Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-21 / 117 szám, szombat
10 Riport UJ SZÓ 2005. MÁJUS 21. Keszegh Béla polgármester: nem csupán Marcelházán jelentenek gondot az illegális szemétlerakatok, minden község megpróbál harcolni ellenük Szörnyű bűz terjedt a szemétlerakat felől... Nem egyedülálló jelenség, hogy a községekben számtalan helyen szeméthegyek nőnek ki. Az viszont nem fordul elő túl gyakran, hogy az illetékesek beleegyezésüket adják ahhoz, hogy bizonyos cég(ek) illegális szemétlerakatra szállítsák a hulladékot. Az is szokatlan, hogy a környezetszennyezésre figyelmeztető lakost szinte közellenséggé kiáltják ki. PÉTERFI SZONYA Értesüléseink szerint Marcelházán ez történt. Elterjedt a hír, hogy a tavaszi lomtalanítás leállításáért Bathó Hubertet terheli a felelősség. Azok, akiknek fontos a rendezett környezet örülnek annak, hogy a községnek sürgősen foglalkoznia kell a szemétüggyel, de akadnak olyanok is, akiket a község határát csúfító és gyakran bűzlő szemétdomb nem is izgat.- Március végén a szőlőben dolgoztam, amikor észrevettem egy alaposan megrakott pótkocsis traktort. Olyan irányba kanyarodott, amerre nem nagyon lehetett keresnivalója. Nem sokkal később már jött is visszafelé - üresen. Kiálltam az útra, és leállítottam az ismerős traktorost. Elmondta, bérmunkát végez: az öreghegyi szőlős rekonstrukciója miatt kiselejtezett betontuskókat és a száraz tőkéket szállítják a szemétlerakatra. Bármennyire ellenkezik is ez az eljárás természetbarát habitusával, főnökei utasításának eleget kell tennie. Ezt követően személyesen is meggyőződtem arról, hogy a határ végében bizony egy jókora szemétlerakat „díszeleg”, épp azon a helyen, ahol évekkel ezelőtt is volt, ám két-három éve sikerült felszámolni - tájékoztatott Bathó Hubert a szemétlerakat felé tartva. Beszámolt arról is, hogy a legnagyobb megdöbbenésére nem csak törmelékhalmokat látott, a község tavaszi nagytakarítása során összegyűlt limlomot, a rothadó zöldséget, a rengeteg műanyag flakont is oda hordták. Mivel mindig a községi hivatal szervezi a lomtalanítást, fölöttébb furcsállta, hogy a falu szemete ide került. Annál is inkább, mert a hangosbemondón keresztül rendre figyelmeztetik a lakoAkadnak olyanok is, akiket a község határát csúfító és bűzlő szemétdomb nem is izgat sokat, hogy szigorúan tilos a hulladékot olyan helyre szállítani, amely nem kijelölt szeméttelep. Bathó Hubert értesítette a járási környezetvédőket. - Nem bújtam névtelenség mögé, megadtam a nevemet, címemet, az illetékesek megköszönték az együttműködést, majd közölték, hogy azonnal intézkednek. Néhány nap elteltével azt hallottam, hogy a lomtalanítás leállításáért engem terhel a felelősség. Vannak, akik összesúgnak a hátam mögött, holott nem a magam, hanem valamennyiünk érdekében emeltem fel a szavam. Többen nem vezetékes, hanem kútvizet használnak, az illegális szemétlerakat pedig köztudottan szennyezi a talajvizet. A szemétlerakat felől szörnyű bűz terjedt. A sok limlom, törmelék, szemét, kosz között a szemétdombra hajítottak sok méter csomagolópapírt is, melyen ott díszelgett a Lambex s.r.o. cég neve, címe és telefonszáma is. A községházán érdeklődtünk, s azt vettük észre, hogy Keszegh Béla polgármester számára is kínos a szemétügy. - Nem csupán Marcelházán jelentenek gondot az illegális szemétlerakatok, minden község megpróbál harcolni ellenük. A helyzetet pedig a pénzhiány is nehezíti - mondta. 1990-ben, amikor polgármesterré választották - folytatta -, Mar- celházát számtalan szemétdomb csúfította. Falutakarítást hirdetettek és a 20-25 illegális szeFölöttébb furcsállta, hogy a község szemete ide került. méttelepet felszámolták. A községi hivatal nyomban felvette a kapcsolatot az ASA Slovensko szemételszállítást végző céggel, felvetődött egy helyi hulladéktelep kialakítása.- A községnek volt egy 10,5 hektáros telke, amely megfelelt volna a cég elképzeléseinek, a korszerű szemétlerakat kialakításába 30 millió koronát fektettek volna be. Csak hát a gazdaságos üzemeléshez 15 ezer tonna hulladékra lett volna szükség. Mivel a szomszédos községekkel Sürgősen foglalkozni kell a szemétüggyel együttvéve csak 7-8 ezer tonna szemetet tudtunk volna produkálni, tárgyalást folytattunk Komárommal. Nyélbe lehetett volna ütni az üzletet. Az akkori polgármester nem mondott nemet,- ám a szemétszállítást versenypályázat kiírásához kötötte. Az ügy azonban valahogy feledésbe merült. A választások után az új polgármester pedig ugyancsak a versenypályázat nyertesére bízta volna a szállítást. Nem lett volna gond ez sem, mert az ASA győzött, ám a másik két pályázó megvétózta az eredményt. Végül is az üzlet azért nem jött létre, mert kiderült, hogy Komáromnak 10 évre szóló szerződése van a szemétszállításra és a hulladék tárolására. Hiába vásároltuk meg a kiszemelt szeméttelepre vezető utat, alapítottuk meg az ASA helyi leányvállalatát, tervünk nem valósult meg. Marcelházán a háztartási hulladékot az ASA gyűjtötte, a kukákat kéthetente ürítette, majd az érsekújvári telepen raktározta. A szolgáltatásért kukánként 33.50 koronát, tavaly összesen 816 ezer koronát számlázott. A lakosok szemétilleték címén tározóként évi 250 koronát voltak kötelesek fizetni, a 60 éven felüliek 50 koronával kevesebbet. - Az illeték összege, a 596 ezer korona nem fedezte a kiadásokat, a különbö- ' zetet a költségvetésből kellett rendezni. Az idén az ASA áremelést jelentett be (kukaként 3.10 koronával), de az önkormányzat ezzel nem értett egyet. Versenypályázatot írtunk ki, az új nyertes olcsóbban végzi a szemétszállítást, éves viszonylatban kb. 250 ezer koronát takaríthatunk meg - sorolta a polgármester. Megértettük ugyan a polgár- mester gondjait, de bennünket a nem legális szeméttelep kérdése érdekelt. Értesüléseink szerint pedig erre a telepre a község tudtával szállították a lomtalanításból származó szemetet is. A polgármester egyenes válasz helyett egy példát mondott. Egy vállalkozó az 5 tonnás konténerért 2900 koronát, a fuvarért 900 koronát fizetett. Nincs olyan község, amely képes lenne állni (Somogyi Tibor felvételei) a lomtalanítás terheit. Állítom, az éj leple alatt a környékbeliek is oda hányják feleslegessé vált kacatjaikat, s ez ellen sem tudunk harcolni - magyarázkodott. A betonoszlopokat, a szőlőgyökereket világos nappal szállították a tiltott helyre, s a csomagolópapír is „friss árunak” tűnt - érveltünk. Keszegh Béla határozottan állította, hogy mindez a község tudta és beleegyezése nélkül történt. Kifejtette, a járási környezetvédelmi illetések figyelmeztetése után az önkormányzat megvitatta a kérdést, kapcsolatba léptek a magáncéggel és megtiltották, hogy a szemetet az említett telepre hordják. A magáncég pedig vállalta, hogy saját költségén elhordatja a törmeléket. (Ennek ellenére május 13-án nekünk úgy tűnt, hogy a rendrakás nem történt meg - a szerk. megj.) Megtudtuk, hogy a Lambex cég vagy négy éve megszűnt, a csomagolópapírról leolvasható cím már más vállalkozóé. - Meglehet, hogy a pince takarítása közben fedezte fel a régi csomagolópapírt, - vélekedett Keszegh Béla, majd kérésünkre felhívta telefonon a vállalkozót.- Kiderítjük, ki és hogyan szabadult meg a szeméttől - ígérte a polgármester, amikor a vállalkozó nem vette fel a telefonkagylót. - Ha az ASA céggel sikerült volna megegyeznünk, elkerülhettük volna ezt a kellemetlenséget. Ők ráadásul vállalták volna a környéken fellelhető illegális szemétlerakatok felszámolását is. Persze, nem hagyjuk annyiban, intézkedni fogunk. Az értesülések összegezésekor egyre nagyobb lett a kétség: valóban annyira merész lenne egy magáncég, hogy világos nappal illegális szeméttelepre hordja a szemetet? A kérdésre a régi szőlős rekonstrukcióját végző cég egyik (neve elhallgatását kérő) alkalmazottja adott választ: „Természetesen a polgármester szóbeli beleegyezésével szállítottuk a törmeléket az illegális szemétlerakatra. Amint szóltak a környezetvédők, megegyeztünk a dolgok rendezésén. A bontási törmeléket azóta saját területünkön tároljuk, majd amikor több lesz belőle, a kidobottal együtt egy aranyosmaróti cég bezúzza és elszállítja. Ez az igazság”. Keszegh Béla határozottan állította, hogy minden a község tudta és beleegyezése nélkül történt
