Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-04 / 102 szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 4. A gyermekek énekszóval, felszalagozott ágacskákkal vonultak az udvarra (Vas Gyula felvétele) Arculatváltáson ment keresztül a komáromi Víz utcai óvoda: visszatérés a gyökerekhez és a természethez Hagyományteremtő ovimajális Komárom. Hagyományteremtő majálist tartottak a napokban a Víz utcai óvodában: az intézmény apróságai az óvónőkkel és a szülőkkel közösen állítottak májusfát. V. KRASZNICA MELITTA A gyermekek énekszóval, felszalagozott ágacskákkal vonultak az udvarra, és díszítették fel nemcsak a fákat, hanem a kerítést, sőt még a mászókákat is. „Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek megismerkedjenek a néphagyományokkal, átérezzék jelentésüket, üzenetüket és rajtuk keresztül közelebb kerüljenek a természethez is - mondta Michač Szilvia, az óvoda nemrégiben megválasztott igazgatónője. - Különösen nagy jelentősége van ennek a városban felnövekvő gyermekek esetében. Ezért is választottam az óvoda programjául a hagyományápolást, a természet felé fordulás hangsúlyos megjelenítését.” Az arculatváltás első jelei már látszódnak a négycsoportos óvoda belső berendezésén is: az étterem sarkában régi használati eszközöket, szerszámokat, fonott kosarakat, vászonterítőket helyeztek el, de látható itt rokka és fabölcső is. A gyűjtemény bővülésével - amelynek legtöbb darabját maguk az óvónők ajánlották fel - kisebbfajta állandó kiállítást szeretnének létrehozni az óvodában. A műanyag tartókat, játékokat fokozatosan természetes alapanyagokból készültekre cserélik. A falakon Komárom városát bemutató tabló mellett nagy királyaink képei is helyet kaptak, de az Európai Unióról is készült egy tabló. „Játékos formában, de tudatosan próbáljuk formálni a gyermekekben a népinemzeti értékeikhez, a szülőföldhöz, de más nemzetekhez való pozitív viszonyulásukat is” - árulta el az igazgatónő. A hagyományápoláson kívül az egészségmegőrzésre, az egészséges életmódra való nevelésre helyezik a hangsúlyt a Víz utcai óvodában: hamarosan sóbarlangot nyitnak, valamint különböző méretű labdákkal feltöltött ún. szárazmedencét állítanak fel. Az ebben való játék, mozgás jótékonyan hat a gyerekek egyensúlyérzékének fejlesztésére, és át is masszírozza az egyes testrészeiket. A nagycsoportos gyermekek mindemellett közel 20 órás úszótanfolyamon vehetnek részt. „Fontos, hogy a gyerekek megismerkedjenek a néphagyományokkal.” A Pavol Blaho utcai óvodában családtagként törődnek a gyerekekkel, s gondolnak az egészségükre is Érsekújvárott megnyílt az első óvodai sószoba SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. A Pavol Blaho utcai óvodában múlt héten szerdán (április 27-én) az intézmény támogatói és a város képviselői jelenlétében ünnepélyesen átadták a sószobát, amely légúti és allergiás megbetegedések megelőzésére szolgál. „A fenntartásunk alá tartozó intézmények közt a Pavol Blaho utcai óvoda az első, ahol ilyen módon is törődnek a gyermekek egészségével. Az óvoda pedagógusait ezután már nem csak a szakmai napok és családi vasárnapok kiváló rendezőiként tartják számon” - mondta a megnyitó ünnepségen Gejza Pischinger, Érsekújvár polgármestere, aki a sóbarlang ajtajára tűzött zöld szalagot az óvodásokkal közösen vágta el. Az intézmény pedagógusai elárulták, a gyerekek már a megnyitó előtt kipróbálták a sószobát. Eleinte 5-10, később 20 percet tartózkodtak a helyiségben, ahol új dalokat, mondókákat tanultak. „A nyolcvanas évek végén született magyar találmány, a Somadrin oldat zárt légtérben nagy felületű edényekbe öntve párolog, ezáltal növekszik a helyiség páratartalma. Az oldat párologtatása során a levegő víztartalma alacsonyabb lesz, így a tüdőjáratokba több víz kerül. Az emelkedett vízleadás csökkenti a nyálkahártya váladékának a mennyiségét. Az így kialakult levegő hozzájárul a jó közérzet, a jó egészségi állapot fenntartásához” - jellemezte Zuzana Galovičová. gyermekorvos a sóbarlang, más néven sószoba hatását a szülők, óvónők és támogatók jelenlétében. Szabó Eleonóra, az óvoda igazgatónője az ünnepélyes fogadáson köszönetét mondott azoknak az érsekújvári vállalkozóknak, óvónőknek és szülőknek, akik hozzájárultak a sószoba létrehozásához. A Pavol Blaho utcai óvodát és a Jánošík utcai kihelyezett osztályokat jelenleg összesen 240 gyermek látogatja. A szülőket ősztől meghosszabbított nyitva tartással és további érdekességekkel várják. A gyermekek rendszeresen látogatják a városi uszodát, magyar és szlovák népi hagyományőrző csoportokban táncolnak. Az angol és német mellett hamarosan francia nyelvet is tanulhatnak. Kiss Mária gyógypedagógus-logopédus jóvoltából a fogyatékkal élő gyermekeket sikeresen integrálják az óvoda családi közösségébe. Gejza Pischinger, Érsekújvár polgármestere az óvodásokkal közösen nyitotta meg a sószobát (Csuport István felvétele) Szülőföldünk 31 Sok szenei járásbeli rászorulónak nyújt(ott) segítséget A Nefelejcs Társulás egy évtizede jelent támaszt SUSLA BÉLA Zonctorony. Már kereken egy évtizede működik a szenei járásbeli településen a Nefelejcs Társulás, amely 1995-ben jött létre egészség- károsodott sérült gyermekek családjainak megsegítésére. „Intézményünk, a Nefelejcs Ház a zonc- toronyi óvoda épületében működik mint nem állami intézmény, és szociális szolgáltatásokat, tanácsadást nyújt súlyosan egészségkárosodott gyermekeknek - részletezte a jubileum kapcsán Madarász Ildikó, az intézmény igazgatója. - Célunk kézzelfogható segítséget nyújtani azoknak a családoknak, amelyekben egészségileg sérült gyermek van. Munkánkkal az eddigi tízéves tevékenységünk folyamán a társadalom szélesebb rétegeivel megpróbáltuk megértetni, hogy fogadják el ezeket a gyermekeket és azok családjait, s hogy segítsenek a társadalomba való beilleszkedésükhöz.” Az intézmény a Szenei járásból jelenleg 46 gyermekről, fiatalról gondoskodik. Van köztük hároméves, s a legidősebb már betöltötte 27. életévét is. Vannak köztük szellemi és testi fogyatékkal élők, hallássérültek, vakok és gyengén látók, valamint súlyos daganatos betegek is. „Közülük intézményünket 26-28 gyermek, fiatal szerződés alapján látogatja, akik igénybe veszik szociális szolgáltatásainkat és a segítségnyújtást a szociális törvény értelmében - mondta Madarász Ildikó. - Egyedüli ilyen jellegű intézmény vagyunk a Szenei járásban.” Kiadásaikat pályázatokból, különböző alapítványoktól, Phare- és EU-programok révén elnyert támogatásokból, valamint intézményektől, magánszemélyektől, továbbá állami szervektől kapott pénzből fedezik. „Intézményünk felszereltsége magas színvonalúnak mondható. Erre ugyanis nagy szükség van, mert nálunk nélkülözhetetlenek a korszerű rehabilitációs műszerek, mint például a mágnesterápia, a Biotron gyógylámpa stb.” - részletezi az intézmény igazgatója. A zonctoronyi Nefelejcs Ház működéséhez négy állandó alkalmazottjárul hozzá, s négy szakember fejt ki rendszeres, magas színvonalú tevékenységet az intézményben. Jár ide gyógypedagógus, logopédus-gyógypedagógus, pszichológus és zenetanár is. Ezenkívül hittant is előadnak a gyerekeknek. „A Nefelejcs tevékenységét és gazdálkodását héttagú elnökség felügyeli és értékeli rendszeresen, s három tagból áll a felügyelő és ellenőrző bizottságunk - fűzi hozzá a tevékenységet részletezve Madarász Ildikó. - Nem egyszerű talpon maradni, s bizony, az elmúlt tíz év során volt időszak, amikor nagyon vékony jégen álltunk. Ám szerencsére megmaradt ez a jég, nem szakadt be alattunk. Ehhez természetesen sok-sok támogatóra volt szükség, sok megértő emberre. Például Mária Orgonášovára, aki az egészségkárosodottak problémáival foglalkozó kormánytanács tagja. Sokat segített Pozsony megye is, ezért külön köszönet illet Jcét megyei képviselőt, Duray Rezsőt és Agárdy Gábort, Szene polgármesterét, Karol Kvál és Matus Gabriellát, Zonctorony polgármesterét is. Bízom benne, hogy a jövőben ugyanilyen megértő hozzáállással találkozunk majd az ő és mások részéről is” - nyilatkozta Madarász Ildikó. Összehangoltan csökkenteni a munkanélküliséget! Magyar-szlovák foglalkoztatási paktum JÓZAN MÓNIKA Dunaszerdahely. A munkanélküliség csökkentése, a feketemunka visszaszorítása és egy magyar-szlovák munkahely-adatbázis kialakítása a célja annak a paktumnak, melyet a Dunaszerdahelyi Körzeti Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal kötött a Győr- Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központtal múlt héten csütörtökön. A célkitűzések megvalósítását a felek és a támogató önkormányzatok, valamint társulások tagjaiból álló fórum segíti majd elő. A fórum feladata egyebek között a térségek munkaerőpiacainak feltérképezése, foglalkoztatási programok kidolgozása, és a résztvevők közötti folyamatos kapcsolattartás. Mit hoz a munkanélküliek és a beruházóknak a határ menti együttműködés? „Eddig is együttműködtünk a magyarországi munkaügyi szakemberekkel, most viszont összehangoltabban, mind több önkormányzat és társulás munkáját bevonva próbálunk a magasabb foglalkoztatás érdekében tenni” - hangzik a válasz Varga Tibortól, a dunaszerdahelyi munkahivatal igazgatójától. Közös fellépést terveznek a feketemunka ellen, áttekinthetővé szeretnék tenni a külföldi munkavállalást, és fokozni szeretnék a beruházókkal, munkáltatókkal való kapcsolatot. „Ha időben tudomást szerzünk egy-egy beruházó terveiről, munkaerő-szükségleteiről, a hivatalunk is felkészültebb munkaerő-közvetítést folytathat, és a munkanélkülieket is időben átképezhetjük a betöldendő állásra. Ezenkívül a munkáltatók időben, hasznos információkhoz juthatnak tőlünk, ami a támogatásokat illeti” - emelte ki az önkormányzatokkal és beruházókkal kapcsolatos kommunikáció fontosságát Varga Tibor. Az egyezség válasz a megnövekedett munkaerő-migrációra, és hivatalos formába öntése a két határ menti régió együttműködésének. Létrejöttét támogatta a két ország munkaügyi minisztériuma és a térség számos polgármestere. Valószínűleg sok olvasónk ismeri a pozsonyi Posta utcán, a Fórum Szálló melletti sétányon álló szoborkompozíciót: a bronzba öntött postaládát a két lányalakkal. Azt azonban biztosan nem sokan tudják, hogy egy galántai szobrászművész, Szabó László alkotása. Portrénk mellékletünk jövő heti számában.
