Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-28 / 123 szám, szombat
ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 28. Fókuszban: a francia népszavazás 3 Francia és holland EU-népszavazási vita: már régóta nem arról folyik, mit is tartalmaz ez a dokumentum Az elutasítók indítékai és érvei „A rabszolga, azt mondja, igen, a szabad ember azt mondja, NEM” - állítja a plakát (TASR/AFP) A francia népszavazás Utólagos ítélet? Az EU alkotmányának francia baloldali elutasítását és az efölötti kelet-európai értetlenséget elemzi a Libération tegnapi számának adott interjúban a térség egy szakértője. Jacques Rupnik franciaországi Kelet-Európa-kutató szerint az alkotmányt elutasító baloldali politikusok előszeretettel beszéltek a kampány során a delokalizációról - a gyárak kitelepítéséről a régi EU- tagállamokból - és társadalmi kérdésekről, s ennek kapcsán az újonnan csatlakozott EU-államokat vádolták meg, illetve mondtak visszamenőlegesen ítéletet a bővítésről. Szerinte a delokalizáció és az alkotmány között semmilyen kapcsolat nincs, hiszen az előbbi az alkotmány nélkül is folytatódik. Rupnik felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság kimutatása szerint Franciaország 6500 munkahelyet veszített el, miközben 150 ezret teremtett az elmúlt évtizedben a kelet-európai országokkal folytatott kereskedelemnek köszönhetően. A francia politikai elit soha nem magyarázta el választóinak azt a kapcsolatot, mely a kommunista diktatúra bukása, a demokrácia megteremtése és az európai integráció perspektívája között létezik. De azt sem, mit jelentett a kontinens demokráciája és stabilitása Keleten. Ehelyett a bővítés kapcsán arról volt szó inkább, hogy mennyibe fog mindez kerülni. Az új tagállamok már akkor csalódtak, amikor kiderült, hogy nem lesz szabad munkavállalás a bővített Európában. Ráadásul azt a három országot (Nagy-Britannia, Írország és Svédország), amelyik megnyitotta piacát, nem is árasztotta el kelet-európai munkaerő Rupnik meglátása szerint. Eddig csak a jobboldalnak a Délről érkező bevándorlókkal szembeni nacionalista és xenofób elképzelései voltak* ismertek, most megjelent ugyanez a nacionalista baloldal „szoft változatában“ a keleti fenyegetettségről -véli Rupnik. (mti) Különös népszavazást tartanak holnap Franciaországban, majd három nappal később Hollandiában: a feltett kérdés mindkét esetben az EU-alkotmány ratifikálására vonatkozik, ám a szavazók döntésében ez a dokumentum meglehetősen csekély szerepet játszik. HÁTTÉR Részben azért, mert rendkívül bonyolult, bürokratikus nyelvezettel íródott s ráadásul elég terjedelmes (több száz oldalas). így kevesen veszik maguknak a fáradságot, hogy elolvassák - aki pedig rászánja magát, az nagy valószínűséggel gyorsan elveszti a fonalat. Ebből a szempontból az alkotmány éppen az ellenkező hatást éri el, mint amit kidolgozói célul tűztek ki: ahelyett, hogy közelebb hozná az embereket az Európai Unióhoz, inkább eltávolítja őket, mert újabb bizonyítékot ad arra a közvélekedésre, hogy az EU valamilyen érthetetlen, bürokratikus szervezet. Ennél is fontosabb, hogy az EU- alkotmány körüli vita már régóta nem arról folyik, mit is tartalmaz ez a dokumentum, vagy mi nem került bele. Franciaországban a nemmel szavazók a szociális szempontok előtérbe helyezését, az „ultraliberális“ gazdasági modell megváltoztatását, a delokalizáció leállítását, vagy éppen Törökország EU-csatlakozá- sának megakadályozását követelik, olyan dolgokat tehát, amelyeknek nem sok közük van az alkotmányhoz - s emellett a rendkívül népszerűtlen Raffarin-kormány bukását. Ez utóbbit a vasárnapi népszavazás kimenetelétől függetlenül valószínűleg el fogják érni, de ha a nem győz, akkor az Chirac tekintélyét is alaposan megtépázza: ő volt az, aki a parlamenti jóváhagyás helyett népszavazásra bocsátotta a kérdést, s többször is egyértelműen az alkotmány elfogadására szólított fel. Emellett nagyon sok szavazó tart a francia szuverenitás elvesztésétől, attól, hogy Brüsszel egyre több hatalmat kap a tagállamok kárára - ami bizonyos szempontból igaz, csak éppen ez már régóta tartó folyamat. így tehát az alkotmány csak ürügy: a franciák jelentős részének általában van elege a jelenlegi kormánypolitikából, illetve az EU-ból, s a mostani szavazás csak alkalom a közhangulat kifejezésére. Hollandiában hasonló a helyzet, mert a nem előretörését itt is az általános kiábrándultság hangulata segíti. Kiábrándultság a kormány politikájából, a kormány ugyanis a gazdasági növekedés lelassulása, az infláció és a munkanélküliség megugrása nyomán kénytelen volt komoly megszorító intézkedéseket bevezetni. De kiábrándultság az EU-ból is, mert - mint egy holland matematikaprofesszor mondta a Le Soir című brüsszeli lap hasábjain - „Brüsszel messze van tőlünk, senkinek sincs befolyása a döntéseire”. Sokan igazságtalannak tarlják - joggal -, hogy a pénzügyi unióban a franciák és a németek büntetlenül megszeghették a deficit korlátozására vonatkozó szabályokat, semmi büntetést nem kaptak érte, miközben a kisebb országok, így Hollandia nem számíthatnak ilyen elnéző bánásmódra. Két konkrét ügy is szerepet játszik a nemmel szavazók táborának hollandiai előretörésében. Egy közvélemény-kutatás során az alkotmány elutasítását ígérő hollandok 55,5 százaléka mondta, hogy ezzel az euró bevezetése, a régi holland pénz, a forint feladása miatt akar tiltakozni (a hollandok szerint az euró jelentős áremelkedéseket hozott, s a nemzeti valutát annak idején, az átváltáskor a német márkához képest alulértékelték.) Emellett a nemmel szavazást ígérők 52,3 százaléka Törökország kilátásba helyezett EU-csatlakozása miatt is tiltakozni akar voksával. Ez utóbbi azért vált ilyen fontos kérdéssé, mert Hollandiában sokan aggódnak a bevándorlók már így is magas száma miatt, s az elmúlt hónapokban a lakosság jelentős részében erősödtek a muzulmánellenes nézetek, (mti) A francia sajtóból Le Figaro Az alkotmányt helyeslők nem tudtak ellenállni a „nem háborús gépezetének”, mivel a lövések egyszerre minden irányból - a szélsőjobboldali Le Pen Európa-ellenes érvelésétől a szocialista Fabius antili- berális magyarázatáig - érkeztek. A jobboldal régóta Raffarin miniszterelnök utódját keresi, a szocialista párt „már élezi a késeket a számonkéréshez”. Libération Az igen hívei eleve védekező állásba helyezkedett, azt állítva, hogy az alkotmányos szerződés - kompromisszum. Nem sikerült megértetni a franciákkal, hogy nem a belpolitikát kell értékelniük a népszavazáson, miközben Franciaországnak még soha nem volt a jelenleginél népszerűtlenebb miniszterelnöke. A nem tábora nem is any- nyira a politikusokat, mint a médiát vádolta meg az igen sulykolásával, amely a baloldali lap szerint visszájára fordult. Francois Hollandé, a Szocialista Párt vezetője nem tudta sem az igent képviselő párttársait egységesen vezetni és képviselni, sem kizárni vagy megfékezni pártján belül a hivatalos állásponttal szemben érvelőket, bár a politikai szankciókat ígért a sorból kitáncolóknak a referendum után. Le Monde A nemre buzdító szocialisták a részben Kelet-Európába települő nagyvállalatok üzembezárásait tették a kampány fő témájává, amire a népszerűtlen kormányfő által az alkotmány elutasítása esetére jósolt gazdasági válság ügyetlen válasznak bizonyult, (m) Francia közvélemény-kutatás Az utolsó adatok szerint a részvételi arány nagyon magas, 70-80 százalék körül várható Franciaországban. Az ebből nemmel kívánni szavazók aránya az utolsó héten folyamatosan növekedő tendenciát mutatott, s ezt Chirac elnök csütörtök esti tv-szereplése sem tudta megállítani: a nem aránya tegnapra elérte az 55 százalékot, (m) A FRANCIA ELNÖK TV-FELLÉPÉSE Chirac az alkotmány támogatására Három nappal a sorsdöntőnek ígérkező franciaországi népszavazás előtt Jacques Chirac államfő csütörtöki esti tévébeszédében az Európai Unió alkotmányának támogatására szólította fel honfitársait. „Nem az a tét, hogy igent vagy nemet mondanak-e önök a (francia) kormányra. A tét: Európa“ - hangoztatta Chirac, aki szerint Franciaországra történelmi felelősség nehezedik a holnapi népszólított fel szavazással. Illúzió volna azt hinni, hogy elutasító kimenetelű népszavazás esetén később jobb alkotmányt kapnak az EU-tagállamok - tette hozzá. A baloldal egyértelműen nemet mond az alkotmányos szerződésre; erre való tekintettel a francia kormánypártok minden reményüket az államfő tévébeszédéhez fűzték, attól várva a tendencia utolsó pillanatban történő megfordítását. (m) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: NAPOS, DERÜLT IDŐ, 27-31 FOK A Nap kel 05.01-kor - nyugszik 20.38-kor A Hold kel 00.58-kor - nyugszik 09.21-kor A Duna vízállása - Pozsony: 375, apad; Medve: 375, apad; Komárom: 350, apad; Párkány: 280, apad. KIJEV28 ELŐREJELZÉS Napos, szokatlanul meleg időjárásra számíthatunk. A legmagasabb napi hőmérséklet 27 és 31 fok között alakul. Mérsékelt déli- délkeleti irányú szél fúj majd az országban. Holnap folytatódik a meleg levegő be’áramlása, tovább emelkedik a hőmérséklet. A nap folyamán akár 29-33 fokra is felkúszhat a hőmérő higanyszála. Az időjárás hétfőn sem változik meg számottevően, tovább folytatódik a kánikula. 0RV0SMETE0R0L0GIA Az ország déli részében a rendkívül szokatlan meleg időjárás valóban komoly nehézségeket okozhat a melegre érzékenyeknél, különös tekintettel a szív- és érrendszeri problémákkal küszködőkre. Növekszik a fáradékonyság, általánosságban véve azonban az időjárás kedvező hatással van a szervezetre. A hétvége folyamán a reumatikus-, valamint a mozgás- szervi eredetű fájdalmak enyhülésére lehet számítani. TUNISZ 28 --. A francia igen és nem tábor néhány ismert támoqatóia NEM ♦ Jean-Pierre Chevenement, az új Szocialista Párt egyik alapítója ♦ Danielle Mitterrand, Francois Mitterrand volt elnök özvegy ♦ Jean-Marie Le Pen szélsőjobboldali vezető ♦ Max Gallo történész, író (Forrás: mh) IGEN ♦ Jacgues Chirac elnök ♦ Francois Hollandé, a szocialisták első titkára ♦ Jeanne Moreau színésznő ♦ Gérard Depardieu színész ♦ Johnny Hallyday énekes ♦ Vivienne Westwood divattervező
