Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-26 / 121 szám, csütörtök
16 Tudomány és technika ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 26. TÖKÉLETES VÉTEL A közönség számára valószínűleg a iegszembetűnőbb a kép és a hang minőségének javulása. Ezen kívül abban az esetben is biztosítható a tökéletes vétel, ha a vevőantenna épp mozgásban van: a földön, vízen haladó járműveken, a levegőben is jó az adás minősége. A multiplexelési eljárásnak köszönhetően több egyidejű információ helyezhető el u- gyanabban a csatornában. E- zek egyike számítógépről, e- gyéb adatbázisokról lehívható adatáradat. Pl. egy parlamenti közvetítés közben a távirányítón egy gombnyomással a kép sarkában megjelenhet a felszólaló életrajza, eddigi felszólalásainak szövege stb. Egy ismeretterjesztő film közben a hozzá kapcsolódó adatok, grafikonok, képek jeleníthetők meg. A digitális tévé lehetővé teszi a kétoldalú „párbeszédet”: távirányító segítségével adhatjuk le szavazatunkat, vagy akár szöveges üzenet is küldhető megfelelő bülentyű- zet hozzáadásával. Az új technika lehetővé teszi a gyen- génlátók és vakok számára is a tévéhez való hozzáférést:.egy hangcsatornán folyamatosan sugározhatják a képtartalom szöveges változatát, (oe) SZOMSZÉDOLÁS A szomszéd füvéről szóló magyar közmondásra rímel egy híres amerikai vígjáték tíme, amely szerint a szomszéd nője mindig zöldebb. Nos, a televíziózásra vonatkoztatva ez bizony igaz. Nemcsak a gyakorlati szakemberképzésben jár élen a száztornyú Prága, hanem a digitális televíziózásban is: az ezredfordulón kezdte meg a közszolgálati tévé kísérleti adásait, tavaly augusztustól pedig mindkét csatornája teljes műsorát digitális formában is sugározza. Az adások továbbítására a Cseh Távközlési Vállalat jelenleg két multiplexert működtet: az A jelzésű az ország területének kétharmadát fedi le, a B viszont csak egyötödét. Mindkét csatorna műsora természetesen Prága, Brünn, Püzen és néhány további nagyváros környékén fogható, (oe) Egy évtizeden belül a ma használatos tévétechnika valószínűleg múzeumi különlegességgé válik Miért nem nézhetjük a digitális adásokat? Bő negyedszázaddal ezelőtt jutott el a televíziózás abba az állapotba, hogy reális lehetőségként merült fel az előző, analóg technika kiváltása a sokkal korszerűbb, jobb tulajdonságokkal rendelkező, digitálisnak nevezett eljárással. Olyannyira, hogy a legjelentősebb európai egyetemeken oktatni kezdték az új megoldások fortélyait. OZOGÁNYERNŐ Közéjük tartozott a prágai Cseh Műegyetem is, amely a mérnöktovábbképző oktatás keretében kezdte képezni az új technika szakembereit. Szlovákiából heten voltunk kiválasztottak, akik két év múltán abban a biztos tudatban vettük át oklevelünket, hogy hamarosan mi leszünk a vezérek, akik beveszik az elöregedőfélben levő hagyományos televíziós technika bástyáit. Csaknem egy emberöltő múltán megállapítható, hogy örömünk korai volt: bár a televíziós társaságok - közöttük a pozsonyi közszolgálati tévé is - több digitális berendezéssel rendelkezik, a nézők még napjainkban is a hagyományos módon sugárzott műsorokat követhetik. De nem sokáig. Bizton állítható: egy évtizeden belül a ma használatos tévétechnika múzeumi különlegességgé válik. Fejlődésképtelen az elektronikus tévé Miért fejlődésképtelen az elektronikus televízió. Azt érdemes róla tudni, hogy a látható képet villamos jelek ingadozásává alakítja át, amelyet elektromágneses jelek formájában sugároznak ki. Amíg az adó- és vevőantenna közel van egymáshoz, a műsor elfogadható minőségben követhető. A távolság növelésével viszont egyre gyengébb a sugárzás, emiatt erősítőket kell használni. Ekkor jelenik meg az első gond: az erősítő egyidejűleg növeli meg a hasznos kép és hang erejét és természetesen a rájuk rakódott zörejeket is. Ezt szakszóval a jel/zörej arány romlásának mondják. Gyakorlatilag ez annyit tesz, hogy a műsorban különféle zavarások, sotjelkihagyás, hullámzó kép Digitális tévéstúdió (Fotók: képarchívum) és egyéb nem kívánt jelenségek észlelhetők. Az üyen analóg eljárással ellentétben, ahol a vülamos jel burokgörbéje hordozza a képinformációt, a digitális technikánál mintavételi frekvencia segítségével az eredetileg folytonos - analóg - villamos jeleket impulzusok sorozatává alakítják. A megnevezés is erre utal: a latin digitalis emberi ujjat jelent. Ebben az esetben a jel megléte vagy hiánya hordozza a képet, illetve a hangot. A digitális technika előnye A digitális technika legfőbb előnye, hogy kizárólag az impulzus megléte vagy hiánya hordozza az információt. Emiatt teljesen mindegy, hogy milyen parazita jelek rakódnak rá, mekkora mértékben torzul, ugyanis a vevőkészülékben a jelet akár „derékban“ is elvághatjuk, majd eredeti értékére erősítve visszaállíthatjuk, vagyis tulajdonképpen regenerálhatjuk. A 80-as évek folyamán ez volt a digitális technika híveinek legfőbb érve. A műsorsugárzáson kívül a stúdiótechnikában még fokozottabban jelent meg a hagyományos technika hátránya. A képmagnók elterjedése egyben bizonyos minőségromlást is hozott a tévé életébe. Az élő közvetítésekkel ellentétben - ahol a korabeli technika megfelelően érvényesült - a tévéjátékok és egyéb felvételeknél az adást felját- szották. Ezt az utómunkálatok ke' rétén belül vágták, majd elkészítették belőle a sugárzásra kerülő ún. broadcast kazettát. Vagyis az eredeti felvételt általában kétszer átmásolták. Csakhogy a képmagnó egyik sajátossága, hogy minden átjátszásnál a hasznos képjel egyhar- mada sérül. Ez amiatt következik be, mivel a feljátszófej szórt mágneses terét - amely a felvételt létrehozza - csak üyen hatásfokkal lehet kihasználni. Napjaink amatőr képmagnósai jól ismerik ezt a jelenséget: egy 4. vagy 5. generációs másolaton már a színek sem érzékelhetők, a képhibákról nem is beszélve. Ezzel szemben a digitális felvétel akár 100. generációs változata is megegyezik az eredetivel, hiszen minden átjátszásnál egyben regenerációra is sor kerül. Arról a nem éppen elhanyagolható tényről nem is beszélve, hogy a földmág- nesség változásának, valamint az ipari üzemek, erőművek, transzformátorállomások, távvezetékek, vagy éppen a mindent átható rádió, tévé, telefon és egyéb emberi tevékenységből származó elektromágneses sugárzás hatására a hagyományos képfelvétel fokozatosan romlik. A lemágneseződési folyamat eredményeképpen néhány évtized múltán akár meg is semmisülhet. Ez a kérdés a digitális formában tárolt adásra nem érvényes. Ördögi körben Önmagában ez a tény is indokolta az új eljárás mielőbbi bevezetését. Később még az is kiderült, egyéb előnyöket is jelent az újfajta műszaki megoldás. Ennek fényében felvetődik a kérdés, miért nem nézhetjük már évtizedek óta a digitális adásokat. Meg kell mondani, hogy egy emberöltővel ezelőtt az új technnika gyenge lábakon áüt. A több mint 800 képpontból álló, 625 soros, másodpercenként huszonötször megismétlődő televíziós állókép kifogott a korabeli számítógépeken: több tízmillió információs egységet kellett másodpercenként továbbítani a fekete-fehér készülékekbe, a színesekbe ennek háromszorosát, tekintve, hogy a 3 alapszínből - piros, kék, zöld - kikeverhető az összes többi. A végeredmény valahol 100 és 250 megabit Magyar találmány A digitalizáció egyébként magyar találmány: eredetileg 60 évvel ezelőtt Neumann János javasolta analóg számítógépekre, hogy térjenek át a kettes számrendszer, vagyis a logikus „1“ és logikus „0“ alkalmazására. Javaslatának életképességét bizonyítja, hogy néhány év múltán már csak digitális számítógépeket gyártottak, (o) átvitelét jelentette másodpercenként. Ez a korabeli gépek számára megoldhatatlan feladatot jelentett. Emiatt különféle takarékossági eljárások születtek. Az 1980-as év tudománytörténeti jelentőségűvé vált: ekkor mutatta be a japán Sony gyár a 12 cm átmérőjű, digitális hanghordozóját - CD lemezét - a hozzá tartozó lézeres letapogató lejátszóval együtt. Bár kivétel nélkül mindenki elismerte műszaki kvalitásait, a szakma nagy része nem hitt gyors elterjedésében. Ugyanis a laikusokkal együtt szentül hitte, hogy a sokmüliárd hagyományos hanglemezt senki sem dobja el, a kisszámú, ugyan tökéletes minőségű CD-k iránt nem lesz jelentősebb érdeklődés. Az élet alaposan rácáfolt a kétkedőkre: tíz év múltán megszűnt a hagyományos lemezjátszók, majd az LP- lemezek gyártása is. Napjainkban pedig minden felvétel csupán CD-n és CC-hangkazettán jelenik meg. Csakhogy a televízió összehasonlíthatatlan minden más szórakoztató eszközzel: napjainkra vezető helyet vívott ki magának. Ez pedig a reklámmogulok szemszögéből igencsak attraktív terület. A televíziók reklámbevételei még kis hazánkban is milliárdos tételeket üthetnek meg. Ez viszont, sajátos módon a jelenlegi helyzet konzerválását okozza. Ugyanis hiába próbálna egy új társaság a legmodernebb digitális technikával sugározni, mivel a nézők - egy-két kivétellel - nem rendelkeznek a vételre alkalmas készülékkel. A társaságnak felkopna az álla, egyetlen reklámot sem tudna szerezni. Ugyanis a technikaváltás egyben készülékváltást is jelent. Vagy legalább annyit, hogy egy kiegészítő készüléket - adaptert - kell kapcsolni minden vevőhöz. Ez pedig jelenleg ugyanannyiba kerül, mint egy színes tévé. Ördögi körbe kerülnek a társaságok: tudják, hogy a jövő a digitális technikáé, viszont nincs anyagi fedezetük a bevezetésére, miközben a nézők még nem érzékelik azokat az előnyöket, amit tartogat számukra, meg különben is püla- natnyüag tömegesen nem rendelkeznek akkora anyagi fedezettel, hogy az otthoni egy-két tévékészülékhez megvásárolhassák az adaptert. Arról nem is beszélve, hogy a digitális vevő ára 30 ezer korona körül kezdődik és úgy tíz-húszszorosánál végződik. Az MPEG DVB előnyei A digitális televíziónál áramingadozások helyett vülamos impulzuskombinációk hordozzák a kép- és hangjelet. Ahhoz viszont, hogy ez élvezhető adássá áüjon össze a képernyőn, kódolási eljárást alkalmaznak. Ezek közül jelenleg a legismertebb az MPEG. Nevét arról a csoportról (Moving Picture Experts Group) kapta, amely kidolgozta a tömörített kép- és hanginformáció tárolására alkalmazható szabványt, míg a DVB a digitális képsugárzás (Digital Video Broadcasting) rövidítése. Ez utóbbiból háromfajta alakult ki: a S (Satellite), a T (Terrestrial) és a C (Cabel) változat, amely nevében hordozza a továbbítás módját. Az MPEG-1 még csak moziműsor feljátszását tette lehetővé CD lemezre. Mivel kis bitsebességgel dolgozott, csupán a VHS kazetták minőségét tudta biztosítani, ami csaknem kudarcnak fogható fel. Ebből fejlődött ki az MPEG 1.5, ahol már lehetővé vált az adatok tömörítése, és egymás meüé fűzése - multiplexelése - is. A fejlődés következő fokát jelentette az MPEG 2 megjelenése, amelyet az Európai Távközlési Unió (EBU - European Broadcasting Union) szabványként fogadott el, aminek következményeként az egész Óvilágban bevezetésre kerül. A jelenleg már digitális műsorokat sugárzó Hot Birdök is ezt az eljárást alkalmazzák. Az új szabvány legfőbb előnye, hogy alkalmazkodik a pénztárcánkhoz: ha nem engedhetjük meg magunknak a drága készüléket, ugyanazt a műsort gyengébb minőségben is követhetjük. Igazi nagy házimozihoz viszont biztosítható a stúdiókban megszokott kép és hang. (o-ny) MIÉRT JOBB A DIGITÁLIS TELEVÍZIÓ? 2012-re megszűnhet az analóg sugárzás ÖSSZEFOGLALÓ A fentiekben említettük, hogy sokkal jobb hang- és képminőséget szolgáltat a digitális televízió. Hamarosan az is kiderült, hogy még egy sor előnnyel rendelkezik. Az első a csatornák bővítésének a lehetősége. Ez a televíziós adásnak abból a sajátosságából ered, hogy olyan nagyon rövid huüámú sugárzásként kerül a légkörbe, amely a természeti tárgyakról - hegyek, épületek stb - ugyan visszaverődik, a Földet körülvevő ionoszférán viszont akadálytalanul halad át. Ennek megfelelően csak akkor vehető az analóg adás, ha az adó- és vevőantenna között nincs akadály. így még egy Szlovákia méretű kis országban is legalább tucatnyi ún. gerincadót, további kéttucat átjátszóadót kell alkalmazni egyetlen tévéműsor vételére. Eközben a szomszédos adók sugárzási rezgésszámának eltérőnek keü lennie, eüenkező esetben mindazokon a helyeken, ahol fogható két adó ugyanazon adása, a műsor a jelkeveredés miatt élvezhetetlen lenne. Ez a kérdés egy csapásra megoldódik a digitális technika alkalmazása esetén: szóba sem kerülhet az a kérdés, hogy eltérő kódolással egyazon sávban működő adók zavarhatják egymást. Ráadásul ugyanabba a sávba is - akárcsak a telefontechnikában - multiplexeléses eljárással több adó műsora is egymás mellé rendelhető. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Szlovákiában a jelenlegi négy országos adóhálózattal ellentétben akár ennek tízszerese is működhet. Ennek keretén belül a jelenlegi társaságok tovább bővíthetik műsorkínálatukat. Konkrétan a közszolgálati Cseh Televízió négy csatornával számol. A közelmúltban be is indította a hírtévéjét, a későbbiekben még egy dokumentumfümeket sugárzó csatornát állít csatasorba. De konkurensei, a Nova és a Príma is újabb csatornákat tervez. Ugyanígy újabb társaságok is megjelenhetnek a közeljövőben a színen, ületve a mai műholdadók egy része a Földre költözhet. Hogy mekkora változás jelenthet ez szűkebb pátriánkban, arra a legjobb példa, hogy jelenleg 3 magyar nyelvű földi adót foghatunk, holott a valóságban már napjainkban is műholdakról 31 magyar csatorna műsorát sugározzák, miközben szabad frekvencia hiányában sok tucat társaság csak kábelen át tudja továbbítani adásait. A digitális technika az „égi háborút“ már egy évtizeddel ezelőtt megnyerte: a legnagyobb európai szervezet, az Eutelsat 1995-től folyamatosan lövi fel a mára legendássá vált Hot Bird közvetlensugárzó műholdjait, melyekből már 6 darab sugároz is, melyek az új technika előnyeit kihasználva kínálják műsoraikat. Hamarosan eldől: az évtized végére Európa-szerte elkezdik a sugárzásokat, 2012-re pedig megszűnik az analóg sugárzás. A technika tehát adott. Most már csak az van hátra, hogy a tengernyi adóhoz megfelelő minőségű műsorokat is gyártsanak. De ez már nem műszaki, sokkal inkább alkotói kérdés, (oe) A jövő a digitális tévéé. Manapság azonban a nézők még nem érzékelik azokat az előnyöket, amelyeket tartogat számukra.
