Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-16 / 139. szám, csütörtök

.xüS16. Fókuszban: az év végi hajrá az iskolákban 3 .x legrosszabb helyzetben azok a gyerekek vannak, akiknek feltétlenül javítaniuk kell eredményeiken Gyötrelmes év vége az iskolákban Mostanában inkább a diákoké a szó az iskolákban (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) A legtöbb gyerek különö­sen ingerlékeny a tanév vé­ge közeledtével, nyűgösek az év végi hajrá miatt. Rá­adásul az időjárás is kiszá­míthatatlan, egymást vált­ják az évszakhoz képest hűvösebb időszakok és a kánikula napjai. Minde­zektől függetlenül azon­ban teljesíteniük kell, ha jó bizonyítványt szeretnének. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A tananyag lezárásának, a gya­kori feleltetések és a nagydolgoza­tok időszakát élik a diákok. So­kuknak javítaniuk kell, másoknak csupán tartaniuk kell az eddigi szintet. Sokakban felmerülhet a kérdés, valóban elkerülhetetlen, hogy minden egyes tanév vége gyötrelmes legyen a nebulók je­lentős része számára. A pszichológusok úgy látják, a szülők akkor segítenek a legtöbbet, ha nem kötelezik egyfolytában ta­nulásra a csemetéjüket, ha azt mondják: ne csak tanulj, csinálj va­lami mást! Ez persze nem csoda, hiszen az illető szakemberek több­sége a diákokra mint túlterhelt gye­rekekre tekint. Elsősorban kikap­csolódásra buzdítják őket a rájuk rótt túlzott teher ellensúlyozására. A pedagógusok is tudatosítják, hogy az év végi hajrá elfárasztja a diákokat, ugyanakkor szükséges rossznak tartják. A családok nagy többségének sajnálatos módon nem jut ele­gendő ideje arra, hogy kellő fi­gyelmet fordítson a gyerek prob­lémáira. A szülők a munkahelyü­kön töltik el szinte az egész na­pot, nincs, aki foglalkozzon a gyerekkel, pedig annak nagy szüksége volna rá. A gyerekek joggal várják el, hogy meghallgassák őket, véli a szakember. Sok esetben azt sem tudja a szülő, mi műiden foglalkoz­tatja csemetéjét, milyen nehézségei vannak, pedig ha rendszeresen megbeszélnék a felmerülő problé­mákat, vagy csak egyszerűen elbe­szélgetnének egymással, csírájá­ban fojtanák el a nehézségek és ba­jok egy jelentős részét. Nagyon gyakran „pusztán” arról van szó, hogy a gyerekek magukra maradnak, nem éreztetik velük fontosságukat. Az iskolák előszere­tettel hangoztatják magukról, hogy az életre nevelnek. Ugyanakkor fel­tehetjük a kérdést, valóban az az életre nevelés, hogy túlterhelik a tanulókat? Nem inkább azt kellene megtanítaniuk a diákoknak, hogy a temérdek tanulnivaló mellett ho­gyan lehetne mégis ellazulni, ki­kapcsolódni? Az iskolák általában csak a telje­sítményt értékelik, a képzés egé­szében véve teljesítmény központú. A tanárok az év végi hajrá elkerül­hetetlenségét azzal magyarázzák, hogy ha például márciusban volna vége a tanévnek, akkor is előállna ez a helyzet. Nincs mit tenni, osztá­lyozni és értékelni kell, meg egyéb­ként is, utolsó hét mindig lenne. A gondot az jelenti, hogy az in­gerlékeny és a hajrá miatt eleve feszült gyerekek közt hamarabb és nagyobb számban alakul ki konfliktus, mint egyébként, és ez a tény is befolyásolja teljesítőké­pességüket. A koncentrációkész­séget általában rontja az elvárá­sokkal terhes légkör. Értelemszerűen főként azok a gyerekek vannak a legrosszabb helyzetben, akiknek feltétlenül javítaniuk kell eredményeiken, máskülönben megbuktatják őket. Kézenfekvő volna a megoldás, vagyis hogy év közben is tanulni kell, nem csak a tanév végén, azonban a gyakorlat sok esetben ellentmond a logikus gondolkodásnak, magyarán min­dent az utolsó hetekre hagynak a nebulók. A tapasztalatok azt iga­zolják, hogy a gyerekek év közben nem érzik a figyelmeztetés súlyát. Az iskolák elsősorban úgy segít­hetnék a tanulókat, hogy hét végé­re nem adnának leckét. A kikapcso­lódás mindenképpen oldaná a fe­szültséget. A családon minden esetben sok múlik, figyelmeztetnek a pszicho­lógusok. Ha a szülők odafigyelnek arra, hogy a gyerek ne üljön egész nap a könyv fölött, vagy ne tartóz­kodjon reggeltől estig a lakásban, azzal segítségére lehetnek. A tanu­ló kikapcsolódását szolgálhatja akár a tévé, a számítógép is. A leg­lényegesebb azonban a testmoz­gás. A legfontosabb, hogy ne csak és kizárólag tanuljon. Igazán akkor segíthetünk a gyerekeknek a jelek szerint elkerülheteden év végi haj­rában, ha sikerül elérni, hogy vala­mi más is legyen, mint a kötelező feladat, (érvé, h) Az iskolák az egész évben nyújtott teljesítményt veszik alapul, az értékelés folyamatosságára törekednek Már nem terhelik házi feladatokkal a diákokat UJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALO Rimaszombat/Fülek. „Az év végi hajrá túlzottan nem uralko­dott el diákjaink körében, mivel év közben elegendő osztályzatot szereztek. Természetesen van köztük jó pár, akinek javítania kell, ha jobb bizonyítványt sze­retne - tájékoztatott Csomós Elemér, a rimaszombati Tompa Mihály Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatóhelyettese. - Az osztálykirándulások időszaka részben már lezárult, a héten zajlanak az írásbeli felmérők az egyes tárgyakból, a következő héten pedig szóbeli feleltetés várja a nebulókat. Egészében a tananyag ismétlése folyik. írás­beli házi feladatot ezekben a he­tekben már nem kapnak a tanu­lóink, hogy elég idejük maradjon az ismétlésre. Szükség esetén konzultálunk a szülőkkel is, ha úgy látjuk, ezáltal is jobb teljesít­ményre tudjuk ösztönözni az érintett diákokat. A tanárok egyébként állnak a tanulók ren­delkezésére, a diákok délutá­nonként pótórákon vesznek részt, arról azonban nincs tudo­másom, hogy magántanárokhoz fordulnának a tanév vége előtt.” „Az év végi ismétlések nyugodt légkörben folynak, pótórákra nem mutatkozott igény a diákja­ink körében - közölte lapunkkal a füleki papréti magyar alapisko­la igazgatója, Bolia Károly. - A tanári kar hétfői munkaértekez­letén felkértem a kollégákat, igyekezzenek segíteni a lemara­dó tanulókat, használják ki ma­radéktalanul a tanórák nyújtotta lehetőségeket a tananyag átis­métlése érdekében.” Az igazgató elmondta, felesleges házi feladatokkal nem terhelik a ta­nulókat, általában a tananyag átis­métlését szolgáló, gyakorlás jellegű feladatokat kapnak a diákok: „A hangsúlyt egyébként elsősorban az iskolai munkára helyezzük. Az ér­tékeléskor nemcsak a megszerzett osztályzatokat vesszük alapul, ha­nem a tanulóknak a tanítási órákon egész évben nyújtott teljesítményét is. Arra törekszünk, hogy folyama­tos legyen az értékelés.” (-rv-) Ne kezeljük üzleti partnerként a gyereket Fontosak a pihenők ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „Ha a tanuló már tanév közben kialakította munkatempóját, és hatékony tanulási stratégiát fej­lesztett ki, az év végi hajrá nem jelenthet neki leküzdhetetlen akadályt. Ellenkező esetben ki­váltképpen szüksége van a csa­ládjára, az otthoni támogató, se­gítő légkörre” - véli Stredl Teré­zia pszichológus. A szakember szerint a szülő is nagyban segítheti gyermeke fel­készülését, főként azáltal, hogy eloszlatja szorongásait, aggályait, és mindenekelőtt biztatja. A szülő legtöbbet azzal segít, ha odafigyel a gyermekre, segít beosztani ide­jét, és megpróbálja távol tartani a mindennapi gondoktól, mentesíti a házi munkától. „A legfontosabb, hogy ne ke­zelje üzleti partnerként a cseme­téjét, vagyis ne ígérjen ajándékot a jó osztályzat ellenében. Ez ugyanis szorongással tölti el a gyermeket, ahelyett hogy jobb tel­jesítményre ösztökélné, általában sokkal inkább kudarcra ítéli. A fe­nyegetőzés sem használ, sőt, el­lenkező hatást vált ki a gyermek­ben. Ha a szülő feltételeket szab, a bizalmatlanságát fejezi ki. A bizal­matlanság pedig gátló tényező” - tanácsolja Stredl. Általános tapasztalat, hogy a közelgő tanévzárás miatt pánikba eső szülők olykor nem megfelelő döntéseket hoznak. Nem vezet célra, ha egyik napról a másikra büntetni kezdik a gyermeket. Ilyenkor a kisdiák értetlenül áll a szülő magatartása előtt, nem érti, hogy amivel eddig nem foglalkoz­tak, és egyáltalán nem jelentett problémát, az most egyszeriben miért gond. Sosem késő a jobb eredmény elérésére biztatni a gyereket, azonban nem szabad Stredl Terézia (Somogyi Tibor felvétele) hirtelen lehetetlennek tűnő fel­adatok elé állítani őt. A felkészülés során fontosak a beiktatott pihenők is. Elsősorban hatékony és nem folytonos tanu­lásra van szükség. Az alvás gyako­risága, hossza és minősége is nagy befolyással bír a gyermek telje­sítőképességére, csakúgy, mint az időjárás. Noha a pszichológus sze­rint sok esetben túlzott jelentősé­get tulajdonítunk az időjárás hatá­sainak. Ez persze nem zárja ki, hogy valóban érzékenyek egyesek a hőmérséklet változásaira. „A szülő azzal is segíthet, ha a ked­venc ételeit készíti el a gyermek­nek, elsősorban a könnyen emészt­hető ételek jöhetnek számításba. Ügyelni kell a folyadék folyamatos utánpótlására is a szervezetben” - fűzte hozzá a szakértő. Ha lehetőség van rá, akkor még akár az év végi hajrá idején is ér­demes magántanárhoz fordulni. A" szakember segítsége még akkor is hasznos lehet, ha nem sikerül egész jegyet javítani, az viszont el­érhető, hogy a felhalmozott tudást rendszerezzék, hogy megtalálják a gyenge pontokat, s még időben megerősítsék azokat, (r. v.) Ne hagyjuk, hogy mindig a könyv felett üljenek (Miroslava Cibulková felvétele) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS ÉG, NÉHOL ZÁPOR KUEV25 A Duna vízállása - Pozsony: 325, árad; Medve: 280, árad; Komárom: 260, árad; Párkány: 170, árad. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA A Nap kel 04.53-kor - nyugszik 20.52-kor A Hold kel 14.17-kor - nyugszik 01.32-kor Továbbra is többnyire felhős marad az ég, fő­leg északon szá­míthatunk csapa­dékra, időnként zivatarra. A leg­magasabb napi hőmérséklet 23 és 27 fok között váltakozik. A szél az ország túlnyomó részében gyenge marad, a nyugati régióban kissé felerősödhet. A magasabban fek­vő térségekben 16 fok körül alakul a hőmérséklet. Az éjszaka folya­mán 13-17 fokra számíthatunk, holnap nem változik meg számot­tevően az időjárás jellege. A legtöbb prob­lémával a moz­gásszervi megbe­tegedésekben szenvedők szá­molhatnak, jelentkeznek a reuma­tikus jellegű problémák. A gerinc- bántalmakkal küszködök esetében megnő a fejfájás veszélye. Csökken ugyanakkor a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők szerve­zetére nehezedő nyomás, az időjá­rás pedig kifejezetten kedvező ha­tással van az alacsony vémyomású- akra. A nap folyamán növekszik a depresszióra való hajlam. TUNISZ 28

Next

/
Thumbnails
Contents