Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-07 / 131. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 7. Fókuszban: a köztársaságielnök-választás 3 Szili Katalin, a szocialisták jelöltje 183 szavazatot kapott, Sólyom László, az ellenzék jelöltje pedig 13 szavazatot Érvénytelen volt az első forduló Budapest. Eredménytelen volt a köztársasági elnök megválasztásának tegnapi, első fordulója, mert a két jelölt egyike sem kapta meg az Országgyűlésben a képviselők legalább kétharmadának szavazatát - jelentette be Mandur László, az Országgyűlés alelnöke. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szili Katalin házelnök, a szocialisták jelöltje 183 szavazatot kapott, Sólyom László, az Alkotmány- bíróság volt elnöke, az ellenzék jelöltje pedig 13 szavazatot. Mandur László bejelentette továbbá: a szavazatok érvényességét befolyásoló tényező nem volt. Összesen 221 képviselő vette fel a szavazócédulát, s közülük 20-an vissza is adták ezt. A szavazás során 199 képviselő dobta be szavazatát az urnába és e szavazatok közül 196 volt érvényes, három pedig érvénytelen. A második forduló előtt - amelyre ma délelőtt 10 órakor kerül sor - tegnap este 20 óráig lehetett új ajánlatot tenni a köztársaságiel- nök-jelölt személyére. Mandur László lapzártánk után, tegnap 20 óra 30 percre hívta össze a Házbizottság ülését, ahol megállapítják a jelölések érvényességét. Mivel a szavazás titkos, így nem lehet megmondani biztosan, hogy melyik jelöltre kik szavaztak. Feltehetően Szilit támogatta a 178 MSZP-s szavazó és a szabad demokrata Mécs Imre, aki korábban többször Szili támogatását ígérte, majd hétfőn délelőtt bejelentette: az SZDSZ frakciójának tilalmát megszegve, részt vesz az elnökválasztáson. Sólyomra a 8 MDF-es képviselő, valamint - Áder János, a Fidesz frakcióvezetője szerint - a fideszes Tölgyessy Péter és Hende Csaba szavazhatott, akik nem tudtak róla, hogy frakcióülés lesz, így elmentek voksolni. A jelöltek ezen kívül feltehetően megosztoztak a 8 volt MDF-es, jelenleg független képviselő szavazatán. A húsz visszaadott szavazat a Mécsen kívüli 19 SZDSZ-es képviselő, illetve egy függeden. A 3 érvénytelen szavazat vélhetően szintén a függetleneké, közülük Körömi Attila már korábban bejelentette, hogy érvénytelenül szavaz majd. Míg a két „eltűnt” szavazócédula Áder szerint a szintén tévedésből voksoló fideszes Vincze László és Németh Zsolt cédulája. A két elnökjelöltnek az összes képviselő kétharmadának szavazatait - 258 voksot - kellett volna begyűjteni a győzelemhez. A szavazás második fordulóját kedden délelőtt 10 órától, a harmadik kört pedig délután egy órától tartják. Az utolsó szavazási körben az a jelölt nyer, aki több szavazatot kap. Dávid Ibolya, az MDF elnöke felszólította a fideszes képviselőket, hogy a következő fordulóban járuljanak a szavazóhelyiségekhez, mert hétfői magatartásukkal megalázták jelöltjüket, Sólyom Lászlót. Áder János fideszes frakcióvezető a szavazást követően azzal magyarázta távolmaradásukat, hogy ezzel akarták kiugrasztani a nyulat a bokorból, azaz, arra voltak kíváncsiak, hogy hányán szavaznak Szilire az MSZP képviselőin kívül. Áder szerint azonban kiderült, hogy nem nyu- lak, hanem vakondok bújnak meg a képviselők között, hiszen a szavazás eredménye azt mutatja, hogy vagy az MDF, vagy a független képviselők közül többen annak ellenére támogatták a nagyobbik kormánypárt jelöltjét, hogy korábban Sólyomnak ígérték szavazatukat. A frakcióvezető bejelentette, hogy kedden megszavazzák Só- lyomot és arra kérte a hétfőn korábbi ígéreteik ellenére Szilire szavazó nem MSZP-s képviselőket, hogy támogassák ők is az Alkotmánybíróság egykori elnökét. (MTI, MR, origo) Negyedszer is férfi, vagy először nő? Profi politikus vagy jogtudor költözik a Sándor-palotába? Biztosan jogász lesz Magyarország elnöke ÖSSZEFOGLALÓNK Az Országgyűlés a rendszer- változás után negyedik alkalommal választja meg Magyarország köztársasági elnökét. A tisztségre a Magyar Szocialista Párt Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét, a Fidesz pedig Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság volt elnökét jelölte. Szili Katalin Szili Katalin 1956. május 13-án született a Somogy megyei Barcson. Általános- és középiskolai tanulmányait Barcson és Pécsett végezte, majd a Janus Pannonius Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán jogász diplomát szerzett. 1985-ben tett jogi szakvizsgát. 1992-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán humánökológus diplomát szerzett. 1981-1985 között Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa VB Hivatal Igazgatási Osztályán, majd 1986-tól 1992-ig a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál, illetőleg a Környezetvédelmi Felügyelőségnél dolgozott hatósági vezetőként. 1992-től 94-ig Pécs Város Közgyűlésében önkormányzati képviselő. 1993-1994 májusáig, országgyűlési képviselővé választásáig, az Országgyűlés Hivatalában az MSZP frakciójának szakértője volt. 1994 óta Pécs MSZP-s orSzili Katalin (TASR-felvétel) szággyűlési képviselője. 1994-98- ban a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtitkáraként dolgozott. 1998-2002-ig az Országgyűlés alelnöke, 2002 óta elnöke. 20002004-ben az MSZP elnökhelyettese. Tagja az Európai Uniós Nagybizottságnak, valamint a Szent Korona Testületnek. 2004-ben Barcs önkormányzata díszpolgári címet adományozott számára. 2005. április 15-én az MSZP kongresszusa őt javasolta a párt köztársaságiel- nök-jelöltjének. Férje statikus mérnök. Két fogadott gyermeke van. Sólyom László (Németh András Péter felv.) Sólyom László Sólyom László 1942. január 3-án született Pécsett. 1964-ben ott végezte el a jogi egyetemet, majd bírósági fogalmazóként kezdett dolgozni, és közben könyvtárosi képesítést is szerzett. 1966-tól a jénai egyetem jogi fakultásán, a polgári jogi tanszéken tanársegéd volt, s a német polgári jogból is doktorált. 1969-83-ban az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében, 1970- 75-ben az Országgyűlési Könyvtárban tudományos kutató, 1983-tól az ELTE Jogtudományi Karának polgári jogi tanszékén egyetemi tanár, 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, s 2002-től az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem egyetemi tanára is. 1989-től az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, 1990-98-ban első elnöke volt. Az ő vezetésével működő testület több fontos kérdésben is határozatot hozott, ilyen volt például a halálbüntetés eltörléséről, a köztársasági elnök jogállásáról, a népszavazás alkotmányos tartalmáról, a terhességmegszakításra vonatkozó jogszabályokról, a kárpótlási törvényről szóló döntés. 1994-től a Nemzetközi Jogászbizottság tagja. 1998 óta az Európa Tanács Velence-bizottsá- gának tagja. Kezdettől fogva részt vett a Duna mozgalomban, a Duna Kör alapító tagja, s az 1980-as évek elejétől a nem hivatalos környezet- védelmi mozgalmak jogi tanácsadója. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórumnak alapító tagja, 1989- ben elnökségi tagja volt, és tevékenyen részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában is. 1975- ben az állam- és jogtudomány kandidátusa lett, 1981-ben elnyerte a tudomány doktora fokozatot. 2001 óta az MTA levelező tagja. 1999- ben Humboldt-díjat, 2003-ban Nagy Imre-érdemrendet kapott. Publikációi hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg. Német, angol és francia nyelven beszél. Felesége tanárnő. Két felnőtt gyermeke van. (MTI) ELNÖKÖK A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN Göncz Árpád 1990-től 2000- ig, két cikluson át volt köztársasági elnök. 1922. február 10-én született Budapesten. Érettségi után 1944-ben doktorátust szerzett a Pázmány Péter Tudomány- egyetemen. Politikai pályafutása 1945-ben a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártban kezdődött. 1948-tól segédmunkásként, később lakatosként dolgozott. 1951-1956 között talaj- védelmi technikus, üzemszervező agronómus volt, s közben folytatta tanulmányait is. 1952 és 1956 között négy évet elvégzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, diplomáját azonban nem szerezhette meg, mert 1956-ban eltávolították az intézményből. A forradalom idején a Parasztszövetségben dolgozott, majd november 4-e után részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom kibontakozási javaslatának szövegezésében és külföldre juttatásában. 1957-ben életfogytiglani börtönre ítélték, 1963-ban szabadult. Fogsága idején megtanult angolul, és 1963-tól szakfordítóként, műfordítóként és szabadfoglalkozású íróként dolgozott. Az 1980-as évek végén alapító tagja volt a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének és a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak. Mádl Ferenc 2000 óta Magyarország első embere. 1931. január 29-én született Bándon. 1955-ben az ELTE Állam- és Jog- tudományi Karán szerzett diplomát. 1961-1963 között a strasbourgi egyetem nemzetközi összehasonlító jogi karán folytatott tanulmányokkal egészítette ki szakmai ismereteit. 1955-től bírósági fogalmazóként, majd titkárként, 1956 és 1971 között az MTA Központi Hivatalának állam- és jogtudományi referenseként, később osztályvezetőjeként dolgozott. 1971-től az ELTE Polgári Jogi Tanszékének docense, majd 1973-tól egyetemi tanárként folytatta oktató munkáját. 1985-2000 között az ELTE Nemzetközi Magánjogi Tanszékének vezetője. 1999-ben Széchenyi-dí- jat kapott az európai jog, a nemzetközi magánjog és a nemzetközi kereskedelmi jog területén kifejtett nemzetközileg elismert tudományos munkásságáért, iskolateremtő egyetemi oktatói, valamint tudományszervezői tevékenységéért. 1999-ben a francia Becsületrend lovagi fokozatával, 2001-ben nagykeresztjével tüntették ki. Az ELTE tiszteletbeli doktora és számos egyetem dísz- doktora. A politikai életben a rendszerváltás után vállalt szerepet. 1990. május 23-tól 1993. Az 1990. évi országgyűlési választásokon az SZDSZ budapesti területi listájának vezetőjeként került be a parlamentbe. 1990. május 2-án az új Országgyűlés alakuló ülésén elnökévé választotta. 1990. augusztus 3-án az Országgyűlés öt évre a Magyar Köztársaság elnökévé választotta, majd 1995. június 19-én újraválasztotta. Hivatali ideje alatt több száz új törvényt, törvény- módosítást látott el kézjegyével. Kilenc esetben a parlament által már elfogadott törvényt norma- kontrolira továbbított, illetve visszautalt további tárgyalásra az Országgyűlésnek. Felesége Gön- tér Mária Zsuzsanna. Két fiuk és két leányuk van, akik közül Kinga jelenleg ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter. február 22-ig az Antall-kormány tárca nélküli minisztere. 1993. február 22-től 1994. július 15-ig művelődési és közoktatási miniszterként tevékenykedett. 1994-ben az NKA elnöki tisztét is betöltötte. 1995-ben az ellenzék köztársaságielnök-jelöltje volt. Miután 2000. június 6-án az Országgyűlés - a Fidesz és az FKGP jelöltjeként, de pártonkívüliként - a Magyar Köztársaság elnökévé választotta, 2000. augusztus 4- én beiktatták hivatalába. Ötéves hivatali ideje alatt több mint 70 külföldi látogatást tett, összesen 32 országban járt. 2000 óta több mint 520 új törvényt, törvénymódosítást látott el kézjegyével. Angolul, németül, franciául beszél. Nős, felesége "Mádlné Némethy Dalma. Egy fia van. (MTI) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: B0R0NGÓS IDŐ; 16-21 FOK A Nap kel 04.55-kor- nyugszik 20.47-kor A Hold kel 04.39-kor - nyugszik 22.01-kor A Duna vízállása - Pozsony: 365, árad; Medve: 355, apad; Komárom: 295, apad; Párkány: 220, apad. KIJEVI 7 TUNISZ 28 ELŐREJELZÉS Változóan felhős égboltra számíthatunk, néhol záporok, zivatarok is kialakulhatnak. A legmagasabb hőmérséklet 16 és 21 fok között váltakozik majd. Az ország északnyugati részében 14 fok alá is süllyedhet a hőmérséklet. Mérsékelt erejű északnyugati-északi irányú szélre számíthatunk, keleten és délnyugaton akár viharossá is válhat az időjárás. A következő napok folyamán a hőmérséklet tovább csökken majd, egy hidegfront vonul át az ország felett. 0RV0SMETE0R0L0GIA A magas vérnyomással küszködök légúti problémák fellépésével számolhatnak. Gyakrabban jelentkeznek a reumatikus jellegű, valamint az ízületi fájdalmak. Az időjárás hatására növekszik a légzőszervekre és az emésztőszervekre nehezedő nyomás, ami időleges légúti, valamint gyomorproblémákat okozhat. Növekszik a depresszióra való hajlam. Az alacsony vérnyomással küszködök teljesítőképességére az időjárásjótékony hatással lesz.