Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-04 / 102 szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 4. Európai unió 11 Magas importvám miatt Világszintű banánvita A latin-amerikai banántermelők a WTO-nál keresik igazukat az EU- val szemben: szerintük az unió tűi magas importvámot ír elő. A latin-amerikai banántermelők hivatalos közvetítő kijelölését várják a WTO-tól, s az EU-val folytatott tárgyalásokkal párhuzamosan a Kereskedelmi Világszervezetet is szeretnék meggyőzni arról, hogy tonnánként 75 eurónál nagyobb összegű vám esetén a latin-amerikai banántermelők tönkremennek. A különbség jelenleg óriási, hiszen az EU 230 eurós tonnánkénti vámot szeretne kiróni. A régi rendszerben egy bizonyos mennyiségig alacsony vámot kellett fizetniük a termelőknek, ha viszont ezt a kvótát túllépték, akkor az összeg ugrásszerűen nőtt. Az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni (ACP) államok egyenesen azt kérik, hogy számukra adómentes piacra jutást biztosítson az EU, míg a többi országoknak 275 euró legyen az importadó. Ezzel egy csapásra szereznének piacot, s egyben kizárnák a konkurenciát. Az már eldőlt, hogy 2006januárjától a legkevésbé kifejlett országok a „Bármit, csak fegyvert ne“ program keretén belül adómentesen juttathatják termékeiket az EU piacára. (Ezek az országok a banántermelésre alapozva biztosítanak vizet, lakhatást és oktatást a távoli, különösen elmaradott országrészeikben.) Az ACP-országok ugyanakkor attól félnek, hogy a túl alacsony vámteher következtében ők kiszorulnak a piacról, s a latin-amerikai országok elárasztják olcsó banánnal a piacot. A WTO döntését kilenc, a vám alacsonyan tartásában érdekelt latin-amerikai állam kérte március 30-án, a közvetítő kinevezése napokon belül megtörténik, megegyezés, illetőleg végső döntés az európai banánimport szabályozásáról három hónapon belül várható. (eurohirek.hu) A felmérés szerint a 16 év körüli fiataloknak Luxemburgban, Hollandiában, Portugáliában, Litvániában és Szlovákiában a legnehezebb az életük (Illusztrációs felvétel) Az új tagállamok közül nálunk a legmagasabb a létminimum alatt élők aránya Milliók csak tengődnek Körülbelül 14 millió dolgozó EU-állampolgár él nyomorban az Európai Unió statisztikai hivatalának legfrissebb felmérése szerint. Szlovákia azon országok csoportjába tartozik, ahol a 16 év körüli munkásoknak a legnehezebb az életük. ISMERTETÉS Csütörtökön tette közzé az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb felmérését a munkások életkörülményeiről. Bár sokak szerint a szegénységből kivezető legjobb út, ha valaki elmegy dolgozni, de a felmérés azt mutatja, hogy a munka önmagában több millió embert nem ment meg a nyomortól. Az EU-ban ugyanis körülbelül 14 millió munkás nyomorog napjainkban. 2001-ben körülbelül 11 millió munkás (az EU teljes népességének 6 százaléka) a régi tagállamokban a nemzeti létminimium alatt élt. Családtagjaikkal együtt ez körülbelül 20 millió szegényt jelentett. A felmérésből kiderül az is, hogy a 16 év körüli fiataloknak Luxemburgban, Hollandiában, Portugáliában, Litvániában és Szlovákiában a legnehezebb az életük. Az idősebb munkásoknak pedig Görögországban, Portugáliában, Olaszországban és Írországban a legrosszabb. A kutatók szerint bár az általános jelenség, hogy a nők kevesebb fizetést kapnak, mint az azonos beosztású férfiak (ez különösen igaz Olaszországra és Írországra), mégis kisebb esélyük van arra a férfiaknál, hogy a létminimum alatt kelljen élniük, mivel ők, ha családosak, a második pénzkeresők. Az egyedülállónknak ugyanakkor a legnehezebb az életük, főleg, ha egyedül nevelik gyermeküket. Dániában, Belgiumban, Írországban, Németországban és Nagy-Britanniában az elmúlt években sikerült kétharmadára visszaszorítani a szegények számát, Hollandiában és Luxemburgban viszont alig javult a helyzet a korábbi felmérésekhez képest. Az újonnan csatlakozott tagállamok közül Csehországban 3 százalék a létminimum alatt élők aránya, míg Szlovákiában a legrosszabb, 14 százalék. Ez elsősorban az alacsony fizetések, a részidős foglalkoztatások és a kiszámíthatatlan szerződések következménye. (origo, ú) EU-TUDAK0Z0 Termények forgalmazása Kistermelőként érdekelne, milyen előírások vonatkoznak az EU-ban a zöldség- és gyümölcsfajtákra? Milyen feltételekkel értékesíthetem terményeimet az unió területén? M. Lajos, Érsekújvár Az EU mintegy 40 zöldség- és gyümölcsfajtára vonatkozóan tette kötelezővé a minőségi előírások alkalmazását. A minőségi előírások alapját a minimumkövetelmények képezik. Eszerint a termény legyen ép, egészséges, tiszta, friss megjelenésű, állati kártevőktől, betegségektől, nem természetes felületi nedvességtől, idegen szagtól és íztől mentes, megfelelően fejlett és érett. A termékek négy minőségi kategóriába sorolhatók: extra, L, II. és III. osztályba. Kívánalom, hogy a kereskedelembe kerülő áruk nagy részét az I. osztályú termékek képezzék. A II. csoportba sorolt terményekkel szemben előírás, hogy megfeleljenek a minimum-követelményeknek, legyenek piacképesek. A III. osztályú áruk kereskedelmi forgalma sincs engedélyezve. A kötelező előírások méretelőírásokat is tartalmaznak. Ezeket a termék jellemzőinek megfelelően határozzák meg. így vonatkozhatnak az átmérőre (pl. almánál), a tömegre (pl. salátánál), a hosszra (pl. cukkininál) vagy ezek kombinációjára. Az utón belüli kereskedelemre szánt zöldség-gyümölcsre vonatkozóan a minőségi kategóriákat tartalmazó bizonyítvány kiállítása kötelező, enélkül semmilyen áru nem kerülhet forgalomba az EU-ban. Szlovákiában a termények minőségét a Szlovákiai Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Felügyelőség a 152/1995-ös Tt. törvény alapján ellenőrzi. A termelő, illetve forgalmazó kérelmezésére a kivitelre szánt gyümölcs vagy zöldség ellenőrzése után kiálltja az exportot engedélyező bizonyítványt. A behozatalt nem köti ilyen feltételhez, (euv, ú) Egymás országának kultúrájával ismerkedhetnek Fiatalok útja Európában ISMERTETÉS Ötszázezer euróval támogatja németországi, valamint közép- és kelet-európai tanuló- és ifjúsági csoportok közös projektjeit a „Fiatalok útja Európában” elnevezésű program, amelyet a Robert Bosch Alapítvány hívott életre a MitOst egyesület támogatásával.A program keretei között 13 és 21 év közötti fiatalok fogalmazhatják meg ötleteiket, céljaikat és jövőbeni elvárásaikat a demokrácia, a civil társadalom és a gazdaság témakörében. Érdeklődő gyermekek és fiatalok május 15-ig küldhetik el pályázatukat. Rlészletes információ és jelentkezési lap a Robert Bosch Alapítvány „Junge Wege“ honlapjáról: www.jungewege.de tölthető le, vagy a mail@junge- wege.de e-mail címen keresztül igényelhető. A pályázattal kapcsolatban az érdeklődők a 0049 30 31 51 74 75 németországi telefonszámon is kaphatnak tájékoztatást. (eurohirek.hu) A bővítés óta több tízezer kelet-európai munkavállaló érkezett a régi tagállamokba Alaptalanok voltak a félelmek ÖSSZEFOGLALÓ Alaptalanok voltak a munkaerőpiacot féltők aggályai, írja a Financial Times. A kelet-európai munkavállalók feszültség nélkül illeszkedtek be a munkaerőpiacukat liberalizáló országok társadalmába, és elmaradt a kedvezményturisták rohama is. Elmaradt a kedvezményturisták tömeges rohama, értékelte az Európai Unió bővítése óta eltelt egyéves időszakot a Financial Times. A lap értékelése szerint a tavaly májusi bővítés óta több tízeJele sincs a társadalmi felfordulásnak (Képillusztráció) zer kelet-európai munkavállaló érkezett a munkaerőpiacukat feltételek nélkül megnyitó régi tagállamokba. A keleti hordáktól csak azokban az országokban tartanak, ahol a piacvédő intézkedések miatt nem is vállalhatnak munkát az új tagállamok polgárai. Nem okoztak felfordulást A Financial Times szerint ugyanakkor semmi sem utal arra, hogy a szociális ellátórendszer szolgáltatásait igénylő kedvezményturisták rohanták volna le a régi tagországokat. Annak sincsen jele, hogy az immár legálisan beáramló keleti munkaerő társadalmi felfordulást okozott volna. A lap idézi a brit belügyminisztérium adatait, eszerint Nagy-Britanniában a május 1-i bővítés óta százharmincháromezer kelet-európai munkavállaló jelentette be törvényesen munkavállalását. A lap értesülései szerint negyvenezren már korábban is Nagy-Britan- niában dolgoztak. A százharmincháromezer keleteurópai ötvenhat százaléka lengyel a brit belügy adatai szerint. A legkevesebb munkavállaló Észtországból és Magyarországról érkezett Nggy-Britanniába, mindkét országból ötezren érkeztek. Nem rohanták le a keletiek Európát A Financial Times szerint a munakpiacát teljes mértékben megnyitó három ország, Nagy- Britannia, Svédország és Írország munkaadói szívesen fogadják a kelet-európaiakat, akiknek a társadalmi beilleszkedése is gördülékeny. A brit helyzetet jól jellemzi, hogy Londonban már azzal viccelődnek, hogy a jövőben egy teljes gyerekgeneráció lengyel akcentussal tanulja az angolt. A Fiancial Times szerint meglepő módon azokban az országokban a legnagyobb a keleti munkavállalók elutasítása, ahol a legfeljebb hétéves átmeneti korlátozások miatt nem is jelenhettek meg a munkaerőpiacon. Németországban a lakosság hetvenöt százalékát aggasztják a bővítés következményei, elsősorban a bevándorlás. Mindeközben Németország már régóta függ az olcsón dolgozó lengyel vendégmunkásoktól. A bővítés előtt Nagy-Britanniában is hangos kampányt folytattak a munkaerőpiac védelméért a bulvárlapok és a Konzervatív Párt. Aggályaik azonban, egy év távlatából, teljesen alaptalannak tűnnek, (index, mti) KI MIT TUD AZ EURÓPAI UNIÓRÓL? A legjobbak Brüsszelbe Az Európai Parlament néppárti frakciója (EPP-ED) tagjaként az MKP két europarlamenti képviselője lapunk hasábjain játékot hirdetett. A játék keretében a heti rendszerességgel május 25-ig minden héten 3-3 kérdést teszünk fel az EU-val kapcsolatban. A legjobb válaszadók között a játék végeztével kisorsoljuk azt a három szerencsés (18 év feletti) nyertest, aki júniusban az Európai Parlament néppárti frakciója által finanszírozott 5 napos tanulmányúton vehet részt. A (következő hétfőig feladott) válaszokat az Új Szó címére (EU- ROJÁTÉK jeligére) és az euroja- tek@ujszo.com e-mail címre várjuk. A játékosok tüntessék fel pontos címüket, nevüket és életkorukat. A helyes válaszokat a soron következő szerdai számunkban közöljük, (ú) Kérdések (8. forduló) 1. Szlovákia 2004-ben hány millió euróval kapott többet Brüsszeltől, mint amennyit befizetett? a. 160 millió euró b. 200 millió euró c. 240 millió euró 2. Mi az uniós agrárpolitika hivatalos angol rövidítése? a. GAP b. PÁC c. CAP 3. A tavalyi eddig legnagyobb mérvű uniós bővítést követően a régi tagállamok zöme élt á munkaerő-bevándorlás átmeneti korlátozásának jogával. Három ország viszont teljes mértékben megnyitotta munkapiacát a külföldi munkavállalók előtt. Melyek ezek az országok? a. Nagy-Britannia, Svédország és Írország b. Németország, Anglia, Norvégia c. Svédország, Hollandia, Franciaország A 7. forduló helyes válaszai: 1. a. 1999 Helsinki 2. b. 45% 3. c. 1995. júl. 22. (Illusztrációs felvétel)
