Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

2005-05-23 / 118 szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 23. Több ezer felháborodott muzulmán hívő tiltakozott tegnap az Egyesült Államok jakartai nagykö­vetségénél amiatt, hogy amerikai katonák a guantánamói támaszponton lévő börtöntáborban meggyalázták a mohamedánok szent könyvét, a Koránt. (ČTK/AP-}elvétel) Három hét mérlege: többszáz letartóztatott „terrorista” és meggyilkolt „bűnöző” Az ördöggel szövetkezne Üzbegisztánban ismét utcai tüntetéseket szerveztek Nem kérnek a vizsgálatból RÖVIDEN Gumibotozás Azerbajdzsánban Baku. A rendőrök gumibot­okkal támadtak egy nem enge­délyezett, kormányellenes el­lenzéki tömeggyűlés helyszí­nére igyekvő tüntetőkre szom­baton az azerbajdzsán fővá­rosban, Bakuban. Steinar Gil Norvégia bakui nagykövete ki­jelentette, hogy a történtek le­járatják llham Alijev államfőt. (MTI) Elnökválasztás Mongóliában Ulánbátor. Elnökválasztás kezdődött tegnap Mongóliá­ban, ahol az előzetes közvéle­mény-kutatások szerint a négy induló közül a kommunista utódpárt jelöltje örvend a leg­nagyobb népszerűségnek. A több mint 1,5 millió négyzetki­lométeres területű, de mind­össze 2,8 millió lakosú ázsiai országban a választásra jogo­sult közel egymillió állampol­gár adhatja le voksát. (MTI) Szó sincs lemondásról Kijev. Az ukrán államfő a hétvégén cáfolta azokat az ér­tesüléseket, amelyek szerint lemondásra szólította fel Julija Timosenko miniszterelnököt az üzemanyag-válság kezelése miatt. Juscsenko az ukrán el­nöki hivatal honlapján megje­lent közleményében visszauta­sította még a gondolatát is,’ hogy távozásra kérte volna a miniszterelnököt. A miniszter- elnököt az ukrán gazdasági elit több tagja is bírálta azért, mert a piacgazdaság körülmé­nyei között is ragaszkodik az adminisztratív irányítási esz­közökhöz. (MTI) Monarchia kell a grúzoknak? Tbiliszi. A jövőben az alkot­mányos monarchia lehet az ál­lami berendezkedés legjobb formája Grúzia számára - véli Georgi Haindrava, az ország konfliktuskezelési állammi­nisztere. A politikus tegnap új­ságíróknak nyilatkozva hang­súlyozta, hogy ez a személyes véleménye, s a témáról nem beszélt Mihail Szaakasvili ál­lamfővel. (MTI) Több képe van Szaddámnak London. Újabb képeket kö­zölt a fogságban lévő Szad- dám Huszeinról, valamint a volt iraki diktátor vegyi és bio­lógiai fegyverkezésének két fő figurájáról a legnagyobb brit bulvádap. A szombati szám­ban egy újabb nagy alakú fotó látható Szaddám Huszeinról, amint sűrű szögesdrótkerítés mögött, láthatóan a cella ud­varán imádkozik. (MTI) Nem divat az emberi jog Damaszkusz. Őrizetbe vet­ték a szíriai belbiztonsági szer­vek az Emberi Jogok Arab Szervezetének vezetőjét teg­nap La lakija városában. Raa- dún őrizetbe vétele előtt egy héttel a szíriai hatóságok előál­lítottak egy másik emberi jogi aktivistát, Ali Abdalláh írót is Damaszkuszhoz közeli ottho­nából. (MTI) Bagdad. Az új iraki belügy­miniszter szombati sajtó- értekezletén úgy nyilatko­zott: kész akár az ördöggel is szövetkezni, hogy le­győzhesse az országban pusztító terrorizmust. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ „Úgy döntöttünk, minden politi­kai alakulattal együttműködünk az országban, hogy megszerezzük azokat az információkat, amelyek feltétlenül szükségesek a terroriz­mus elleni harchoz” - jelentette ki a suta Baján Báker Szulág arra a kér­désre válaszul, amely a síita Badr Szervezetnek, az Iraki Iszlám For­radalom Legfelső Tanácsa (SCIRI) elnevezésű párt volt katonai szár­nyának jelenlétét firtatta a belügy­minisztériumban. „Ha kell, készek vagyunk akár az ördöghöz is elmenni informá­ciókért” - tette hozzá a miniszter, hangsúlyozva, hogy a Badr Szer­vezettel fenntartott együttműkö­dés csak értesülések megszerzé­sére korlátozódik. A belügymi­nisztérium nemrég közzétette, hogy biztonsági szolgálatai a Badr milícia tagjainak közremű­ködésével tartóztattak le négy palesztint, egy május 12-én Bag­dadban elkövetett véres merény­let tetteseit. Az ulemák bizottsága, az iraki Jeruzsálem. A megosztottság je­lei mutatkoztak tegnap az izraeli kormányban azt az új javaslatot il­letően, hogy esetleg hónapokkal is halasszák el a jelenleg augusztus közepétől tervezett kivonulást a gá­zai övezeti és négy ciszjordániai zsidó telepről. A Maariv című napi­lap szerint „magas rangú katonai il­letékesek” hat hónapos halasztást javasoltak. „A kitűzött menetrend az egyre erősödő Hamász (szélső­séges palesztin szervezet) kezére játszik, miközben a Gázai övezet­ből kitelepítendő 8000 izraeli tele­pes befogadásának feltételei még nem állnak készen” - idézi a lap az illetékeseket. szunnita hívők legjelentősebb szervezete a belügyminisztériu­mot és a Badr Szervezetet tette felelőssé szunniták meggyilkolá­sáért Bagdadban. A minisztéri­um, akárcsak a Badr milícia hatá­rozottan visszautasította a váda­kat. „Különböző nemzetiségű terro­ristákkal kell szembeszállnunk, akiket a sötétség erői támogat­nak” - hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy ez a jó és a rossz, az igazság és az igazságtalanság háborúja. Szulág elmondta, hogy a kor­mány néhány napja megkezdte egy új, háromszakaszos terv vég­rehajtását a biztonsági helyzet ja­vítására, részleteket azonban nem hozott nyilvánosságra. A hivatalba lépése óta eltelt há­rom hét mérlegét megvonva a bel­ügyminiszter közölte: több száz „terroristát” letartóztattak, közü­lük mintegy félszázat „hamaro­san” bíróság elé állítanak. A biz­tonsági erőkkel vívott összecsapá­sokban több mint 200 „bűnözőt” meggyilkoltak és további 250-et Ariel Sáron viszont cáfolta a ki­vonulás bármilyen késleltetését. „A halasztásról szóló információk alaptalanok. A kitelepítésre a kitű­zött időben, augusztus 16-17-étől kezdve sor kerül” - hangsúlyozta a kormányfő azokhoz az újságírók­hoz szólva, akik az ót háromnapos útra New Yorkba vivő repülőgépen kísérik. A Hamász részt kíván venni a július 17-ére kitűzött palesztin törvényhozási választásokon. A pa­lesztin szervezet e döntése aggo­dalmat keltett az izraeli vezetőkben azt követően, hogy a szélsőséges szervezet egy sor sikert aratott az utóbbi hónapok folyamán a hely- hatósági választásokon. Zeév Bőim helyettes védelmi mi­niszter ugyanakkor azért támogat­kihallgattak, ezen kívül több mint 10 gépkocsiba rejtett pokolgépet hatástalanítottak, valamint 1100 akna- és rakétagránátot foglaltak le. Szulág prioritásnak nevezte a korrupció elleni harcot is a mi­nisztériumon belül. Nemrég hall­gattak ki egy rendőrökből álló csoportot, amely „több tízezer dollárt” elsikkasztott és megpró­bált elszökni az országból. Közben feloszlatta az iraki par­lament a diktatúra idején működő állampárt, a Baasz Párt egykori tagjait az állami intézményekből eltávolító bizottságot, majd azon­nal újat nevezett ki a helyébe - kö­zölte az új testület vezetője. Mint Ali al-Lami az új testület szombati megalakulása után elmondta, az új bizottság ugyanolyan névvel és feladattal alakult meg, mint előd­je: a két testület közötti fő különb­ség abban rejlik, hogy az újabb bi­zottságot már az idén januárban megválasztott iraki törvényhozás nevezte ki, míg az előzőt még az amerikai hatóságok állították fel 2003 szeptemberében. ja a kivonulás későbbre halasztá­sát, mert a Hamász az utóbbi idő­ben felújította az aknavetős és ra- kétás támadásokat a gázai övezeti telepek ellen. „Nem lehet tűz alatt kivonulni - mondta. - Ha a terror- támadások folytatódnak, először is katonailag kezeim kell a problé­mát.” A katonai vezetők egyébként úgy döntöttek, hogy elhalasztják azoknak a fegyvereknek a begyűj­tését, amelyeket a telepeseknek ki­osztottak a Gázai övezetben és a négy érintett kis észak-ciszjordá- niai telepien. Mint mondták, azért hozták e döntést, „hogy ne bántsák meg a telepeseket”. A katonák által adott M-16-os gépkarabélyokon kí­vül a telepesek pisztolyokkal is ren­delkeznek. MTI-HÍR Taskent/Washington. Ismét ut­cai tiltakozások voltak ellenzékiek letartóztatása miatt Kara-Szu üz- bég határvárosban a hétvégén. Mintegy ezer tüntető az őrizetben lévő ellenzékiek szabadon bocsátá­sát követelte. A letartóztatottakat azzal gyanúsítják, hogy ők szervez­ték a múlt heti, véres leszámolásba torkollott fegyveres zendülést. Szombatra virradóra mintegy 500 üzbég állampolgár megpróbált ille­gálisan átjutni a kirgiz határon, hogy a szomszédos országban me­nekült státust kaphasson - közölte a kirgiz határőrség. Üzbegisztán keleti részéből továbbra is számos letartóztatásról érkeznek hírek. Közben csalódottságának adott hangot az amerikai külügyminisz­térium amiatt, hogy az üzbég kor­Washington. Amerikai diploma­ták szerint részben Hamid Karzai afgán elnök gyengekezűsége miatt maradt eddig eredménytelen a heroinkereskedelem elleni harc je­gyében az afganisztáni mákültetvé­nyek felszámolására indított prog­ram -jelentette a The New York Ti­mes című amerikai napilap. Az új­ság internetes honlapján szomba­ton közölt írás szerint a kabuli ame­rikai nagykövetség május 13-án keltezett jelentésében arról tájé­koztatta Condoleezza Rice ameri­kai külügyminiszter, hogy afgán tartományi és falusi vezetők akadá­lyozzák a kiterjedt mákültetvények felszámolását, az afgán tisztségvi­selők - köztük maga Karzai elnök ­MTI-JELENTÉS Budapest. A szavazatok nagy többsége, csaknem 600 ezer voks megszámolása alapján Mádl Fe­renc jelenlegi köztársasági elnököt támogatták a legtöbben a Fidesz ál­tal indított szimpátiaszavazáson - jelentette be Rogán Antal, a Fidesz kampányfőnöke tegnapi sajtótájé­koztatóján. A politikus elmondta: a szavazatok 82 százalékos feldolgo­zottságánál, 589 ezer voks meg­számlálása után, Mádl Ferencre a voksok 38,6 százaléka, 232 ezer szavazat érkezett, Sólyom László pedig 33,8 százalékot ért el 201 ezer szavazattal. Szili Katalin 85 MTI-HÍR Kairó. Egyiptomban letartóz­tatták a lakosság körében nagy be­folyással bíró Muzulmán Testvéri­ség nevű szervezet negyedik leg­magasabb rangú vezetőjét és 19 követőjét tegnap. Mahmud Ezzat, a betiltott mozgalom főtitkára, egyben kairói tevékenységének legfőbb irányítója a legmagasabb rangú őrizetbe vett Testvériség-ve­zető 1996 óta. Letartóztatására egy országos méretű razziasorozat folyamán került sor. Az erőteljes fellépésre azért szánták el magukat az egyiptomi hatóságok, mert meg akarják aka­dályozni, hogy a tömegek meg­mány elutasította a nemzetközi vizsgálatot az ország keleti részé­ben kitört, értesülések szerint több száz halálos áldozatot követelő tüntetések, illetve a brutális hatósá­gi fellépés tisztázására. Az üzbég hatóságok azt állítják, hogy a tün­tetések, illetve a katonaság, vala­mint a rendőrség fellépése nyomán mintegy hetven személy vesztette életét, ezzel szemben nem hivata­los források több mint hétszáz halá­los áldozatot említenek. Condoleezza Rice külügyminisz­ter sajtótájékoztatóján azt állította, hogy az Egyesült Államok tavaly visszatartott 11 milliárd dollárt az Üzbegisztánnak szánt amerikai se­gélyből, mivel Iszlám Karimov el­nök kormánya nem teljesítette az emberi jogok terén érvényesülése terén megkívánt, általánosan elis­mert követelményeket. pedig vajmi keveset tesznek ezen ellenállás leküzdésére. „Karzai elnök ugyan teljes mér­tékben tudatában van a program végrehajtása során jelentkező ne­hézségeknek, de vonakodott azt határozott támogatásáról biztosíta­ni” - idézte a lap a jelentést. Az amerikai külügyminisztérium szó­vivője mindazonáltal védelmébe vette az afgán elnököt, hangsúlyoz­va: a mákültetvények felszámolá­sát a rossz időjárás, logisztikai ne­hézségek és politikai ellenállás hát­ráltatja, Karzai pedig élvezi Wa­shington bizalmát. Hamid Karzai szombaton négy­napos látogatásra az Egyesült Álla­mokba utazott; George Bush ame­rikai elnök a tervek szerint ma fo­gadja majd a Fehéz Házban. ezer voksot, a szavazatok 14,8 szá­zalékát kapta, Glatz Ferencre 61 ez­ren voksoltak, ami a megszámlált szavazatok 11,1 százaléka, Gombár Csaba pedig kilencezer szavazatot kapott, a voksok 1,7 százalékát. Hozzátette: a szavazatokat legké­sőbb ma délutánig összesítik, a Fi­desz elnöksége pedig a közeli na­pokban összeül és megfogalmazza javaslatát a frakciónak a köztársa­sági jelöltet illetően. A kisebbik el­lenzéki párt elnöke szerint lényeg­telen, hogy milyen eredményre ve­zetett a Fidesz házi felmérése. Dá­vid Ibolya megerősítette, hogy a demokrata fórum Sólyom Lászlót javasolja köztársasági elnöknek. mozgatására képes szervezet ak­ciót szervezzen a szerdai népsza­vazás ellen. A referendumon azokra az alkotmánymódosítá­sokra kell igent vagy nemet mon­daniuk az egyiptomiaknak, ame­lyek a szeptemberre tervezett első többpárti elnökválasztás megtar­tásához szükségesek. Hoszni Mu­barak államfő ellentábora, amely­hez a Muzulmán Testvériség is tartozik, a népszavazás bojkottjá­ra szólított fel, mondván, hogy az elnökválasztás módján csupán látszatváltoztatásokat akarnak végrehajtani, a szeptemberi vok­solás lényegét tekintve nem fog különbözni az eddigi egyjelöltes választástól. Kiszabadult a három román újságíró Bukarest. Irakban kiszabadult az a három román újságíró és tolmácsuk, aki március 28-án került emberrablók fogságába - je­lentette be tegnap a román államelnökség. Biztonságban vannak, és a lehető leghamarabb hazahozzák őket - áll az elnöki hivatal közleményében. Az emberrablók korábban azzal fenyegetőztek, hogy megölik foglyaikat, ha Románia nem vonja ki Irakban állo- másoztatott 800 katonáját. (MTI) Megosztja az izraeli vezetőket a Hamásztól való félelem, Ariel Sáron cáfol Tűz alatt az izraeli kivonulás terve MTI-JELENTÉS Bírálja Hamid Karzait az amerikai diplomáciai jelentés Afgán elnök a Fehér Házba MTI-HÍR Hiteltelennek tartják a kormánypártok a szavazást Mádl a legnépszerűbb Letartóztatták a Muzulmán Testvériség egy vezetőjét Országos razziasorozat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents