Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-10 / 134. szám, péntek
ÚJ SZŐ 2005. JÚNIUS 10. Fókuszban: az egészségügyi szolgáltatások költségei A legnagyobb bevételt a gyógyszerészek és az orvosok könyvelhették el, egy:egy milliárddal lettek gazdagabbak Hárommilliárd a zsebünkből (Ján Krošlák felvétele) Pozsony. Két év alatt mintegy 3 milliárd korona plusszal járult hozzá a lakosság az egészségügyi rendszer működéséhez, ennyit hoztak a konyhára a közel két évvel ezelőtt bevezetett, az úgynevezett kiegészítő szolgáltatásokért fizetett 20 és 50 koronás díjak. Ezen felül fizetjük természetesen az egészségbiztosítási járulékot, mely ennél nagyságrendekkel nagyobb összeg. LAJOS P. JÁNOS A hárommilliárd korona megoszlik az orvosok, kórházak és a gyógyszertárak között. A legnagyobb bevételt a gyógyszerészek és az orvosok könyvelhették el, ők egy-egy milliárd koronával lettek gazdagabbak, a kórházak 700 millió korona többletbevételt könyvelhettek el. Rudolf Zajac miniszternek és az egészségügyi rendszer eladósodottságának köszönhetően 2003 júniusától hivatalosan is fizetünk az orvosnál, a gyógyszerésznél, a kórházban, a betegszállításért és legújabban már a gyógyfürdői kezeléssel összefüggő hotelszolgáltatás sem ingyenes. Az egészség- ügyi minisztérium a felesleges „fogyasztás” visszaszorításával indokolta a díjak bevezetését, Peter Pažitný, a miniszter akkori tanácsadója szerint, ami teljesen ingyenes, azt nem értékeli a lakosság. A célt csak részben sikerült A pénznek nincs szaga elérni, valóban értékelhető mértékben csak az elsősegélyhelyek forgalma csökkent, az emberek inkább kiállják a sort a körzeti orvosnál, minthogy kifizessék a 60 koronát a sürgősségi ellátásért. Ezt ma már valóban csak azok választják, akiknek hirtelen támadt komoly problémájuk. Nem teljesült azonban az az elvárás, hogy jelentősen csökkenjen az orvoslátogatások száma a kórházakban, a körzeti és szakorvosoknál. Az Általános Egészségbiztosító adatai szerint 2004-ben az előző évhez képest 7 százalékkal esett vissza a kivizsgálások száma, ugyanez az adat a nőgyógyászok esetében 4 százalék volt, a szakorvosoknál éppen ellenkezőleg, 3 százalékos emelkedés volt tapasztalható. Az egészségügyi minisztérium szerint ez azt jelenti, hogy az egészségügyi díjak miatt nem csökkent a gyógykezelés hozzáférhetősége a lakosság számára, vagyis nem fordul elő, hogy valaki azért nem megy el orvoshoz, mert nem tudja megfizetni. „A FOCUS közvélemény-kutató ügynökség tavalyi felmérése szerint a megkérdezetteknek csupán 1,5 százaléka mondta azt, hogy a díjak miatt nem megy el orvoshoz” - mondta lapunknak Karol Farkašovský, a minisztérium szóvivője. A szóvivő azonban továbbra is magasnak tartja az orvosi kezelések számát. „Nálunk egy ember átlagosan évente 12-15 alkalommal megy el orvoshoz, a nyugati országokban alig 5-7 alkalommal” - mondta Farkašovský. - Igaz, ez összefügg a megelőzéssel is, mely a nyugati országokban sokkal magasabb színvonalú.” Szerinte csak a húsz évnél fiatalabbak és az ötvennél idősebbek járnak rendszeresen megelőző kivizsgálásra. „A kezelések számának csökkentése hosszú távú feladat, el kell érni, hogy mindenki vegye igénybe az ingyenes megelőző kezeléseket, amivel csökkenthető a megbetegedések száma” - véli Farkašovský. Habár a gyógyszertárak közel egymilliárd koronát szedtek be az elmúlt két évben, a 20 koronás receptdíj mintegy 30 százalékkal csökkentette a kiváltott vények számát, és ezzel a gyógyszerkiadásokat is. Az Általános Egészségbiztosító nyilvántartása szerint egy negyedév alatt több mint 2,6 millió vénnyel kevesebbet váltottak ki a betegek. A kórházak mintegy 700 millió koronát kaptak, ez is segítette azonban működési költségeik fedezését. 3 KI ÉLVEZ MENTESSÉGET? Nem fizet az orvosnál tett látogatásért: ♦ a szűrővizsgálaton részt vevő személy (beleértve a kötelező oltásokat is) ♦ az a személy, aki egy héten belül ugyanazon egészségügyi ellátás miatt ismételten orvosi kivizsgálásra kényszerül ♦ az egy évnél fiatalabb gyermek ♦ aki krónikus betegségben szenved Nem fizet a kórházi kezelésért: ♦ a veszélyeztetett terhesség vagy a szülés miatt kórházba utalt nő ♦ a három évesnél fiatalabb gyermek ♦ az anyagi szükséghelyzetben lévő személy a kezelés 4. napjától számítva nem fizet; helyzetét a szociális hivatalnak a szociális segély megítéléséről szóló határozatával kell igazolni Nem fizet a kórházi kezelésen részt vevőt kísérő személy: ♦ ha a beteg három évesnél fiatalabb ♦ ha a 18 évesnél fiatalabb beteg daganatos betegségének kezelése miatt került kórházba Nem fizetnek a gyógyszer kiváltásakor: ♦ azok, akik olyan, receptre felírt gyógyszert váltanak ki, amely árát teljes egészében ők fizetik, ♦ ha a vény másolatára váltják ki a gyógyszert; a vény másolatát a gyógyszertár állítja ki amiatt, hogy a rajta szereplő két gyógyszer közül csak egyiket tudta kiadni Nem fizet az egészségügyi segédeszköz kiváltásakor: ♦ az az egészségkárosult, aki igazolni tudja, hogy a betegségével kapcsolatos kiadásainak fedezésére anyagi támogatást kap Nem fizet a betegszállításért: ♦ a dialízisre szoruló és a szervátültetési programban részt vevő beteg ♦ az onkológiai és szívsebészeti kezelésben részesülő beteg ♦ a súlyos egészségkárosodást szenvedett személyek, akik individuális szállításra jogosultak-az erről szóló igazolást a szociális hivatal állítja ki ♦ a kórházak közti betegszállítás továbbra is ingyenes A véradók (Jánsky-plakett ezüst fokozata) és a katonai vagy civilszolgálatukat töltők a legtöbb esetben felmentést élveznek, (lpj) „Csehországgal összehasonlítva sokkal rosszabb helyzetben vagyunk, pedig azonos startvonalról indultunk 1993-ban” - véli Milan Dragula, a SLK elnöke Tízből három ember már adott hálapénzt Mennyit fizet a beteg? ? * Év Szlovákia összesen mid. Sk Szlovákia Csehország 2002 7,0 1 308 Sk 1416 Kč (1 982 Sk) 2003 10,5 1 963 Sk 1 572 Kč (2 044 Sk) 2004 14,0 2 617 Sk 1 670 KČ (2 104 Sk) 2005 16,5** 3 085 Sk** ? * a gyógyszerekért, a kezelésért és az egészségügyi ellátásért, az egészségbiztosítási járulékon felül ** előrejelzés Forrás: MZ SR ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovák állam a lehetőségeihez mérten finanszírozza az egészségügyi rendszert, állítja Peter Pažitný, a pozsonyi Egészségpolitikai Intézet (HPI) munkatársa. „Nem léphetjük át árnyékunkat, csak annyit fordíthatunk az egészségügyre ameny- nyi van” - véli a szakember. Szerinte azonban nincs közvetlen, szoros összefüggés az egészségügyre fordított összeg és az ellátás minősége között. „Természetesen pénzbe kerül a rendszer fenntartása, de az USA példája igazolja - ahol alig magasabb az átlagéletkor, mint Szlovákiában-, hogy nem minden a pénz” - állítja Pažitný. Vele ellentétben a Szlovák Orvosi Kamara (SLK) szerint az egészségügyre sokkal több pénzt kellene fordítani. „Csehországgal összehasonlítva sokkal rosszabb helyzetben vagyunk, pedig azonos startvonalról indultunk 1993- ban” - véli Milan Dragula, a SLK elnöke. Pažitný szerint azonban nem szabad elfelejteni, hogy a cseh gazdaság teljesítőképessége - az egy főre eső bruttó nemzeti össztermék - mintegy 30 százalékkal nagyobb, mint a szlovák gazdaságé. „Igaz, hogy a cseh egészségügyi rendszer jelenleg hatékonyabb, mint a szlovák, de hatékonysága rohamosan romlik az utóbbi időben” - állítja a HPI munkatársa. Dragula szerint túlságosan magas a beteg által közvetlenül - hivatalosan - fizetett összeg is. „A beteg hozzájárulása egyre nő, miközben a hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz egyre nehezebb” - állítja a SLK elnöke. Pažitný szerint azonban a szlovák betegnél csak a cseh páciensek fizetnek kevesebbet. „A betegek az egészségügy költségvetésének mintegy 18 százalékát fizetik be közvetlenül - gyógyszerár-hozzájárulásként vagy az egészség- ügyi díjakként - ez az érték például Magyarországon 30 százalék felett van” - állítja a szakértő. Az unió régi tagállamaiban ez az arány 25 százalék körül mozog, az új tagállamok közül a legalacsonyabb Csehországban - 7-8 százalék -, a többiben viszont mindenhol magasabb, mint Szlovákiában. Jelentős részt képez az egészségügy finanszírozásában az úgynevezett hálapénz. A Világbank felmérése szerint tíz emberből három adott valamilyen „figyelmességet” kórházi kezelése alkalmával a kezelőorvosának, a körzeti orvosoknál ez az arány csak százból hat ember volt. A felmérés szerint az emberek évente legalább 3,5 milliárd koronát fizetnek hálapénz gyanánt orvosaiknak, a reális értékhez azonban közelebb jár a 6,5 milliárd koronás összeg. Ez az egész éves költség- vetés 14 százalékát teszi ki. dpj) A hálapénz átlagos összege Átlag A leggyakoribb összeg Min. Max. Körzeti orvos 227 100 20 1000 Szakorvos 806 300 20 5000 Fogorvos 463 300 30 2500 Kórházi kezelés 3665 500 50 100000 Összesen 1110 200 20 100000 VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORÚS IDŐ, SOKFELÉ ESŐ; 11-15 FOK ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA A Nap kel 04.54-kor - nyugszik 20.49-kor A Hold kel 07.25-kor - nyugszik - A Duna vízállása - Pozsony: 350, apad; Medve: 350, változatlan; Komárom: 320, árad; Párkány: 235, árad. Továbbra is marad a júniushoz képest hideg idő. Az ország legnagyobb részében felhős lesz az égbolt, eső és zivatarok előfordulása is valószínűsíthető. A hegyekben havazásra számíthatunk. A legmagasabb napi hőmérséklet 11 és 16 fok között váltakozik majd. Mérsékelt erejű, északnyugatról fújó szélre lehet számítani, helyenként viharos széllökésekkel. Az ország keleti felében mérséklődik a szél, de továbbra is hideg marad az idő. Továbbra sem változik nagymértékben az időjárás szervezetre gyakorolt hatása, főleg a reumatikus eredetű fájdalmak léphetnek fel a megszokottnál gyakrabban. Fokozottan jelentkeznek az ízületi problémák. Növekszik a külső eredetű bőrbetegségek megjelenésének a veszélye, az időjárás hatására gyakrabban léphet fel a depresszió. Továbbra is nehézségekkel számolhatnak a magas vérnyomásban szenvedők, megnövekszik az alvásszükséglet.
