Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

2005-05-31 / 125 szám, kedd

A francia politikusok a német-francia tandem vezető szerepének lehetséges elvesztése miatt siránkoznak Európa megdöbbent, de nem hisztériázik ____________________________Fókuszban: a francia népszavazás 3 ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 31. Egyhamar biztosan nem fogják átírni az alkotmányt Az ítélet még nem halál Francia öröm vasárnap este (TASR/EPA-felvétel) A francia szavazók drámai „nem”-je az Európai Unió első alkotmányára, ame­lyet a hollandok várhatóan hasonló döntése követ, példátlan zűrzavarba dön­tötte az európai integráció folyamatát. HÁTTÉR Ennek dacára nem bizonyos, hogy a történelmi dokumentum, amelyet mind a 25 tagállamnak jó­vá kell hagynia, csakugyan halálra van ítélve. Francia bírálói azt állít­ják, hogy az alkotmányt hozzá le­het igazítani az ő ízlésükhöz. A tör­ténelem azt sugallja, hogy igazuk lehet: 1992-ben a dánok elutasítot­ták a maastrichti szerződést, hogy azután egy évvel később áldásukat adják egy felülvizsgált szövegre. Egyes francia bírálók szerint az alkotmányos szerződés kidolgozói csak az alapító EU-tagokra gondol­tak tervezéskor. Ma már azonban az uniónak olyan sok tagja van, hogy új szabályok meghatározásá­ra van szükség. De milyen szabá­lyokéra? És mikor? És hogyan? Az EU vezetői ugyanis egy dologban egyetértenek: az alkotmányt egy­hamar nem fogják átírni - ha egyál­talán hozzányúlnak valaha. Az is világosnak tűnik, hogy az elutasí­tás évekkel vissza fogja vetni a gyorsan bővülő EU egységesítésére irányuló becsvágyó erőfeszítéseket. „A szerződés talán nem halott, de súlyos, alighanem halálos sebet ka­pott” - vélekedett John Palmer, a brüsszeli székhelyű Európai Politi­kai Központ politikai igazgatója. Ahhoz, hogy az alkotmány ha­tályba léphessen 2006. november 1-jén, az összes tagállamnak ratifi­kálnia kell. Ám az is igaz, hogy az uniós vezetők megvitatják, mit is tegyenek, ha 2006 októberéig csak a tagállamok négyötöde cikkelyez- te be a dokumentumot, és legalább egy nehézségekbe ütközik a ratifi­kálás során. Kulcsfontosságú prob­lémát jelent majd annak pontos meghatározása, mi nem tetszik az európaiaknak az alkotmányban, és mik azok a minimális változások, amelyeket hajlandók lennének el­fogadni a szövegben. Ez különösen nehéznek ígérkezik Franciaország­ban, ahol a népszavazást véle- ménnyilvánításnak fogták fel arról, milyen irányba haladjon Európa az amerikai, indiai és kínai gazdaság­gal vívott küzdelemben. Sok fran­cia arra használta fel a referendu­mot, hogy hangot adjon mérgének azért, mert elveszíti a hangját, azo­nosságát és irányítóképességét - és a nagyvonalú társadalombiztosítá­si juttatásokat. Mindezek olyan ki­fogások, amelyeknek nem sok kö­zük volt az európai alkotmányhoz. ÖSSZEFOGLALÓ Tudomásul vette a franciák „szu­verén döntését” Jacques Chirac francia elnök televíziós beszédé­ben, egyúttal egységre szólította fel honfitársait. Kilátásba helyezte, hogy a közeli napokban átalakít­hatja a kormányt, amelynek a ve­zetője, Jean-Pierre Raffarin rendkí­vül népszerűtlen. Michel Barnier francia külügyminiszter szerint el­veszhet a francia-német vezető szerep és „meghibásodik” az euró­pai terv az európai alkotmány fran­cia elutasítása után. Folytatódnia kell a ratifikáció­nak az Európai Unió országaiban - hangoztatta Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az Eu­rópai Unió kormányfői tanácsának elnöke, az után, hogy a francia la­kosság elutasította az EU alkotmá­nyos szerződését. Juncker azt is hangoztatta, nem lát lehetőséget a szerződés újratárgyalására. Az EU tagországainak vezetői június 16­17-én tartandó brüsszeli találkozó­jukon áttekintik a helyzetet a fran­cia döntés után. Jósé Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke leszögez­te: az unió nehéz helyzetbe került, de ezt túl fogja élni. Jelezte, hogy az EU intézményei tovább működ­nek, és az európai integráció foly­tatódik. Josep Borrell európai par­lamenti elnökkel közös nyilatkoza­tában a két vezető uniós politikus felelősségre szólította az uniós ál­lamférfiakat és polgárokat az EU jövőjének építésében. Jelezték, tu­domásul vették a franciák akaratát, de a szerződést az EU lakosságának 49 százalékát magában foglalkozó kilenc országban már elfogadták. A cseh miniszterelnök sajnála­tosnak nevezte az EU alkotmányos szerződésére adott francia nemet, de Jirí Paroubek szerint ez nem iga­zi dráma, mert csak néhány évvel húzódik el az EU-alkotmány ratifi­kálása. - A francia választók dönté­se alapvető módon meg fogja vál­toztatni Európát, s nincs értelme tovább folytatni a ratifikációs folya­matot - ez viszont már a cseh ál­lamfő véleménye. Václav Klausnak meggyőződése, „ez a változás jó irányú lesz”. Leszögezte, támogatja az ellenzéki ODS véleményét, mi­szerint ebben a helyzetben teljesen értelmetlen tovább folytatni a rati­fikációs folyamatot. A szlovén külügyminisztert meg­rendítette az alkotmány elutasítá­sa. „Egykor Franciaország kilépett a NATO-ból, most kilépett az euró­pai alkotmányból. Ez olyanfajta gondolkodásmódról árulkodik, amely nem jó Európa számára” - mondta Dimitrij Rupel. Abdullah Gül török külügymi­niszter szerint az elutasításnak „semmi köze Törökország uniós ambícióihoz” és a szavazás kime­netele a legcsekélyebb befolyással sem lesz Törökország csatlakozási folyamatára. Németországban sajnálattal, de „a harangok félreverése” nélkül vették tudomásul az eredményt. Jack Straw brit külügyminiszter szerint az uniós alkotmány francia elutasítása „több mint probléma” az EU számára. Közben az eddigi legerősebb utalást tette Tony Blair brit miniszterelnök arra, hogy ko­rábban vállalt kötelezettsége ellen­ére a brit kormány esetleg mégsem bocsátja népszavazásra az uniós al­kotmányt a francia kudarc után. Javier Solana, az EU-tagorszá- gok közös kül- és biztonságpolitikai képviselője megerősítette, a francia döntés nyomán újabb konzultációk kezdődnek az unióban. Írország és Portugália a francia népszavazás kudarca ellenére is meg kívánja rendezni a tervezett referendumot az alkotmányáról. Dánia, Svédország és Finnország állást foglalt az európai alkotmány ratifikálási folyamatának változat­lan folytatása mellett. Calin Popescu Tariceanu román kormányfő szerint jogi szempont­ból a francia népszavazás negatív eredménye nem jár következmé­nyekkel Románia EU-csatlakozásá­ra nézve, hiszen Franciaország is aláírta a csatlakozási szerződést. Politikai szempontból azonban bo­nyolultabbá válhat a helyzet. „Szomorúan” reagálva az euró­pai alkotmány francia elutasításá­ra, Wolfgang Schüssel osztrák kan­cellár újból felvetette, hogy európai uniós szinten kellene népszavazást rendezni a kérdésről, (mti) Berényi: olyan folyamat szakad meg, vagy legalábbis lassul le ezáltal, mely egyszerűsítette, rugalmasabbá és átláthatóbbá tette volna az EU működését Mindenki csalódott, csupán a KDH és a KSS örül az eredménynek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Mai ülésén megvitatja a szlovák kormány a francia nép­szavazás után kialakult helyzetet. Csáky Pál európai ügyekért felelős kormányalelnök javasolni fogja, a kabinet fogalmazzon meg hivata­los állásfoglalást az EU jövőjével kapcsolatban. A magyar politikus szerint a francia eredmény tanul­ság, melyből le kell vonni a követ­keztetéseket, de szerinte a hétvé­gén az európai történelem nem állt meg, s egyelőre válságról sem beszélhetünk. „Egyesek előszere­tettel beszélnek krízisről, csak­hogy problémák mindig voltak, s lesznek, a politikusok feladata ezeket megoldani. Mindent meg kell tenni azért, hogy a helyzet ne mérgesedjen el. Európának nem érdeke az unió gyengülése, hiszen a 25 tagállam együtt sokkal erő­sebb, több mindent tud elérni, mint külön-külön” - mondta la­punknak Csáky. Úgy véli, bármifé­le politikai válság gazdaságivá is fajulna, növekedne a munkanél­küliség, romlanának a gazdasági és szociális feltételek, ami senki­nek sem jó. „Egyébként Írország is elutasította annak idején a nizzai szerződést, és bár a franciákat nem lehet összehasonlítani az írekkel, az ír példa alapján sem hi­szem, hogy megalapozott túlságo­san pesszimista és bánatos jövőt festeni” - tette hozzá a miniszter­elnök-helyettes. Mikuláš Dzurinda kormányfő csalódottságának adott hangot, hogy éppen Franciaország, az eu­rópai együttműködés évtizedek óta egyik legjelentősebb mozgató­rugója a tagországok közül első­ként utasította el az alkotmányt. Dzurinda ennek ellenére úgy véli, az integráció és együttműködés fo­lyamata továbbra sem zárul le. Az Európai Unió történelme során már számtalanszor bizonyította, a közös politikai akarat erősebb, mint a közösség megosztására tett kísérletek. A kormányfő szerint ki­emelten fontos, hogy folytatódjék az alkotmánytervezet tagorszá­gonkénti ratifikációja. Ivan Gašparovič államfő szerint a szavazás eredménye miatt nem fenyeget az EU felbomlásának ve­szélye, ugyanakkor szerinte a franciaországi végeredmény nem járul hozzá a közösség sikeres működéséhez: „Az eredmény jel­zésértékű, mindenekelőtt el kell gondolkodnunk, a megfelelő úton halad-e az EU.” A köztársasági el­nök úgy látja, a közösség bővíté­sét folytatni kell. Pavol Hrušovský, a KDH elnöke szerint a ratifikációs folyamatot le kellene állítani, újabb alkotmány- tervezet kidolgozására volna szük­ség. A dokumentum elutasítása igazolta, nem a polgárok akaratát tükrözte, hanem egyes politikuso­két: „vasárnap a szabad Európai Unió győzött.” A házelnök úgy véli, a szavazás eredménye nem függ össze a francia kormány és államfő szembeni elégedetlenséggel. Eduard Kukán külügyminiszter szerint hatalmas csalódást jelent és kiábránduláshoz vezethet a népszavazás eredménye. A szlovák diplomácia vezetője kijelentette, teljes mértékben tiszteletben tartja a francia szavazók többségének akaratát, a kormány felelőssége, mit kezd a kialakult helyzettel. Vé­leménye szerint a rosszul sikerült kampánynak tudható be, hogy a nem került fölénybe, a kampány során ugyanis sokkal inkább a francia belpolitika és gazdaság ke­rült terítékre, semmint az alkot­mány. Kukán reméli, a hollandok a holnapi szavazáson jobb európai­aknak bizonyulnak. Berényi József külügyi államtit­kár nagyon rossz hírnek minősí­tette a referendum eredményét. Szerinte olyan folyamat szakad meg, vagy legalábbis lassul le ezáltal, mely egyszerűsítette, ru­galmasabbá és átláthatóbbá tette volna az EU működését. Úgy véli, ezentúl gond lesz az új tagok fel­vételével és új területek közös ha­táskörbe utalásával - még azok­kal is, melyekre szükség lenne, például a terrorizmus elleni harc­cal kapcsolatban. „Az a fajta euró­pai együttműködés, mely a máso­dik világháború után fokozatosan kialakult és erősödött, most meg­torpan, holott a világban tapasz­talható konkurencia miatt ennek ellenkezőjére lenne szükség” - fejtette ki az Új Szónak Berényi. Jogi szempontból az uniót eddig működtető szerződések érvény­ben maradnak, noha ezekkel a dokumentumokkal általában mindenki elégedetlen, hiszen nem 25 tagállam számára készül­tek. „A francia elutasításnak van egy lélektani hatása is: lassul a belső integráció. Olyan ez, mint amikor egy család nagy méretű színes televíziót akar venni, gyűjti a pénzt, aztán kiderül, csak egy kis fekete-fehér tévére futja. Az unió működni fog, de óriási hiá­nyérzet lesz mindenkiben” - ma­gyarázta az államtitkár. Hozzátet­te: nem hiszi, hogy az alkotmány- törvény-tervezet jelenlegi formá­jában hatályba léphet. Vladimír Maňka, a Smer alelnö- ke sikertelennek tekinti a népsza­vazást. Meggyőződése, a ratifiká­ciót folytatni kell, mivel minden tagországnak joga van a vélemé­nyalkotásra. Jirka Malchárek, az ANO alelnöke szerint a franciaor­szági szavazók többsége felelőtle­nül viselkedett: „A kritika nem az Európai Uniót, hanem a francia kormányt illeti.” Vladimír Ďad’o, a kommunista párt parlamenti kép­viselői klubjának elnöke úgy látja, a franciák döntése igazolta, nem szánunk kellő figyelmet a nemzeti érdekeknek, (sza, érvé, s, t) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐÁTVONULÁSOK; 21-26 FOK A Nap kel 04.58-kor - nyugszik 20.41-kor A Hold kel 02.09-kor - nyugszik 13.29-kor A Duna vízállása - Pozsony: 400, árad ; Medve: 400, árad; Komárom: 360, árad; Párkány: 270, apad. ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA Észak felől megnövekszik a felhőzet, melynek következtében zá­porok, zivatarok fordulhatnak elő, elszórtan még vi­harok is kialakulhatnak. Napköz­ben 21-26 fokos csúcshőmérséklet­re számíthatunk. Erős, gyakran vi­haros északi, északnyugati szél fuj. Éjszaka 14 és 10 fok körüli lehűlés várható. Holnap több-kevesebb fel­hőre kell számítani, a napsütés el­lenére átmenetileg jelentősen csök­ken a meleg. A hőmérséklet 18 és 22*fok körül alakul. Hajnalra erőtel­jes hidegfront éri el térségünket, a biometeorológiai hatások következ­tében a magas vémyomásúaknak kellemetlenségekkel kell számolni­uk. Ők erősebb fájdalmat érezhet­nek az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén. Jelentkezhetnek az ekcémás eredetű bőrbetegségek tü­netei; a kiegyensúlyozatlan idegál­lapotú egyének depresszióra hajla­mosabbak lesznek. Egyes légzési és emésztőszervi betegségek tünetei­vel kell számolnunk.

Next

/
Thumbnails
Contents