Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-07 / 131. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 7. Tudomány 11 Bonaparte francia császár halálát körülvevő ellentmondások még korántsem értek véget Megmérgezték Napóleont? Évek óta folyik a vita a francia császár, Napóleon (1769-1821) halálát kiváltó okról. SG.HU Most egy újabb fejezet nyílt ebben a témakörben. Köztudott, hogy a kutatók arzénnyomokat találtak Napóleon hajának felületén, viszont ezt eddig az akkori hajápolási termékek hatásának, patkányirtó szereknek vagy fegyverekről visszamaradt nyomoknak tulajdonították. Új megvilágításba helyezi azonban ezeket a vitákat Pascal Kintz strasbourgi toxikológus, aki a Napóleon Társaság legfrissebb jelentése szerint az arzén egy különösen mérgező válfaját mutatta ki a császár hajának belsejében. Kintz szerint - aki a Nemzetközi Törvényszéki Toxikológiai Egyesület elnöke is egyben - ez csak akkor fordulhat elő, ha a vegyület a néhai Bonaparte vérkeringésébe került, tehát a gyomrán keresztül felszívódva jutott el hajának belső szöveteibe. Az eddigi utolsó ilyen jellegű kutatás azt mutatta ki, hogy az 51 éves Napóleon halálát gyomorrák okozta. Ezt eddig a szakértők azzal támasztották alá, hogy a császár gyanúsan lesoványodott Szent Ilona szigetén, élete utolsó öt hónapjában tizenegy kilogrammot fogyott. Az arzénnyomokat illetően pedig azzal érveltek, hogy a vincellér az akkori szokásnak megfelelően patkányméreggel mosta ki a császár borospoharát. Ezen elméletekre válaszul Jean-Claude Damamme, a Napóleon Társaság elnöke azt nyilatkozta, hogy a vincellér biztosan nem ezt a típusú arzént tartalmazó méreggel mosogatott, sőt Bonaparte nem is ivott sok bort, legfeljebb egy pohárral naponta, azt is vízzel keverve. A Napóleon halálát körülövező ellentmondások tehát még korántsem értek véget ezen újabb fejleménnyel sem. Az 51 éves császár halálát valószínűleg nem a rák okozta (Képarchívum) Az emberi szervezetben is termelődő oxitocin nevű vegyület mint vágyakozásgenerátor Palackban is gyártható a jóhiszeműség TUDÓSÍTÁS Zürich. Egy svájci kutatás igazolta, hogy az emberi szervezetben is termelődő oxitocin nevű vegyület fokozza a másokba fektetett bizalom mértékét, és ezt mind az egészségügyben, mind az üzleti világban kamatoztatni lehet. A zürichi egyetem kutatói Ernst Fehr vezetésével érdekes kísérletet végeztek. Önkénteseket vontak be egy befektetési szerepjátékba, melyben a játékosok egy része befektető, a többiek pénzgondnokok voltak. Minden befektető 12 zsetont kapott, melynek névértéke 40 svájci centime volt, és eldönthette, ebből mennyit ad át a pénzgondnoknak kamatoztatás céljából. A pénz a pénzgondnok ügyességének és becsületességének függvényében akár meg is négyszereződhetett, vagy teljesen elveszhetett. A játék végén a zsetonokat valódi pénzre lehetett váltani. A kutatók a befektetőt játszó önkéntesek egyik felével meg- szagoltattak egy kis üvegcsét, amelyben oxitocin volt. Ezek a játékosok sokkal jobban megbíztak a pénzgondnokukban, több zsetont adtak át nekik, a 29 játékosból 13 az összes pénzét rábízta a korábban sosem látott másik játékosra. A nem kezelt játékosoknál a bizalom kevésbé volt kifejezett, a 29 fős csoportból csak hatan bízták rá összes zsetonjukat a pénzgondnokra. Érdekes, hogy amikor a játékban a pénzgondnokot véletlen számgenerátorral helyettesítették, a hatás megszűnt. Vagyis az oxitocin által megnövelt bizalom csak az interperszonális helyzetben állta meg a helyét, géppel szemben nem mutatkozott. Az oxitocin régóta ismert vegyület. Az agyalapi mirigy termeli, innen szabadul fel különböző ingerek, például szexuális öröm vagy szoptatás hatására. A társas kapcsolatok kialakulásában nagy szerepet játszik, ezért sokan csak szerelem- vagy szere- tethormonként emlegetik. Ha az oxitocinból készült kivonat is képes jelentős változást kiváltani az emberek attitűdjében, félő, hogy gátlástalan kereskedők tudatosan fogják alkalmazni a szert, hogy rábeszéljenek termékükre. (ng) A tengerekben rejlő energia a Föld energiaszükségletének akár huszonöt százalékát fedezheti Az Óceánok Világnapja: van elég tennivaló MTI-HÁTTÉR Holnap, azaz június 8-án van az Óceánok Világnapja. Ez a nap alkalmat teremt arra, hogy a Földünk nagyobb részét kitevő közegről az arra illetékesek áttekintsék tennivalóikat. Meg kell ugyanis akadályozni, hogy valami visz- szafordíthatatlan történjen az élet őselemében, a vízben, s egyúttal meg kell menteni az óceánok élővilágát az emberi tevékenység környezetpusztító hatásaitól. Az óceánok és tengerek a földfelszín 71 százalékát teszik ki, az Atlanti-, az Indiai- és a Csendesóceán együttes területe 320 millió négyzetkilométer. A világóceánokban lenyűgöző erő koncentrálódik: egyes kutatások szerint a tengerekben rejlő energia a Föld energiaszükségletének akár 25 százalékát is fedezheti. Felhasználható energiatermelésre a tengerek hullámzása, az árapály-jelenség, az óceánok hőtartalma, de alkalmasak erre a különféle tengeri áramlatok is. Általában egy-egy hajókatasztrófa hívja fel a világ figyelmét arra, hogy óceánjaink is veszélyben vannak. Egy tanulmány szerint az óceánok olajjal való szennyezettségéért nem az olaj- szállító hajók gyakori katasztrófái, hanem a fogyasztók szennyező tevékenysége a felelős. A tankerek zátonyra futásából, összeütközéséből 1,5 millió gallon olaj kerül évente a vízbe, a tenger alatti olajmezők természetes szivárgásából viszont évi csaknem 50 miihó gallon. A szennyezés egyik következménye az óceánok és tengerek oxigénben szegény, illetve oxigénmentes halálzónáinak sokasodása. Egyre nagyobb a tengerek zajszennyezettsége is. A fúrótornyok, tengeralattjárók, hanglokátorok és hajók keltette zaj akár több száz kilométeres távolságból is megzavarja a cetfélék kommunikációját és tájékozódását, s ez partra vetődésüket, pusztulásukat okozza. Az óceánoknak fontos légkörtisztító szerepük is van, hiszen a keletkezett széndioxid egy részét elnyelik, ezáltal visszafogják az üvegházhatás fokozódását. A légkörbe került nagymennyiségű gáz okozta üvegházhatás következtében 1860 óta földünk légkörének hőmérséklete átlagosan 0,6 Celsius fokkal növekedett, ennek hatására a világóceán szintje 10 és 20 cm közötti értékekkel emelkedett. A felmelegedés ütemének ily mértékű folytatódása a tengerek és óceánok vízszintjének akár egy méterrel történő emelkedését is előidézhetik a század végére. Ha így lesz, ennek óriási földrajzi, gazdasági, illetve társadalmi kihatásai lesznek. Főleg a hajókatasztrófák hívják fel a figyelmet a világméretű veszélyre. 8 mp-kénti halál a szennyezés miatt A tisztább ivóvízért kampányol a Vadvédelmi Világalap Rio de Ja- neiróban. A szervezet aktivistái egy 12 méter magas, felfújható vízcsapot állítottak a Cukorsüveg-hegyre, a híres Jézus-szobor közvetlen közelébe. Elsősorban a kormány és a hatóságok figyelmét szeretnék felhívni a brazíliai vízszennyezés elképesztő mértékére, ugyanis több mint 40 millió brazil nem jut hozzá jó minőségű ivóvízhez. Szakértőik figyelmeztetnek, hogy a világon körülbelül egymilliárd ember van hasonló helyzetben, és minden nyolcadik másodpercben meghal egy gyermek, akit a rossz minőségű víz fertőzött meg valamilyen betegséggel. Sőt, szerintük a kórházban ápolt emberek 70 (Illusztrációs felvétel) százaléka a rossz ivóvíz miatt lett beteg, (hó) A megfeneklett robot két hétig meg sem mozdult Újra száguld a marsjáró ÖSSZEFOGLALÓ A NASA kutatóinak szombaton sikerült kiszabadítaniuk fogságából a laza marsi talajban elakadt felderítő járművet. Az Opportunity március végén állt le, miután egy kb. százméteres küldetésre indította a földi irányítás. A megfeneklett marsjáró csaknem két hétig meg sem mozdult, ezalatt a szakemberek a rover élethű földi másán tesztelték a kijutás lehetséges útvonalait. A mintegy 15 solnyi kényszerpihenőt az Opportunity igyekezett maximálisan kihasználni: tudományos vizsgálatokat végzett, panorámafelvételt készített a környezetéről, valamint a veszélyérzékelő elülső és hátsó kameráival alaposan megvizsgálta a homokba ragadt kerekeket és a környező dűne- vonulatokat. A rover jelenleg a Meridiani-síkság egy veszélyesebb területén halad. A nehezebb terepen számos akadály vár rá, a többi között az előbbihez hasonló csalóka, mély dűnevonulatok. Az Opportunity új célpontja az Erebus- kráter, amely jelenlegi helyétől mintegy 400 méter távolságban található. (i-x, o-o) Az idős apa is fenyegetés a magzatnak Az öreg spermiumok lomhák és veszélyesek NG-HIR Sacramento. Ha korosak a szülők, megnő a spontán vetélés, a magzat kilökődésének veszélye. Akkor is, ha nem az anya, hanem az apa életkora közelít az ötvenhez - derült ki egy kaliforniai felmérésből. Az már régóta ismert tény, hogy az anya életkora befolyásolja a 6. és a 20. hét közötti spontán vetélés valószínűségét. Most kiderítették: ez az összefüggés az apa részéről is fennáll, mindenekelőtt a spermiumok minőségének romlása miatt. Minél öregebbek a spermiumok, annál kevésbé mozgékonyak, s egyre több genetikai hibát tartalmazhatnak. Az olyan vetélések fele, ahol a szülőknél nincs szó betegségről, a magzatban kialakuló kromoszóma-rendellenességre vezethető vissza. A kutatók 5000 kaliforniai nő terhességét követték végig, az első napoktól egészen a szülésig. Azt tapasztalták, hogy ha az apa 35 évesnél idősebb volt, akkor 30 százalékkal megnőtt a vetélés kockázata, 50 éves korban pedig éppen a duplája volt annak az aránynak, mint amit a 20 éves apáknál lehet tapasztalni. A kísérleti majmok már ellenállnak Védelem az Ebola ellen INDEX-HÍR Kanadai tudósok olyan védőoltást állítottak elő, amellyel sikerült makákómajmokat immunissá tenniük az Ebola-vírusra és annak közeli rokonára, a Marburgra. Az eddigi kísérletek során használt élettelen vírusok helyett a kutatók élő, génmódosított Marburg- és Ebola- vírusokat adtak be a kísérleti állatoknak, amelyek így tökéletes védelmet élveztek a fertőzéssel szemben. Az Ebóla és a Marburg vadállatokat fertőz, és ritkán kerül róluk az ember szervezetébe, de ha ez megtörténik, súlyos vérzést okoz, és az esetek 90 százalékában halált okoz. Ellenszere nincs. Márciusban az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO 399 Marburg- fertőzött beteget regisztrált Angolában - az eddig ismert legnagyobb járvány május végére 355" áldozatot követelt. A Kongóban kitört májusi járványban tizenketten betegedtek meg, akik közül mostanra kilencen meghaltak. Állatfogból és combcsontból géntérképet Megtalálták az ős barlangi medve DNS-ét INDEX Kaliforniai tudósoknak a világon először sikerült visszafejteniük egy rég kihalt állat, a barlangi medve DNS-ének szekvenciáját. A kutatók két különböző, negyvenezer éves, a mai Ausztria területén talált példány egy fogát, illetve combcsontját használták a géntérkép elkészítéséhez. A projekt vezetője, James Noonan szerint a Lawrence Berkeley laboratóriumban jelentős mennyiségű szekvenciát sikerült visszafejteniük, és a rendelkezésükre álló DNS-minta húszezer évvel idősebb bármilyen más mintánál, amit valaha sikerült leírni. A DNS-szekvencia rávilágíthat majd a kihalt barlangi medve és modern kori rokonai, a barna medve vagy a jegesmedve közötti kapcsolatra, de ami még fontosabb, lehetővé válhat a vizsgált medvével nagyjából egyidős Neandervölgyi ember génjeinek feltérképezése is. A hangosfilmet hét nyelvre fordítják le Bőgő barlang az Adrián NG-ÉRTESÜLÉS Horvát televíziósok a világon először készítettek hangosfilmet a dél-dalmáciai Mljet-sziget három tüneményes barlangjában. Ahogy a szél és a víz átjárja a barlangokat, különös hangok hallatszanak: hukkolás, bőgés, sírás hangja veri fel az érintetlen természetet. Ha nyugtalan a tenger, erősebbek a hangok. A stáb az Adrián öt évig éjjel-nappal kutatta ezt a nagyon izgalmas helyet, ahol nemcsak a barlangok hangjai, hanem a tengeri élőlények garmadája is elbűvöli az érdeklődőt. Miro And- ric és csapata a Vecernji List című zágrábi lap beszámolója szerint a világon elsőként készített tengeri barlangban hangosfilmet. A horvát televízió természetfilmjét a kísérőszöveggel együtt hét nyelvre fogják lefordítani.
