Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-09 / 133. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 9. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 9 A legtöbb alkalmazottat a távközlésből, a postától és a közlekedési szolgáltatásoktól bocsátották el Újból emelkedtek a fizetések A tavalyi és az idei első negyedév béreinek összehasonlítása (%) Ingatlanpiac =: .....+12.9 un 1021 Nagykereskedelem +1 1,2(76/5$ Szállodák = ....:.:....:.....- +11.1 (9 m\ Ip ar .....................................I+10.4 r/7 J2JJ Posta +1 0,2(72 717) Távközlés +9,7 (36548) Autójavítás ] +7,3 (16 704) Kiskereskedelem ......................J+7 3/11 m Kö zlekedés 1+7.2 (16170) Építőipar ' +5,7 (12 716) A zárójelben az ágazatok átlagbéreit tüntettük fel. (Forrás: TASR) Pozsony. Az elmúlt hóna­pokban, ha kis mértékben is, de a statisztikai hivatal által vizsgák ágazatok mindegyikében nőttek a bérek. A vizsgált időszak­ban a legtöbb alkalmazot­tat a távközlésből, a postá­tól és a közlekedési szolgál­tatásoktól bocsátották el. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A statisztikai hivatal rendszeres, havi összefoglalójában csak a leg­fontosabb gazdasági ágazatok bé­reit és foglalkoztatottságát vizsgál­ja, amiben nincsenek benne a bé­rek tekintetében lemaradó ágaza­tok, vagyis a mezőgazdaság, az ok­tatásügy és az egészségügy sem. Ugyanígy nem tették közzé a leg­jobban kereső ágazatok adatait, vagyis a banki és biztosítási szol­gáltatásokat. Mindezek fényében a legnagyobb fizetéseknek ezúttal is a távközlésben dolgozók örvend­hettek, ahol idén áprilisban a havi nominális átlagbér 36 548 korona volt. Ez 10 százalékkal haladja meg az elmúlt év azonos időszaká­ban fizetett bérek színvonalát. Az ingatlanügynökségek és egyéb szolgáltatások alkalmazot­tainak az átlagbére 18 102 korona, az iparban dolgozóké 17 325 ko­rona, a gépkocsik eladásával és ja­vításával foglalkozóké pedig 16 704 korona volt. Áprilisban a köz­lekedésben 16170, a nagykereske­delemben 16 156, a postánál 12 712, a kiskereskedelemben pedig 11 392 korona volt a havi átlagbér. Az ipari alkalmazottak bére az elmúlt egy évben átlagosan 5,3 százalékkal nőtt. A jegybank elemzése szerint a gyors béremel­kedés veszélye Szlovákiában egyelőre nem múlt el, a mostani adatok azonban legalább részben megnyugtatták a központi bank elemzőit, akik semmitől sem fél­nek annyira, mint a gyors bér- emelkedéstől. Szerintük ugyanis ez jelentősen növelné az inflációt, veszélybe sodorva így az ország makrogazdasági elképzeléseit. A statisztikai hivatal elemzése kitér a foglalkoztatottságra is. Eszerint az elmúlt egy évben a legtöbb új alkalmazottat a nagy­kereskedelem vette fel. Egy év alatt az itt dolgozók száma 15 szá­zalékkal nőtt. Csaknem 10 száza­lékkal emelkedett a szállodai és éttermi alkalmazottak száma is. Nyolc százalék körüli növekedést könyvelhetett el a kiskereskede­lem és a gépkocsijavítók is. Foly­tatódtak ugyanakkor az elbocsá­tások a távközlésben, a postánál és a közlekedésben. A távközlés az alkalmazottak csaknem 9, a posta és a közlekedési cégek pe­dig dolgozóik 3-4 százalékát bo­csátották el. Mindezt figyelembe véve a leg­több embert az ipar foglalkoztat­ta, ahol 565 ezren találtak megél­hetést. Az építőipar 136 ezer, a kiskereskedelem 135 ezer, a nagy­kereskedelem 121 ezer, a közleke­dés 86 ezer, a szállodaipar pedig 44 ezer embernek adott munkát. Az elmúlt évek elbocsátásait kö­vetően mára a postánál 17,7 ez­ren, a távközlésben pedig 10 ez­ren dolgoznak, (mi) A Ľudová banka jelentősen bővítette termékkínálatát Meg van kötve az alternatív távközlési társaságok keze Egyre több lábon állnak Lesz-e konkurenciaharc? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Volksbank (Ľudová banka) tavaly 209,7 millió korona adózás utáni nyereséget könyvelt el, ami 13%-kal haladta meg a ter­vezett szintet; 2005 első negyedé­ben pedig 87,4 millió koronára rú­gott a nettó profitja - közölte Jozef Kollár, a pénzintézet igazgatótaná­csának elnöke. Az osztrák-francia tulajdonban lévő bank dinamizmu­sát többek között annak köszönhe­ti, hogy intenzívebbé tette hitel- nyújtását és számos új termékkel rukkolt elő. Tavaly 18,1 milliárd ko­ronát tett ki az általa hitelezett összeg, ami közel 25%-kal több, mint egy évvel korábban. A Volks­bank az elmúlt évben lényegesen bővítette kínálatát: fogyasztási hi­telt nyújt a felsőfokú tanulmányok finanszírozására, vásárlói hitelt ad gépkocsi-vásárláshoz, ún. amerikai jelzáloggal is előrukkolt (az ingat­lannal garantált hitelt a kliens bár­mire elköltheti). A 43 fiókkal, ki- rendeltséggel rendelkező bank a kézművesekre és a kisvállalkozók­ra is gondolt, amikor bevezette EÚ- ver elnevezésű hitelprogramját, amelyet a londoni Európai Újjáépí­tési és Fejlesztési Bankkal karöltve vezetett be a piacra. Kihasználva a nyugdíjbiztosítás nyújtotta adóked­vezményt (évi 12 ezer korona) , ter­mékeivel a nyugdíjbiztosítás har­madik pillérének piacára is betört, végezetül rövidesen a holland ING bankház segítségével a nyüt végű befektetési alapok világában is megveti a lábát, (shz) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A távközlési piac való­di liberalizációját követően, azaz augusztus 1-je után, várhatóan nem lesznek sokkal alacsonyabbak a percdíjak - mutattak' rá az alter­natív szolgáltatók. Ennek oka, hogy szerintük a Slovak Telecom túl magas árat számláz majd a kap­csolásért. így a helyi hívásoknál az alternatív szolgáltatók nem tudnak majd alacsonyabb árakkal konku­rálni, igaz, a helyközi hívások a je­lek szerint olcsóbbak lesznek a Diai Telecomnál, vagy a Nextránál. Hét­végén, egy 3 perces helyi hívásért az alternatív szolgáltató több, mint 3 koronát fizet az ST-nek, ehhez még hozzá kell számolni a kiadáso­kat valamint a hasznot. Ebből is lát­szik, hogy így nem tudnak konku­rálni az ST áraival, amely egy ugyanilyen hívást 3 koronánál ke­vesebbért kínál, sőt, némely cso­mag esetében ingyenesen. A magas árakon túl azt is nehezményezik az operátorok, hogy az ST percalapú számlázást vezet be velük szem­ben, nem pedig a már elterjedt má­sodpercalapút. Ezzel tovább növe­lik a kiadásaikat. Ugyanakkor re­ménykednek benne, hogy távköz­lési hivatal még felülvizsgálja, és csökkenti az ST által megszabott árakat, melyek a legmagasabbak Európában. Az alternatív szolgálta­tók augusztus 1-je után lépnek a vezetékes piacra. Ezek szolgáltatá­sait úgy vehetjük majd igénybe, hogy a hívni kívánt szám elé egy 4 számból álló kódot ütünk be. (szí) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Veszélyben a kötvényeink Pozsony. A vagyonalap sze­rint hamis ügynökök járják Szlovákiát, akik a lakosságtól rendkívül kedveződen feltéte­lek mellett próbálják meg ki­csalni a vagyonalapi kötvényei­ket. Tatjana Lesajová, a vagyon­alap szóvivője szerint a kötvé­nyek felvásárlása teljes egészé­ben a vagyonalap (FNM) joga, vagyis ha el szeretnénk adni a kötvényünket, akkor az alaphoz kell beadnunk a kérvényünket. Értesülések szerint a kötvények kifizetésével a pozsonyi ANOA- NIE Kft. kezdett el foglalkozni, amely az ügyletért cserébe a kötvény értékének 50 százalé­kát vonja le. (SITA) Milliárdos többlet az áfából Pozsony. A szlovákiai adóhi­vatalok az év első négy hónapjá­ban 27,831 milliárd koronával nagyobb összeget hajtottak be a hozzáadottérték-adón, mint amennyit az adózók visszaigé­nyeltek. Az áfából április végéig 59,7 milliárd korona folyt be a költségvetésbe, miközben a vál­MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 38,663 Lenqvelzlotv 9,498 Anqolfont 57,642 Maqvar forint (100) 15,442 Cseh korona 1,283 Svéd korona 4,228 Dán korona 5,194 Szlovén tollár (100) 16,141 Japán ien(100) 29,379 Sváiri frank 25,219 Kanadai dollár 25,182 USA-dollár 31,399 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 37,61-39,61 30,51-32,17 1,26-1,32 14,80-16,10 OTP Bank 37,62-39,59 30,49-32,18 1,25-1,31 14,88-16,02 Postabank 37,69-39,63 30,63-32,17 1,25-1,31 13,64-17,24 Szí. Takarékpénztár 37,65-39,58 30,51-32,11 1,25-1,32 14,77-16,16 Tatra banka 37,57-39,57 30,48-32,10 1,25-1,31 14,82-16,04 UniBanka 37,63-39,59 30,53-32,13 1,25-1,31 15,05-15,84 Általános Hitelbank 37,62-39,62 30,50-32,13 1,25-1,32 14,60-16,30 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) lalkozók csak 31,9 milliárd koro­nát igényeltek vissza. (SITA) Költségkímélő közbeszerzések Pozsony. Az állami és önkor­mányzati közbeszerzéseknek köszönhetően tavaly 5,14 milli­árd koronával sikerült csökken­teni a közkiadásokat - derül ki a kormány által tegnap megtár­gyalt ágazati jelentésből. A köz- beszerzések legaktívabb sze­replői az önkormányzatok vol­tak. A beszerzés legelterjedtebb módja a nyüt versenypályázat volt, amit 4473 esetben vettek igénybe. (SITA) Nem várt termelésnövekedés Pozsony. Míg márciusban 2 százalékkal esett vissza az ipari termelés, áprilisban az ágazat már 5,1 százalékkal bővült. A statisztikai hivatal szerint az emelkedés a gazdaság több, fon­tosabb szektorában bekövetke­zett élénkülésnek köszönhető. A kulcsfontosságú autógyártás 4,8%-kal emelkedett a me­gelőző havi 13,8%-os visszaesés után. (TASR) Büntetés, melyet meg kell magyarázni Európának ^ Idén, május végén a sajtóban körbejárt a hír, mely a szlovák távközlés történetének eddigi legnagyobb büntetéséről szólt, arról, hogy a Slovak Telecom állítólag visszaél piaci domi­nanciájával. Ugyanakkor csak kevesen értették meg, hogy ez Európában az eddigi leg­nagyobb büntetés, melyet távközlési szolgáltatóra kirót­tak. Sőt, mivel Szlovákia tavaly május 1-jétől az Európai Unió tagja, ezért a versenyhivatal (PMÚ SR) döntését nemcsak szlovákiai, hanem európai vi­szonylatban is meg kell vizs­gálni. A PMÚ SR döntése a telekommunikációs szolgál­tatók működése szempontjából jogi bizonytalanságot is ered­ményez, hiszen ezen szolgál­tatók működési feltételeit első­sorban a távközlési piac felü­gyelőszerve, a Szlovák Köztár­saság Távközlési Hivatala (TÚ SR) szabja meg. De mit szól ehhez a Slovak Telecom? A Slovak Telecom teljes mértékben elutasítja a PMÚ SR 2005. május 25-i döntését a piaci dominanciájával való visszaélés­ről, mely a versenyhivatal szerint abban nyilvánult meg, hogy az ST nem bocsátotta rendelkezésre a helyi előfizetői vonalakat. Az ST a 885 millió koronás bün­tetést megalapozatlannak, és példát­lannak tartja, ugyanis arra a kötelezettségre, melynek állítóla­gos megszegése miatt a büntetést kirótta a versenyhivatal, a társasá­got a törvényi keretek között senki sem utasította. 2003-ig ez a kötelezettség nem volt törvénybe iktatva, és 2004. január 1-jétől, ill. május 1-jétől (azaz Szlovákia EU-tagsága óta) a Slovak Telecom ezen kötelezettségét az európai szabályozási elveknek megfelelően a TÚ SR-nek kell kiszabni, úgy, ahogy ezt a többi európai országban is teszik. A hivatal először is egy piacvizsgálatot kell készítsen az előfizetői vonalak hozzáférhetőségéről, majd megál­lapítani, hogy mely cég bír a jelen­tős piaci erővel, majd ennek a cégnek kötelezővé kell tenni a előfizetői vonalak átengedését. A TÚ SR azonban az ST-t erre a kötelességre semminemű jogerős döntéssel nem utasította. Végül meg kell említeni, hogy az ST már készül az előfizetői vo­nalak átengedésére úgy, ahogy azt a törvény által megszabott keretek között, valamint egyértelmű szabályok szerint bérbe adja. A TÚ SR vezetői szerint nincs szükség a vonalak átengedésének kötelességére utasítani a Slovak Telecomot. Ennek tükrében azon­ban zavaró, hogy ugyanez a hivatal elemzi a piacot. Valószínűleg rövid idő leforgása alatt a Slovak Telecomot jelentős piaci erővel bíró cégnek titulálja, és ezzel specifikus kötelességére utasítja - át kell engednie az előfizetői vonalakat. A vonalak a Slovak Telecom tulajdonát képezik, így ha ezeket átengedik - egyértelmű szabályok nélkül - akkor azon szolgáltatók, amelyek érdeklődnek az előfizetői vonalak után, megkérdőjeleznék a feltételeket. Valószínűleg hasonló helyzet állna elő, mint az összekapcsolási szerződéseknél. Tehát hosszú tár­gyalások kezdődnének az érdek­lődőkkel, hogy megkapják az előfizetői helyi vonalakat, ám e tárgyalásokba kénytelen lenne a TÚ SR közbeavatkozni. A vonalak felszabadításának helyzetét teljes mértékben a TÚ SR kompetenciája felmérni, erre a PMÚ SR nem jogosult. Hasonló kompetencia viták voltak 1999-ben az ír nemzeti - a Telecom Eireann - távközlési szolgáltató esetében, a távközlési piac felügyelőszerve, valamint a versenyhivatal között. A szolgáltató ugyanis a nemzeti versenyhivatal döntése értelmében át kellett engedje az előfizetői vonalakat. Ezzel egy időben azon­ban a szolgáltató már a távközlési piac felügyelőszervével a vonalak átengedésének feltételein dolgo­zott, ezért a probléma felme­rülése után az ügy megoldására a kormányt kérte fel. Ennek a lépésnek az eredménye, hogy leállítottak az eljárást, és ezt követően megegyezés született a versenyhivatal és a távközlési piac felügyelőszerve között a kompetenciák újraosztásában a távközlési piac felügyelő­szervének javára. A Slovak Telecom ezzel kapcso­latban a megadott határidőn belül fellebbezést nyújt be a PMÚ SR döntése ellen. A társaság ezen kívül a PMÚ SR döntéséről értesíti az Európai Bizottságot, és a nemzetközi szakmai szerve­zeteket. Az ezt követő lépésekről folyamatosan tájékoztatják majd az ország politikai és közszerep­lőit. Annak függvényében, hogy a Slovak Telecom-ügy hogy alakul, a társaság nyitva hagyja annak lehetőségét, hogy a Legfel­sőbb Bírósághoz, az Alkotmány- bírósághoz, a Legfőbb Ügyész­séghez vagy az európai bírósá­gokhoz forduljon. (ST) BP-5-12973

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents