Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-09 / 133. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 9. A diplomás nők bére csupán 62%-a a diplomás férfi alkalmazottak bérének Kevesebbet keresnek A Központi Statisztikai Hi­vatal adatai szerint a női alkalmazottak férfi kollé­gáik bérének átlagban 71,7%-át viszik haza ha­vonta. Mintegy 17%-kal kevesebbet keres egy átla­gos női munkavállaló, mint a nemzetgazdaság­ban kifizetett átlagbér. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A férfiak havi fizetése átlagban 15,8%-kal magasabb, mint .az or­szágos középérték. A különbségek minden korosztály esetében megfi­gyelhetőek, a jövedelembeli eltérés nem függ az elért képzettségi szinttől sem. A hátrányos megkü­lönböztetés legsúlyosabb mérték­ben a 30 és 39 év közötti női alkal­mazottakat éri. Minél magasabb képzettségi szintet ér el a munka- vállaló hölgy, annál kevesebbet ke­res a vele azonos képzettséget szer­zett férfi munkatársánál. A diplo­más nők jövedelme csupán 62%-a a felsőfokú oklevelet szerzett férfi alkalmazottak bérének. Álláson- kénti lebontásban kiderül, hogy két szakterületen különösen nagy az eltérés a két nem havi jövedelmé­ben. A női magas beosztású ve­zetők és a szakmunkások havi bére férfi kollégáik bérének csupán 62, illetve 62,2%-át teszi ki. Ráadásul a két utóbbi szakterületen tevékeny­kedők körében meglehetősen ala­csony a nők aránya. Aránylag a leg­kisebb fizetésbeli különbségek a mezőgazdaságban és az erdésze­tekben dolgozók esetében tapasz­talhatók. A női alkalmazottak bére „csak” 13,5%-kal marad el a férfi dolgozók havi fizetésétől. Bár a Központi Statisztikai Hiva­tal elsősorban a nemek viszonyla­tában megfigyelhető bérollót vizs­gálta, a bér- és keresetkülönbségek nagyságát mérte fel, az adatokból következtetni lehet a női és férfi munkavállalók arányára is szakte­rületenként. A hivatal tehát a hori­zontális mellett vertikális, foglalko­zási elkülönülést is tapasztalt. Az egészségügyben, az oktatásban, a szociális szolgáltatások terén: gyer­mekotthonokban, átmeneti gondo­zóházakban, étkeztetésben, család- védelemben, a pénzügyben, illetve a biztosítási szektorban jóval maga­sabb a női alkalmazottak aránya el­lentétben más szakterületeken. A villamosenergia-termelésben, a gá­zelőállításban, a vízgazdálkodás­ban, az ásványi nyersanyagok ki­termelésében pedig éppen fordít­va, értelemszerűen a fizikai erő igénye miatt, főként férfiak dolgoz­nak. A nemek szerinti szegregáció a felsoroltakon kívül leginkább az adminisztratív munkakörben, a ke­reskedelemben és a szolgáltatások terén dolgozók körében mutatko­zik meg. Az utóbbi szakterületek­hez tartozó foglalkozási ágakban többnyire hölgyek tevékenyked­nek. A szakmunkások, a műszaki dolgozók, a magas beosztású ve­zetők és a törvényalkotók többsége férfi. A tény, hogy a döntéshozók körében alacsony a női foglalkozta­tottak aránya, illetve, hogy még az úgynevezett elnőiesedett vagy eleve nőies pályákon - az oktatás­ban 24, az egészségügyben 16,3%- kal - is kevesebbet keresnek a nők, mint a férfiak, az üvegmennyezet­jelenségre utal. Üvegmennyezet­hatásnak azt nevezik, amikor a nők egy bizonyos szint után már nem tudnak előrelépni. Figyelemre méltó, hogy míg a pénzügyben és a biztosítási szek­torban a legmagasabb a nők ará­nya, mintegy 66,8%-os a férfiak­hoz képest, az említett területe­ken dolgozó nők fizetése csak 63%-a a férfi munkatársaik fize­tésének. (érvé, osf) A magasabb végzettség hátrány a nőknek Pozsony. „A nők még mindig hátrányos helyzetben vannak a szlo­vákiai munkaerőpiacon, például a férfiaknál jóval ritkábban kerül­nek vezető funkcióba - állítja Magdaléna Piscová, a Szlovák Tudo­mányos Akadémia (SAV) szociológiai intézetének munkatársa. Ez a különbség szerinte azért is indokolatlan, mért végzettség tekinteté­ben közel azonos helyzetben vannak. „Az 1998/99-es tanévben már kiegyenlítődött a férfiak és nők aránya az egyetemi hallgatók köré­ben, azóta pedig a mérleg nyelve a nők felé billen - tájékoztatott a szociológus. - Úgy tűnik azonban, hogy a magasabb végzettség in­kább hátrány a nőknek.” A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a nők átlagbére mintegy 25 százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké, ez részben annak köszönhető, hogy a legtöbben a rosszul fizetett ágazatokban, egészségügyben, közoktatatásban vagy a szociális szférában dolgoznak, de az iparban is az alacsonyabb bért biztosító vállalatoknál - például textilgyárakban - dolgoznak, (lpj) Sztereotípiákat tartalmaznak a tankönyvek a nemekkel kapcsolatban A konyhában a helyük? _____________Fókuszban: a női esélyegyenlőség 3 A D zurinda-kabinetnek egyetlen női minisztere sincs, s a szebbik nemet államtitkári szinten is csak négyen képviselik: Biró Ágnes (kulturális minisztérium), Eva Šimková (gazdasági minisztéri­um), Magda Vášáryová (külügy) és Lucia Žitňanská (igazság­ügy) (Fotó: Somogyi Tibor, képarchívum, TASR) ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Pozsony. Az 1999-es népszám­lálási adatok szerint nem sokkal az ezredforduló előtt Szlovákia la­kosságának többségét, 51,4%-ban nők tették ki. Az arányuk az or­szág férfi lakosságához képest az utóbbi harminc évben emelkedő tendenciát mutat. Közéleti szerep- vállalásuk mértéke, illetve gyako­risága ugyanakkor nincs arányban lélekszámúkkal. A nők aránya a döntéshozó pozíciókban Szlováki­ában aránylag még mindig na­gyon alacsony. A parlamenti kép­viselőknek csupán 19,3%-a hölgy. Az európai uniós átlag egyébként 26,8%. Svédországban a legmaga­sabb a női parlamenti képviselők aránya, 42,7%. A végrehajtó hata­lomban még kevesebb nő tevé­kenykedik, a kormány tagjai sorá­ban egy hölgyet sem találunk. A 20 államtitkár közül csupán négy tartozik a „gyengébb” nemhez. A legfőbb államigazgatási szervek­nél szintén kedvezőtlen az ará­nyuk, 5,3%. A városi polgármeste­rek 2,2%-a nő, a kisebb települé­sek 20,3%-át irányítja női vezetés. A női politikusok arányát tekintve Szlovákia a 23. helyet foglalja el 53 európai állam körében. A családi életre nevelés nem ké­pez önálló tárgyat a hazai iskolák­ban. A kapcsolódó tárgykörrel a biológia-, a polgári- és az erköl- csinevelés-órákon ismerkedhet­nek meg a tanulók. A tanítás so­rán sokkal inkább a családi életre való felkészítésre összpontosíta­nak az iskolák, semmint a nemi szerepekre való felkészítésre. Az alkalmazott tankönyvek a nemek­kel kapcsolatban túlnyomórészt sztereotípiákat tartalmaznak, fi­gyelmeztet az Aspekt női érdekvé­delmi szervezet. A szervezet húsz fővárosi alapiskolában vizsgálta a pedagógusok - nők, férfiak egyaránt - hozzáállását a nemi szerepekhez. A felmérés során úgy találták, hogy a megkérde­zett pedagógusok többsége szte­reotípiák mentén szemléli az említett nemi szerepeket. A szer­vezet figyelmeztetésére az okta­tási tárca ez ideig nem reagált, és nem módosította a használa­tos tankönyvek szövegét. A ha­gyományokban gyökerező, a nőket esetenként hátrányosan érintő, honi családmodell ezáltal az oktatás révén újabb megerősí­tést nyer. (érvé, osf) Az EU-ban is alacsonyabb a nők jövedelme Fokozódnak a különbségek Még mindig a hagyományos családmodell tartja magát Szlovákiában, a nőre a háztartás vezetése hárul A férfi számít elsődleges pénzkeresőnek ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Pozsony. A férfi és női alkalma­zottak bére közti különbség számos okra vezethető vissza. Magyarázat­ként szolgálhat, hogy aránylag ke­vés a magas beosztású női vezető, illetve a család mellett csak kevés hölgynek sikerül karriert befutni. Szlovákiában még mindig a ha­gyományos családmodell tartja magát, melynek íratlan törvényei alapján a férfi számít az elsődle­ges pénzkeresőnek, a nőre pedig mindenekelőtt a háztartás vezeté­se, a családról, illetve a gyere­kekről való gondoskodás köteles­sége hárul. Erről tanúskodnak a családi munkamegosztásról ké­szült felmérések is. Az IVÓ társadalomkutató intézet vonatkozó adatai szerint a nők 80%-a elsősorban vagy kizárólag otthoni teendőket lát el, vagyis süt, főz, takarít. Ami a gyermeknevelést illeti, ki­egyenlítettebbek a szerepek a csa­ládban. A megkérdezett családa­nyák 68%-a állította, hogy elsősor­ban rájuk hárulnak a gyermek ne­velésével kapcsolatos feladatok. Ér­deklődésre tarthat számot, hogy míg a nők 68, a férfiaknak csupán 56%-a tartja ideálisnak a teljes munkamegosztást a családban. Miközben a honi családtámo­gatási rendszer univerzális alapo­kon nyugszik, vagyis a nőkön kí­vül a férfiak is részesülhetnek gyermekgondozási segélyben, a gyermek hároméves koráig, az említett juttatást a férfiaknak csu­pán 2,5%-a igényli. Mivel csak az egyik szülő kérvényezheti a gyer­mekgondozási segélyt, általában a kisebb jövedelmű házastárs, az esetek döntő többségében a nő marad otthon a gyermekkel. Ez a tény nagyban elősegíti a hagyo­mányos családmodell fennmara­dását. A családanyák úgyszólván kénytelenek lemondani karrier­jükről, mivel munkavállalóként kisgyermekük elhelyezése ko­moly gondot jelent számukra. A bölcsődék megszűnésével ha­talmas teher hárult a kisgyerme­kes családokra, főként az édesa­nyákra. Intézményi háttér híján a családoknak nagy lemondások árán maguknak kell gondoskod­niuk gyermekükről hároméves koráig. Az óvodák ugyanis általá­ban csak négyéves kortól fogadják a csemetéket. A nemek közti bérollóhoz hoz­zájárul az a tény is, hogy a nők egy része eleve rosszabbul jövedel­mező pályákon helyezkedik el; a legalacsonyabban fizetett foglal­kozási ágakban nagyon magas a nők aránya, például az alapfokú oktatásban, ahol köztudottan ala­csonyak a fizetések. Jelenleg csu­pán kilenc férfi óvodai pedagógust tartanak nyilván. Az alapiskolák alsó tagozatán tevékenykedő taní­tók 84%-a nő. Fordított a trend a felsőoktatásban. Az egyetemi okta­tók 42,6%-a nő. (érvé, osf) ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Pozsony. A nemek közti kere­seti egyenlőtlenségek az egész Eu­rópai Unióban általánosak. Fran­ciaországban például 12 százalék­kal keresnek kevesebbet a nők azonos munkakörökben, de Finn­országban és Németországban is létezik a diszkrimináció. A brit egyedülálló férfiak és nők fizetése majdnem azonos, átlagosan mindössze 7 százalékkal keresnek többet a férfiak. Magyarországon a kimutatások szerint a közép és felsőfokú vég­zettségű férfiak akár 30-40 száza­lékkal is többet keresnek, mint az ugyanolyan képzettségű nők. A számok nem bizonyítják azonban, hogy a nők életszínvonala alacso­nyabb lenne, hiszen egy hölgy ön­álló kereset híján is élhet jól, ha a vele egy háztartásban élők jól ke­resnek. Noha Szlovákiában is általános jelenség, hogy a nők kevesebbet keresnek, a közélet nem hangos diszkriminációs perektől. A Mun­kaügyi Felügyelet 2002-ben csu­pán öt, 2003-ban pedig csak két esetben állapított meg nők sérel­mével járó munkahelyi diszkrimi­nációt. A gyakorlatban vélhetőleg sokkal frekventáltabb a nők mun­kahelyi hátrányos megkülönbözte­tése. A munkahelyi diszkrimináci­óval sújtott nők csak ritkán fordul­nak bírósághoz panaszukkal, ez szintén nagyban hozzájárul ahhoz, hogy nem zárul, esetenként tovább nyílik a fizetési olló. (érvé, mf) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORULT ÉG, FELHŐS IDŐ; 10-16 FOK A Nap kel 04.54-kor - nyugszik 20.49-kor A Hold kel 06.21-kor - nyugszik 23.34-kor A Duna vízállása - Pozsony: 360, apad; Medve: 350, változatlan; Komárom: 290, apad; Párkány: 215, apad. ELŐREJELZÉS A nap folyamán végig borús ma­rad az ég, sok helyütt számítha­tunk esőre. A leg­magasabb napi hőmérséklet 10 és 16 fok között váltakozik. A hegyvi­déki régiókban nyolc fok körül ala­kul majd a hőmérséklet. Az ala­csonyabban fekvő térségekben mérsékelt erősségű északkeleti szélre lehet számítani. A következő napok folyamán az elmúlt időszak időjárását meghatározó hidegfront fokozatosan elhagyja az országot, enyhe felmelegedés várható. 0RV0SMETE0R0L0GIA A fronttevé­kenység az ala­csony vérnyomás­sal küszködök szervezetére to­vábbra is jótékony hatást gyakorol, a magas vérnyomásban szenvedők ugyanakkor légúti nehézségekkel számolhatnak. A nap folyamán a mozgásszervi problémák súlyosbo­dására lehet számítani, gyakrab­ban fordulhatnak elő a reumatikus jellegű fájdalmak. Kiújulhatnak az ízületi problémák, valamint az időjárásra érzékenyeknél fokozot­tan megnő a fejfájás veszélye. TUNISZ 27

Next

/
Thumbnails
Contents