Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-15 / 138. szám, szerda
12 Európai unió ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 15. RÖVIDEN Varsó a regionális pénzalapokért Varsó. Lengyelország lemond arról a harcról, amit eddig a 2007-2013 közötti évekre vonatkozó költségvetése növelésért folytatott, mivel úgy értékeli: nagyobb költségvetés esetén sem jutna nagyobb uniós támogatáshoz. Ezt Jaroslaw Pietras, az európai ügyek minisztere közölte hétfőn. Varsó ehelyett a regionális pénzalapok arányának növeléséért fog küzdeni. A szakértők szerint ezzel a holnap kezdődő uniós csúcsértekezlet egyik költségvetési vitakérdése hárult el. Varsó a 2007-13 közötti időszakban 60 milliárd euró nettó támogatáshoz juthat az Európai Uniótól. (MTI) Intés Romániának es Bulgáriának Brüsszel. Az EU-szabályok gyorsabb bevezetésének szükségességére figyelmeztette Bukarestet és Szófiát levelében Olli Rehn, az EB bővítési biztosa. Romániának elsősorban az áruk szabad áramlása, a társasági jog, a versenyjog, a mezőgazdaság, az adórendszer, a környezetvédelem, az igazságügy és a belügy területén van lemaradása. Bulgáriában a szolgáltatások liberalizálása, a társasági jog, a mezőgazdaság, a környezetvédelem, a bel- és igazságügy vár még rendezésre. Ha nem veszik át időre az uniós normákat, akkor a márciusban aláírt csatlakozási szerződés értelmében felvételüket 2008-ra halaszthatja az EU. (MTI) Az EU továbbra is BT-tagságot akar Strasbourg. Európai Parlament legutóbbi határozatában megismételte: az EU célja marad, hogy helyet kapjon az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Az EP arra a javaslatra reagált, amely szerint a világszervezet reformja során a BT egy-egy helyet biztosítana minden regionális csoport, így Európa számára is. Kofi Annan ENSZ- főtitkár március végén nyújtotta be az ENSZ reformjáról szóló jelentését, amely egyebek közt a most 15 tagú Biztonsági Tanács bővítését is tartalmazza. (MR) Megállapodás a Philip Morrisszal Strasbourg. Az EU és a Philip Morris multinacionális dohányipari konszern megállapodást írt alá, melynek értelmében a cég jelentős pénzügyi támogatással segíti az unió harcát a dohánycsempészet ellen. (MTI) Alkotmány: a vakoknak kazettán Koppenhága. A szavazók jobb tájékoztatása végett hangkazettán is kiadatta a dán kormány az EU-alkotmány szövegét, hogy a vakok és gyengén látók is megismerhessék a népszavazás előtt. A dánok általában csak langyosan támogatják az uniót, és a közyélemény-kutatások is azt mutatják, hogy növekszik körükben az alkotmány ellenzőinek az aránya. A referendumot szeptember 27-re tervezik, ez egyelőre nem változott a francia és holland elutasítás, valamint a brit népszavazás elhalasztása ellenére sem. (MTI) Mezőgazdasági támogatási formák Brüsszel. Összesen 441 jogcímen támogatja saját mezőgazdaságát az egy esztendeje csatlakozott tíz EU-tagország. A még csaknem két évig fenntartható támogatási rendszerek túlnyomó többségét - 108-at - Magyarország jelentette. Az egyes országok által bejelentett támogatási rendszerek*száma jelentősen eltér: Málta 19, Észtország 23, Szlovénia 24, Litvánia 30, Szlovákia 32, Lettország 33, Lengyelország 46, Csehország 57, Ciprus pedig 69 állami támogatási formát közölt, (eurohirek.hu) Bővítésellenesek a sógorok Bécs. Az Osztrák Marketingtársaság felmérése szerint a lakosságnak csupán 21 százaléka sírja vissza a schillinget, míg a nagy többség, 73 százalék már nem cserélné le az eurót. Amennyire europártiak, majdnem annyira bővítésellenesek a sógorok: 61 százalékuk ellenzi a további bővítést, és csupán 34 százalékuk látna szívesen újabb országokat a klubban. Törökország csatlakozását szomszédainknak csupán 20 százaléka támogatja, ezzel az unióval a tárgyalásokat ősszel megkezdő Ankara támogatottsága tíz százalékkal marad el Ukrajnáétól, (n) Az unió megduplázhatja a kontinensen kívüli fejlesztési programokra fordítható összegett Bono és Barroso Afrikáért kampányol ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A kontinensen kívüli fejlesztési programok költségének megduplázására szólította fel a múlt pénteken Európát Jósé Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, és Bono, a U2 énekese. A téma rendkívül időszerű, hiszen a hét végén a G8 csoport pénzügyminiszterei a szegény országok adósságának szakaszonkénti eltörléséről döntöttek. A holnap kezdődő brüsszeli csúcsértekezlet előtt Bono újfajta európai szemléletet sürgetett, mint fogalmazott, a jótékony célú akciókból, a szegénység elleni küzdelem látványos éredménye- iből maga az EU meríthetne hitet, alakíthatná ki a napjainkban annyira szükséges'értékrendet és látásmódot. Bono szerint „Afrika esélyt kínál arra, hogy újra meghatározzuk önmagunkat: egy olyan generáció vagyunk, amely szeretné, ha nyomot hagyna maga után. ... Üzenem a tagországok kormányainak: ne szúrjátok el! Tegyétek le nemzeti lobogóitokat, pillantsatok fel a számadatokból, és gondoljatok a jövőre! Szándékom világos: nem hagyom, hogy Afrika kérdése a politika szintjére hulljon vissza” - nyilatkozta az ír rocksztár. Barroso elfnondta: az EU külföldi fejlesztési programjainak költségvetése az idén 46 milliárd euró, ezzel az unió a világ legbőkezűbb adakozójává válik. Az új javaslatok alapján a cél az, hogy a pénzügyi támogatás 2010-ig elérje a bruttó nemzeti jövedelem 0,56 százalékát, ezzel az EU jó úton halad az ENSZ 2015-re kitűzött 0,7 százalékos céljának elérése felé. (eurohirek.hu) Bono és Barroso. A rocktár szerint a tömegek nem érzik Európát, hiányzik az a szemléletmód, amellyel az emberek azonosulhatnak. (TASR/AFP-felvétel) Franciaország ragaszkodik az agrártámogatások rendszeréhez, Nagy-Britannia pedig a visszatérítéshez Egymás zsebében kotorásznak Nem történt előrelépés az uniós költségvetés ügyében annak ellenére, hogy az erőteljes brit-francia szembenállás elsimítása érdekében az elmúlt napokban tucatnyi két- és többoldalú tanácskozást tartottak. A büdzsé lesz a holnap kezdődő brüsszeli EU-csúcs egyik központi témája. ÖSSZEFOGLALÓ Bár a csúcsot közvetlenül megelőző, előkészítőnek nevezett külügyminiszteri értekezleten mind a 25 ország képviselői azt hangsúlyozták, az állam- és kormányfőknek holnap kompromisszumra kellene jutniuk a költségvetési keretszámok ügyében, senki sem tudta megmondani, hogy ez miként érhető el. A hétéves, 2007-2013-as időszakra szóló uniós büdzsé vitájának kulcskérdései: hozzá lehet-e nyúlni a közös agrárpolitika mintegy 370- 400 milliárd eurójához, hozzá lehet-e nyúlni a Londonnak járó különleges visszatérítéshez, amely jelenleg évi 5,3 milliárd eurót tesz ki? A huszonötök - London kivételével - felszámolnák a briteknek járó különleges visszatérítést, amelyet még 1984-ben harcolt ki Margaret Thatcher akkori kormányfő. A brit érvelés lényege: ha a visszatérítést - amely egyébként 2013-ra 7,1 milliárd euróra kúszna fel - megszüntetnék, úgy London lenne a huszonötök legnagyobb befizetője, noha nem Nagy-Britannia a leggazdagabb tagállam. London tehát a különleges visszatérítést vétó árán is hajlandó megvédeni, de nem világos, belemegy-e a kompromisszumos luxemburgi javaslatba, amely 4,6 milliárdos értéken egy darabig befagyasztaná azt. Jacques Chirac francia elnök „az EU jelenlegi nehéz helyzetében a szolidaritás gesztusát” vátja el Londontól. A visszatérítés legnagyobb kárvallottjai a franciák - miközben ők a Londonban harminc éve következetesen szapult közös agrár- politika legnagyobb haszonélvezői is. London ezért a 2002-es Schröder-Chirac agrármegállapodásban rögzített elv megbontását várja. E szerint ugyanis 2013-ig érinthetetlenek az agrárpénzek, s a durván ezermilliárd eurós hétéves büdzsé legalább harmadát teszik ki. A britek kifogásolják, miért kell ekkora áldozatot hozni a lakosság mindössze öt százalékát foglalkoztató ágazatért. Tony Blair kormányfő minapi sajtótájékoztatón hangsúlyozta: ha nem lenne a visszatérítés, Nagy- Britannia nettó uniós hozzájárulása a francia befizetés 15-szöröse lett volna csak az utóbbi tíz évben. Megfogalmazása szerint a visszatérítés célja korrigálni az uniós pénzek „egyébként meglehetősen méltánytalan elosztását”. Gordon Brown brit pénzügyminiszter Franciaország címére intézett éles hangú nyilatkozatában azt mondta: az EU előtt álló valós problémák elkendőzésével ér fel, ha valaki azt állítja, hogy az uniós alkotmányról tartott népszavazások bukásának vagy a 10 százalékos európai munkanélküliségnek a brit visszatérítés az oka. Szerinte Chirac francia államfőnek nincs oka panaszra a brit visszatérítés miatt, amikor Franciaország csak agrár- támogatás formájában még 2013- ban is várhatóan 9 milliárd eurót kap a közös kasszából. A Bliarrel szinte egy időben tett nyilatkozatában a francia elnök is merevnek mutatkozott. Jelezte, Párizs ragaszkodik a közös agrár- politika területén korábban elért megállapodáshoz, amelynek lényege, hogy 2012-ig nem változtatnak az agrártámogatások rendszerén. Ennek legfőbb haszonélvezői a francia gazdák, és Chirac egyértelművé tette: Párizs nem tudja elfogadni a termelőinekjutó közvetlen támogatások csökkentését. (m, ek, -nák) A régiek egy esztendővel hozzák előre a restrikciók 2006-ban esedékes, első felülvizsgálatát Az EP a munkavállalási korlátozások ellen ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg. Az új tagállamok dolgozóival szembeni átmeneti munkavállalási korlátozások megszüntetésére szólított fel az Európai Parlament. Sürgette a tagállamokat, hozzák előre egy évvel a restrikciók 2006-ban esedékes, első felülvizsgálatát. A csatlakozási tárgyalásokon elfogadott rendszer szerint az új tagállamok dolgozóit 2+3+2 évig nem illeti meg a szabad munka- vállalás uniós alapjoga, ehelyett az egyes államok saját hatáskörben dönthetik el, hogy megnyit- ják-e munkaerőpiacukat a keletiek előtt. Az első, kétéves időszak lejártával (2006-ban) az Európai Bizottságnak fel kell mérnie, hogy indokolt-e még három évvel meghosszabbítani az átmeneti időszakot. Az Európai Parlament a múlt héten elfogadott egy saját kezdeményezésű, kötelező hatállyal nem bíró jelentést. Ez a dokumentum szólítja fel a tizenöt régi tagot, hogy ne várják meg a 2006-os brüsszeli felülvizsgálatot, hanem mihamarabb végezzék el saját vizsgálatukat arról, az új tagállamokból származó munkaerő okoz- e komoly torzulást a helyi munkaerőpiacon. (eurohirek.hu) Jogszabály-módosítás: a szakképesítéseket 2007-től ismerik el a tagországok Románia és Bulgária integrációs törekvéseit is szívesen felülvizsgálnák Egyszerűsödhet a mobilitás Zágráb után becsuknák a kaput ISMERTETÉS Brüsszel. A tagországok illetékes miniszterei a napokban rábólintottak arra a jogszabályra, amely uniószerte elismeri a tagországokban szerzett szakképesítéseket. Vagyis a 25 tagú unióban egyszerűsödik a mobilitás. A szabálymódosítás révén a szakmai képesítéseket Európa- szerte kölcsönösen elismerik, ráadásul az új jogszabály 15 vonatkozó rendelkezést helyettesít. Időszakos munkavállalásra szóló szerződések esetén a szakembereknek képesítésüket igazoló iratot kell felmutatniuk, illetve legalább kétéves szakmai gyakorlattal kell rendelkezniük. Bizonyos mesterségek esetén továbbra is fennmaradnak a meghatározott minimális európai standardok, így például az orvosok, a vegyészek és a műépítészek szakmájában. Az ellenőrzés joga az Európai Bizottság, javaslata szerint a befogadó országot illeti meg, nem pedig a szakembert „küldő” országot. A rendelkezés legvitatottabb pontja az úgynevezett „16 hét” rendelkezés volt, amely orvosoknak és nővéreknek évente négy hónapnyi külföldi munkavállalást engedélyezett, mindenféle bejelentkezési kötelezettség nélkül. Ez a feltétel megnehezítette volna a hatóságok dolgát orvosi műhibák esetén, így lemondtak róla. Görögország és Németország a jogszabály ellen szavazott, de sikerült biztosítani az elfogadáshoz szükséges többséget, így az új direktíva legkorábban 2007-ben léphet életbe, (eurohirek.hu) ÖSSZEFOGLALÓ Párizs/Berlin. Az EU belső megerősödése érdekében a bővítési folyamat leállítását javasolta Edouard Balladur volt francia kormányfő a német konzervatívokkal együtt. Szerintük Románia, Bulgária és esetleg Horvátország csatlakozása után be kellene zárni az uniót. A volt francia miniszterelnök a Le Monde napilapnak adott interjújában úgy nyilatkozott: az uniós alkotmány megbukik ugyan, de ez korántsem jelent világvégét, hiszen a Nizzai Szerződés továbbra is érvényben marad. Balladur szerint többszínű, rugalmasabb Európára volna szükség, de a bővítést le kellene állítani, hogy az unió magához térhessen. ' Szintén az EU terjeszkedési politikájának megfékezését szeretnék elérni a szeptemberi németországi előrehozott választás nagy esélyesei, a német kereszténydemokraták (CDU) is, akik Románia és Bulgária integrációs törekvéseinek felülvizsgálatát sem tartják lehetetlennek. CDU- körökből máris jelezték: Románia csatlakozási szerződésének ratifikálása a berlini parlamentben csupán az országjelentés ismertetését követően kezdődhet el. A kereszténydemokraták és koalíciós társaik, a keresztényszocialisták (CSU) mindazonáltal támogatják a horvát csatlakozás egyelőre parkolópályán lévő ügyét. E szakaszt követően azonban a bővítést levennék a napirendről. (eurohirek.hu)
