Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

2005-05-31 / 125 szám, kedd

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 31. RÖVIDEN Elhunyt Mede Gabriella Életének 78. évében hosszú betegség után elhunyt a szlovákiai magyar amatőr színjátszás nagy alakja, a füleki Zsákszínház oszlo­pos tagja, Mede Gabriella. Húsz éven át volt Fülek színházi életének mozgatója, a társulat vezető színésze. Számtalan alakításával belop­ta magát a szlovákiai magyar amatőr színházi mozgalom iránt ér­deklődő közönség szívébe. Feledhetetlen alakításai közé tartozik Spiró György Csirkefej című drámájának vénasszonya, Schwajda György Csoda című darabjának Bíborkája, Örkény István Macskajá­tékának Orbánnéja és Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjének Mirigye. Művészi tevékenységét a Jókai Napokon kétszer is Életmű­díjjal jutalmazták. Mede Gabriellát holnap délután helyezik örök nyugalomra Füleken, (szász) Ismeretlen Kerouac-színdarab Jack Kerouac eddig ismereden, három felvonásos színdarabját fe­deztek fel az egyesült államokbeli New Jersey államban. Az ameri­kai irodalom egyik legnagyobb alakjának jelentős művéről van szó, amely közel fél évszázadig porosodott egy raktárban. A Beat-nemze­dék című darab a szerző alteregójának egy napját mutatja be olyan figurák társaságában, akik a beat-generáció legendáira, Allen Gins- bergre vagy Neal Cassadyre emlékeztetnek. (MTI/AFP) Pál Ildikó első önálló kiállítása Arc-kép-név-jegy Érdekesnek ígérkezik a Szlovák Nemzeti Színház idei operaévadának utolsó bemutatója Peter Grimes Pozsonyban Az opera egyik mozgalmas tömegjelenete (Fotó: SND) SZÁSZI ZOLTÁN Pál Ildikónak a rimaszombati Vá­rosi Galériában látható első önálló tárlata egyfajta névjegy, bemutat­kozás. A végzős képzőművészek ál­talában még mestereik hatása alatt állnak, a szülővárosában kiállító fi­atal alkotó hangsúlyozottan egyéni látásmódot, filozófiát tükröző mű­vei azonban már most egy érett művészi szemléletről tanúskodnak. Az alig 23 éves festő ecsetkezelé­se dinamikus, színvilágának har- sánysága számomra az ember ki­szolgáltatottságát szimbolizálja. Pál Ildikó kegyetlen önmagához. Nem kíméli, nem pátyolgatja a szépséget: miközben esztétikumot teremt, már most az egyén és a múló idő mélyen tragikus kérdés­köre foglalkoztatja. Ennek leg­kitűnőbb példája „Az én öregedé­sem” című képsorozat, melyen az emberi arc fájdalmas átalakulásá­nak folyamatát ábrázolja szug- gesztív színek és expresszív for­mák segítségével. Szétcsúszó ar­cok, eldeformálódó száj, az eljö­vendő látásától rémült szemek. Erő, egyéniség, sajátságos kézjegy, egy igazi tehetség tiszta önmegva­lósítása, akár az önmagától mint fizikai testtől való elidegenedés ábrázolásának árán is. Bátor, kez­deményező, provokatív, képei ko­rántsem egy ideálisnak megálmo­dott női miliőt kívánnak ábrázolni. 'Alig pár méterrel.arrébb viszont nagy művészegyéniségek portréi láthatók. Frissességükkel, különle­ges színekből megkomponált vib­ráló, érzékiségükkel ezek is a meg­lepetés erejével hatnak, és tökélete­sen visszaadják az ábrázolt szemé­lyekről kialakult kép egyéni modifi­kációit. Madách, Mikszáth, Krúdy vagy Blaha Lujza nagy empátiával megfestett portréi igazán kellemes meglepetései az első önálló kiállí­tásnak. Pál Ildikó videóművészettel is foglalkozik, a kiállításon egyik ilyen munkája is látható. Ennek nyersessége, szinte tapintható szo­morúsága engem többszöri megné­zésre ösztökélt. Mindent összevetve: egy kísérle­tező, kompozíciókban gondolkodni tudó, képi világát már megformál­ni képes, karakteres és figyelemre­méltó alkotó kiállítása ez, amelyet remélhetőleg nagyon hamar újabb és újabb tárlatok követnek. Az utat már megtalálta ez a törékeny lány, erről tanúskodik az is, hogy énjé­nek legbelsőbb burkait is felfejtve mert mégmutatkozni. Egyszerre festő és bölcselkedő ember, képzőművész és alázatos doku- mentátora a jelennek. Idén végez a kassai Műszaki Egyetem Művészeti Karának képzőművészeti és inter- média tanszékén. Azt már most borítékolni mer­ném, ha ezen az úton folytatja munkáját, neve gyorsan szélesebb körben is ismertté válik, és a szak­mai közvélemény is elismerésben részesíti. És ennek minden bi­zonnyal szűkebb pátriájának lakói, műveinek első befogadói örülné­nek a legjobban. Bartók műve, A kékszakál­lú herceg vára után június 3-án újabb 20. századi al­kotást tűz műsorára a Szlovák Nemzeti Színház, Benjamin Britten Peter Grimes című operáját. Ez lesz a 2004/2005-ös ope­raszezon utolsó bemutató­ja, egyben a Britten-mű szlovákiai premierje, ha nem vesszük figyelembe, hogy 1957-ben, a zágrábi opera vendégjátéka alkal­mával már egyszer bemu­tatásra került Pozsonyban. VOJTEK KATALIN Britten első és sokak szerint leg­sikerültebb operája egy zseniális amerikai karmesternek, az orosz származású Serge Koussevitzky- nek köszönhető. Ő rendelte meg 1942-ben az éppen Amerikában tartózkodó, 29 éves angol kompo­nistától, aki már néhány zenekari művével felhívta magára a figyel­met. Britten az angol kisvárosi élet­ről pesszimisztikus és könyörtele­nül reális képet festő George Crab- be (1754-1832) egyik megrázó po­émáját, A kisvárost (The Borough) választotta operája témájául. A ze­neszerző jól ismerte a mű színhe­lyét és azt a közeget, amelyben a cselekmény játszódik, hisz akár­csak Crabbe-nek, neki is Suffolk volt a szűkebb pátriája. A leggyakoribb interpretáció szerint Peter Grimes a többséghez hasonulni képtelen mássága miatt válik a városka kicsinyes, álszent lakóinak áldozatává. Britten saját alteregójává tette meg hősét, mi­vel a mű komponálása idején ma­ga is szemben állt a közvéle­ménnyel. Barátjával, Peter Pears- szel, a Peter Grimes-t elsőként megformáló tenoristával együtt hatalmas nyomásnak volt kitéve azért, hogy meggyőződéses paci­fistaként megtagadta a katonai szolgálatot a második világháború SZABÓMIHÁLY GIZELLA Rovatunkban aránylag gyakran foglalkozunk úgynevezett kontak­tusjelenségekkel, tehát olyan nyel­vi elemekkel, amelyek a szlovákiai magyar nyelvváltozatokban szlo­vák hatásra jelennek meg. A laiku­sok a kontaktusjelenségeket rend­szerint a közvetlen kölcsönszókkal azonosítják; ha ugyanis azt kér­dezzük szlovákiai magyaroktól, véleményük szerint milyen szlo­vák hatás figyelhető meg nyel­vünkben, válaszukban szinte kizá­rólag a párki, zsuvacska/zsuvi, horcsica és hasonló szavak hasz­nálatára utalnak. Pedagógusok és más értelmisé­giek körében végzett felmérések, illetve egyéb megfigyelések azt mutatják, hogy a szlovákiai ma­gyar beszélők egy aránylag széles rétege a saját véleménye szerint kerüli a kontaktusjelenségeket, hi­báztatja, elítéli ezek használatát. Ugyanaz a személy azonban spon­tán beszédben maga is él ilyenek­kel - ha éppen nem a fent említet­tekkel is. Ha ugyanis a beszélő nem azonosítja az adott szót mint egyértelműen szlovák elemet, jog­alatt. Egyik interjújában így be­szélt erről: „Legfőbb célunk az volt, hogy megmutassuk, hogyan fest, ha az egyén szemben áll a tö­meggel. Ha belegondolok, rész­ben ez okozta, hogy Grimes-ból egy vizionárius, konfliktusokkal terhelt figurát csináltunk - egy mártír idealistát, és nem azt a gaz­fickót, aki Crabbe művében szere­pel.” Peter Pears Grimes-értelme- zése is hasonló volt: „Egy teljesen normális emberről van szó, aki harcban áll a társadalommal, amelyben él. Törekvése, hogy le­győzze, oda vezet, hogy megsérti a társadalmi konvenciókat: a tár­sadalom ezért gonosztevőnek bé­lyegzi, és mint ilyet, megsemmisí­ti.” Ha azonban pusztán a másság mártírjaként tekintünk Grimes-ra, az a benyomásunk támad, hogy valami nincs rendben a jellemzése körül. Grimes ugyanis vágyaiban, törekvéseiben jottányival sem tér el a körülötte élők többségétől: jobb, szebb, emberibb életet akar, amihez pénz kell, ez pedig csak megfeszített munkával érhető el. És most jön az a pont, amely meg­kérdőjelezi a „mártír idealista” ké­pét is: Grimes célja elérése érdeké­gal gondolja, hogy a környezeté­ben hallott szó magyar. Ugyanúgy sokszor nem ismerjük fel, hogy egy-egy magyar szót olyan jelentésben is használunk - szlovák hatásra -, amelyben az a közmagyarban ismeretien. Ezek közé tartozik a címben említett ige és a belőle képzett főnév is. Az értelmező kéziszótár a merít szónak ezeket a jelentéseit tünteti fel: 1. ’folyadékból kimer (vala­mennyit)’; 2. ’Mérhető anyagba belemerít’; 3. ’<fegyvert> bele­szúr vmibe’; 4. ’forrás (murtká)ból (át)vesz vmiť / < lelki erősítést > kap vhonnan’. A szlovákiai magyar sajtóból azonban bőven adatolha- tó az alábbi jelentése: ’hitelként, támogatásként kapott pénzeszközt igénybe vesz, átutaltat’, pl.: „A ko­máromi hajógyár rövidesén meg­kezdi az államüag garantált hitel merítését”; „Szlovákia esetében az alap merítése különösen előnyö­sen néz ki”; „Az Európai Bizottság tegnapi országjelentése szerint Szlovákia sereghajtó az uniós ala­pok merítése terén” stb. (Az idé­zett Új Szó-beli példák azt mutat­ják, hogy rendszerint nem is a me­rít ige, hanem a belőle képzett me­ben nemcsak magát ítéli emberte­lenül nehéz munkára, hanem azo­kat a teljesen kiszolgáltatott, kis­korú árvaházi gyerekeket is, aki­ket inasként dolgoztat teljes kímé­letlenséggel, a halálukat okozva. Ezzel kezdődik az opera is: a bí­ró felmenti Grimes-t, a halászt az emberölés vádja alól, szerencsét­len véletlennek minősítve kisinasa halálát. A kisváros lakói elégedet­lenek az ítélettel. Balstrode nyu­galmazott kapitány azt tanácsolja Grimes-nak, távozzon egy időre, hogy lecsituljanak a felzaklatott kedélyek. Ő azonban maradni akar, tovább küzdeni, hogy elve- hesse Ellent, a helybeli tanítónőt, akit szeret. A kocsmába betérő Gri­mes-t ellenségesen fogadják az emberek. Meg is vernék, ha Balst­rode meg nem akadályozná. Ellen megérkezik a városból, magával hozza az új inast Grimes számára, egy árvaházi kisfiút. Néhány nap múlva a tanítónő verés nyomait fe­dezi fel a fiúcska testén, és kérdőre vonja Grimes-t. A férfi durván rea­gál, megüti a fiatal nőt. Mások is tanúi a jelenetnek, a városka felhá­borodott lakói meg akarják büntet­ni a halászt. Felkeresik tengerparti rítés főnév a gyakoribb.) Nem ne­héz megállapítani, hogy ebben az esetben a szlovák čerpať szó egyik jelentésének átvételéről van szó, hiszen szlovák szövegekben efféle kifejezésekkel találkozunk: čerpať fondy Európskej únie, čerpať úver, čerpať z fondov stb. A közmagyarban a merít szónak nincs ilyen jelentése; az értelmező szótár adatain kívül erre utal az is, hogy az interneten hozzáférhető szövegek tanúsága szerint csak szlovákiai magyar szövegekben fordul elő a merít(és) ilyen szöveg- környezetekben. Hasonló tartalmú magyarországi szövegekben a szó­ban forgó jelentésben a lehív ige (és a lehívás főnév) a megszokott - amelynek ezt a jelentését meg mi, szlovákiai magyarok nem ismer­jük. Például: EU-források lehívása, pénzforrások lehívása, hitelt lehív, címzett támogatás lehívása. Szlo­vák-angol, illetve angol-magyar szakszótárak, illetve EU-s szövegek szlovák és magyar fordításai is azt mutatják, hogy az ilyen kontextus­ban előforduló čerpať közmagyar megfelelője a lehív. A merít jelentésének a szlovák čerpať szóéhoz való idomulása a kalyibájában, de ő neszét veszi kö­zeledésüknek, és inasával elmene­kül a sziklazátonyon keresztül. A kisfiú azonban megcsúszik a síkos szirten, a tengerbe zuhan, és meg­fullad. Amikor napokig nem mu­tatkozik, a városkában elterjed a hír, hogy ő is elődje sorsára jutott, és a tömeg készül, hogy meglin­cselje a halászt. Grimes a véglete­kig zaklatott lelkiállapotban bo­lyong a ködben, Balstrode és Ellen találnak rá. Rábeszélik, hogy evez­zen ki a tengerre, és süllyessze el maga alatt a bárkát. Másnap a vá­roskában ugyanúgy folyik az élet, mintha semmi sem történt volna. Britten zsenialitását bizonyítja, hogy csöppet sem rokonszenves, szerencsétlennek annál inkább te­kinthető hősének sorsa, lelki vívó­dása mindvégig leköti a nézőt. A műnek spkféle olvasata van, hálás feladat minden rendezőnek. A ze­néje pedig, ez a legkülönbözőbb elemeket magába olvasztó, eklekti­kus muzsika még a modern ope­ráktól ódzkodók számára is élvez­hető, sőt gyönyörködtető. A mű Martin Bendik rendezésében, kivá­ló szereposztásban kerül bemuta­tásra, izgalmas élményt ígér. szlovákiai magyarban azt mutat­ja, hogy a kontaktusjelenségek egy jelentős hányadát nem ismer­jük fel, sőt írásban is használjuk őket (a merít, merítés adott jelen­tése az írott nyelvre a jellemző). Mindezek fényében igencsak megkérdőjelezhetőek az olyan, egyes szlovákiai magyaroktól hallható kijelentések, amely sze­rint ők szlovák hatástól mentesen beszélnek magyarul. A kontaktus­jelenségek a kisebbségi helyzet természetes velejárói, a hatékony magyar-magyar kommunikáció érdekében azonban célszerű meg­ismerni a közmagyar, Magyaror­szágon használatos szavakat, ki­fejezéseket is. (Ügyfélszolgálatunk szerdán­ként 9.00-13.00 között a 0031/- 550-42-62-os telefonszámon várja az érdeklődők kérdéseit. Címünk: Gramma Nyelvi Iroda, 929 01 Du­najská Streda, Bacsákova u. 240/13, P.O.Box 16, e-maü: gram- ma@real-net.sk A közönségszolgá­lat munkatársainak leggyakrabban föltett kérdések és az azokra adott válaszok megtalálhatóak a Gram­ma honlapján, a www.gramma.sk címen.) Pál Ildikó: Az én öregedésem (Szekeres Éva felvétele) OTTHONUNK A NYELV A merít, merítés szavak jelentéséről

Next

/
Thumbnails
Contents