Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-15 / 138. szám, szerda
SZÜLŐFÖLDÜNK 2005. június 15., szerda 2. évfolyam 24. szám Ha a NISAK terve nem válna be, a Duslo felújítaná jelenlegi égetőjét, de ez nem valósítható meg 2006 végéig, amikor az uniós szabályok szerint le kell állítani Fórumok a tervezett veszélyeshulladék-égetőről A vágtomóci lakossági fórumra sokan kíváncsiak voltak (Szőcs Hajnalka felvétele) A vágsellyei régió négy érintett községében vitatták meg a Duslo vegyi üzem területére tervezett új veszélyeshulladék-égető kérdését. GAÁL LÁSZLÓ Elsőként múlt kedden Vághosz- szúfaluban, szerdán Vágsellyén, csütörtökön Mocsonokon, pénteken pedig Vágtornócon hívott ösz- sze a helyi önkormányzat lakossági fórumot. A találkozókon a helybeliek a hulladékégető felépítésére és üzemeltetésére alapított NISAK Részvénytársaság - amelynek száz- százalékos tulajdonosa a Nyitrai Kerületi Önkormányzat - képviselőivel, valamint az ő megrendelésükre dolgozó szakemberekkel beszélhettek a hulladékégetővel kapcsolatos aggodalmaikról. Ehhez szolgálhatott alapul az a mintegy 400 oldalas tanulmány, amelyben a környezetvédelmi minisztérium véleményezi a hulladékégető tervezetének előtanulmányát, amit mind a négy érintett település önkormányzata megkapott. Azért ez a négy, mert ezek vannak a tervezett égetőmű tíz kilométeres körzetében. A NISAK képviselői minden találkozót azzal kezdtek, hogy igyekeztek a lehető legmeggyőzőbben ecsetelni a tervezett hulladékégető előnyeit, a modem technológiát, amely jóval kevesebb szennyező anyagot bocsátana ki a levegőbe, mint a Duslo jelenlegi égetőműje, tehát még az életkörnyezet javításához is hozzájárulna. A balesetveszély miatt aggasztó A vághosszúfaluiak felszólalásaiból kitűnt: igazából nem az aggasztja őket, mi lenne, ha az égetőmű rendben üzemelne, hanem az, hogy egy esedeges üzemi baleset következtében nagy mennyiségű szennyező anyag kerülne a környezetbe. Kifogásolták, hogy a tanulmány nem tartalmazza az úgynevezett baleseti tervet. A másik fél szerint a berendezés olyan biztonsági intézkedések mellett működik majd, hogy az ilyen baleset szülte teljesen kizárt. „Itt csak akkor történhetne robbanás, ha második világháborús akna kerülne a forgókemencébe” - érvelt a NISAK egyik képviselője. A témát felvető helyi képviselő azzal érvelt: Csernobil túlélőinek is magyarázhatják, hogy nem lett volna szabad bekövetkeznie a robbanásnak. A falubelieket az is nagyon aggasztja, hogy a hulladék egy részét tehergépkocsikkal Vághosszúfalun keresztül szállítanák. Ki garantálhatja, hogy nem karambolozik a gépkocsi, és nem ömlik ki a rakománya? A másik fél válasza: az egész országban vannak üzemanyagtöltő-állomások, ahová hatalmas tartálykocsikban szállítják a benzint vagy akár a nyomás alatt lévő gázt. „Ez senkit sem zavar, pedig ezek a tartálykocsik olyan bombák, amelyek sokkal nagyobb kárt okozhatnak, mint a Duslóba szállítandó hulladék” - érvelt az egyik szakember. A NISAK képviselői szerint a szállítás biztonságos lesz, műiden gépkocsin jól látható megkülönböztető jelzés figyelmeztet majd a veszélyes rakományra. A gépkocsivezetők tudni fogják, baleset esetén mit kell tenniük, pontos írásos instrukciók lesznek a teherkocsiban. Arra a kérdésre, mi a teendő, ha a baleset során a sofőr netán életét veszti, az illetékesek nem tudtak kielégítő választ adni. A NISAK képviselői azonban meghallgatták a panaszokat, és a másnapi, vágsellyei fórumon már arról beszéltek: hajlandók szorgalmazni, hogy a veszélyes hulladék nagyobb részét vasúton szállítsák a Duslóba. Ebben az esetben a korábban mondott napi 18 teherautó helyett csak 6-8 haladna keresztül a településen. A grillsütő és a hulladékégető A Vágsellyén megtartott lakossági fórumra a város vezetői egy független szakembert, a kassai Föld Barátai természetvédő szervezet képviselőjét is meghívták. Ő megkérdőjelezte, elfogadható-e a NISAK által javasolt megoldás. Szerinte egy ilyen tervet az Európai Unió eredeti 15 tagállama közül sehol nem fogadnának el. Azzal érvelt, vannak már modernebb technológiák, amelyek vegyi úton hatástalanítják a veszélyes anyagokat, és közben - szemben az égető- művekkel - semmilyen szennyeződést nem bocsátanak a levegőbe. Elmondása szerint ez a technológia Ausztráliában jól bevált, és Kassán most építenek egy hasonlót. A hulladékégetővel szembeni legsúlyosabb kifogása az volt, hogy az egészségre rendkívül ártalmas dioxinokat bocsát a levegőbe. A dioxinok káros hatását a vitában részt vevő helybeli onkológus orvos is megerősítette, elmondva, egyetlen dioxinmolekula képes rákos megbetegedést okozni. Ezeket az érveket a NISAK képviselői természetesen elutasították. Műszaki menedzserük szerint a dioxinok a természetben szinte mindenütt előfordulnak, az alapvető élelmiszerekben is, és ausztriai mérésekre hivatkozva állította, egy házi barnaszén- vagy fatüzelésű kemence kéményéből négyszázszor, egy kerti grillsütőből pedig százszor több dioxin jut a levegőbe, mint az évi 30 ezer tonna kapacitásúra tervezett hulladékégetőből. Éles szakmai vita alakult ki az égető mellett érvelők és a kassai természetvédő szakember között, aki egyebek mellett azt állította, a Duslo vágtornóci hulladéktározója - ahová a tervek szerint a hulladékégetőből származó szilárd hulladékot leraknák - nem felel meg az uniós szabványoknak, mert nem megfelelően szigetelt. Ezt az állítást cáfolta a Duslo képviselője, állítva, az elmúlt években 150 millió koronás ráfordítással újították fel a tározót, és 2008 végéig kaptak engedélyt annak használatára. Azt is elmondta, a Duslo már most dolgozik egy olyan átmeneti megoldáson, hogy 2006 után (amikor a Duslo uniós szabványoknak nem megfelelő hulladékégetőjét be fog kelleni zárni) miként távolítsák el a hulladékot, hiszen a tervezett új égető csak 2008-ra készülne el. Ha a NISAK terve nem válna be, a Duslo saját költségén újítaná fel a jelenlegi égetőjét, de ez nem valósítható meg 2006 végéig. Hogy milyen megoldást terveznek a közbeeső időszakra, nem árulta el. Mi lesz, ha nem épül meg? Ha a NISAK beruházása nem valósulna meg, a vegyi üzem a saját költségén felújítaná jelenlegi égetőjét, és ehhez egyáltalán nem kérné ki a lakosok véleményét, mert erre nem kötelezi a törvény - jelentette ki a Duslo képviselője. Egy másik alkalmazott, a jelenlegi hulladékégető vezetője elmondta: arra fog törekedni, hogy a felújított égetőmű is legalább olyan paraméterekkel rendelkezzen, műit amit a NISAK égetője produkálna, ám attól tart, magáncégről lévén szó erősek lesznek a gazdasági korlátok, és úgy fogják akarni megoldani a dolgot, hogy éppen csak beleféije- nek az uniós normákba. Ezt a NISAK szakembere is megerősítette: az általuk szorgalmazott égetőmű az uniós szabványokban megengedett szennyeződésnek csak a 20 százalékát bocsátaná ki, a Duslo által felújított létesítmény esetleg 80-90 százalékot. Ez pedig azt jelenti, hogy habár ez utóbbinak háromszor kisebb lenne a kapacitása (évi 10 ezer tonna), mégis jobban szennyezné a levegőt. A vágsellyei fórumon hatott ez az érv: az egyik helybeli fiatalember a környezetvédelemre hivatkozva szólította fel a többieket, ha már mindenképpen kell lennie égetőműnek, válasszák az uniós támogatással építendőt, mert arra több pénz lesz, tehát jobb technológiát tudnak alkalmazni. A vághosszúfalui képviselőket azonban ez nem győzte meg, mert nem hiszik el, hogy a Duslo hajlandó lesz a saját költségén modernizálni az égetőművét. Ezt a meggyőződésüket pedig éppen a NISAK érdekében szóló szakemberek érveire alapozzák, akik azt állítják, egy ilyen égetőmű csak akkor működhet nyereségesen, ha a kapacitása legalább évi 30 ezer tonna. Ez kétmilliárd koronába kerülne, és a NISAK esetében az összeg 75 százalékát az Európai Unió fizetné. „Az biztos, hogy a Duslo nem fektet be kétmilliárdot egy ilyen égetőbe, ha viszont kisebb kapacitásút építene, az ráfizetéses lenne. Akkor már jobban megérné neki a saját hulladékát egy másutt megépülő égetőbe szállítani. Vagyis ha sikerül megakadályozni a tervezett nagy égető megépítését, valószínűleg semmilyen égető nem üzemelne a Duslóban” - vélik a falu képviselői. A tanulmány és az igazság Sokan kifogásolták, hogy jelentős eltérések vannak a környezetvédelmi minisztériumba véleményezésre adott tervezet adatai, és a lakossági fórumon közölt információk között. A lakosok arra kértek magyarázatot, miért szerepel a tanulmányban 97 ezer tonna kapacitás, ha az előadók csak 30 ezerről beszélnek. A válasz: a tervezetben a rendelkezésre álló hulladékmennyiség szempontjából jegyezték meg a magasabb értéket, ám az égetőmű technológiai berendezését 30 ezer tonnára tervezték, vagyis évente ennél többet akkor sem tudnának elégetni, ha akarnának, mert már nem felelnének meg a levegőszennyezési határértékeknek. Az egyik helyi képviselő rákérdezett: ha most csak egyévi 30 ezer tonna kapacitású égetőről beszélnek, akkor a négyszáz oldalas tanulmányban miért szerepel egy olyan helyzetrajz, amelyben a tervezett létesítmény mellett egy következő égetőberendezés lehetséges elhelyezését is feltüntették. A kérdező szerint ez arra utal, hogy később az égetőművet bővíteni szeretnék. A Duslo képviselője azzal érvelt, a vegyi üzem négyhektáros területet bocsátott a NISAK rendelkezésére, a tervezett égetőmű pedig csak két hektárt foglalna el, s ezért van a rajzon egy szabad terület, nem azért, hogy azon további égetőművet építenének fel. Egy másik szakember azzal érvelt, ha majd a jövőben egy további égetőt akarnának ott építeni, azt ugyanilyen eljárásnak kellene megelőznie, mint most, és ugyanúgy megint meg kellene azt vitatni a környékbeli lakosokkal. Ez az érv azonban nem győzte meg a helyieket. Azt tartják, hogy bár ugyanilyen engedélyeztetést kell majd végezni bővítése esetén is, de ha már ott lesz az égetőmű, annak meglétével érvelnek majd ugyanazon helyszín mellett. A tanulmányban az áll, hogy a hulladékégető a Nyugat-Szlovákiában (vagyis a Nyitrai, a Nagyszombati, a Trencséni és a Pozsonyi kerületben) termelt veszélyes hulladékot dolgozná fel, semmisítené meg. Egyesek azonban úgy tudják, még a kassai U. S. Steel hulladékát is ide szállítanák. Ezt a NISAK cáfolja. A 25 ezres Vágsellyén a fórumon csak körülbelül félszázan vettek részt. Sokan kifogásolták: az elmondottak mást tükröznek, mint a terv. Vághosszúfalu önkormányzata úgy döntött, közös petíciót kezdeményez a tervezett létesítmény felépítése ellen, és levélben fordul a környezetvédelmi minisztériumhoz Megakadályozhatják a lakosok az égetőmű megépítését? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Vághosszúfalu. Mivel uniós alapokból támogatott beruházásról van szó, a törvény kötelezővé teszi, hogy azt az érintett lakosokkal is megvitassák. Az állampolgároknak olyan módon van lehetőségük befolyásolni a terv megvalósítását, hogy a megjegyzéseiket írásban eljuttatják a környezetvédelmi minisztériumba. A tárca ezen vélemények, valamint független szakemberek által elvégzett értékelések szerint jóváhagyja vagy elutasítja a tervezetet. Ha jóváhagyja, a kormányhivatalba továbbítják, majd valamelyik miniszterelnök-helyettes Brüsszelben az EU illetékesei elé terjeszti. Az unió szakemberei külön saját értékelést végeznek, és eszerint adják meg vagy utasítják el a kért támogatást. Ha Brüsszel rendelkezésre bocsátja is a pénzt, az illetékes hazai speciális építésügyi hivatalon múlik, megadja-e az építkezési engedélyt. Vághosszúfalu önkormányzata úgy döntött, közös petíciót kezdeményez az égetőmű építése ellen, és kifogásaival levélben fordul a minisztériumhoz. A vágsellyei fórumon is felvetődött az ötlet, hogy referendummal vagy petícióval tiltakozzanak, ám egyik ötletnek sem volt nagy sikere. Ugyanis a referendumon Vágsellyén aligha lenne megfelelő részvétel, hiszen a 25 ezer lakosú városból a lakossági fórumon is csak körülbelül félszázan vettek részt. A városatyák majd a június 30-i testületi ülésen szavaznak arról, hogy a város támogatja vagy el- lenzi-e a NISAK tervét. A vágtornóriak azonban már eldöntötték: június 25-én népszavazáson nyilvánítanak véleményt. Leginkább őket érinti a dolog, hiszen az új létesítmény a Duslo tulajdonában lévő, de a falu kataszterébe tartozó területen épülne meg. A NISAK azzal is igyekszik megnyerni a lakosokat, hogy ha megépíthetik az égetőt, sürgetni fogják a várost elkerülő főút építését, amelyet a vágsellyeiek már régóta sikertelenül szorgalmaznak. Az égetőműben keletkező gőzzel a vágsellyei lakásokat is lehetne fűteni - szól a további érv. Az önkormányzat azt is kéri, hogy az esetleges egészségkárosításért bizonyos kártételt kapjanak, s hogy az érintett települések részesedjenek a NISAK nyereségéből - hiszen itt kétség kívül hatalmas „üzletről” van szó. (gaál)
