Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-07 / 131. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 7. Fókuszban: a köztársaságielnök-választás 3 Szili Katalin, a szocialisták jelöltje 183 szavazatot kapott, Sólyom László, az ellenzék jelöltje pedig 13 szavazatot Érvénytelen volt az első forduló Budapest. Eredménytelen volt a köztársasági elnök megválasztásának tegnapi, első fordulója, mert a két jelölt egyike sem kapta meg az Országgyűlésben a képviselők legalább kéthar­madának szavazatát - je­lentette be Mandur László, az Országgyűlés alelnöke. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szili Katalin házelnök, a szocia­listák jelöltje 183 szavazatot ka­pott, Sólyom László, az Alkotmány- bíróság volt elnöke, az ellenzék je­löltje pedig 13 szavazatot. Mandur László bejelentette to­vábbá: a szavazatok érvényességét befolyásoló tényező nem volt. Összesen 221 képviselő vette fel a szavazócédulát, s közülük 20-an vissza is adták ezt. A szavazás so­rán 199 képviselő dobta be szava­zatát az urnába és e szavazatok kö­zül 196 volt érvényes, három pedig érvénytelen. A második forduló előtt - amely­re ma délelőtt 10 órakor kerül sor - tegnap este 20 óráig lehetett új ajánlatot tenni a köztársaságiel- nök-jelölt személyére. Mandur László lapzártánk után, tegnap 20 óra 30 percre hívta össze a Házbi­zottság ülését, ahol megállapítják a jelölések érvényességét. Mivel a szavazás titkos, így nem lehet megmondani biztosan, hogy melyik jelöltre kik szavaztak. Felte­hetően Szilit támogatta a 178 MSZP-s szavazó és a szabad de­mokrata Mécs Imre, aki korábban többször Szili támogatását ígérte, majd hétfőn délelőtt bejelentette: az SZDSZ frakciójának tilalmát megszegve, részt vesz az elnökvá­lasztáson. Sólyomra a 8 MDF-es képviselő, valamint - Áder János, a Fidesz frakcióvezetője szerint - a fideszes Tölgyessy Péter és Hende Csaba szavazhatott, akik nem tudtak ró­la, hogy frakcióülés lesz, így el­mentek voksolni. A jelöltek ezen kívül feltehetően megosztoztak a 8 volt MDF-es, jelenleg független képviselő szavazatán. A húsz visszaadott szavazat a Mécsen kí­vüli 19 SZDSZ-es képviselő, illetve egy függeden. A 3 érvénytelen sza­vazat vélhetően szintén a függetle­neké, közülük Körömi Attila már korábban bejelentette, hogy ér­vénytelenül szavaz majd. Míg a két „eltűnt” szavazócédula Áder sze­rint a szintén tévedésből voksoló fideszes Vincze László és Németh Zsolt cédulája. A két elnökjelöltnek az összes képviselő kétharmadának szava­zatait - 258 voksot - kellett volna begyűjteni a győzelemhez. A sza­vazás második fordulóját kedden délelőtt 10 órától, a harmadik kört pedig délután egy órától tartják. Az utolsó szavazási kör­ben az a jelölt nyer, aki több sza­vazatot kap. Dávid Ibolya, az MDF elnöke felszólította a fideszes képvi­selőket, hogy a következő forduló­ban járuljanak a szavazóhelyisé­gekhez, mert hétfői magatartá­sukkal megalázták jelöltjüket, Só­lyom Lászlót. Áder János fideszes frakcióvezető a szavazást kö­vetően azzal magyarázta távolma­radásukat, hogy ezzel akarták ki­ugrasztani a nyulat a bokorból, az­az, arra voltak kíváncsiak, hogy hányán szavaznak Szilire az MSZP képviselőin kívül. Áder szerint azonban kiderült, hogy nem nyu- lak, hanem vakondok bújnak meg a képviselők között, hiszen a sza­vazás eredménye azt mutatja, hogy vagy az MDF, vagy a függet­len képviselők közül többen annak ellenére támogatták a nagyobbik kormánypárt jelöltjét, hogy koráb­ban Sólyomnak ígérték szavazatu­kat. A frakcióvezető bejelentette, hogy kedden megszavazzák Só- lyomot és arra kérte a hétfőn ko­rábbi ígéreteik ellenére Szilire sza­vazó nem MSZP-s képviselőket, hogy támogassák ők is az Alkot­mánybíróság egykori elnökét. (MTI, MR, origo) Negyedszer is férfi, vagy először nő? Profi politikus vagy jogtudor költözik a Sándor-palotába? Biztosan jogász lesz Magyarország elnöke ÖSSZEFOGLALÓNK Az Országgyűlés a rendszer- változás után negyedik alkalom­mal választja meg Magyarország köztársasági elnökét. A tisztség­re a Magyar Szocialista Párt Szili Katalint, az Országgyűlés elnö­két, a Fidesz pedig Sólyom Lász­lót, az Alkotmánybíróság volt el­nökét jelölte. Szili Katalin Szili Katalin 1956. május 13-án született a Somogy megyei Bar­cson. Általános- és középiskolai ta­nulmányait Barcson és Pécsett vé­gezte, majd a Janus Pannonius Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán jogász diplomát szerzett. 1985-ben tett jogi szakvizsgát. 1992-ben az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem Természettudomá­nyi Karán humánökológus diplo­mát szerzett. 1981-1985 között Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa VB Hivatal Igazgatási Osztályán, majd 1986-tól 1992-ig a Dél-du­nántúli Vízügyi Igazgatóságnál, il­letőleg a Környezetvédelmi Fel­ügyelőségnél dolgozott hatósági vezetőként. 1992-től 94-ig Pécs Város Köz­gyűlésében önkormányzati képvi­selő. 1993-1994 májusáig, or­szággyűlési képviselővé választá­sáig, az Országgyűlés Hivatalában az MSZP frakciójának szakértője volt. 1994 óta Pécs MSZP-s or­Szili Katalin (TASR-felvétel) szággyűlési képviselője. 1994-98- ban a Környezetvédelmi és Terü­letfejlesztési Minisztérium politi­kai államtitkáraként dolgozott. 1998-2002-ig az Országgyűlés al­elnöke, 2002 óta elnöke. 2000­2004-ben az MSZP elnökhelyette­se. Tagja az Európai Uniós Nagybi­zottságnak, valamint a Szent Ko­rona Testületnek. 2004-ben Barcs önkormányzata díszpolgári címet adományozott számára. 2005. áp­rilis 15-én az MSZP kongresszusa őt javasolta a párt köztársaságiel- nök-jelöltjének. Férje statikus mérnök. Két foga­dott gyermeke van. Sólyom László (Németh András Péter felv.) Sólyom László Sólyom László 1942. január 3-án született Pécsett. 1964-ben ott vé­gezte el a jogi egyetemet, majd bíró­sági fogalmazóként kezdett dolgoz­ni, és közben könyvtárosi képesítést is szerzett. 1966-tól a jénai egye­tem jogi fakultásán, a polgári jogi tanszéken tanársegéd volt, s a né­met polgári jogból is doktorált. 1969-83-ban az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében, 1970- 75-ben az Országgyűlési Könyvtár­ban tudományos kutató, 1983-tól az ELTE Jogtudományi Karának polgári jogi tanszékén egyetemi ta­nár, 1996-tól a Pázmány Péter Kato­likus Egyetem tanszékvezető egye­temi tanára, s 2002-től az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem egyetemi tanára is. 1989-től az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, 1990-98-ban el­ső elnöke volt. Az ő vezetésével működő testület több fontos kér­désben is határozatot hozott, ilyen volt például a halálbüntetés eltör­léséről, a köztársasági elnök jogál­lásáról, a népszavazás alkotmá­nyos tartalmáról, a terhességmeg­szakításra vonatkozó jogszabály­okról, a kárpótlási törvényről szó­ló döntés. 1994-től a Nemzetközi Jogászbizottság tagja. 1998 óta az Európa Tanács Velence-bizottsá- gának tagja. Kezdettől fogva részt vett a Duna mozgalomban, a Duna Kör alapító tagja, s az 1980-as évek elejétől a nem hivatalos környezet- védelmi mozgalmak jogi tanács­adója. 1987-ben a Magyar Demok­rata Fórumnak alapító tagja, 1989- ben elnökségi tagja volt, és tevéke­nyen részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában is. 1975- ben az állam- és jogtudomány kan­didátusa lett, 1981-ben elnyerte a tudomány doktora fokozatot. 2001 óta az MTA levelező tagja. 1999- ben Humboldt-díjat, 2003-ban Nagy Imre-érdemrendet kapott. Publikációi hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg. Né­met, angol és francia nyelven be­szél. Felesége tanárnő. Két felnőtt gyermeke van. (MTI) ELNÖKÖK A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN Göncz Árpád 1990-től 2000- ig, két cikluson át volt köztársa­sági elnök. 1922. február 10-én született Budapesten. Érettségi után 1944-ben doktorátust szer­zett a Pázmány Péter Tudomány- egyetemen. Politikai pályafutása 1945-ben a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártban kezdődött. 1948-tól segédmun­kásként, később lakatosként dol­gozott. 1951-1956 között talaj- védelmi technikus, üzemszerve­ző agronómus volt, s közben foly­tatta tanulmányait is. 1952 és 1956 között négy évet elvégzett a Gödöllői Agrártudományi Egye­temen, diplomáját azonban nem szerezhette meg, mert 1956-ban eltávolították az intézményből. A forradalom idején a Parasztszö­vetségben dolgozott, majd no­vember 4-e után részt vett a Ma­gyar Demokratikus Függetlensé­gi Mozgalom kibontakozási ja­vaslatának szövegezésében és külföldre juttatásában. 1957-ben életfogytiglani börtönre ítélték, 1963-ban szabadult. Fogsága idején megtanult angolul, és 1963-tól szakfordítóként, műfor­dítóként és szabadfoglalkozású íróként dolgozott. Az 1980-as évek végén alapító tagja volt a Szabad Kezdeményezések Háló­zatának, majd a Szabad Demok­raták Szövetségének és a Törté­nelmi Igazságtétel Bizottságnak. Mádl Ferenc 2000 óta Ma­gyarország első embere. 1931. ja­nuár 29-én született Bándon. 1955-ben az ELTE Állam- és Jog- tudományi Karán szerzett diplo­mát. 1961-1963 között a strasbourgi egyetem nemzetközi összehasonlító jogi karán folyta­tott tanulmányokkal egészítette ki szakmai ismereteit. 1955-től bírósági fogalmazóként, majd tit­kárként, 1956 és 1971 között az MTA Központi Hivatalának ál­lam- és jogtudományi referense­ként, később osztályvezetőjeként dolgozott. 1971-től az ELTE Pol­gári Jogi Tanszékének docense, majd 1973-tól egyetemi tanár­ként folytatta oktató munkáját. 1985-2000 között az ELTE Nem­zetközi Magánjogi Tanszékének vezetője. 1999-ben Széchenyi-dí- jat kapott az európai jog, a nem­zetközi magánjog és a nemzetkö­zi kereskedelmi jog területén ki­fejtett nemzetközileg elismert tu­dományos munkásságáért, isko­lateremtő egyetemi oktatói, vala­mint tudományszervezői tevé­kenységéért. 1999-ben a francia Becsületrend lovagi fokozatával, 2001-ben nagykeresztjével tün­tették ki. Az ELTE tiszteletbeli doktora és számos egyetem dísz- doktora. A politikai életben a rendszerváltás után vállalt szere­pet. 1990. május 23-tól 1993. Az 1990. évi országgyűlési vá­lasztásokon az SZDSZ budapesti területi listájának vezetőjeként került be a parlamentbe. 1990. május 2-án az új Országgyűlés alakuló ülésén elnökévé válasz­totta. 1990. augusztus 3-án az Országgyűlés öt évre a Magyar Köztársaság elnökévé választot­ta, majd 1995. június 19-én újra­választotta. Hivatali ideje alatt több száz új törvényt, törvény- módosítást látott el kézjegyével. Kilenc esetben a parlament által már elfogadott törvényt norma- kontrolira továbbított, illetve visszautalt további tárgyalásra az Országgyűlésnek. Felesége Gön- tér Mária Zsuzsanna. Két fiuk és két leányuk van, akik közül Kin­ga jelenleg ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi mi­niszter. február 22-ig az Antall-kormány tárca nélküli minisztere. 1993. február 22-től 1994. július 15-ig művelődési és közoktatási mi­niszterként tevékenykedett. 1994-ben az NKA elnöki tisztét is betöltötte. 1995-ben az ellenzék köztársaságielnök-jelöltje volt. Miután 2000. június 6-án az Or­szággyűlés - a Fidesz és az FKGP jelöltjeként, de pártonkívüliként - a Magyar Köztársaság elnökévé választotta, 2000. augusztus 4- én beiktatták hivatalába. Ötéves hivatali ideje alatt több mint 70 külföldi látogatást tett, összesen 32 országban járt. 2000 óta több mint 520 új törvényt, törvénymó­dosítást látott el kézjegyével. An­golul, németül, franciául beszél. Nős, felesége "Mádlné Némethy Dalma. Egy fia van. (MTI) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: B0R0NGÓS IDŐ; 16-21 FOK A Nap kel 04.55-kor- nyugszik 20.47-kor A Hold kel 04.39-kor - nyugszik 22.01-kor A Duna vízállása - Pozsony: 365, árad; Medve: 355, apad; Komárom: 295, apad; Párkány: 220, apad. KIJEVI 7 TUNISZ 28 ELŐREJELZÉS Változóan fel­hős égboltra szá­míthatunk, néhol záporok, zivatarok is kialakulhatnak. A legmagasabb hőmérséklet 16 és 21 fok között váltakozik majd. Az or­szág északnyugati részében 14 fok alá is süllyedhet a hőmérséklet. Mér­sékelt erejű északnyugati-északi irá­nyú szélre számíthatunk, keleten és délnyugaton akár viharossá is válhat az időjárás. A következő napok fo­lyamán a hőmérséklet tovább csök­ken majd, egy hidegfront vonul át az ország felett. 0RV0SMETE0R0L0GIA A magas vér­nyomással küsz­ködök légúti prob­lémák fellépésével számolhatnak. Gyakrabban jelentkeznek a reuma­tikus jellegű, valamint az ízületi fáj­dalmak. Az időjárás hatására nö­vekszik a légzőszervekre és az emésztőszervekre nehezedő nyo­más, ami időleges légúti, valamint gyomorproblémákat okozhat. Nö­vekszik a depresszióra való hajlam. Az alacsony vérnyomással küsz­ködök teljesítőképességére az időjá­rásjótékony hatással lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents