Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-01 / 126. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 1. A Rákóczi Szövetség ösztöndíja magyar elsősöknek 30 Szülőföldünk _____________ Ké szpénzben vehették át a tízezer forintot GAÁL LÁSZLÓ Vágsellye. Huszonhét leendő magyar elsős nevében a szülők tíz­ezer forintos támogatást vehettek át május 27-én a helyi kultúrház- ban a Rákóczi Szövetségtől. Botka Ferenc alpolgármester, a Vágsellye és Vidéke Polgári Társu­lás elnöke arról tájékoztatott, a mostani támogatás annak a még 1998-ban indult „Magyar gyereket magyar iskolába!” című beiratkozási programnak a folyta­tása, amelynek célja az volt, hogy a Rákóczi Szövetség a szlovákiai cél­alapokon keresztül támogassa azo­kat a gyerekeket, akiket a szülei magyar alapiskolába íratnak. Az elmúlt években rendszeresen tanszercsomagot és energiatakaré­kos villanyégőt kaptak a gyerekek, idén pénzbeli támogatást, 10 ezer forintos ösztöndíjat is kapnak. Halzl József, a Rákóczi Szövet­ség elnöke elmondta, miután a ket­tős állampolgárságról tartott de­cember 5-i népszavazás után a ha­táron túliak úgy érezhették, hogy az anyaország hátat fordított nekik, a Rákóczi Szövetség vezetői elhatá­rozták, megszólítják azokat, akik a népszavazáson igennel szavaztak, hogy tevőlegesen is támogassák azokat - a határon túli kisiskoláso­kat akik a külhoni magyarság megtartói lehetnek. Az ünnepségen a vágsellyei, a vághosszúfalui, a vágkirályfai és a sókszelőcei jövendő elsősök szülei vehették át készpénzben a tízezer forintot, de június végéig ország­szerte további helyszíneken összesen 1850 gyereknek adnak át hasonló támogatást. A rendezvényen a vágsellyei Páz­mány Péter Alapiskola diákjai kul­túrműsorral kedveskedtek a jelen­lévőknek, Botka Ferenc pedig re­ményét fejezte ki, hogy szeptembe­rig még több szülő akad, aki ma­gyar iskolába íratja gyerekét. Felhívta a vágsellyei és a kör­nyékbeli magyar szülőket, ha tud­nak másokról is, akiknek iskolába íratandó gyermekük van, tudassák a Vágsellye és Vidéke Polgári Társu­lás illetékeseivel. Ők akár szemé­lyesen is felkeresik a szülőket, hogy mepróbálják meggyőzni őket az anyanyelvű oktatás előnyeiről. A további hasonló rendezvények időpontja és helyszínei a délnyugat-szlovákiai régióban: jú­nius 7. - Ipolyság, Szene, Fél; júni­us 8. - Galánta, Pered, Farkasd; jú­nius 9. - Somorja, Pozsony; június 14. - Zselíz, Léva. Több mint negyvenezer korona gyűlt össze A szklerózis multiplexben szenvedők köszöneté SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Május utolsó heté­ben öt napon át gyűjtötték a ma még gyógyíthatatlan betegségben, szklerózis multiplexben szenvedők számára az adományokat az ön­kéntesek. Az ímelyi és udvardi szlo­vák alapiskolák mellett az érsekúj­vári Czuczor Gergely Alapiskola, az Anton Bernolák Egyházi Alapisko­la, valamint a vendéglátó-ipari szakmunkásképző diákjai is bekap­csolódtak a gyűjtésbe. A lelkes fiataloknak és az adomá­nyozóknak köszönhetően idén több mint negyvenezer korona gyűlt össze az érsekújvári járásbeli betegek gyógykezelésére. A főtéren összegyűlt tolószékes asszonyok nyíltan beszéltek a gondjaikról, az őket ért megpróbáltatásokról. El­mondták, többségüknél már a szü­lést követően, alig harmincéves korban diagnosztizálták a súlyos kórt, amely látás- és egyensúlyza­varokkal, kézreszketéssel jár. Emlé­kezetkiesésüket, furcsa szaggatott beszédüket sokan nem tudják mire vélni, környezetük nemegyszer kü­lönösen, olykor türelmetlenül rea­gál a panaszaikra. A szombati főtéri találkozón Ivan Szabó neurológus ismertette a betegség lehetséges kezelésének a módját. „Ma még ko­moly gondokat okoz a legtöbbször fiatalon megbetegedő páciensek gyógyítása. Az interbetaferon kúra ára hatszázezer korona, amit térít a betegbiztosító. A gyógyfürdőbeli kezelésekkel járó kiadásokból azonban már csak a procedúrákat támogatja. Betegeinknek szüksé­gük van az önök segítségére” - hangsúlyozta a szakorvos. A Szkle­rózis Multiplex Klub érsekújvári alapszervezetének tagjait Gejza Pischinger polgármester köszön­tötte a főtéren, és biztosította őket a város állandó támgatásáról. Az ün­nepi műsorban fellépett a Nyitra- part utcai óvoda hagyományőrző csoportja és az érsekújvári Matičia- rik táncegyüttes. „Gyűjtsék nekünk össze a szeretet földre hullott gyöngyszemeit, amelyekért mi nem tudunk lehajolni” - dalolták különös „himnuszukban” a szkle­rózis multiplexben szenvedők. Ve­ronika Frndová, az érsekújvári alapszervezet elnöke köszönetét mondott a támogatóiknak. A szklerózis multiplexben szenvedő betegek és a városlakók közös felvonulása Érsekújvár főterén (Csuport István felvétele) A faluház átadását, amelynek építését kölcsön nélkül, saját költségvetésből oldották meg, idén ősz­re tervezik (Vas Gyula felvételei) Bérlakások építésével a fiatalokat szeretnék maradásra bírni, visszacsalogatni Gellér komoly tervei V. KRASZNICA MELITTA Gellér. Az alig 420 lelkes, komá­romi járásbeli kisközség önkor­mányzata komoly beruházásba kezdett tavasszal: az Állami Lakás­fejlesztési Alap nyújtotta kölcsönt és az építésügyi minisztérium tá­mogatását kihasználva, 17 mülió korona beruházással 16 lakásos bérházat építtet. A két- és három­szobás lakásokba a tervek szerint 2006 januárjában már be is költöz­hetnek a bérlők. A település - amelyet a hetvenes években a központosítás keretében közigazgatásilag Bogyához kap­csoltak - a kilencvenes évek köze­pén indult ismét fejlődésnek. A rendszerváltás előtt ugyanis elsor­vadásra volt ítélve, nem adhattak ki építkezési engedélyt, ami a fiata­lok elvándorlásához vezetett. E tendencia eredménye, hogy az ak­kori 750-ről a jelenlegi 424-re csök­ken a lakosok száma, közülük is százan hatvanévesnél idősebbek. ,„Amikor 1993-ban községünk a népszavazás eredményének kö­szönhetően ismét önállósulhatott, a fiatalok megtartását, visszacsalo­gatását tartottuk a legfontosabb­nak- emlékezett vissza Rácz László polgármester, aki immár a negye­dik megbízatási időszakban tölti be ezt a tisztséget. - E cél érdekében először is a község közművesítésé­nek láttunk neki, bevezettük a gázt, az ivóvízvezetéket ráköttettük a bősi távvezetékre, és korszerűsítet­tük a villanyhálózatot is.” Az építkezési kedv azonban nem tért vissza - az elmúlt 15 évben mindössze két új családi ház épült a faluban, néhány továbbit felújítot­tak. Ez elsősorban a magas munka- nélküliségnek tudható be, ami a ki­lencvenes évek derekán Gelléren Dunaszerdahely. A képviselő- testület döntése értelmében a dunaszerdahelyi Szlovák Autó­busz-közlekedési Vállalat (SAD) megvásárolhatja az autóbusz-ál­lomás területét 350 korona négy­zetméterenkénti áron. Az állomás épülete eddig is a SAD tulajdona volt, 2000-ben térítésmentes át­ruházással szerettek volna hozzá­jutni az 1,4 hektáros területhez. Akkor nem hagyták jóvá a kérvé­nyüket, a jelenlegi döntésről pe­Rácz László: „A 16 lakásos bér­házba 2006 januárjában köl­tözhetnek be a lakók” megközelítette a 30 százalékot. Ez az érték az: utóbbi években - min­denekelőtt a győri és komáromi ipari parkok megjelenésének kö­szönhetően - 9 százalékra csök­kent, és az önkormányzat által vég­zett felmérés azt mutatta, igény lenne bérházak iránt. „Azzal a nem titkolt szándékkal építtetjük a bér­lakásokat, hogy részben helybéli, részben környékbeli fiatal családok találnak majd itt otthonra” - mond­ta a polgármester. A fentiekben vázoltak fényében talán nem meglepő, hogy nagyon kevés gyermek születik a faluban. Talán ezen a téren is történik majd némi javulás a bérház felépülését követően, szeptembertől minden­esetre felújított óvoda várja a kis­gyermekeket. „Óvodánk túlmérete­zett volt arra a néhány gyermekre, aki látogatta, ezért úgy döntöttünk, költségmegtakarítás céljából az épület egy részét leválasztjuk, a fű­tést korszerűsítjük - tájékoztatott dig még nem kapott hivatalos ér­tesítést a vállalat. Az állomás épü­letén és egész területén felújításo­kat terveznek. „Azért szeretnénk, ha a mi tulajdonunkba kerülne, mert sürgősen fel kellene újítani az állomást. Mindenki- érdeke, hogy modernebb és szebb környe­zet fogadja az utasokat és az ide látogatókat” - indokolta a kér­vényt Humeník Michal, a dunaszerdahelyi SAD igazgatója. A húszéves épületet, a kerítési- parkosítási munkákat, az új üzemanyag-elkülönítőt és az új Rácz László. - A munkálatok idejé­re ideiglenesen felfüggesztettük az intézmény működését, de szeptem­berben újra indul az óvodai neve­lés. Egyelőre keressük az üresen maradt helyiségek kihasználásá­nak lehetséges formáját.” Minden bizonnyal ritkaságszám­ba megy az a mód, ahogyan a köz­ségben felépült a faluház. Mint megtudtuk: 1992-ben döntött az akkor még közös, bogyai-gelléri képviselő-testület arról, hogy falu­ház épüljön Gelléren. A község la­kói egy emberként tettek ígéretet arra, hogy minden lehetséges mó­don segítik felépülését, és valóban, a munkálatok nagy részét a polgá­rok szabadidejükben, térítésmen­tesen végezték. A községi hivatal két éve költözött az új központba, amelyben - ha végleg elkészül -, helyet kap a kultúrház, a könyvtár, itt lesz az egyes társadalmi szerve­zetek székhelye, fiatalok számára klubhelyiséget alakítanak ki, és postahivatalt is szeretnének beren­dezni. „A beruházást teljesen ön­erőből, kölcsön nélkül, a falu költ­ségvetéséből oldottuk meg - árulta el a polgármester. - Ezért is tartott ilyen sokáig az építkezés, de büsz­kék vagyunk rá, hogy megvalósulá­sa érdekében összefogott a lakos­ság. A faluház átadását idén őszre tervezzük.” További terveik között szerepel a faluház előtti park kiala­kítása, a tervdokumentáció euró­pai uniós pályázati pénzből - már elkészült. Folyamatban van az en­gedélyek beszerzése, a kivitelezés­hez szükséges összeget pedig ugyancsak pályázati forrásból sze­retnék előteremteni. Az úthálózat felújítása is tervben van, ám azt - a beruházás nagyságát tekintve - csak állami segítséggel tudnák kivi­telezni. aszfaltozást magába foglaló fel­újítás körülbelül tízmillió koro­nába kerülne. Amint aláírják az adásvételi szerződést, elkezdik a munkálatokat. „Mivel a terület több mint ötmillió koronába ke­rül, a felújításokba fokozatosan, fontossági sorrend alapján vá­gunk bele. Hitelekből és saját erőből teremtünk rá pénzt” - vá­zolta a terveket Humeník, és hozzátette, a megszerzett terüle­tet kizárólag autóbusz-közleke­dés céljaira használják fel, csak­úgy mint eddig. Ünnepség június 26-án Orgonafelújítás Somorján Somotja. Tizenöt éve főijük a somoijai római katolikus templom felújítása. A templom orgonáját egy éve kezdték átépíteni, a munkálato­kat júniusban fejezi be Vági Gjmla budapesti orgonaépítő mester. Má­jus 29. helyett június 26-án, vasár­nap szentelik fel a hangszert, azt követően Szabó Imre Pozsonyban élő orgonaművész tart ünnepi kon­certet. A restaurálásokat a buda­pesti Nemzeti Kulturális Alapprog­ram tízmülió forinttal, a magyaror­szági OTP Bank, a pozsonyi Közép­európai Alapítvány és további vál­lalkozók öt és fél millió koronával támogatták. „A Nagyboldogasz- szony-templom felújítását 1990- ben kezdtük el, azóta újjáépült a fő­oltár, két mellékoltár, helyreállíttat­tuk a freskókat, és kívülről is meg­újítottuk az épületet” - mondta Barcsek Sándor esperesplébános, aki negyvenedik éve szolgál So­morján. A templomot 1720-ban kezdték el építeni a mellette talál­ható pálos kolostorral együtt. II. Jó­zsef megszüntette a rendet, ekkor került az épület az egyház birtoká­ba. Orgonáját Ludwig Mooser épí­tette 1866-ban. A bécsi orgonaépítő az 50-es évek közepétől Magyaror­szágon is dolgozott, ő kapott meg­bízást az esztergomi és az egri bazi­lika orgonáinak építésére is. Szlo­vákiában Somorján és Lőcsén, a Szent Jakab-templomban, ezenkí­vül Dénesden és Galántán marad­tak fenn kisebb orgonái. Dunaszerdahely Mától új helyen a gyorsmentők állomása Dunaszerdahely. Június elsejé­től a mikrobiológiai osztály épüle­tének alsó szintjére költözik a gyorsmentőállomás, ezért megvál­tozik a parkolási rend a Nagyabonyi úton. A mentősök volt helyén köz­ponti felvételi részleget és központi ügyeleti rendszert hoznak létre a nyár folyamán. Az átcsoportosítá­sokkal gyorsabb lesz a mentőszol­gálat és folyamatosabb az ügyeleti betegellátás. A kórház udvarából a kórház elé, a főút közvetlen közelébe költözte­tik a gyorsmentőállomást, hogy ez­zel is rövidítsék a kiindulást. A ha­tályos törvény értelmében a men­tőknek 15 percen belül kell a riasz­tás helyszínére érkezniük. Az új he­lyen a rohamkocsik a főút mellett parkolnak majd, ezért megváltozik a parkolási rend az adott útszaka­szon. Az illetékesek felhívják az au­tósok figyelmét, hogy fokozottan ügyeljenek a parkolásnál, nehogy akadályozzák a gyorsmentők mun­káját. A járás gyorsmentőszolgálata a helyi kórház felügyelete alatt áll. A meglévő somorjai és dunaszer- dahefyi állomáson kívül Nagyme- gyeren is terveznek mentőállo­mást. Működtetésére pályázatot írt ki az egészségügyi minisztérium, és a dunaszerdahelyi kórház jelentke­zett a kiírásra. „Fontos, hogy min­den állomás hozzánk tartozzon. Páros riasztás estén mi tartalékcsa­patot tudunk összeállítani, míg esetleg egy magáncégnek erre nem lenne lehetősége” - indokolta a döntést Horváth Zoltán igazgató. A pályázatot június végén zárják le, ezt követően várható eredmény. Addig is nyáron elkezdik a gyer­mekrendelők és a szakrendelők költöztetését a mentősök után meg­üresedett helyekre, (jóm) Az SAD megveszi a várostól a dunaszerdahelyi állomás területét Felújítás előtt a buszállomás JÓZAN MÓNIKA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents