Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-08 / 132. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 8. Fókuszban: a honosítási eljárás 3 2006. január 1-jétől új honosítási és idegenrendészeti eljárási rendet vezetnek be Magyarországon A Máértnak a nyári szünet előtt kellene összeülnie Könnyebb lesz a letelepedés Lamperth Mónika szerint Budapestnek határozott szándéka minden lehetséges módon támogatni a határon túli magyarság szülőföldön való boldogulását és az akadálymentes kapcsolat- tartást az anyaországgal (TASR-felvétel) Budapest. Jövő január 1-jétől egyszerűsödik a honosítási eljárás: az Országgyűlés hétfőn egyhangúlag elfogadta az állampolgársági és az idegenrendészeti törvény módosító tervezetét - erősítette meg lapunknak Avarkeszi Dezső, a nemzeti felelősség programjával foglalkozó, letelepedési, bevándorlási és honosítási kormánymegbízott. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Lamperth Mónika magyar belügyminiszter szerint Budapestnek határozott szándéka minden lehetséges módon támogatni a határon túli magyarság szülőföldön való boldogulását és az akadálymentes kapcsolattartást az anyaországgal. A tárcavezető ezt még a honosítási eljárás egyszerűsítését célzó törvénytervezetek általános parlamenti vitájában szögezte le, s hangsúlyozta: a cél az, hogy a határon túl élő magyar nemzetiségűek részére a magyarországi belépés, tartózkodás, letelepedés és az állam- polgárság megszerzése könnyebb legyen. Ez nem a vízumkiadási feltételek felpuhítását, hanem a többször ismétlődő, hosszú procedúrák egyszerűsítését jelenti. Az idegenrendészeti normát kiegészítették a nemzeti vízum új intézményével, amely legfeljebb öt évre biztosít folyamatos tartózkodási lehetőséget, ezzel megszüntetve az eddigi hosszadalmas eljárási rendet; ugyanakkor az igénylőt nem jogosítja fel munkavállalásra, sem tanulásra. Az új idegenrendészeti törvény jogharmonizációs célokat is szolgál a családegyesítésről szóló uniós irányelv átültetésével. Az ellenzék javaslatára a magyar nemzetiségűek már a kérelemben is használhatják a magyar nevüket, többen válnak jogosulttá családegyesítési célú tartózkodási engedélyre, és nem vizsgálják a lakhatás vagy a megélhetés feltételeit akkor, ha az idegennek magyar állampolgárságú gyermeke van. A Népszabadság című magyarországi lap a honosítási eljárás megváltoztatásával és a nemzeti vízum bevezetésével kapcsolatban emlékeztetett: a nemzeti felelősség programja emellett célul tűzte ki a határon túli magyarok alkotmányos státusának rendezését is, ám egyelőre nem tudni, ez a kettős állampolgárságot jelenti-e, melyről a határon túli szervezetek képviselői továbbra sem mondtak le. „Az említett program ötödik pontja valóban az alkotmányjogi státusz megteremtése, és ezzel összefüggésben valamiféle magyar úti okmány megadása. Ezen még dolgozunk, a hétfőn elfogadott két törvény nem erről szól” - szögezte le az Új Szónak Avarkeszi Dezső. Hozzátette: a nemzeti vízumról meg kell majd állapodni a szomszédos országokkal, ami már nem az előterjesztők, hanem a Külügyminisztérium feladata. Bár a norma csak januártól lép hatályba, a kormánymegbízott értesülései szerint már elkezdődtek a megbeszélések. A kormánymegbízott pozitívan értékelte, hogy a parlament egyhangúlag bólintott rá a törvényekre. Két négypárti egyeztetés volt: amikor a kormányhoz benyújtották az előterjesztést, akkor megegyeztek a törvények alapgondolatában; valamint megállapodtak, hogy amikor a kabinet az Országgyűlés elé terjeszti a javaslatot, tartanak egy újabb négypárti egyeztetést, hogy megvizsgálják, nem kell-e pontosítani a tervezeteket. „Erre sor került, s ennek alapján, közös megegyezésre változtattunk menet közben még néhány dolgon a családegyesítés - célú letelepedéssel kapcsolatban. Ennek értelmében aki e célból kér tartózkodási engedélyt, az januártól ugyancsak köny- nyebben juthat hozzá” - tette hozzá Avarkeszi. (sza, m) A kettős állampolgárság kérdése nem zárult le ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Elégedett a Magyar Koalíció Pártja a magyar honosítási eljárás egyszerűsítését célzó törvénytervezetekkel, bár a szlovákiai magyarság e téren különösebben nem érdekelt, hiszen nem jellemző a tömeges elvándorlás. „Az MKP örömmel fogad minden olyan változtatást, mely megkönnyíti az ügyintézést” - reagált a az Országgyűlés hétfői döntésére Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője. Szerinte ebben az esetben nincs értelme azt vizsgálni, milyen volt az együttműködés a határon túli magyarok és Budapest között, mert a külhoniak kezdettől fogva egyértelműen támogatták a hétfőn jóváhagyott változtatásokat, és a törvények nem váltak a belpolitikai csatározás eszközeivé. Ilyen szempontból Magyarországon és a határon túli közösségekben sem okozott problémát a téma. „Csak annyit jegyeznék meg, hogy a most elfogadott egyszerűsítést már korábban is jóvá lehetett volna hagyni” - tette hozzá Bárdos. Ugyanakkor az MKP úgy véli, az idegenrendészeti és az állampolgársági törvény módosításával a kettős állampolgárság kérdése nem zárult le, ahhoz a külhoniak - köztük a szlovákiai magyarok - továbbra is ragaszkodnak. „A honosítási eljárás megváltoztatása nem pótolja azt az intézkedési csomagot, melyekről korábban beszéltünk, s melyeket a Magyar Állandó Értekezlet keretében szeretnénk megvitatni. A Máértnak még a nyári szünet előtt kellene összeülnie” - fűzte hozzá a frakcióvezető. A kettős állampolgárság intézménye a már uniós taggá vált Szlovákia számára nem létfontosságú kérdés, inkább az Európai Unión kívül rekedt magyarok számára az. A. Nagy László szerint, aki a magyar pártot a korábbi budapesti szakértői egyeztetéseken képviselte, a magyarországi letelepedés könnyítésének is inkább rájuk nézve van jelentősége, hiszen az elmúlt 10-15 évben e téren a szlovákiai magyarság nem volt különösen érdekelt, s az emberjogi bizottság elnöke reméli, a jövőben sem lesz az. „Kis számú a Magyarországra való áttelepülés, inkább természetes folyamatról beszélhetünk. Ha ez megtörtént, családegyesítésről volt szó, vagy akik ott tanultak, férjhez mentek, megnősültek. Romániában, Kárpátalján, Újvidéken már beszélhetnénk tömeges elszármazásról, és a mostani módosítás az ő méltánytalan helyzetüket könnyíti” - mutatott rá korábban lapunknak A. Nagy. (sza) A most elfogadott egyszerűsítést korábban is jóvá lehetett volna hagyni Avarkeszi Dezső: „Egy pozsonyi magyar iskolában szerzett végzettséggel rendelkező fiatalnak sem kell majd állampolgársági vizsgát tennie” Januártól magyar állampolgárság akár húsz hónapon belül ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ « Budapest. Azon határon túli magyarok számára, akik Magyar- országon szeretnének letelepedni és magyar állampolgárokká akarnak válni, 2006. január 1-jétől új honosítási és idegenrendészeti eljárási rendet vezetnek be, mely a most érvényben lévőnél egyszerűbb, gyorsabb és állítólag emberségesebb lesz. Jelenleg ha egy határon túli magyar a letelepedés szándékával költözik Magyarországra, a tartózkodási engedély kérésétől az állampolgársági eskü letételéig legkevesebb 42 hónapnak kell eltelnie, az új rendszerben ez 19-20 hónapra rövidül. A leglényegesebb változás az állampolgársági törvényben van. Jelenleg az nyújthat be kedvezményes honosítás iránti kérelmet, akinek a felmenői között volt magyar állampolgár, letelepedési engedélyt kapott, s egy éve már Magyarországon lakik. Január 1-jétől, ahogy megkapja a letelepedési engedélyt, rögtön benyújthatja a honosítási kérelmet. A mostani szabályok szerint a belügyminiszternek 21 hónap áll rendelkezésére, hogy felterjessze a köztársasági elnöknek, januártól ez 12 hónapra csökken. „Bővül azoknak a köre, akiknek nem kell állampolgársági vizsgát tenniük. Jelenleg csak azok mentesek, akik Magyar- országon magyar nyelvű felsőoktatási intézményben szereztek diplomát. A jövőben azok is mentesülnek, akik csak a közoktatásban, általános iskolában szereztek végzettséget magyar nyelven - s ezentúl nem lesz feltétel, hogy e tanulmányokat kizárólag Magyarországon folytathatják. Vagyis például egy pozsonyi magyar iskolában szerzett végzettséggel rendelkező fiatalnak sem kell majd állampolgársági vizsgát tennie. Ezenkívül a letelepedési és a tartózkodási engedély iránti eljárásban megszüntetjük a kötelező és drága orvosi vizsgálat intézményét” - részletezte lapunknak Avarkeszi Dezső letelepedési, bevándorlási és honosítási kormánymegbízott. Érdeklődésünkre a magyar politikus leszögezte: figyelembe vették a határon túli magyar szervezetekkel korábban folytatott szakértői megbeszéléseken elhangzottakat is. Budapest ezúttal időben kikérte a magyar kisebbség képviselőinek véleményét az idegenrendészeti és az állampolgársági törvény módosításáról, vagyis a határon túliak időben kézhez kapták a magyar kormány javaslatait, melyeket tartalmilag és politikailag mindenki jónak tartott. Általában pozitívan értékelték, hogy végre megszűnik az a méltánytalan helyzet, hogy a Magyarországon letelepedett személyeknek méltatlan körülmények között, hosszasan kell kérelmezniük az állampolgárságot, a honosítást, s különböző tortúráknak, nyelvvizsgáknak, bizonyítási eljárásoknak vannak kitéve. A Magyar Koalíció Pártja nem nyújtott be külön módosító indítványokat, de a határon túliak és az ellenzék kérésére elfogadták, hogy aki olyan településen született, melynek korábban volt hivatalos magyar neve, akkor a honosítási eljárás során a magyar hatóságok által kiállított iratokban az ügyfél kérelmére ezt lehet használni. „A letelepedési engedélyek megszerzése is könnyebb lesz, s ahol csak lehet, mindent megteszünk azért, hogy működjön az egyablakos ügyintézés” - tette hozzá Avarkeszi. Ez azt jelenti, hogy a különböző kérelmeket egyetlen hatóságnál lehet beadni, s nem a kérelmezőnek kell az egyik hatóságtól a másikig menni, hanem az irat vándorol majd elektronikus úton. „Ehhez kapcsolódik az állampolgársági csomag, ami azt jelenti, hogy amikor az új magyar állampolgár leteszi az esküt, akkor rögtön, hivatalból és díjmentesen kézhez kapja a személyazonosító igazolványt, lakcímigazolványt, személyi számról szóló bizonyítványt. Ezzel kapcsolatban beadtam a lakcímnyilvántartásról szóló jogszabály módosító tervezetét, melyet a jövő héten tárgyal a parlament, s remélem, ehhez majd nem nyújtanak be módosító indítványokat. A bizottságokban támogatták ezt a javaslatot, és ha a plénum rábólint, ezzel is kiegészül a hétfőn elfogadott két törvény” - magyarázta a kormánymegbízott. Hozzátette: a jövő januártól módosuló eljárással együtt az ügyintézés során fizetendő illetékek is változtak némileg. E téren a leglényegesebb változás az, hogy akinek továbbra is kell vizsgát tennie, annak a jelenlegi 28 ezer forint helyett jövőre már csak ötezret kell majd fizetnie, (sza) Jövőre csak ötezret kell majd fizetni az állampolgársági vizsgáért. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: SZELES IDŐ, NÉHOL ESŐ; 14-19 FOK ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA A Nap kel 04.54-kor - nyugszik 20.48-kor A Hold kel 05.25-kor - nyugszik 22.53-kor A Duna vízállása - Pozsony: 380, árad; Medve: 350, apad; Komárom: 300, árad; Párkány: 225, árad. Hideg, tengeri levegő éri el a Kárpát-medencét. Változékony felhőzetre számíthatunk, főleg északon fordulhat majd elő futó zápor, csapadék. A legmagasabb napi hőmérséklet 14 és 19 fok között váltakozik, az északi régiókban helyenként tíz fok alá is süllyedhet a hőmérő higanyszála. Erős szélre számíthatunk a keleti- és a déli országrészben, A következő napok folyamán tovább folytatódik a lehűlés, mérséklődik a szél. Az országon átvonuló hidegfront főleg a mozgás- szervi problémákkal küszködök számára okoz majd komolyabb nehézségeket. Az időjárás hatására kiújulhatnak a reumatikus jellegű fájdalmak. Növekszik a szervezet alvási szükséglete, hamarabb lép fel a fáradékonyság. A magas vérnyomásban szenvedők légúti problémákkal számolhatnak. Gyakrabban jelentkezik majd a régebbi sérülések helyén, valamint az ízületekben érezhető fájdalom.
