Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

2005-05-02 / 100 szám, hétfő

­......... " ........................... ... —■■■ ................. ■■■■■■■■ Tö bb fordulón keresztül Palcsó Tamás kapta a legtöbb szavazatot, a nagydöntőben azonban Molnár Ferenc ’’Caramel” diadalmaskodott - ő lett 2005 hangja ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 2. - ZENEZÓNA 9 Az őrület vége - Itt a reggel! Ébresztő! „Várj még, nehogy elfújd a gyönyörű álmot, sose éb­ressz fel, látod, úgyis vége, hajön a reggel...“ - hall­ható az új Csillagdalban. Eljött az idő, ránk virradt. Muszáj felébredni. Nagy kár, hogy nem álmodozha­tunk tovább. Hiszen az álomvilágban élve jóval boldogabbak voltunk, a jö­vő elé is optimistán tekin­tettünk. A kormányt is rit­kábban szidtuk, pedig drá­gább lett az üzemanyag. A Megasztár és a SuperStar kárpótolt bennünket. A te­hetségkutató versenyek szebbé tették mindennap­jainkat. PUHA JÓZSEF A gondokat mellőzve, ma még az ifjú tehetségekről be­szél mindenki. Az is, aki évek óta elkerüli a lemezboltokat. De holnapra végleg kitöröljük az álmot a szemünkből. Véget ért a SuperStar, véget ért a Megasztár. Jönnek a szürke hétköznapok. A valós problé­mákkal. Egy kis történelem Ugródeszka a siker felé? Vagy csak egy jól kivitelezett bevételi forrás a „tehetségkutatás” címszó alatt? Nem nehéz definiálni ko­runk zenei versenyeit. Picit ez is, picit az is. Nézőpont kérdése. A világ legnagyobb zenepiacain (Nagy-Britannia, Egyesült Álla­mok, Ausztrália) már a kilencve­nes évek végén beindult a sztár- csinálás új formája. Nem az volt a fő cél, hogy új tehetségekkel fris­sítsék fel a zenei életet, sokkal in­kább a televíziós csatornák akar­tak nézőket toborozni, mivel a ha­gyományos valóságshow-k né­zettsége rohamosan csökkent. Lépni kellett. Sok esetben a zene­ipar bevonása nélkül indították útjára a versenyeket, ezért a te­hetségek hoppon maradtak. „Is­meretséget kaptál, most már bol­dogulsz egyedül is” - adták útra- valóul a műsor készítői. Csakhogy a sztárcsinálás korántsem ilyen egyszerű. Szükséges az együtt­működés a kiadókkal, az alapos háttérmunka - a tehetségkutatók elindítása önmagában nem ele­gendő segítség a sztárpalánták­nak. A sikerhez sok ember össze­fogása szükségeltetik, ugyanis ha nem figyelünk oda, a gépezet könnyen elakad. A nagyhatalmak piacain a kez­deti lelkesedést hamar felváltotta a közöny. A nézők részéről. A ze­neipar gyorsan felocsúdott, a szemfüles producerek felfigyeltek a megbúvó lehetőségekre, de ez­zel csak egy probléma oldódott meg - néhány szereplő ideig-órá- ig lemezszerződéshez jutott. A nagy piacokon a tehetségkutatók egy idő után a valóságshow-k szintjére degradálódtak, és mára - egy-két kivételtől eltekintve - megszűntek. Angliában a legna­gyobb hiba az volt, hogy szinte az összes nagy csatorna bekapcsoló­dott a sztárgyártásba, ezért a né­zők egyszerűen nem tudtak lépést A SuperStart Katka Koščová nyertejneg... (TASR-felvétel) ...de a második helyezett, Martina Šindlerová lehet a verseny legnagyobb nyertese (TASR-felvétel) egyes ország saját magának adjon sztárokat, és ezzel sikeresebben megvédheti a piacát a nemzetközi előadók elől! Mivel nálunk eddig semmilyen védelem nem műkö­dött, a hazai kiadványok nem kap­tak hangsúlyosabb szerepet a mé­diában, ezért felesleges azon cso­dálkozni, hogy nagyobb a kereslet a nemzetközi hanghordozók iránt. A SuperStarnak köszönhetően a szlovák zeneipar végre felébredhet a kómából. De csak akkor, ha a te­hetségek valóban eljutnak a saját lemezig! És nem rekednek meg va­lahol félúton! A mi tehetségkutatóink A Megasztár első fordulója nagy siker volt, minden várako­zást felülmúlt. Egy év távlatából elmondhatjuk, hogy nem a győz­tes lett a legnagyobb nyertes. Ha­nem Oláh Ibolya és Gáspár Laci. Ők a csúcson vannak. Tóth Vero­nika albuma villámgyorsan eltűnt az eladási listáról, csak nehezen aranyozódott be, miközben két társa még mindig az összesítés él­mezőnyében tanyázik. A győze­lem tehát önmagában kevés a si­kerhez. Egy közyélemény-kutatás szerint a szavazók, az emelt díjas sms-t küldők kilencven százaléka nem vásárol cédákét, így a döntő­sök közül a későbbiekben bárki túlszárnyalhatja az első helyezett sikerét. Mindez csak egy jó produ­ceren múlik. Nálunk Katka Koščová nyert, de már most biz­tosra vehető, hogy a második he­lyezett, Martina Šindlerová Job­ban eladható“. A szombat mérlege Amíg tavaly két lány jutott be a Megasztár nagydöntőjébe, addig az idén két fiú küzdött meg a vég­ső győzelemért. Azt hiszem, erre kevesen számítottunk. Néhány hete az emberek többsége még ar­ra tippelt, hogy a rendkívül tehet­séges, 17 éves Tóth Gabi lesz a be­futó, de legalábbis eljut a nagy­döntőig. A kapuban elvérzett. így Tóthék a tavalyi fényes diadal mellé egy bronzérmet gyűjtöttek be, ami „normális” körülmények között elfogadható teljesítmény volna. Csakhogy egyértelmű, Ga­bi önmagának köszönheti a várt­nál halványabb szereplést. A ver­seny során többször megjegyezte, hogy nem bánná, ha végre kiesne. Ilyet végső elkeseredésben sem szabad mondani! Az elhibázott nyilatkozatai több ezer szavazatot hoztak - másnak. „Ha ki akar es­ni, akkor nem szavazok rá” - gon­dolhatta sok néző a taktikázás tel­jes hiányára utaló mondat halla­tán. Arról nem is beszélve, hogy a leányzó többször bírálta a zsűrit és a közönséget egyaránt, ami óri­ási baklövés volt. Flegmán kije­lentette, hogy a műsor nem a te­hetségről, hanem a közönség szimpátiájáról szól, és ő szálka az emberek szemében. Egy sztáije- löltnek minden helyzetben sztár­jelölthöz méltóan kell viselked­nie, és ezt Gabinak meg kell ta­nulnia. Remélhetőleg a jövőben valaki felvilágosítja, hogyan kell viselkednie a nagy lehetőség ka­pujában, hogy egy tízmilliós szer­ződés kapcsán indokolatlan azt mondani: nekem elég lesz kétmillió... Bezzeg, az egy évvel idősebb Palcsó Tamás nagyon jól tudta, hogyan kell belopnia magát a kö­zönség szívébe. Visszafogottan, ábrándos tekintettel a távolba bá­mulva bejelentette, hogy el akar jutni a döntőig. És eljutott. Ko­rántsem ő volt a verseny legjobb hangú résztvevője, mégis hetekig neki állt a zászló, ő kapta a leg­több szavazatot. Az utolsó körben azonban Molnár Ferenc „Cara­mel” legyőzte. Teljesen megérde­melten. Palcsót felesleges sajnálni. Ó is célegyenesben van, a kiadók har­colnak a kegyeiért. Autót ugyan nem kapott, de elképzelhető, hogy ad alá egyet valamelyik szponzora, esetleg vesz magának a haknik be­vételéből. A pesti lakás árát nehe­zebb lesz összeszednie, de ismer­vén a diszkóról diszkóra járó pop­előadók gázsijait, meglesz az is - talán már az idén... A versenyek véget értek. Az ifjú tehetségek közül a további­akban csak azok maradnak fenn, akik lemezszerződéhez jutnak. Bízzunk abban, hogy minél többen! De a napok mú­lásával már ők is jóval ritkáb­ban kerülnek majd szóba a hentesnél, a sarki fűszeresnél és az autóbuszon. Nem úgy az üzemanyag-áremelkedés! Az álmodozás véget ért, felébred­tünk. Ez már a való világ. Aztán valamikor ősszel majd elindul a Megasztár harmadik és a Su­perStar második szériája. Ak­kor megint jön az álomvilág, és megint szebb napok várnak ránk. Palcsó Tamás egymás után több csatát is megnyert... (Képarchívum) tartani velük. A lecsupaszított közízlés ugyan pozitív irányba változott, a műsorok mégis képte­lenek voltak tartósan pályára állí­tani a tehetségeket. „Munkanél­küli sztárokat” termeltek, akik amilyen gyorsan jöttek, olyan gyorsan tűntek el a süllyesztőben. Egy jelöltnek sem sikerült huza­mosabb ideig (két-három évig) az élvonalban maradnia, a kiadók sorra bontották fel velük a szerző­déseket. A tévécsatornákat ez hi­degen hagyta, ők nem foglalkoz­tak felfedezettjeik utóéletével. ...a harc győztese azonban Molnár Ferenc „araméi” lett (Képarchívum) Miután elindult a következő soro­zat, az előző csapatot szélnek eresztették. Persze a felfedezettek gyors hanyatlásának oka jóval összetettebb. Ebben közrejátszik az is, hogy manapság a nagyvilág­ban sokkal kifizetődőbb új elő­adót elindítani a pályán, mint a már befutott karrierjét tovább egyengetni. A zeneipar hatalmas iramot diktál, a ma menő előadók holnapra kiégnek, a közönség ál­landóan az új arcokra vágyik. Má­ra bebizonyosodott, hogy a tehet­ségkutatók leginkább a kis piaco­Tóth Gabi többször kritizálta a közönséget, ami bizonyára hozzájárult a kieséséhez (Képarchívum) kon fejtik ki áldásos hatásukat. Ahol nem egymást érik a megmé­rettetések. A versenyek szerepe Az európai zeneipar sok sebből vérzik, különösen a volt szocialista blokkban. Képtelenek vagyunk megvédeni a saját piacunkat. Amerika ránk erőszakolta a zenei akaratát (is). A kilencvenes évek végéig működött egyfajta megálla­podás a két kontinens között - any- nyi amerikai előadó és zenekar ka­pott teret nálunk, amennyi euró­pait (elsősorban angolt) befoga­dott a tengerentúl. Azóta nagyot változott a helyzet. Az Egyesült Ál­lamok az elmúlt években teljesen lezárta a határait az európaiak előtt, miközben a saját sztárjai el­árasztották a kontinensünket. S mi kénytelenek vagyunk értük rajon- gani, hiszen őket halljuk a rádiók­ból. A versenyek segítenek ráesz­mélni arra, hogy nekünk is vannak tehetségeink, akikért rajongha­tunk. A SuperStar - hajói működik a háttérmunka - felfrissítheti a kí­nálatot, forradalmasíthatja a pia­cot. De csakis a hazait! Csodát ne várjunk tőle! Egy ismert zenekriti­kus a verseny kapcsán azt nyilat­kozta, hogy a „mi Šindlerovánk” előtt rövidesen megnyílhatnak Eu­rópa kapui. Nem fognak! Mint ahogy nem nyíltak meg a belga vagy az olasz győztesek előtt sem. Világsztárok már régen nem szü­letnek, és a lemezcégek szerint nincs is rájuk szükség. Minden A ZeneZóna felelős szerkesztője Puha József e-mail: zenezona@ujszo.com , Levélcím: Új Szó - ZeneZóna Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents