdes-i barlang felett magasodó Havas Boldogasszony-templom tornyát a múlt század ötvenes éveinek végén ideológiai okokból pártutasításra megcsonkították, mert árnyékot vetett a szovjet katona szobrára, amely az újonnan megépült Slavín márványoszlopának tetején díszelgett. Hal’ko egyebek mellett arra is felhívja a figyelmet, hogy elképzelhető, a pozsonyi irgalmasok templomának jobb hátulsó mellékoltárát díszítő szobor azonos azzal az alkotással, amely 1892-től 1946-ig a Mély úti lourdes-i barlang sziklamélyedésében állt. A kötet végén megtalálható a barlang kegytábláin szereplő személy- és földrajzi nevek betűrendes jegyzéke, valamint a szektorok és az előforduló nyelvek szerinti összesítés. A kézirat zárása óta új kegytáblák is megjelentek, utal rá munkája végén a szerző, akinek kutatásaiban több segítőtársa is volt. Hal’ko József atya már a következő könyvén dolgozik: most a pozsonyi kék templom történetét kutatja. A nagytárkányi Ispiláng, a tornai Bódva, a komáromi Egyszervani komédiások, a nagygéresi Vadóc és a bélyi Gyöngyöcske tegnapi fellépése a Duna Menti Tavaszon Vastaps a komáromi Hangyáknak Dunaszerdahelyen net vége az, hogy a Hangyáknak semmijük sem marad. Kezdhetik az egészet elölről. Az előadás rendkívül nagy hatással volt a közönségre, amit az is bizonyít, hogy miután behúzódott a függöny, mindenki, aki csak a teremben ült, azt kiabálta: „Vissza, visz- sza!” A komáromi csoport megérdemelte a vastapsot. A szünet után is állatfigurák népesítették be a színpadot, a Kacor király című dramatizált mesét előadó Nagygéresi Alapiskola Vadóc Gyermek Színjátszó Csoportjának köszönhetően, akiket Zvolensky- né Kiss Gabriella rendezett. Ezek az állatfigurák azonban olykor halkan beszélve, néhol hadarva játszották el az erdőbe vándorló kövér macska törtéakkor egykor biztosan tartozott hozzá egy apátság is. Elviszik hát Mátyás királyhoz, döntse el, mi legyen. A király azonban három kérdést tesz fel a plébánosnak, de az nem tud válaszolni. Legközelebb a rátermett kántor indul útra a kővel, aztán meg „mindenjó, hajó a vége” alapon jön a happy end. A saját zene és az énekszámok voltak a Szakszón Anna rendezte előadás pozitívumai. A Gyöngyöcske produkcióján jól szórakozott a közönség. Előadásukkal véget ért a XXX. Duna Menti Tavasz színjátszó verTegnap igazi gyermeknapi vigadalom volt a Duna Menti Tavaszon. BÁRÁNY JÁNOS Tegnap, a gyermeknapon visz- szatért a nyár Dunaszerdahelyre. Ragyogó napsütésben gyülekeztek a nézők a kilenc órakor kezdődő színjátszó versenyműsorra. A törökmézesek és a csuporárusok is kinyitották sátraikat, melyek tegnapelőtt, a rossz idő miatt üresen tátongtak. És pörgött végre a körhinta, sok-sok gyermek örömére. A tegnapi versenyműsor reggel kilenc órakor kezdődött. Ekkor lépett színre Csalóka Péter, aki jól megleckéztette a bírót. A Nagytárkányi Alapiskola Ispiláng Színjátszó Csoportja által bemutatott mesejáték központi figurája egy beképzelt bíró, aki nem örvend nagy népszerűségnek az emberek körében. Csalóka Péter is összeütközésbe kerül vele, és nekijut az a hálás feladat, hogy jól megleckéztesse, és a nép akaratából elfoglalja a posztját. Az Ispiláng fehér ruhában, mezítláb játszó gyermek- szereplői jelmezként hol egy kendőt kötöttek a fejükre, hol egy kalapot vettek elő. Eljátszották a mesét, mi pedig jól szórakoztunk. Az előadást Bajzák Katalin rendezte, a címszereplő Sipos Péter volt. Ezután a Köd előtted, köd utánad című szerkesztett játék következett a Tornai Alapiskola Bódva Színjátszó Csoportjának előadásában. Balázs Éva és Fecske Renáta rendezők a középkorba vezettek bennünket. Királyok és lovagok korába, hogy Milne A király reggelije és Kiss Anna Lovagok, Hős, Pimpó lovag és Strózsák, a strázsa című szövegeinek segítségével néhány jellegzetes középkori alakot mutassanak be nekünk. Az előadás tetszett a gyermekközönségnek, főleg akkor nevettek nagyokat, amikor részeget hoztak a dutyiba. A Komáromi Munka Utcai Alapiskola Egyszervani Komédiások Színjátszó Csoportja már az előadás előtt meglepetést okozott azzal, hogy eredeti és igényes műsorfüzetet osztott szét a nézők között. A többi csoport, sajnos, nem élt ezzel a lehetőséggel. Fáy Andrásnak az egyszervaniak által előadott Hangyák című műve arról szól, hogy míg a Hangyák szorgalmasan gyűjtögették az élelmet, a többi állat egyszerűen csak eljárt hozzájuk kéregetni. így a Tücskök, akik legalább eltáncol- tak cserébe egy szép táncot, joggal mondhatták: „Juttassatok a bőségtekből a szépművésznek is”. A Borz, akin megesett a Hangyák szíve, az Egerek, akik protekciót ígérnek, a Patkányok, akik nem kérdeztek, csak vittek és a Hörcsögök, akik megvédték őket, de hadizsákmányt kértek cserébe... Mindezt Škoda Máté, a Mesélő mesélte a színpad szélén, mi pedig láttuk megvalósulni szavait a színpadon (a Farnbauer Péter stúdiójában feljátszott, igényesen válogatott zenére). Habán Hajnalka rendező (és segítői: Csenger Henriett - jelmez, Kiss Erika - Tücskök tánca, Konczer Ildikó - kellékek) zseniális ötletekkel jelenítette meg az egyes állatokat. A történetét, aki királynak adta ki magát, de az erdő népe elzavarta, hogy fogjon magának végre egeret otthon. Mert Kacor azelőtt még erre is lusta volt. Jelmezeik azonban telitalálatnak tűntek. A fesztivál gyermekzsűrijének véleménye szerint a hangi és a képi megoldások is ügyesre sikerültek. Az emberek alkotta díszlet előnyére vált a darabnak. Élő zenével, szép jelmezekkel, ügyes szereplőkkel adta elő a Cin- kotai kántor történetét a Bélyi Alapiskola Gyöngyöcske Színjátszó Csoportja. A mese arról szól, hogy a cinkotai plébános kapája tönkremegy, mert kőbe csap vele. A kántor kisüti, hogy ha itt ez a kő, senyműsora, ma délelőtt nyolc bábcsoport mutatkozik majd be a fesztivál közönségének. Tegnap délután igazi gyermeknapi vigadalom volt Dunaszerdahelyen, még ha néhányszor eleredt is az eső, megtréfálva a fesztivállakókat. Kétszer is bemutatta tudományát a történelmi bajvívó társulat, és koncertet adott a Kicsi Hang verséneklő együttes. A balatonalmádi Lufi Bohóc Társulatnál pedig lehetett arcot festeni, lufit fújni és sokat játszani, ahogy azt a gyermeknapon illik. Hogy milyen szíve volt valójában Csupaszív királyfinak, majd holnap mesélem el. Jelenet a komáromi Egyszervani Komédiások Hangyák című előadásából: az Egerek, vagyis Jakab Szilvia és Kocsis Ádám protekciót ígértek az élelemért (Héger István felvétele)
