Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

2005-05-25 / 120 szám, szerda

ÚJ SZŐ 2005. MÁJUS 25. A vágsellyei telepen abroncsokat, bútort, ajtót, ablakot, fóliákat és elektronikai berendezéseket is le lehet adni 30 Szülőföldünk ____________________________________________ Am i nem fér a kukába, átveszik Vágsellye. A helyi lakosok­nak már nem okoz gondot a háztartási és egyéb hulla­dék elhelyezése. GAÁL LÁSZLÓ A Syko Kft. által a közelmúlt­ban kialakított vágvecsei hulla­dékgyűjtő udvarban korlátlan mennyiségben, ingyen veszik át az olyan hulladékot, ami nem fér bele a kukákba. A telepet a vágvecsei kazánház udvarán, az egykori szénlerakat helyén alakították ki, és oda hétfőn és szerdán 8 és 18, szombaton pe­dig 8 és 14 óra között bárki elszál­líthatja a feleslegessé vált, otthon már csak helyet foglaló szemetet. Konténerek a szénrakások helyén Gabriel Sýkorától, a Syko Kft. igazgatójától megtudtuk, miután a kazánokat gázüzeműre cserélték, a szénraktárak feleslegessé váltak, és a területet a városi képviselő-testü­let döntése alapján évi 1 koronáért bérbe vehette a vállalat. Ott „Sita- zberový dvor” néven működik a hulladékgyűjtő udvar, amit ün­nepélyesen április 28-án, a polgár- mester és a városi képviselők jelen­létében nyitottak meg. Az egykori szénlerakat helyén a szénrakásokat konténerek váltották fel, szétválogat­va ezekbe kerül a hulla­dék, amit másodlagos nyersanyagként újrahasz­nosítanak. Egyedül az építkezési törmelék átvé­teléért kell súly szerint bizonyos il­letéket fizetni, minden más hulla­déktól ingyen szabadulhatnak meg a lakosok. Használt gumiab­roncsokat, kiselejtezett bútort, aj­tót, ablakot, bádogdobozokat, üveg és műanyag göngyölegeket, fóliákat, kerti bútort, gyümölcsös­ládát és elektronikai berendezése­ket, rádiót, gramofont, számítógé­Gabriel Sýkora: A kemény műanyagokat a vágkirályfai Recyplast cég vásároljafel mint nyersanya­pet is le lehet adni. „Egyedül a ké­pernyőket nem vesszük át, mert ezek higanytartalmuk miatt külön kezelendők, de például régi hűtőszekrényeket is be lehet hoz­ni; ezekből speciális berendezés­sel távolítjuk el a freongázokat” - magyarázta az igazgató. Egyedül az építkezési törmelék átvételéért kell illetéket fizetni. „Zsákos” válogatás A háztartási hulladék egy részét már nem kell a telepen válogatni, mert azt eleve szeparáltan gyűjtik: külön zsákban a papírt, a PET-fla- konokat, az üveget és a konzerv­dobozokat. A vállalat másfél évvel ezelőtt vezette be a zsákos gyűj­tést, és az igazgató elárulta, hogy míg első alkalommal mindössze 8 zsákot gyűjtöttek be, mostanra a lakosok megértették a rendszer lé­nyegét, és egy-egy alkalommal már nyolcszáz zsák válogatott hul­ladék is összegyűlik. Azelőtt olyan módszerrel próbálkoztak, hogy a közterületekre, lakótelepekre kon­ténereket helyeztek el külön a papírra, külön az üvegre vagy a textilre, de ez nem vált be. Előfor­dult ugyanis, hogy a konténer tar­talmát kiszedték vagy felgyújtot­ták. Jelenleg üy módon már csak az üveget gyűjtik, a többi váloga­tott szemét zsákokban érkezik, és újabb válogatás, csomagolás után nyersanyagként vándorol feldol­gozásra. A műanyag palackokat szín szerint - fehér, zöld és kék - különválogatják, majd sajtolják, és a körülbelül 90 kilogrammos hasábokba sajtolt csomagokat a gútai Fledge üzembe szállítják, ahol további feldolgozásra kerül­nek. Ott rudacskákká sajtolják a A gyerekeket is bevonják a hulladékgyűjtésbe A vállalat nevelő tevékenysé­get is folytat, az óvodás és isko­lás gyerekeket is bevonja a hul­ladékgyűjtésbe. „A városi hiva­tal környezetvédelmi illetékesé­nek, Edita Haládikovának volt az ötlete, hogy szervezzünk hulladékgyűjtő versenyt az is­kolák között. Nemcsak klasszi­kus papírgyűjtés ez, hanem PET-flakonokat és az ilyen fla­konokról való kupakokat gyűj­töttek a gyerekek. Mi pedig amellett, hogy az így begyűjtött hulladékból származó bevételt az egyes iskolák és óvodák számlájára utaltuk át, külön öt­venezer koronát ajánlottunk fel motivációként és a legszorgal­masabb gyűjtők díjazására” - tájékoztatott a Syko igazgatója. A tavalyi versenyt a Pázmány Péter Alapiskola nyerte, de idén másoknak is van esélyük. A kez­deményezésnek ugyanis olyan sikere volt, hogy maguk az isko­lák indítványozták, a következő évben is szervezzenek hasonlót. Az igazgató szívesen eleget tett a kérésnek, úgyhogy a tavalyi „bevezető” után az idei tanév­ben is folytatódik a „kupak­gyűjtő” verseny, (gl) műanyagot, amit azután nyers­anyagként külföldre, főleg Kínába adnak el. Lehet, hogy valamilyen olcsó műanyag játék formájában, megjelöléssel éppen Szlovákiában kerül majd piacra a néhai műanyagpalack. Az úgynevezett tetrapack göngyölegeket - tejes­és üdítősdobozokat - külön gyűj­tik, ezekből 250 kilogrammos cso­magokat sajtolnak. Ezeket azután egy nagysurányi cég hasznosítja, amely a gipszkartonhoz hasonló lapokat készít. Az úgynevezett kemény műa­nyagokat - lavórok, kádak, ládák, kerti bútorok maradványait - a kö­zeli Vágkirályfán működő Recyp- last vállalatban dolgozzák fel. Gab­riel Sýkora állítja: arra nem lehet számítani, hogy a világon kevesebb hulladék lesz, ezért a megoldás az, hogy másképpen fogunk vele gaz­dálkodni. Az egyedüli járható út a válogatás és újrahasznosítás, ami nemcsak környezetvédelmi szem­pontból hasznos, hanem anyagi szempontból is egyre előnyösebb. Hiszen míg a háztartási hulladék szabványos szeméttelepen való el­helyezése kilogrammonként 15 ko­ronába kerül, a válogatott hulladék elhelyezéséért nemhogy nem kell fizetni, hanem ellenkezőleg: jó pénzért el lehet adni. Például a PET-flakonokat kilónként 10,50- ért tudják értékesíteni. Még a vá­rosnak is haszna van belőle, mivel kilónként 1,80 korona a város kör­nyezetvédelmi, reciklációs alapjá­ba kerül. A bevásárlóközpontot építő befektetők peren kívül fizettek, mert meg akarták kezdeni a munkálatokat Nyolcmilliót kaptak a gerencséri tulajdonosok ÚJ SZÓ-HÍR Nyitragerencsér. Több mint egyéves késéssel végre elkezdték az építkezést a nyitrai Agrokomp­lex kiállítási központ előtti terü­leten. A több mint kéthektáros telket az önkormányzat még 2002-ben adta bérbe kilencven­kilenc évre a Discovery Group és a Deutsche Bank Real Estate cég­csoportnak, amely bevásárló- és szórakozóközpontot, valamint mélygarázsokat kíván építtetni az eddig csak parkolóként hasz­nált területen. A szerződés megkötése után azonban sorra követték egymást a munkálatok megkezdését gátló akadályok: az ott álló épületért 16 millió koronát kellett kifizet­nie a cégcsoportnak, az egyik, ki­költözni nem hajlandó bérlőnek kénytelenek voltak lakást vásá­rolni. Mindennek tetejébe kide­rült, az ingatlanból 68 ár nem is a város tulajdona, hanem huszon­két nyitragerencséri lakosé. A hajdani termőföldeket ugyanis soha nem sajátították ki, ezért hiába volt a nyitrai önkor­mányzat birtokában a tulajdon­lap, a valóságban még mindig a régi tulajdonosokat illették. Nekik adott igazat a Nyitrai Járásbíró­ság is, ezért az önkormányzatnak és a befektetőnek nem maradt más választása, mint a peren kí­vüli megegyezés. Ennek értelmé­ben a cégcsoprt először a várostól vásárolta meg a szóban forgó te­lekrészt, majd összesen nyolcmil­lió koronát fizetett ki a telektulaj­donosoknak. „A pénzt pontosan a birtokolt földterületek alapján osztottuk el, volt, aki 70 ezer koronát kapott, de olyan is, aki 500 ezret” - tud­tuk meg Finta Rudolf nyitrageren­cséri polgármestertől, aki az ügy­ben a földtulajdonosokat képvi­selte. „Nem csak ennek a huszon­két családnak volt ott földje, de a többiek nem nyújtották be velünk együtt a követelésüket. Most a si­kerünkön felbuzdulva ők is ügy­védhez fordultak, de már nehe­zebb dolguk lesz, mert a cég meg­kapta az építési engedélyt. Elvileg azonban nem zárom ki, hogy ne­kik is fizetni fognak, mert nyilván nem akarják, hogy időzített bom­baként később robbanjon az ügy.” A befektetői cégcsoport - amely eddig is fizette a négyzetméteren­ként 100 korona éves bérleti díjat, és vállalta a terület szanációjának költségeit - a napokban kezdi az építkezés földmunkáit. A tervek szerint több mint 20 ezer négyzet- méteren egy Centro nevű komple­xumot emelnek, amelyben buti­kok, bevásárlóközpontok, mozik, kávéházak és éttermek lesznek. A létesítményt 2006 őszén nyitnák meg, utána pedig további nyolc­ezer négyzetméteren bérelhető helyiségeket építenek. A befekte­tés összértéke meghaladja az egy- milliárd koronát, (vrabec) IPOLY EUR0RÉGIÓ SZABADEGYETEM Ipolyszakállosi tanulmányi nap Június 4. (szombat) 7.30: érkezés; regisztráció a Natur Product „Méhes Panzióban” 8. 30: Gasparik Kálmán polgármester és Németh Árpád mér­nök köszöntője, közreműködnek a helyi magyar alapiskola kisdi­ákjai és a falu hagyományőrzői. 47 híd az Ipolyon (levezető el­nök: Németh Péter Mikola) Hidakat Európában - az egységes Eu­rópa újjászületésének alapfeltételei az államiság, egységes alkot­mány, a kereszténység, az urbanizáció és a polgárosodás foga­lomrendszerében. Előadó: Kulcsár László egyetemi tanár (Gö­döllő). 9. 30: Az Ipoly-hidak története. Előadó: Hajós Bence okleveles mérnök, tanár 10.15: „Hálózati vizsgálat” az Ipoly-hidak újjáépítésére, külö­nös tekintettel az Alsó-Ipoly völgyére. Előadó: Fábry György ok­leveles közlekedési mérnök, a FŐMTERV irodavezetője 11.00: A határon átnyúló együttműködések szlovákiai le­hetőségei az újjáépítendő Ipoly-hidak és a közúthálózat szolgá­latában. Előadó: Nagy Géza, Zselíz polgármestere. Az Ipolyda- másd és Helemba, valamint az Újkóvár és Kóvár közti hidak el­készült terveinek bemutatása. Előadók: Gosztonyi Jenő polgár- mester és Michaela Hrnčiarová, az Euroregion Neogradiensis képviseletében 11. 45: Az Ipoly Eurorégió Határon Átnyúló Együttműködés je­lene és jövője a legfrissebb MTA-kutatások és -információk isme­retében. Európai regionális integráció, határ menti integrációs együttműködések, munkaerővándorlás, piackutatás, gazdálko­dás stb. Előadók: Hardi Tamás tudományos munkatárs, MTA RKK NYUTI, Győr és Mezei István tudományos munkatárs, MTA RKK KÉTI, Miskolc 12. 30: Könyvek-szerzők-könyvkiadók: Vámosmikola és kör­nyéke, bemutatja a szerző, Koczó József, a Vámosmikolai Általá­nos Iskola igazgatója; Diósjenő - helyismereti tankönyv, bemu­tatja a szerkesztő, Végh József, a Rétsági Művelődési Ház igazga­tója; A Dunakanyar költészete 2005, bemutatja a szerkesztő, Pé­ter Péter 14. 30: Genius loci - a hely megújuló szelleme. Ipolyszakálllos európai értékei - szellem- és művelődéstörténetiek, természetiek. Idegenvezetők: Török Lajos nyugalmazott tanár és Németh Árpád mérnök 16.00: Az ipolyszakállosi „HíDeMlékMű” - a 20. században megsemmisített fahidak tájművészeti rekonstruálása, land art- építés. Előad: Bertina Bosch és Bert Meinen 17.00: A Dunakanyar költészete 2005 - versmondás a római katolikus templomban A szabadegyetem előadásai mindenki számára nyitottak. A szervezők kérik azok előzetes jelentkezését, akik már pénte­ken érkeznek. A szállás 350 korona/fő. Jelentkezésni május 27-ig lehet Balga László referens címén: 99125 Csáb (Čebovce), Szeder Fábián u. 187, tel: 047/488 822 35, e- mail: ruszko@stonline.sk Százhúsz jelentkező közül kerültek ki a legjobbak A Ki mit tud? JÓZAN MÓNIKA Dunaszerdahely. Díjkiosztó gálával zárták az idei Ki mit tud? 2005-öt a helyi művelődési köz­pontban múlt vasárnap este. A tehetségkutató versenyt a Kondé Miklós Polgári Társulás, Duna­szerdahely önkormányzata és a művelődési központ hirdette meg. A nyolc kategória győztesei gálája százhúsz jelentkező közül kerül­tek ki. A díjak között volt vásár­lási utalvány, könyvcsomag, elektronikai cikk, fesztiválmeg­hívás, és a legjobb szólóénekes, Dovičovič Alexandra stúdiófel­vételre kapott lehetőséget. A ver­seny nagydíjasa a somorjai Vö­rös Sándor bűvész lett, aki átve­hette a polgármester díját, egy DVD-lejátszót. A néptánc kategória győztese, a nagymegyeri Hajnal néptánc- csoport (vezetőjük Nemes Aranka) (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents