Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-14 / 137. szám, kedd

4 Régió ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 14. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Egymilliós kárt okozott Tőketerebes. Mintegy egy­millió koronás kárt okozott egy betörő a tőketerebesi szennyvíztisztítónak. A tolvaj a szennyvíztisztító állomásról ellopott számos alumíniumve­zetéket, több fontos olajtrasz- formátor-alkatrészt, egy szi­vattyút, valamint három elekt­romotort is. (TASR) Felgyújtotta magát Dobra (Dobrá). Felgyújtot­ta magát a Tőketerebesi járás­ban fekvő község határában egy 50 éves asszony. A rok­kantnyugdíjas feltehetően ön­gyilkos akart lenni, ezért szán­ta el magát a végzetes cseleke­detre. A tett színhelyén egy is­meretlen folyadékkal teli tízli­teres edényt is találtak a rend­őrök. (SITA) Hamis százdolláros Kassa. Hamis százdolláros­ra bukkantak az OTP Bank fi­ókjában. A bankjegyet egy 72 éves magyar állampolgárságú asszony akarta beváltani. A nyugdíjas a bankóhoz állítása szerint egy miskolci utazási irodában jutott. A százdollá­rost Pozsonyban szakértői vizsgálatnak vetik alá. (TASR) Megtámadta a rendőrt Nagykapos. Hatósági sze­mély elleni erőszakkal vádol­nak egy 31 éves nagykaposi férfit. A vádlott megtámadott egy rendőrt, amikor az egy, a feleségére irányuló feljelentés­sel kapcsolatban kérdezte ki. Az áldozat egy héten belül gyógyuló sérüléseket szenve­dett. Az erőszakoskodó nem csillapodott akkor sem, amikor megpróbálták bevinni az őrs­re, kirúgta a szolgálati jármű hátsó ajtajának üvegét. A férfit végül kényszerítő eszközök al­kalmazásával térítették jobb belátásra a rendőrök. (SITA) Évekig gyötörte a családját Cselnek (Štítnik). Csalá­don belüli erőszak miatt indult eljárás egy 48 éves csetneki férfi ellen. Az illető legalább öt éven keresztül kínozta felesé­gét és négy gyerekét. Áldoza­tait többször is megverte, meg­alázta, kikergette őket a ház­ból. A férfi jelenleg vizsgálati fogságban van. (SITA) Elaludt a kamionsofőr Zólyom/Besztercebánya. Karambolozott egy kamion tegnap reggel a Zólyom és Besztercebánya közötti négy­sávos gyorsforgalmi úton. A balesetnek halálos áldozata nincs, a jármű 37 éves vezető­je a lábát törte. A kamion fel­borult, zöldségből és gyü­mölcsből álló rakománya pe­dig szétszóródott az úton. A Lidi egyik áruházába szánt élelmiszert végül egy másik járműre rakták át, a felszámo­lása miatt a forgalmat Garam- halászi (Sliač) irányába terel­ték el. A balesetet valószínű­leg az okozta, hogy a sofőr el­aludt a volánnál. (TASR) Sokan kíváncsiak voltak Simon Zsolt értékelésére (Szekeres Éva felvétele) A miniszter szerint jók a szlovákiai mezőgazdaság eredményei Rimaszombatban zárult a találkozók sora Nem akarnak magas épületet, sem gyermekotthont Féltik a nyugalmukat a kertváros lakói KOVÁCS ÁGNES Rimaszombat. A gömöri városban megrendezett ta­lálkozón közel négyszáz agrárvállalkozó, gazda és mezőgazdasági terméket forgalmazó vállalkozó vett részt tegnap. SZÁSZI ZOLTÁN A mezőgazdasági tárca egyfajta hagyományt kíván teremteni, idén Érsekújvárott, Trencsénben és Nagymihályban találkoztak az ag­rárágazatban dolgozókkal. Simon Zsolt miniszter szerint szemmel látható a javulás, jobb az ágazat­ban dolgozók hangulata és jók a gazdasági eredmények is. Az uni­ós csatlakozás természetesen nem minden mezőgazdász számára hozott csupán előnyöket. A szak- miniszter szükségesnek látja a to­vábbi szerkezetváltást, az adott te­rületeken a vállalkozásoknak al­kalmazkodniuk kell az igények­hez, a helyi adottságokhoz, a régió jellegzetességeihez. Simon Zsolt szerint más európai államokhoz hasonlóan bizonyos régiókban szakosodni kell. Az agrárkifizető ügynökségek munkáját kiemelke­dően jónak minősítették az érin­tettek és a szaktárca képviselői is. „Elemeztük a pillanatnyi gondo­kat, és információkat adtunk ar­ról, mi várható a jövőben. Nyitott és korrekt párbeszédre törek­szünk, a szakminisztérium a mun­káját is könnyíti, ha pontosan tud­juk, milyen gondokkal küzdenek az ágazatban dolgozók. Ezt régi­ónként elemezzük, ami pontos ké­pet ad a helyzetről. A gondokat a kapott információk alapján tudjuk kezelni. Gömörben is ugyanazok a problémák foglalkoztatják a me­zőgazdászokat, mint az országban általában. Fő gond az értékesítés, illetve a mezőgazdasági politika alkalmazása. Új mechanizmuso­kat tanulunk, működtetünk a tá­mogatási rendszerben. A minisz­térium számára is új dolgok ezek, de a mezőgazdászoknak is sokat kell tanulniuk. Rengeteg változás történt az elmúlt két évben. A mi­nisztériumnak is és a gazdáknak is rugalmasnak kellett lenniük. Az agrárkifizető ügynökségek mun­kájával meglátásom szerint elége­dettek a gazdák, a kérvények szá­ma állandóan nő, tavalyhoz ké­pest 1400 kérvénnyel több érke­zett be elbírálásra. Az ágazat év végi mérlege másfél milliárd koro­nás nyereséget mutat, tehát élet­képes, és meg tud felelni az uniós elvárásoknak. A strukturális ala­pokhoz például annyi pályázat ér­kezett be, hogy előre kimerítettük a tavalyi, az idei és a jövő évi kere­tet. A következő pályázati kör már csak 2007-ben várható” - nyilat­kozta Simon Zsolt mezőgazdasági miniszter. Rozsnyó. A legutóbbi testületi ülésen a képviselőknek két lakossá­gi petíció ügyét is tárgyalniuk kel­lett. Mindkettő a kertvárosban élő lakóktól érkezett, akik egyrészt egy négyemeletes épület építése, más­részt két gyermekotthon létesítése ellen tiltakoztak. Attól félnek, vége a nyugalmuknak, a kertváros vidé­ki jellegének. Az első esetben a pe­tíciót aláíró 27 érintett személy azt szeremé elérni, hogy az önkor­mányzat vonja vissza az építkezési engedélyt a négyemeletes, házra vonatkozóan. A felszólalók hang­súlyozták, az épület méretével nem illeszkedik a családi házak sorába, ablakai a kertekre néznek, és ez za­varná a családi házakban élőket. Ezáltal jelentős mértékben csökken az ott lévő telkek ára is. A közelben már korábban felépült nyolcemele­tes panelházak miatt a Fábry Zol­tán utca lakói úgy érzik, életük ki­rakatban zajlik. A petíciót aláírók kérik az önkormányzatot, helyezze az épületet más, alkalmasabb kör­nyékre. A lakók képviselője az ülé­sen figyelmeztette a képviselőket, 30 napra leállt a mar megkezdett építkezés. Ha az önkormányzat késlekedése miatt az ügyben nem történik előmozdulás, mindenre el­szántak, és megragadnak minden lehetőséget, hogy céljukat elérjék. A képviselők végül egyhangúlag el­fogadták a petíciót, s ezzel leállítot­ták az építkezést. A Rózsa utca és az Au­gusztus 29. utca lakói szin­tén szép számban megje­lentek a testületi ülésen, hogy jelenlétükkel is nyo­mást gyakoroljanak a kép­viselőkre. A lakók ugyanis egy már létező és egy most kialakítandó gyermekotthon ellen tiltakoznak. Mint ahogyan a petíciójukban is megfogalmazták, a kertváros a vá­ros területrendezési terve értelmé­ben lakások építésére van kijelöl­ve. Ha gyermekotthont létesítené­nek a kijelölt helyen, megnőne a zaj és a forgalom. Ezt tapasztalják ugyanis a már meglévő otthon ese­tében. Az Augusztus 29. utcában januártól már működik a gyermek- otthon, s a lakók panaszkodnak, hogy a gyerekek gyakran vannak az utcán és hangoskodnak. A lakók követelik, a gyermekotthonnak ta­láljanak máshol helyet. A lakók ab­ban is kételkednek, hogy a családi házak megfelelnek-e egy gyermek- otthon céljainak. Hiszen mint mondták, a házakban csak egyet­len mellékhelyiség van, s nem tud­ják elképzelni, hogy 16 lakónak és 8 gondozónak ez elegendő lenne. Szerintük éppen ez az, ami nem te­kinthető emberhez méltó környe­zetnek. A polgárok azt is kifogásol­ták, hogy a döntés előtt nem ka­pott minden érintett meghívást az építésügyi hivataltól. A két családi házat az állam vásárolta meg és adta a Dobsinai Gyermekotthon­nak. A városi ellenőr ugyanakkor érvénytelennek nyilvánította a pe­tíciókat, mivel nem szól köz- és más társadalmi érdekért. A petíci­ót panaszként értelmezték, ezért a petíciós bizottság elnöke az eljárás helyességének kivizsgálását kérte a rendőrségtől. A polgármester és a képviselők abban látják a problé­mát, hogy a családi házak tulajdo­nosai az államnak adták el az in­gatlanokat, az állam pedig gyer­mekotthon létesítésére szánta. Mindez a testület hatáskörén kívül történt, s ezért nincs is beleszólása áz önkormányzatnak ebbe az ügy­be. A lakók legalább állásfoglalást és támogatást kértek a képviselők­től. Emiatt kisebb vita alakult ki az ülésen, és több mint másfél órán át tárgyalták az ügyet. Végül olyan határozatot sikerült elfogadni, hogy a képviselő-testület tudomá­sul veszi és támogatja a lakók fel­lebbezését az építésügyi hivatal döntésé ellen. Az egyik petíciót elfogadták, a másikat elutasították. A múlt éven a fagy oldotta meg a problémát, az idén sincs elég pénz az irtásra. A falvakat rajokban lepik el a vérszívók. Szúnyoginvázió keleten és az Ipoly mentén LECZO ZOLTÁN Bodrogköz/Ung-vidék/Ipoly mente. Az ország két legkeletibb magyarlakta régiójában néhány hete a folyók magas vízállása, a ta­lajvíz és a belvíz okozott gondokat, most a rengeteg szúnyog keseríti meg az itt élők mindennapjait. A meleg és száraz időjárás miatt ugyanis ezek a rovarok rendkívül elszaporodtak. A kiskertekben, a közterületeken, de még a házak kö­rül is szinte lehetetlen hosszabb időt úgy eltölteni, hogy azt az em­ber csípések nélkül meg­ússza. Egyesek különböző házi permetszerekkel pró­bálják meg pusztítani a szúnyogokat, ám a megol­dás mindenképp a szerve­zett irtás lenne. Kopasz Jó­zsef, Nagytárkány polgármestere elmondta, a Tisza-parti községben is hasonló gondokkal küszködnek. Ő nemrégiben érdeklődött a járás illetékes szerveinél a szúnyogirtás ügyében, ám azt a választ kapta, ezt csak árvíz sújtotta területeken végzi el az állam. Azok a községek, amelyekben a belvíz miatt szapo­rodtak el a rovarok, kérvényezhetik az eljárást, és kérelmüket a lehető legrövidebb időn belül elbírálják. Kopasz József szerint a papírok megszerzése legalább 2-3 hetet vesz igénybe. Petiik Árpád, Kistárkány polgármestere úgy tájé­koztatott minket, a falu nemrégi­ben megpróbálta önállóan meg­szervezni az irtást, ám kiderült, eh­hez különböző speciális engedé­lyekre van szükség, illetve csak azokat a permetszereket használ­hatják, amelyeket az illetékes mi­nisztérium jóváhagyott. A polgár- mester az engedélyeztetési eljárást rendívül nehézkesnek tartja, arról nem is szólva, hogy az irtás több tízezer koronába kerül. Bod- rogszerdahelyen ugyancsak a meg­felelő hatósági engedélyek megér­kezésére várnak, a munkálatokat egy vállalkozótól már meg is ren­delték. Itt a légi permetezésre is lett volna lehetőség, ám ezt még szigo­rúbb feltételekhez kötik. A lokális irtás a községnek várhatóan 60-70 ezer koronájába kerül majd. Csűri Árpád, Abara polgármestere is kér­vényezte az elszaporodott rovarok irtását, ám hivatalos választ egy­előre nem kapott. Az Ondaván a múlt év augusztusában történt gát­szakadás után a jelenlegihez ha­sonló helyzet állt elő. Akkor a leg­magasabb helyekről ígérték meg a segítséget, ám az eljárás addig hú­zódott, míg az idő hidegebbre nem fordult, így a fagy mindenféle ható­sági engedély nélkül megoldotta a problémát. Az idei tavaszi áradások után az Ipoly középső folyásánál fekvő fal­vakban is elszaporodtak a szúnyo­gok. A rovarok kellemetlenkedése mostanra már-már elviselhetetlen­né vált. Különösen az esti órákban rossz a helyzet, az ablakokat védő­háló nélkül nyitva tartani egyálta­lán nem lehet. Az ártereken felhő­szerű rajokban röpködnek a vérszí­vók, ember és állat egyaránt szen­ved a csípésektől. Hasonló a hely­zet a Rima völgyében is. Szécsény- kovácsi polgármestere, Filip József elmondta, június elejére már elvi­selhetetlenné vált a helyzet. „Talál­koztunk a környezetvédelmi tárca vezetőjével, de Miklós László mi­niszter nem tudott semmi biztatót mondani. Megtudtuk, hogy a meg­oldást magunknak kell megtalálni. Az a baj, hogy ha permeteztetnénk is, a határon túlról, a másik partról akkor is átjönnek a szúnyogok. Nincs is miből megoldani a perme- teztetést. Úgy gondolom, még csak most jön a java, az ártéri mocsarak­ban most keltek ki a lárvák. Este hat óra után szinte lehetetlen kint tartózkodni. Rajokban lepik el a fa­lut. A helyzet elviselhetetlen, az ön- kormányzat pedig egyedül szinte semmit nem tud kezdeni a problé­mával. Azt a tanácsot kaptuk, for­duljunk a járási közegészségügyi intézethez, de ott sincs pénz, nem hiszem, hogy bármit is tudnánk be­látható időn belül kezdeni a szú- nyoghaddal” - mondta Filip József, Szécsénykovácsi polgármestere. Keleten idén nem az árvíz, hanem a belvíz miatt szaporodtak el a szúnyogok (Szabó Bernadett felvétele) Sok községben a belvíz miatt szaporodtak el a rovarok.

Next

/
Thumbnails
Contents