Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

2005-05-05 / 103 szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 5. 9 Ha a cseh kormány korábban privatizálta volna a nagybankokat, akkor a kiadások alacsonyabbak lehettek volna A rendszerváltás milliárdos ára A még mindig állami kézben lévő Cseh Vasút lassan újul meg (TASR-felvétel) Prága. Csehországban 1991 és 2004 között 577,5 milli­árd koronába került az ál­lamnak az átállás a közpon­tosított tervgazdaságról a szabad piacgazdaságra. KOKES JÁNOS A cseh pénzügyminisztérium által kidolgozott tanulmányt, amely ezt az adatot tartalmazza, rövidesen a kormány elé terjesztik - közölte tegnap a tárca szóvivője Marek Zeman. A tanulmány sze­rint az összeg nagyobbik része a bankok, valamint az akkori állami vállalatok megmentésére, illetve a városok és a falvak megsegítésé­re lett kiadva az államkasszából. Bohuslav Sobotka pénzügymi­niszter mintegy két hónappal ezelőtt még úgy nyilatkozott, hogy a gazdasági átállás több mint 600 milliárd koronájába ke­rült a cseh államnak. A dokumen­tumot teljes terjedelmében a pénzügyminisztérium honlapján is közzéteszik. Marek Zeman sze­rint az állami kiadásokba beszá­mították a privatizációt felügyelő Nemzeti Vagyonalap, illetve a Cseh Konszolidációs Ügynökség kiadásait is. A Nemzeti Vagyon­alap egy korábbi döntés szerint az idei végével megszűnik, s felada­tait a pénzügyi tárca veszi át. A minisztériumi szakértők a kiadási oldalon tüntették fel azokat a biz­tosítékokat is, amelyeket az állam az elmúlt 14 évben adott vagy fi­zetett ki a gazdasági élet egyes szereplőinek. A tanulmány összeállításában résztvevő egyes szakértők szerint ha a kormány korábban privati­zálta volna az állami bankokat, akkor a kiadások alacsonyabbak lehettek volna. A banki szféra gyorsabb ütemű privatizációja vi­szont ugyancsak szakértői véle­mények szerint azt eredményezte volna, hogy a kilencvenes évek­ben jóval több cég ment volna csődbe, mint így, s a munkanélkü­liség is jóval korábban lett volna az akkorinál sokkal magasabb. A tanulmány általános követ­keztetése az, hogy a cseh gazdasá­gi rendszer átalakítását sikeresnek lehet minősíteni. Jelenleg a nagy állami cégek döntő többsége ma- gánosítva van. Állami kézben van még a Cseh Villamos Művek, a Cseh Posta, a Cseh Vasút, a Seve- ročeské-uhelné és néhány más vállalat. Több vállalatban az állam azonban megtartotta kisebb-na- gyobb részesedését és befolyását. A bankok alacsonyabb kamatokkal kínálják a hiteleiket, 2001 óta az alapkamat 8,8-ról 3%-ra csökkent Egyre optimistább vállalkozók és fogyasztók ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az első negyedévben tovább javultak a vállalkozáshoz szükséges jogi és gazdasági felté­telek, jelentős mértékben nőtt ez­zel párhuzamosan a fogyasztók gazdaságba vetett bizalma is. A tavalyi első negyedévhez képest az idei első három hónapban 1,47 százalékkal, 117,7 pontra nőtt a vállalkozói környezet indexe (IPP) - derül ki a Szlovák Vállal­kozói Szövetség elemzéséből. Mindez több olyan apró részlet­nek köszönhető, amelyek az el­múlt pár hónapban könnyítettek a vállalkozók életén. A legtöbb pon­tot ezúttal is a pénzforrások hoz­záférhetősége kapta. Az IPP-in- dexnek ez már régebben a legjobb szegmense. A tavalyi első negyed­évhez képest most is 6,15 százalé­kos javulást ért el, 173,54 pontot kapva. Mindez az elmúlt hóna­pokban elsősorban annak volt kö­szönhető, hogy a hazai bankok egyre alacsonyabb kamatokkal kí­nálják a hiteleiket. Míg 2001-ben a jegybanki'alapkamat 8,8 száza­lékos volt, idén márciusra ez 3 százalékosra csökkent. A másik legsikeresebb lépés a vállalkozók számára a külkereske­delem és a határforgalom egyre nagyobb liberalizációja volt. Ezt az európai uniós csatlakozásunk tette lehetővé, aminek köszön­hetően a hazai vállalkozók könnyebben el tudják adni termé­keiket a nyugat-európai piacokon. Tekintettel arra, hogy a szlovák ki­vitel túlnyomó többsége Nyugat- Európában talál gazdára, az uniós csatlakozásunk jelentős előnyt je­lent a vállalkozók számára. A harmadik legsikeresebb fejle­mény az árstabilitás, aminek az előző évhez képest 3,18 százalék­kal több pontot adtak. Hogy idén nem kell olyan magas inflációra számítanunk, az elsősorban az el­múlt évek fokozatos árliberalizá­ciójának köszönhető. Pozitívan értékelték a hazai vállalkozók a kormány gazdasági lépéseit, az infrastruktúra fejlesztését, vala­mint a gazdasági és munkajogi törvényalkotást is. A Szlovák Vállalkozói Szövet­ség azonban nem csak a pozitívu­mokat sorolta fel. Továbbra sin­csenek megelégedve a bíróságok munkájával, hiszen a jogérvénye­sítés éveket késhet. Nem kis prob­lémáik vannak azonban a hivatali bürokráciával, korrupcióval és az alkalmazottak után fizetett jutta­tások elviselhetetlen mértékével is. A panaszlistát a kétértelmű tör­vények zárják, amelyek miatt a törvényalkotás 1,51 százalékkal kevesebb pontot kapott. Míg a vál­lalkozók véleményét a Szlovák Vállalkozói Szövetség dolgozta fel, a lakosságot, vagyis a fogyasztó­kat a statisztikai hivatal kérdezte. Legutóbbi felméréséből kiderül, hogy 1997 ősze óta nem volt ilyen jó a fogyasztói bizalom, mint az el­múlt hónapban. A statisztikai hi­vatal azt vizsgálta, mennyire van megelégedve a lakosság a saját pénzügyi helyzetével és a szlovák gazdaság további alakulásával. A jó eredményeket a pénzügymi­nisztérium azzal magyarázza, hogy az európai uniós csatlakozá­sunkat felvázoló negatív forgató- könyvek nem váltak valóra. Az élelmiszerárak az elmúlt időszak­ban csökkentek, a gazdasági refor­moknak köszönhetően pedig több külföldi befektetés érkezett az or­szágba, és sikerült csökkenteni a munkanélküliséget is. (mi) Magas az üzemanyagadó Rossz a hatása konkurenciára Pozsony. Az -Európai Unió 25 tagállamán belül Szlovákiában az 5. legmagasabb az üzemanyag árá­ba beépített adó. Ez azért kellemet­len, mert minket és Magyarorszá­got leszámítva az összes többi új uniós ország viszonylag alacsony szinten állapította meg az üzem­anyag jövedéki adóját, ezzel is tá­mogatva a gazdaság versenyképes­ségét. A magas adók miatt nálunk például a 34 koronás gázolaj árából mintegy 20 korona vándorol az ál­lam zsebébe és csupán 14 jut a fel­dolgozónak, terjesztőnek. Vagy másképpen megfogalmazva: ha a Slovnaft ingyen adná a benzint, ak­kor is az árfekvéstől függően 18-20 koronát volna kénytelen literen­ként befizetni a közös kasszába. Becslések szerint 2004-ben az ál­lam ilyen formában kb. 20 milliárd korona bevételhez jutott. Összessé­gében minél többe kerül az üzem­anyag, annál nagyobb a költségve­tés bevétele. (HN, só) A gázolaj árstruktúrája 2004 áprilisában Sorrend Ország Kisker. Kisker. Az adó ár adóval áradó nélkül AdO aránya (%) 2. m Németország 1 025,80 413,90 611,90 59,7 4. a Svédország 1 050,99 443,81 607,18 57,8 5. B Szlovákia 918,61 399,04 519,57 56,6 8. 1 1 Magyarország 1 008,50 451,02 557,48 55,3 10. □ Finnország 950,31 432,14 518,17 54,5 11. b Csehország 866,82 396,97 469,85 54,2 13. D Belgium 960,00 452,98 507,02 52,8 14. E3 Lengyelország 861,53 417,14 444,39 51,6 15. Ü3 Szlovénia 902,87 444,32 458,55 50,8 17. S3 Ausztria 923,00 458,18 464,82 50,4 19. e Észtország 795,06 428,36 366,70 46,1 20. SB Lettország 797,94 430,33 367,61 46,1 25. H Litvánia 758,51 430,19 328,32 43,3 Az adatok euróbán értendők és ÍOOO liter gázolajra vonatkoznak (TASR-grafikon) A Visteon autóalkatrészeket fog gyártani Nyitrán Négyszáz főt alkalmaznak j _____Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nyitra. Négyszáz embert kíván foglalkoztatni a német Visteon tár­saság, amely a Nyitra melletti ipari parkban autóalkatrészeket fog gyártani. A csaknem nyolcvanezer négyzetméteres területen tegnap kezdte el építeni a NitraPark kft. a befektetető számára a 13 700 négy­zetméter alapterületű gyárcsarno­kot. A munkálatokat a tervek sze­rint októberben befejezik, 2006 első negyedévében megkezdik a három műszakos termelést, és júni­usban már szállítanak a megren­delőknek. Amint a Visteon vezér- igazgatója, Ladislav Glogar el­mondta, a nagyvállalatnak a világ 25 országában 200 üzeme műkö­dik, 70 ezer embert alkalmaz, éves bevétele meghaladja a 18 milliárd dollárt. Szlovákiára a politikai sta- büitás, a kormány befektetőbarát hozzáállása és az olcsó, jól képzett munkaerő, Nyitrára pedig a nagy­szombati Peugeot-Citroen és a zsol­nai KIA autógyár miatt esett a vá­lasztásuk. „A telek és a technológiai berendezések megvásárlására 40 millió eurót szánunk, ez a befekte­tés bőven megtérül, mert a jövőben emelni kívánjuk az alkalmazottak számát és külföldre is exportál­nánk a termékeinket. Kezdetben a nagyszombati Peugeot-Citroen autógyár számára ajtókat, a zsol­nai KIA számára pedig klímabe­rendezéseket fogunk gyártani, de reméljük, hogy a jövőben a pozso­nyi Volkswagen is az ügyfelünk lesz” - mondta Glogar. Az alkal­mazottak toborzását napokon be­lül elkezdik, elsősorban megfelelő képesítésű szakmunkásokat, érett­ségivel rendelkező technikusokat és a vezetői beosztásokra mérnö­köket várnak. Amint Ferdinand Vi­tek nyitrai polgármester elmond­ta, a járásban jelenleg több mint tíz­ezer munkanélkülit tartanak nyil­ván, számukra nagy lehetőséget jelent a fokozatosan benépesülő ipari park. (-bee) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Veszélyben az uniós támogatások Brüsszel. Az évente 100 milliárd eurós közösségi kassza 40 százalékát visszatar­taná Brüszszel, ha a tagálla­mok vezetői a júniusi csúcsér­tekezleten *nem állapodnak meg a 2007 és 2013 közötti költségvetési elvekről. A késle­kedés miatt a strukturális tá­mogatások, a kutatás-fejlesz­tési, az oktatási pénzek és más fontos tételek folyósítása kerül veszélybe. Megfigyelők szerint az ultimátummal azokra a tag­országokra igyekszik nyomást gyakorolni az Európai Bizott­ság, amelyek vonakodnak el­fogadni a brüsszeli büdzsé­előterjesztést. (m) Többet használjuk a bankkártyánkat Pozsony. A Szlovák Taka­rékpénztár ügyfelei az idei első negyedévben 6,3 millió- szőr vették igénybe a pénzin­tézet 485 pénzkiadó automa­táját, összesen 16,4 milliárd koronás forgalmat bonyolítva. Az elmúlt évhez képest az au­tomatákat 25 százalékkal többször használták az ügyfe­lek. Az Általános Hitelbank­nak (VÚB) ugyanekkor 444 automatája volt, amit az ügy­felek 4 milliószor vettek igény­be. Az ügyletek forgalma elér­te a 11,415 milliárd koronát, ami 13 százalékkal több, mint az előző év azonos időszaká­ban. (SITA) Az EB nem enged az erőmű ügyében Pozsony. Az Európai Bizott­ság (EB) a Jaslovské Bohunice- i atomerőmű Vl-es blokkjának 2006 utáni működtetését a csatlakozási szerződés megsér­tésének tekinti - derül ki a Pa­vol Rusko gazdasági miniszter­nek az EB képviselőivel folyta­tott tárgyalásairól szóló jegy­zőkönyvből, amit a kormány tegnap tárgyalt meg. Az április eleji tárgyalásokon egy szlovák munkacsoportot hoztak létre, amely legközelebb május 12- én Luxemburgban találkozik az Európai Bizottsággal, hogy megtárgyalják az erőmű leállí­tásának költségeit. Szlovákiá­nak a Vl-es blokkot 2006-ig, a V2-est 2008-ig kell leállítania. A kormány tegnap döntött arról is, hogy 2010-ig biztosít­ják, hogy az elektromos ára­mot hazai szénből állítsák elő. Az állam erre az elkövetkező öt évben 526 millió koronát for­dít. (TASR) MAI VALUTAARF0LYAM0K Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta _____ Árfoly am EMU - euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen (100) Kanadai dollár 39,171 1,294 24,214 Lengyel zloty Svéd korona 28,907 Svájci frank USA-dollár 9,255 57,480 Magyar forint (100) 15,612 4,263 5,262 Szlovén tollár (100) 16,353 25,400 30,256 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 37,92-39,92 29,24-30,90 1,26-1,32 14,89-16,19 OTP Bank 37,89-39,87 29,20-30,81 1,26-1,32 14,96-16,11 Postabank 37,84-39,86 29,20-30,76 1,26-1,32 14,91-16,13 Szí. Takarékpénztár 37,86-39,80 29,19-30,72 1,25-1,32 14,83-16,22 Tatra banka 37,84-39,86 29,20-30,76 1,26-1,32 14,91-16,13 UniBanka 37,89-39,87 29,26-30,79 1,26-1,32 15,14-15,93 Általános Hitelbank 37,89-39,91 29,27-30,83 1,25-1,33 14,68-16,39 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SUA.)

Next

/
Thumbnails
Contents