Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-01 / 126. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 1. EU-TUDAK0Z0 Táppénz és ellátás Négy éve dolgozom Magyarországon kisebb-na- gyobb megszakításokkal. Jelenlegi munkaszerződésem 2003. június 23-án lépett érvénybe. Ez év februárjában elbocsátottak állásomból, felmondólevelem alapján 2005. március 19-ei hatállyal. Ezt megelőzően azonban baleset ért, időlegesen munkaképtelenné váltam, és március 14- étől betegszabadságomat töltöm. Az egészségbiztosítónál tájékoztattak, csupán három hónapig vagyok jogosult betegpénz felvételére, a későbbiekben csak legfeljebb munkanélküli segélyre mint bejegyzett állástalan. Az a kérdésem, előfordulhat az Európai Unióban, hogy egy beteg alkalmazottnak felmondjanak, csak mert eltört a karja, és megszüntessék jogosultságát a táppénzre? Jelige: Munkaképtelenség Betegségből vagy balesetből eredő időleges munkaképtelenség vagy anyasági szabadság esetén az az állam folyósítja a táppénzt, ahol az alkalmazott egészségbiztosítást kötött, függetlenül attól, hol lakik. Állapotával összefüggő egészségügyi ellátásban abban az országban részesül, ahol él. A táppénz mértéke annak az államnak a jogszabályaitól függ, ahol az alkalmazott egészségbiztosítási járulékot fizet. Az egyéb szociális juttatásokénál szigorúbb szabályozás írja elő a munkanélküli segélyek kifizetését. Kizárólag abban az államban kérhető, ahol a kérelmezőnek biztosítása van. Pontos összegének megállapításakor figyelembe vehetik az adott személy családtagjainak számát, ugyanakkor az említett családtagoknak nem kell feltétlenül közös háztartásban - sőt, ugyanabban az országban sem - élniük a segélyezettel. A támogatás mértéke az illető utolsó keresetének nagyságától függ, abban az országban szerzett jövedelmétől, ahol a segélyt kéri. A szabályozás európai uniós tagországonként eltérő. Bővebb információkhoz juthatnak a www.eures.sk honlapon, továbbá az európai uniós tagországok illetékes hivatalainak internetes elérhetőségein, (euv, ú) Májusban romlott az üzleti bizalom Csökkent az infláció MTI-HÍR Brüsszel. Az euróövezet tagországaiban idén májusban már az ötödik egymást követő hónapban romlott az üzleti bizalmi mutató: mínusz 0,37 pontra csökkent az áprilisi mínusz 0,28 pontról - tette közzé kedden az Európai Bizottság. A májusi előzetes inflációs adatot az Európai Unió statisztikai hivatala tette közzé, e szerint májusban 2 százalékos volt az áremelkedés az egy évvel korábbihoz képest, míg áprilisban 2,1 százalékos volt a 12 havinövekedés. Elemzők is 2 százalékos növekedésre számítottak. A török Onur Air kijátszotta a nemzeti rendszereket Egységes légi tiltás lesz EUROHÍREK Brüsszel. Hamarosan egységes ellenőrzési és figyelmeztetési rendszer bevezetését kezdeményezi a légi közlekedésben az Európai Bizottság, miután egy török légi- társaság kijátszotta a nemzeti hatáskörű tiltási rendszereket. A tagországok képviselőiből álló légi közlekedési bizottság szakértői javasolták, hogy egész Európára terjesszék ki a Franciaország, Németország és Hollandia által a török Onur Air légitársasággal szemben biztonsági okokra hivatkozva bevezetett tiltást. Áz eset tapasztalatait értékelve döntött úgy az illetékes bizottság, hogy a lehető legrövidebb időn belül előkészíti az új szabályozást. A szakértők abban is megállapodtak, hogy figyelmeztető rendszert állítanak fel, így minden tagállam azonnal értesül arról, ha egy légitársaságot kitiltanak valamelyik nemzeti légtérből. A szerződés „félelmetes védzáradéka vicsorog' Románia retteg MTI-TUDÓSÍTÁS Bukarest. Az európai alkotmányt elutasító franciaországi népszavazás által keltett rengéshullám Romániát is Európa bizonytalansági övezetébe taszította. Az uniós képviselők és a vezető román politikusok megnyugtató nyilatkozatai ellenére az Adevarul a vasárnapi francia referendum eredményének szentelt vezércikkében leszögezte: az EU intézményei felől érkező nyugtatgató nyilatkozatok ellenére a franciák által kirobbantott válság a románokat is érinteni fogja. Mert ha technikai értelemben az uniós alkotmány francia elutasítása már nem is állíthatja le Románia és Bulgária csatlakozási folyamatát, politikailag viszont nagyon könnyen azt eredményezheti, hogy elhalasztódik Románia csatlakozása, amitől a románok annyira félnek. A Romania Libera szerint azzal, hogy nemet mondott az európai alkotmányra, Franciaország Romániát is Európa „bizonytalansági zónájába lökte”. Vezércikkében a jobbközép irányvonalú újság azt latolgatta, milyen hatással lehet Romániára nézve „az európai rengéssorozat”. Mindezek mögül az uniós csatlakozási szerződés „félelmetes védzáradéka vicsorog” Romániára. S talán nem is lenne oly nagy szerencsétlenség, ha Románia 2007 után még egy évig kívül maradna az Európai Unión, mert ez idő alatt legalább befejezhetné megkésett reformjait. Európai unió 16 Nemzeti történelmi unikum és európai sorsfordítási alkalom az európai uniós népszavazás Ma Hollandia is valószínűleg nemmel szavaz az alapszerződésre Brüsszel. Franciaország után ma Hollandiában is népszavazást tartanak, mégpedig az ország történetében az elsőt, szintén az Európai Unió alkotmányos szerződéséről. Elutasítás esetén végveszélybe kerülhet az eddigi uniós szerződéseket összefoglaló, valamint továbbfejlesztő dokumentum hatályba lépése. ÖSSZEFOGLALÓ Hollandiában egyedi esemény a teljes lakosságra kiterjedő népszavazás. Utoljára 1797-ben, az akkor francia megszállás alatt Ba- táviai Köztársaság néven működő bábállamban szólították szavazásra a népet szintén egy alaptörvény ügyében. Ez az egyszeri lehetőség azonban egyelőre nem tűnik kellően vonzónak a lakosság számára, amelynek több mint 60 százaléka szándékozik távol maradni az urnáktól. Az elemzők azt állítják, a részvételi arány akár meg is fordíthatja a szavazás várt eredményét. A legfrissebb közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy Jan Peter Balkenende miniszterelnök reményeivel ellentétben a francia „nem” az elutasítók táborát növelte Hollandiában, nem pedig a támogatókét. Ha azonban nagyobb tömeget sikerül mozgósítani a voksolást eddig tervezőknél, az változást hozhat a szavazás eredményében is. A 11,6 millió szavazásra jogosult holland állampolgár 7.30-tól 21 óráig járulhat az urnákhoz, hogy választ adjon arra a kérdésre: „Mellette vagy ellene van-e Ön annak, hogy Hollandia megerősítse az európai alaptörvényről szóló szerződést?” A hágai parlament két házának a lakosság akaratát figyelembe véve kell azután ratifikálnia vagy elvetnie az alkotmányt. Ha a szavazók elutasítják a szerződést, az immár két alapító EU-tagországban vérzik el népszavazáson, és nullára csökkenhet annak az esélye, hogy valaha is hatályba lép. Az uniós vezetők és integrációpártiak számára keserű csalódást jelentő francia eredmény ismeretében a politikusok higgadtságra és felelősségük figyelembe vételére intették a hollandokat. Ám akárcsak Franciaországban, Hollandiában sem az alkotmányban foglaltak körül forog igazán a vita, hanem egyfelől belpolitikai, másfelől általános uniós ügyek körül. Napirenden van ismét a gazdasági bizonytalanság kérdésköre és a pénzügyi unió, amelynek esetében a hollandok úgy érzik, a németek, franciák, olaszok büntetlenül megszegték a szabályokat, míg a kisebb országok igazságtalanul szenvednek. Vitás kérdés az uniós költségvetéshez való hozzájárulás ügye: egy főre jutóan Hollandia az uniós büdzsé legnagyobb nettó befizetője, és ezt sokan nem tartják igazságosnak. Figyelembe kell venni a bevándorlást is: jelen van a hollandokban az aggódás a bevándorlók magas száma és főleg a terrortámadások veszélye miatt. A kormány sem nagyon népszerű jelenleg: Balkenende kabinetje a nép alig 19 százalékának bizalmát élvezi. A „nem”-ért kampá- nyolók soraiban találhatók a szélsőséges politikai erők is. Az alkotmány mellett érvelők az utolsó pillanatig próbálták megértetni a szavazókkal, hogy a szerződés támogatása valójában nem bajt hoz rájuk, hanem személyes érdekeiket szolgálja. Az igazsághoz tartozik azonban az is, hogy a kormány túl későn kezdett kampányolni a szavazás kedvező kimeneteléért. Balkenende szerint a referendum sikeréhez azt próbálták elmagyarázni, hogy az EU- alkotmány a jelenleginél jobb ke(Illusztrációs felvétel) reteket biztosít az uniós együttműködéshez. Gijs de Vries, az alkotmányt kidolgozó konvent holland résztvevője egy interjúban rámutatott: a szöveg lehetővé teszi a többségi szavazást a nemzetközi bűnözés és terrorizmus elleni harcban, ezek fontos eszköze lenne. Megvédi a polgárok demokratikusjogait is: ez ugyanis az első szerződés, amely a nemzeti parlamenteknek világos szerepet ad az európai törvénykezés tüzetes átvizsgálásában, és kiterjeszti az Európai Parlament jogait is. Most először jelzi uniós szerződés az európai integráció korlátáit, világos szabályokban rögzíti, mit nem tehet meg az unió. Jobban védi a polgárokat is, akik viszonylag könnyen a hivatalos uniós napirendre tűzhetnek egy-egy kérdést. Az alkotmány az EU nemzetközi szerepét is növelné. A szerződésről a tervek szerint még Portugáliában, Luxemburgban, Lengyelországban, Írországban, Dániában, Nagy-Britan- niában, Csehországban tartanak népszavazást. Kilenc EU-tagál- lam már törvénybe iktatta a szerződést. (MTI) A huszonöt tagú szervezet éves fizetésének átlagához képest megközelítőleg 22 ezer euró az elmaradásunk Mennyit keresnek az Európai Unió polgárai? ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Luxembourg. Ha a huszonöt tagú Európai Unió vásárlóerő-paritását száz százaléknak tekintjük, Szlovákia az 1995- ben (44,5%) és a 2004-ben (53,9%) mért adatokat összehasonlítva 9,4 százalékos növekményt könyvelhet el - derült ki abból a statisztikából, amelyet az Európai Bizottság hétfőn tett közzé Brüsszelben. A visegrádi négyek listáján hazánk ezáltal Magyarország (12,1 százalékos emelkedés) mögött a második helyen tanyázik. Lengyelország esetében a vásárlóerő-paritás kilenc év alatt 6,7 százalékot, Csehországé - noha 1995-ben már az irigylésre méltó 70-es százalékos mutatóval rendelkezett - csupán 1,2 százalékkal növekedett 1995 és 2004 között. Az Európai Unió 25 tagországában az éves átlagbér az iparban és a szolgáltató ágazatokban elérte a 26 850 eurót. A legmagasabb fizetést három évvel ezelőtt a britek (36 200 euró), a luxemburgiak (35 000 euró) és a németek (34 600) kapták, a sort a magyarok (5910) mögött a lettek (3200), a litvánok (3600), az észtek (4400) és a szlovákok (5000) zárták az EU Luxembourgban székelő központi statisztikai hivatalának (Eurostat) 2002-es adatai szerint. Jelentős különbségek mutatkoztak a nők és férfiak fizetése között: átlagosan a gyengébb nem képviselői 21 400, az erősebb neméi 29 900 eurót kerestek. Nagy- Britanniában, Dániában és Cipruson a női fizetés 30 százaléknál nagyobb mértékben elmaradt a férfitől. Látványos az eltérés képzettség szerint is: uniós átlagban 20 420 euró volt az átlagfizetése az általános iskolát végzetteknek, 25 990 a középiskola után elhelyezkedetteknek és 41 080 a felsőfokú képzettségűeknek. Készült egy statisztika a gazdasági tevékenységek szélesebb köre szerint is: eszerint 2002-ben uniós átlagban 23 500 euró volt az átlagfizetés az építőiparban, 27 050 euró az ipar többi részében, 17 510 a vendéglátóiparban, 23 340 a kereskedelemben és 43 550 a pénzügyi területeken, (mti, mfd, ú) (Illusztrációs felvétel)
