Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-25 / 120 szám, szerda
2005. május 25., szerda 2. évfolyam 21. szám MOZIMUSTRA Most látszom, most nem látszom. Szász Attila első rövidfilmjét az idei Magyar Filmszemlén mutatták be A nagydíjas Jim Jarmusch Salma Hayek mint zsűritag A franciák sztárrendezője, Francois Ozon és Jeanne Moreau Vendégek Cannes-ban Pell James és a legújabb mexikói sztár, Gael Garda Bernal (Fotók: Reuters, ČTK és TASR/AP) Gus van Sant rendező (jobbról) és színésze, Michael Pitt Sötét volt már, és esett Fiatal házasok hatéves gyerekkel. Sok pénzből ízlésesen berendezett laká#, elegáns kocsi, zöld pázsit és rózsabokrok a ház előtt. Napfény és nyugalom. Fiatal házasok hatéves gyerekkel. Elfoglalt férj, ideges feleség. Két hete alig látták egymást. Laborban dolgozik a férfi, kísérleteinek se vége, se hossza. Otthon a nő bájos gyerekükkel. SZABÓ G. LÁSZLÓ „Apa azt üzeni, nagyon hiányzol neki.” Alex a kisautójával játszik, anya vizet forral, közben egyre nyugtalanabbul szívja a cigit. Ez a nap is olyan, mint a többi. Nincs benne semmi rendkívüli. A lakás szép, a víz forr, a kisfiú elvan egyedül is. Snitt. Hazajön a félj, meglocsolja a rózsákat. Arcán fájdalom. Felesége bent a házban. Egyedül. A kisfiú kulcsra zárt szobája. Férj és feleség külön ágyban alszik. Csend. Hideg csend. Aztán kezdődik minden elölről. Vagy folytatódik, ami tegnap abbamaradt. Tépelődés, ön- marcangolás, gyötrő látomások kimerítő sorozata. Gyógyszerért nyúl a nő. Látni akarja egyetlen fiát. „Ne akard látni!” - szól a férfi. Vörös színű lepel alatt a kocsi. Vércseppek a konyhai mosogatóban. Férj és feleség között fájó elidegenedés. Nemhogy összebújni - szót váltam sem tudnak egymással. Teljes idegösszeomlás határán a nő, lelki beteg a férfi. És megint a kisfiú kulcsra zárt szobája. Alex nincs. Már csak a képe van, a laborból hazahozott dobozban. Amúgy láthatatlan. Jött a férfi. Talán egy fárasztó nap után haza a laborból. Esett. Vizes volt a fű a ház előtt. Már sötét is volt. Műiden olyan gyorsan történt. A kisfiú hirtelen az autó elé lépett. „Nem láttam!” - őrjöng a férfi. „Bármit is tettél, csináld visz- sza!” - könyörög a nő. A gyerek szobájában alszik a férfi. Sír. Napokkal a tragédia után. egyértelművé. Díszlet és jelmez: Bárdosi Ibolya. Az ő révén is minden a történetet szolgálja. Pontosan, egységesen. Szász Attila első filmje ez. Szokatlan pálya az övé. Előbb az Oxford Brooks Universityn tanult marketinget, számvitelt és üzleti életet. Természetesen angolul. Aztán felvették producer szakra. Filmkritikákat írt, filmforgalmazó céget alapított, tévéműsorokat vásárolt, filmfesztiválokra járt, és most elkezdett rendezni. Munkája láttán máris megállapítható: tud történetet mesélni, feszültséget teremteni, komponálni és színészeket vezetni. Fekete Ernő és Létay Dóra hiteles arcok a filmben. Kiváló játékosok. Külön-külön is, meg együtt is. Minden rezzenésük, még a legapróbb megnyilvánulásuk is tartalmat hordoz. Itt nincsenek üresjáratok, itt minden másodpercnek súlya van. Nem fogják a kezünket, mégis velük megyünk. Messze. Az érzelmek legsűrűbb sűrűjébe. jmmjm «P*'„Én nem láttam. Nem láttam!” „Tudom.” Stílusosan berendezett lakásban kihűlt kapcsolat. A félj rezzenéstelen arca. A nő kétségbeesett tekintete. Hogyan folytassák? Mivel folytassák? Folytassák egyáltalán? Van értelme? Melyiküknek van hozzá ereje? „Most már csak mi vagyunk. Te meg én” - mondja egyikük. De hallja-e a másik? Akarja-e hallani? Most látszom, most nem látszom. Szász Attila (1972) harminc- perces rövidfilmje, amelyet az idei Magyar Filmszemlén láthatott először a közönség. Megrázó film. Igaz film. Szép film. Fél órában egy mélységesen tiszta, fájdalmas történet. Nincs benne sok szöveg. Itt inkább a képek, a gesztusok, az arcok beszélnek. Fekete Ernő és Létay Dóra kifejező arca. Keményffy Tamás kamerája azt is kivetíti elénk, amiről a lelkűk beszél. A láthatatlant teszi láthatóvá, érzékelhetővé, DVD-AJÁNLÓ Manitu bocskora - intelligens paródia KOSSÁR LAJOS Michael Herbig már nem isme- reden a magyarországi mozirajongók közt, mert márciustól nagy sikerrel vetítík A zűrhajó című komédiáját. Herbig két évvel ezelőtt egy jól sikeredett paródiával, a Manitu bocskorával hívta fel magára a figyelmet. Most a hazai piacon is megjelent ez a sajátos humorú, intelligens paródia DVD-n. A Manitu bocskora felejtheteden szórakozást nyújt mindazoknak, akik a híres Winnetou-filmeken nőttek fel. A Harald Reinl rendezte mozgóképek a két főszereplővel, Lex Barkerrel, valamint Pierre Brice-szel a főszerepben még ma is filmtörténeti érdekességeknek számítanak. Ezekre építette paródiáját Michael Herbig. A történet éppen olyan bárgyú, műit kitalált hősei: Abahachi apacsfőnök, aki annak idején, egy görbe éjszakán felosztotta a Manitu kincséhez vezető térképet négy, hozzá hasonló csetlő-bodó barát közt, most vértestvérével, Ranger- rel indul útnak, hogy megtalálja azokat, és együtt vegyék magukhoz a kincset. Rangeren kívül megismerkedhetünk Abahachi ikertestvérével, Winnetouch-csal, féltestvérével, a csodaszép dizőzzel, Uschival, valamint a gonosz banditával, Santa Mariával, aki nagyon rossz fiú, mi több csaló. Egy kocsmát ad el Abahachinak, de kidéül, hogy az ivó egy romhalmaz. Herbig, aki a fűmben kettős szerepet is vállalt, pontosan felismerte, milyen nevetséges klisékkel dolgoztak annak idején a westemfil- mek alkotói. Mindazokat felhasználta, és ettől paródiája valóban eredeti vadnyugati cowboy-film lett. A figyelmes szemlélő hamar észreveszi azokat a nevetséges apróságokat, melyek szellemessé és humorossá teszik az alkotást. Ilyen például a nyílhegyező-gép a sosonok táborában, Winnetouch rózsaszínű farmja, vagy az a jelenet, mikor a három főszereplő bemutatja a nézőknek, hogyan is kell a vadnyugaton viselkedni a May Károly megalkotta aranyszabályok szerint. Érdekes, hogy Michael Herbig paródiája nem hasonlít az ismert amerikai Leslie Nielsen-filmekre, ugyanis mindent megtettek azért, hogy még véledenül se hasonlítson azokra.
