Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-05 / 103 szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 5. Fókuszban: a szülőföld alap és a honosítás 3 Sokan keverik a Szülőföld-programot a Szülőföld Alappal - ez utóbbiban minden évben egymilliárd forint áll rendelkezésre a határon túliak támogatására Életbe lép a Szülőföld Alapról szóló törvény A magyarigazolványokkal már senki sem törődik (Képarchívum) Budapest. Legkésőbb a jövő héten elkészülnek a végrehajtási rendeletek a Szülőföld Alapról szóló törvénymódosításhoz, s a jogszabály néhány napon belül hatályba lép, közölte lapunkkal a tervezet kidolgozója, Avarkeszi Dezső kormánymegbízott. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A nemzeti felelősség programjával foglalkozó, letelepedési, bevándorlási és honosítási kormánybiztos állítja, Budapest ezúttal a külhoniak javaslatait is figyelembe vette, például az alapot irányító tanácstagokat az ő ajánlásukra nevezik ki. Az MKP nem teljesen elégedett, mert a párt észrevételeit csak részben vették komolyan. „Szabó Vilmos államtitkárnak személyesen tolmácsoltam pártunk kifogásait, hogy a Szülőföld Alapról szóló törvényhez későn tudtunk hozzászólni, s nehezményeztem, hogyja- vaslatainknak csak a töredékét vették figyelembe” - mondta lapunknak Bárdos Gyula, az MKP frakció- vezetője. A magyar pártnak több lényeges észrevétele volt, például hogy ne lehessen e törvény alapján az érvényes költségvetésben a határon túli magyarok támogatására elkülönített pénzeket átcsoportosítani, továbbá a jogszabály tételesen ne utaljon a kedvezménytörvény két, az egyéni oktatási-nevelési és a felsőoktatási támogatásról szóló cikkelyére, mert ez zavart okozhat. Ezenkívül az alap működtetésével, az igazgatótanács kinevezésének módjával kapcsolatban az MKP indítványozta, hogy a határon túli szervezeteknek nagyobb beleszólásuk legyen. Ez utóbbit Avarkeszi szerint más külföldi magyar szervezet is kérte, s beépítette módosító tervezetébe. „Az egyik leglényegesebb változtatás, hogy azon testületek - a tanács és a kollégiumok - tagjainak többségét, melyeknek közük lesz a pénzek elosztásához, a határon túli magyar szervezetek javaslatára kell kinevezni. Például a tanács 15 tagú lesz, 7 tagját és elnökét csak a Máért tagszervezeteinek javaslata alapján nevezhetik ki” - mondta lapunknak a kormánymegbízott. Új szabály, hogy az említett testületeknek együtt kell működniük a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságaival, valamint az alap költségvetéséből csak bizonyos százalék fordítható működésre, minden mást támogatásra kell fordítani. Emellett kivették azt a részt, hogy az alap forrásait szociális célokra is lehet fordítani. „Ez kissé meggondoladan volt az eredeti törvénytervezet kidolgozói részéről. Annak idején a kedvezménytörvény vonatkozásában kifejezetten kimondta a velencei bizottság, hogy szociális célra csak akkor lehet fordítani, ha ez az oktatással, kultúrával kapcsolatos támogatás, ezért ezt a célt kivettük a törvényből, de minden más megmaradt. Sőt bekerült a célok közé, hogy a különböző határon túli magyar közösségeknek egymással való kapcsolatát is támogatni szeretnénk, tehát ha erre igényelnek forrást, kaphatnak bizonyos összeget” - részletezte Avarkeszi. Bugár Béla, az MKP elnöke februárban lapunknak azt mondta, az eredeti ígéret alapján mintegy 25 milliárd forintnak kellene a Szülőföld Alapban lennie. „De ez csak kölcsön formájában áll majd rendelkezésre. Ha arra gondolok, hogy Magyarországon a kamatláb kétszer akkora, mint nálunk, akkor egy szlovákiai vállalkozónak nem éri meg ebből a forrásból meríteni. Lehet, hogy egy erdélyinek érdemes lesz. Csakhogy ez akkor is kölcsönrendszer lesz, nem pedig o- lyanfajta támogatás, melyből a kultúrát, az oktatásügyet és egyéb területet lehet érinteni” - nyilatkozta Bugár. Avarkeszi az Új Szónak tegnap leszögezte: nem kölcsönről, hanem támogatásról van szó. Szerinte sokan gyakran összekeverik a Szülőföld Alapot és a Szülőföldprogramot. Ez utóbbi keretében lényegesen nagyobb öszszeg áll majd rendelkezésre, és annak egy jelentős része valóban hitel formájában lesz folyósítható, ám annak semmi köze a Szülőföld Alaphoz, mely a kormánymegbízott szerint egyértelműen támogatás. Az MKP elnöke többször kifogásolta azt is, hogy a jogszabály értelmében a határon túli magyarok megsegítésére elkülönített pénzeket át lehet csoportosítani. „A törvény zárórendelkezésének 12 cikkelye, annak negyedik pontja arról szól, hogy a kormányt felhatalmazta a parlament arra, az eddigi támogatási rendszereket olvassza be a Szülőföld Alapba. Mi nem szeretnénk, ha ez megtörténne. Ha erre mégis sor kerül, szétverik azt a támogatási rendszert, mely évek óta működik, s világosan ellenőrizhető - elég az alkuratóriumok munkájára gondolni, melyek ajánlásai alapján az adott fő kuratórium Budapesten meghozza döntését” - nyilatkozta korábban Bugár. A kormánymegbízott szerint megalapozatlanok ezek az aggályok. „Felhívtam Bugár Béla figyelmét arra, hogy maga a törvény ezt kizáija, a Szülőföld Alap nem érintheti az egyéb, már meglévő forrásokat. A félreértés abból adódott, hogy a jogszabály valóban tartalmaz egy olyan passzust, hogy a kedvezménytörvényben megfogalmazott célokra is adható támogatás az alapból, ám sajnos Magyarországon és a határon túl is volt, aki ezt úgy értelmezte: amit egyébként a státustörvény alapján adnának, az beolvad a Szülőföld Alapba. De csak a célok meghatározásában fogalmazott így a törvény” - magyarázta Avarkeszi. Vagyis mindössze arról van szó, hogy ugyanazokra a célokra két forrásból is nyújtható támogatás. Egy olyan kérés volt a vajdasági magyarok részéről, melyet Budapest a mostani törvénymódosítás kapcsán sem tudott figyelembe venni. Azt kérték, hogy jelenjen meg valamilyen módon a pozitív diszkrimináció az Ukrajnában és Szerbia-Montenegróban élő magyar közösségek vonatkozásában, hiszen sok szempontból ők vannak a legnehezebb helyzetben. „Ezt így a törvénybe nem tudtuk betenni, ám a végrehajtási rendeletben majd megfogalmazódik, hogy a tanács fog dönteni a prioritásokról” - tette hozzá a kormány- megbízott. (sza) MEGKÉRDEZTÜK Lesz elég pénz a Szülőföld Alapban? Avarkeszi Dezső, a nemzeti felelősség programjával foglalkozó magyar kormány- megbízott, a Szülőföld Alapról szóló törvénymódosítás kidolgozója: A most elfogadott törvény- módosító tervezetem értelmében minden évben költségvetési forrásból legalább egymilliárd forintra ki kell egészíteni az alapot. Korábban az volt a szabály, hogy a költségvetés évente legalább annyit befizet, amennyi az előző évben a különböző állampolgári és vállalkozói adományokból befolyt, de ez nem volt elég garancia arra, hogy az alapban elegendő pénz legyen. Elméletileg előfordulhatna, hogy az így összegyűlt összeg nem lenne elégséges, ezért javasoltam az egymilliárdos biztosítékot. Ugyanakkor remélem, sokan fognak adakozni, sokan ajánlják majd fel adójuk egy százalékát. Ön ezt már megtette? A törvénnyel annak idején azért volt a nagy sietség, hogy a magyar adózók már ebben az évben felajánlhassák adójuk egy százalékát a Szülőföld Alap részére. Már benyújtottam az adóhivatalnak a tavalyi adóbevallásomat, s adóm egyik egy százalékát egy alapítványnak kívántam adni, másik egy százalékát pedig a Szülőföld Alapnak ajánlottam fel. Ahol lehet Magyarországon, mindenhol elmondom, sőt az Ország- gyűlésben is kértem a képviselőket, hogy mindenki tegye ugyanezt. Remélem, sokan fognak hasonlóan eljárni, (sza) Az idegenrendészeti normát kiegészítik a nemzeti vízum új intézményével, amely legfeljebb öt évre biztosít folyamatos tartózkodási lehetőséget Megkönnyítik a határon túliak letelepedését és honosítását ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Határozott szándéka a magyar kormánynak minden lehetséges módon támogatni a határon túli magyarság szülőföldön való boldogulását és az akadálymentes kapcsolattartást az anyaországgal - mondta Lamperth Mónika magyar belügyminiszter a honosítási eljárás egyszerűsítését célzó törvénytervezetek általános parlamenti vitájának kezdetén. A tárcavezető hangsúlypzta: a magyar állampolgárságról szóló és az idegenrendészeti törvények módosításának célja, hogy a határon túl élő magyar nemzetiségűek részére a magyarországi belépés, tartózkodás, letelepedés és az állam- polgárság megszerzése könnyebb legyen. Ez nem a vízumkiadási feltételek felpuhítását, hanem a többször ismétlődő, hosszú procedúrák egyszerűsítését jelenti. Az idegen- rendészeti normát kiegészítik a nemzeti vízum új intézményével, amely legfeljebb öt évre biztosít folyamatos tartózkodási lehetőséget, ezzel megszüntetve az eddigi hosszadalmas eljárási rendet; ugyanakkor az igénylőt nem jogosítja fel munkavállalásra, tanulásra és családegyesítésre. Megszüntetik a sokak által kifogásolt és igen költséges hatósági orvosi vizsgálat kötelezettségét. Lamperth szerint az idegenrendészeti törvény módosítása jogharmonizációs célokat is szolgál a családegyesítésről szóló uniós irányelv átültetésével, az új állampolgársági norma pedig az állampolgárság megszerzését megkönnyítő rendelkezésekkel, a várakozási idő megszüntetésével, az alkotmányos alapismereti vizsga alá esők körének szűkítésével, az ügyintézési határidő csökkentésével az áttelepülni szándékozók számára felgyorsítja a folyamatokat. „Hat országgyűlési bizottság tárgyalta és egyértelműen támogatta a honosítási eljárás egyszerűsítését, a plenáris vita során pedig az összes képviselőcsoport ismételten támogatásáról biztosította a tervezeteket. Kedden volt egy négypárti megbeszélés is, melyen megállapodtunk, hogy az esetleges módosító indítványokat közösen nyújtjuk be. Ennek értelmében a családi együttélés céljából kiadandó tartózkodási engedély kérdésében még inkább a kérelmezőnek kedvező szabályokat szorgalmazó, közös négypárti indítványt dolgozunk ki” - nyilatkozta lapunknak Avarkeszi Dezső, a nemzeti felelősség programjával foglalkozó, letelepedési, bevándorlási és honosítási kormánymegbízott. Részben a külhoniak, részben a Fidesz kérésére az előterjesztésbe került, hogy honosítási eljárásban a határon túliak a születési helyük régi, hivatalos, magyar elnevezését használhatják, sőt kérelmükre a magyar hatóságok csak ezt írják majd az iratokba. Ugyancsak megegyeztek arról, hogy amikor a kérelmező leteszi az állampolgári esküt, és ezzel magyar állampolgárrá válik, hivatalból és díjmentesen azonnal megkapja személyazonosító igazolványát. „Ehhez nem kell a most előteijesztett törvényt módosítani, egyéb jogszabályokkal fogjuk megoldani, ám az elvi megállapodás már megszületett” - árulta el érdeklődésünkre Avarkeszi. „Az MKP minden olyan javaslatot, mely könnyítést jelent, támogat, ám ez csak tűzoltás. Régen össze kellett volna hívni Má- értot, még az uniós csatlakozás előtt fel kellett volna készülni arra az állapotra, hogy a magyarság egy része az EU-n belül, egy része az unión kívül van. Úgy tűnik, most elkezdték előkészíteni a tanácskozást, ám jó lenne, ha nem rekedne meg a kezdeti stádiumban, hanem még a nyár előtt meg is valósulna” - nyilatkozta az Új Szónak Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője, aki a héten részt vett a magyar külügyi bizottság ülésén, (mti, sza) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORULT ÉGBOLT, ESŐS IDŐ, 14-19 FOK A Nap kel 05.29-kor - nyugszik 20.09-kor A Hold kel 04.18-kor - nyugszik 16.57-kor A Duna vízállása - Pozsony: 460, árad; Medve: 455, árad; Komárom: 400, árad; Párkány: 330, árad. ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA v-vn\ Nyugatról hideg, nedves levegő áramlik az ország fölé. A nap folyamán végig felhős marad az ég, sok helyütt számíthatunk csapadékra is. A legmagasabb napi hőmérséklet 14 és 19 fok között váltakozik, északon 12 fokra hűlhet le a levegő. Északnyugati irányú közepesen erős szél fúj majd az ország egész területén. Holnap az időjárás jellege számottevően nem változik, továbbra is sok felhőre, esőre és hasonló értékekre számíthatunk. A magas vérnyomással küszködök légúti problémákkal számolhatnak. A nedves időjárás miatt gyakrabban jelentkeznek a reumatikus jellegű és az ízületi fájdalmak. A légzőszervekre, valamint az emésztőrendszerre fokozott nyomás nehezedik a nap folyamán, fokozottan jelentkeznek az emésztési jellegű, valamint a légzési problémák. Az-alacsony vérnyomásban szenvedők szervezetére az időjárás jótékony hatást gyakorol.
