Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-07 / 131. szám, kedd
ÚJ SZŐ 2005. JÚNIUS 7. 16 Agrárkörkép - hirdetés ___________________________________________ A l evéltrágyák elvileg a tenyészidő kezdetétől a növények termésérésének kezdetéig kijuttathatok lombtrágyázás hatásai Illusztrációs felvételek A fej- és A talajban hiányt mutató mikroelemek (főleg meszes és lúgos talajokon) lombtrágyázással, mesterséges tápanyag-utánpótlással pótolhatók. Ennek azért van jelentősége, mert a főbb tápanyagok hiányára növények a tenyészidő első felében érzékenyebben reagálnak, s ebben az időszakban a pótlásokat be lehet iktatni. Debreczeni Béláné, a Veszprémi Egyetem munkatársának erről szóló írását rövidítve közöljük. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A szántóföldi növények jelentős mennyiségű nitrogén-igényét osztott adagokban kijuttatott N-trá- gyázással, elsősorban fejtrágyázással kell biztosítani. Mivel a téli csapadék miatt a nitrogén-kimosódás jelentős lehet, ezért általában kora tavasszal szórják ki a termést növelő nitrogén-fejtrágyát. A túl kései nitrogén fejtrágyázásnál azonban számítani kell arra is, hogy az már nem csak a növekedésben vesz részt, hanem a fehéijeképzést előnyben részesítve a napraforgó esetében például csökkentheti az olajtartalmat. A levéltrágyázással a termesztett növény életfolyamataihoz szükséges tápanyagokat a legalkalmasabb időpontban és a szükségnek megfelelően lehet adagolni. Kora nyári aszályos időszakban öntözés hiányában a szárazságeredetű tápanyag felvételi zavarok esetén a levéltrágyázás az egyetlen lehetséges mód a károk csökkentésére. A levéltrágyák elvileg a tenyészidő kezdetétől a növények termésérésének kezdetéig kijuttathatok, 2-3-szori levéltrágyázás már eredményes lehet. Ezen kívül számtalan speciális nitrogéntartalmú és más elemekkel kiegészített levéltrágya is megtalálható a piacon. A kén és a magnézium hiánya például a keserűsó levéltrágyaként való kétszeri alkalmazásával is pótolható. A levéltrágyák hatékonysága nem az általuk kijuttatott tápanyagok mennyiségével, hanem az általuk helyreállított, kiegyensúlyozott életfolyamatokkal mérhető. Ilyenkor nem csak a levéltrágya tápanyagai hasznosulnak, hanem a megélénkülő életműködésen keresztüljavulhat a talajban lévő tápanyagok felvétele, a trágyázással talajba vitt elemek hatékonysága is. A levéltrágyákkal nem érhető el ugyanolyan termésnövelő hatás, mint az alaptrágyázással, de ennek ellenére nem lebecsülendő az általa kiváltható eredmény. A napraforgó nálunk is sikeresen és jövedelmezően termeszthető növény, főleg ha megfelelő fajtát választunk és fajtára jellemző specifikus termesztési eljárást alkalmazunk. A nagy olajtartalmú napraforgó igényes a talajjal szemben, a vályogos, jó hő- és vízgazdálkodású talajokon érzi jól magát. A mezőségi talajokon adja a legnagyobb terméseket. Termesztésére alkalmasak a lazaszerkezetű barna erdőtalajok, humuszos homoktalajok is. Ez öszszefügg azzal, hogy a nitrogénellátásra kényes, az igényének megfelelő nitrogénmennyi- séget meghálálja. A nitrogén felesleg olajtartalmát csökkenti és fokozza a betegségek iránti fogékonyságát. Az intenzív növekedési szakaszban viszonylag nagy mennyiségű tápanyagot vesz fel. A tápanyagokkal közepesen ellátott talajon 1 tonna kaszattermése a talajból a következő tápanyagmennyiségeket igényli: 40 kg nitrogén, 30 kg foszfor(P20s) és 70 kg kálium(IGO), 12 kg magnézium (MgO). A kedvező tulajdonságú mezőségi talajokon elérhető 3.5 t/ha kaszattermés (140 kg nitrogén, 105 kg foszfor, 245 kg kálium és 42 kg magnézium igénnyel). Amennyiben, a napraforgó vetés előtt vagy azt követően nem kapta meg a tervezett kaszattermés szerint, a szükséges nitrogén mennyiséget, a hiányzó rész fejtrágyaként vagy lombtrágyaként pótolható. A levéltrágyázás alkalmazása többszöri kijuttatás esetén lehet sikeres. Hatékonyságát növeli, ha a gombaölő szerekkel együtt alkal- rrfazzuk, alkalmazkodva a megjelenő szürkepenész és más gombabetegségekkel szembeni védekezésekhez. Az első kombinált permetezést a napraforgó bimbózásakor, a másodikat teljes virágzáskor végezhetjük. A kukorica víz- és hőigényes növény. A termésbiztonság szempontjából a mezőségi és középkötött barna erdőtalajokon érzi jól magát. Egy tonna szemterméshez hektáronként 28 kg nitrogént, 11 kg foszfort (P2O5), 30 kg káliumot (K2O), 3 kg magnéziumot (MgO) igényel. Szemtermése kedvező esetben átlagosan 5-6 t/ha (kb. 150 kg nitrogén-, 60 kg foszfor- és 180 kg kálium-igénnyel). A kukorica levéltrágyázása nem annyira elteijedt, mint a napraforgóé. Ennek az oka, hogy amikor alkalmazni lehetne, a kukorica levélfelülete még kicsi. Ilyen fejlődési szakaszban az osztott nitrogén alkalmazásával a fejtrágyázás ajánlatosabb. Amikor a kukorica levélfelülete alkalmasnak kínálkozik a permettrágyázáshoz, akkor viszont már a sorok közé géppel nehéz bejutni. Ugyanakkor a kukoricánál a tenyészidőben a levéltrágyázás rendszerint nem kapcsolható össze növényvédelmi permetezéssel. Viszont a levéltrágyázás nagyon hatásos az aszálykár csökkentésére, és a kukorica tenyészidejében bármikor alkalmazható. A karbamid híg oldata ajánlható kétszeri alkalmazással. Az első levéltrágyázás kijuttatható címerhányás ideje alatt, megtakarítási szempontból ez egybe eshet a kukoricamoly elleni védekezéssel. A második permetezés az elvirágzás végétől a szemképzés ideje alatt a tejes érés kezdetéig végezhető. (r-w) SLOVAKIA spol. s r.o. Pri trati 15, P. O. BOX 58,820 14 Bratislava Tel: 02/4020 1141,42 Fax: 02/40201156 www.rwaslovakia.sk , e-maiľ. rwaba@rwaslovakia.sk A társaság szeretettel meghívja a mezőgazdászokat az RWA BÚZANAPRA, amelyet a csilizradványi Medzičilizile Rt. termőföldjein rendez meg 2005. június 16-án. * érdekes szakprogram * 20 fajta őszi búza bemutatása Edison, Ludwig, Capo, Pegassos, Ilias Corsaire + az RWA SLOVAKIA újdonságai: Cebeco Seeds, VPagro Ha érdekli a rendezvény, jelezze részvételi szándékát: fax: 02/4020 1156 my e-mail: rwaba@rwaslovakia.sk Örülünk a találkozásnak! S3 R WA SLOVAKIA spol. s r.o. Pri trati 15, P. O. BOX 58,820 14 Bratislava Tel: 02/4020 1141,42 Fax: 02/40201156 www.rwaslovakia.sk , e-mail: rwaba@rwaslovakia.sk Őszi vetésre 2005-ben a következő olajrepcefajtát ajánljuk: PRASKA (Saaten Union) • közepesen korai fajta • minden talaj- és éghajlati körülményhez jól alkalmazkodik • jó az állóképessége, és jól áttelel • egészséges • hozama minden termesztőterületen kiegyenlített • minimális az erukasav- és alacsony a glukozinolát-tartalma a fajta ára és hozama között kitűnő az arány A kedvezőtlen időjáráskor szükséges a levéltrágyázás Rendkívül hatékony tápanyag-kiegészítő ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A levélen keresztül felvett tápanyagok az anyagcsere-folyamatokba való közvetlen bekapcsolódásuk miatt igen hatékonyan egészítik ki az alap- és a fejtrágyázást. Mivel közvetlenül és gyorsan bekapcsolódnak a növények életfolyamataiba, fokozódik a fotoszintézis és a légzés intenzitása, megindul az intenzívebb enzimműködés, és megváltozik a sejtkolloidok fizikai-kémiai állapota. A levélen keresztüli tápanyagfelvétel a növény gyökéren keresztüli táplálkozására is serkentően hat. A levéltrágyázásnak főleg a kedvezőtlen időjárási körülmények között van jelentősége, amikor a gyökéren keresztüli tápanyagfelvétel gátolt, pl. csapadék hiányában nincs talajoldat, amelyből a növény a tápanyagokat felvegye, vagy hosszan tartó meleg következtében, amikor a növény sztómái záródnak, nincs a növényben transzspiráció, amellyel a tápanyagok a levelekbe jutnának. A száraz időjárási körülmények között tehát feltétlenül kell, csapadékos időjárási viszonyok esetén pedig egyértelműen érdemes a lombtrágyák használata, amellyel a növény életciklusához igazodva ki tudjuk elégíteni a fellépő elemi gényeket. Levéltrágyázásra van szükség akkor is, amikor a talaj fizikai tulajdonságai megváltoznak, ilyenkor számos makro- és mikroelem felvehetősége romlik. Nehezen veszi fel a növény a tápanyagokat a talajból, ha egy hosszantartó esőzés, vagy egy nagyobb zápor után például megtömörödik a talajszerkezet és oxigénhiányos állapot lép fel. A talaj kémiai tulajdonságai is nagymértékben befolyásolják a mikroelemek felvételét. A kedvezőtlen kémhatás (magas mésztartalom) és az esetleges egyoldalú foszfor-kálium műtrágyázás hatására kialakult túlzott foszfortartalom leköti a fémes mikroelemeket, pl. a rezet és a cinket. A cink hiánya egyértelműen látható és érzékelhető lesz a termés mennyiségében, minőségében pedig mérhető tüneteket elsősorban a kukoricán okoz. A mikroelemek pótlásában is nagy szerepe van a levéltrágyázásnak, hiszen ha a kimerített mikroelemkészleteket a talajban fel szeretnénk tölteni, a lekötődé- sek és a kimosódási veszteségek miatt 10-20-szoros dózisban kellene a talajba juttatni. A levéltrágyákkal a növény igényeihez igazított összetételben, jóval kevesebb mennyiségű hatóanyagokkal tudjuk ugyanezt biztosítani számukra. Néhány mikroelem, mint pl. a bór, nehezen mozog a növényben a levelek felé, ahol kezdeti hiánytünete jelentkezhet. Ezért kell és érdemes levélen keresztül pótolni a bőrt pl. a cukorrépa esetében. A fentiekből következik az, hogy levélen keresztüli tápanyagutánpótlásra akkor is szükség van, amikor a növény egy olyan fenológiai stádiumba lép, amikor valamely elem iránt megnő az igénye. Ilyen stádium pl. a gabo-% náknál a vegetáció utolsó harmadában zajló szemtelítődési folyamat, amely a legintenzívebb, energiaigényesebb, vagyis magas foszforigényes folyamat. Hatékony mikroelempótlással javítható a termés mennyisége, és minősége is. Például a bornak a zsírok szintézisében és raktározásában is meghatározó szerepe van, ezért az olajnövények esetében 1-2-szer kiadott szuszpenziós levéltrágya segítségével növelhető a termésből kinyert olaj meny- nyisége is. (w-r) Levéltrágyázással jóval kevesebb hatóanyagot alkalmazhatunk. RÖVIDEN Műtrágya-adagolás sorközműveléssel A műtrágya-adagolóval ellátott sorközművelő kultivátor már évek óta bizonyítja, hogy a sarabolással egy időben kijuttatott N- adag segíti a növény tápanyagfelvételi igényének jobb kiszolgálását. A kukorica esetében ez gyakorlat lett, hiszen az utolsó 30% N- adagot a sor közelébe juttatja, és egyidejűleg - a veszteséget elkerülendő - a kapa-elem földdel be is takarja. Az egyszerre nagy dózisban kijuttatott N-adag így időben megosztható, és a növény számára gyökérközeiben jól hasznosul. Ezzel a módszerrel - szemben a repítőtárcsás gépekkel - elkerülhető a levélhónalji részben beszoruló műtrágyaszemcsék égető hatása. A kukorica sávos szórva vetése A sávos szórva vetés alkalmazása a kukoricában a takarékosság, a hozamnövelés és a praktikusság jegyében született. A szemenként vetett kultúrák sávos szórva vetésének lényegé az, hogy sem a sortávolság, sem a tőtávolság tekintetében nem feltétlenül indokolt a mértani pontosság betartása. Sokkal jobb tenyészterület-kihasználás érhető el akkor, ha a sort 10 cm szélességű sáv váltja fel, amelyben a vetőmagok szórt térállásba kerülnek, egyúttal a tőszám is növelhető 10-15%-kal. Ez a változtatás a mechanikai sorközművelést még nem akadályozza, ugyanakkor jobb szárazságtűrés figyelhető meg a kukoricában, mert kevésbé nyitott a talajfelszín és kisebb lesz a vízveszteség. A termésátlagokban 5-10% növekedés tapasztalható a hagyományos vetésekkel szemben, (w)
