Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-21 / 117 szám, szombat
ÚJ szó 2005. május 21. ___________________________________________________FÓKUSZBAN: AZ ELSŐ SZABAD MAGYAR KORMÁNY Új országot kellett teremteniük Magyarországon az 1990 tavaszán megtartott első szabad választásokból győztesen kikerült keresztény-nemzeti erőknek Tizenöt éve alakult meg Antall József kormánya Magyarországon a rendszerváltás - hasonlósága ellenére - kissé másképp zajlott le, mint a környező országokban. Nem derült égből érkező villámcsapásként zuhant a társadalom nyakába a fordulat: a diktatúra falain már 1987-ben megjelentek az első komoly repedések. KÖVESDI KÁROLY 1987. szeptember 27-én Lakitelken a magát népinek, nemzetinek vagy plebejus demokratának tartó értelmiségiek másfélszáz főnyi csoportja tartott találkozót. Bár a találkozón nem jelent meg a radikális ellenzék, és az ott elfogadott nyilatkozat nem jelenhetett meg, ehhez a naphoz kötődik az első ellenzéki párt megalakulása. A következő év tavaszán, 1988. március 30-án Budapesten 37 fiatal értelmiségi és egyetemista aláírta a Fiatal Demokraták Szövetségének (Fidesz) alapító nyilatkozatát. Miközben az MSZMP-ben vígan folyt a tisztogatás, és a renitenseket, az ellenzékkel kokettáló kommunistákat kizárták a pártból, november 13- án újabb ellenzéki párt alakul meg: az SZDSZ. 1989. február 16-án újra megalakul a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt, június 3-án - fél évszázados „szünet” után - újjászületik a Kisgazdapárt, majd néhány nappal később a Keresztény Demokrata Néppárt. Az év vége felé maga az MSZMP párt is kettészakadt; októberben megalakult - az MSZP, míg a „hithű” marxisták decemberben Marosán György osztályharcos szövegének tapsolva Thürmer Gyulát választották vezérükké. Az MSZP és az ellenzéki tömörülések közt lefolytatott Nemzeti Kerekasztal eredményeképpen végül 1989. október 23- án kikiáltották a Magyar Köztársaságot, és 1990 tavaszán meg lehetett tartani az első demokratikus parlamenti választásokat. A keresztény-nemzeti erők győzelme A diktatúra évtizedeit követő első szabad választáson meglepően alacsony volt a részvétel (míg az első körben 65,77%-os, a másodikban csak 45,44%-os volt a részvételi arány). A parlamentben végül a keresztény-nemzeti erők kerültek többségbe. A Magyar Demokrata Fórum 24,7%- ot, a Szabad Demokraták Szövetsége 21,4%-ot, a Független Kisgazda Párt 11,7%-ot, a Magyar Szocialista Párt 10,9%-ot, a Fidesz 9%-ot, míg a Keresztény Demokrata Néppárt 6,5%-ot szerzett. A mandátumok eloszlása: MDF: 164, SZDSZ: 92, FKgP: 44, MSZP: 33, Fidesz: 21, KDNP: 21, függetlenek, közös jelöltek: 11 mandátum. Az országgyűlés május 23-án elfogadta a kijelölt miniszterelnök, Antall József által beterjesztett kormányprogramot, és ezzel megalakult az új magyar kormány. Kilábalni a gazdasági kátyúból Az Antall-kormány legfőbb feladatának az infláció csökkentését és a külföldi eladósodás megállítását jelölte meg. A legnagyobb vitát a kárpótlás kérdése váltotta ki, amelynek szükségében mindenki megegyezett, csak a módszerben nem. A sajátos megoldás, a kárpótlási jegyek azt eredményezték, hogy 1994 végéig 122 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet bocsátottak ki, és mintegy 500 ezren jutottak átlag 70 aranykorona értékű földhöz. Hogy a mezőgazdaság szerkezet- váltása félsikert hozott, azt napAntall József miniszterelnök A rendszerváltoztatás folyamatában nehéz évek jutottak az első miniszterelnöknek. Máig folynak a viták arról, hogy az ő személyének értékelésénél az .eredményre, a kudarcra vagy a kísérletre teendő-e a hangsúly. Orbán Viktor írta róla: „Ellenlábasai a múlt emberét látták benne, pedig életműve nem írható le egyszerűen a keresztény nemzeti középosztály megerősítésére vagy újrateremtésére tett erőfeszítéssel. Az ő kísérlete ennél nagyobb hatósugarú volt. Mi talán túlzásnak éreztük és érezzük, hogy a szabad parlamenti választások utáni első kormányt jellemezve kamikaze szerepről beszélt. Antall József ezzel a kezdet, az elindulás felelősségét és a feladat visszautasíthatatlansá- gát akarta kifejezni.” A vele mindvégig jó viszonyban álló politikai ellenfele, Tölgyessy Péter írta: „Belülről vezérelt ember, a kívülről vezérelt emberek korában.” Nem volt könnyű dolga, hiszen állandóan támadások kereszttüzében élt. Elég, ha a sajtó vádjaira, a taxisblokádra, a kisgazdák kilépésére a koalícióból gondolunk, vagy Csurka István támadásaira. Mindezek ellenére Antall József bölcsességét még ellenfelei, sőt az ellenségei sem vonták kétségbe. jainkban tapasztalhatjuk. Az már nem az Antall-kormány bűne, hogy míg az ezredfordulón 960 ezer egyéni termelő és 8400 társas gazdaság volt Magyarországon, előrejelzések szerint tíz esztendő múlva (vagyis a rendszer- váltás után két évtizeddel) 80- 100 ezer magántermelő és 6-7 ezer társaság marad talpon. Ezt sokan dél-amerikai modellként emlegetik. A munkanélküliség mutatói még könyörtelenebbek: míg 1990-ben a munkanélküliek száma alig haladta meg a 24 ezret (0,4%), 1994 végére több mint félmilliónyian sírták vissza a „régi dicsőséget” (11,4%). Részben ennek köszönhető, hogy a miniszterelnök korai halála után Boross-kormányként szereplő nemzeti erők 1994-ben alulmaradtak a választásokon. Az An- tall-kormánynak azonban vállalnia kellett a népszerűtlenséget, mert a nemzet jövője megkövetelte azokat a lépéseket. 1992- ben 20%-kal csökkent a hazai termelés, ám ugyanakkor az ország devizatartalékai növekedtek, és a három számjegyűre jósolt infláció gyors ütemben csökkenni kezdett. 1993-ban a magyar gazdaság exportirányultsága Keletről Nyugatra váltott, ám még ebben az évben szembe kellett nézni az európai recesszióval is. Tizenötmillió magyar miniszterelnöke 15 év után nem kerülhetjük meg, hogy felidézzük azt a lélektani fordulópontot jelentő mondatot, amelyet Antall József miniszterelnök mondott, mely szerint ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke. Sokféleképpen magyarázták, és magyarázzák mind a mai napig ezt a mondatot. Az akkori helyzetben természetesen szó sem lehetett a külhoni magyarok állampolgárságának felvetéséről; de valószínűleg nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk: Antall József forog a sírjában, ha a mostani kormány politikáját látja. A kétpártrendszer felé? Az Antall-kormány elvégezte, amit vállalt: átvezette Magyarországot a rendszerváltás első nehézségein. Bukása törvényszerű volt, ám ami utána következett, arra a demokráciától megittasult értelmiség rémálmaiban sem számított: a szociális földrengéstől megrémült tömegek társadalma a következő parlamenti választásokon visszahozta a hatalomba a kommunista utódpártot, amely 1994-ben az SZDSZ-szel együtt alakított kormányt. Még kevésbé volt előre látható az az erózió, amit a következő évtized hozott: szinte megszűnt a Kisgazdapárt, a Keresztény Demokrata Néppárt, és mostanában hullik darabjaira a rendszerváltó gyűjtőpárt, az MDF. Magyarországon a jobboldal-baloldal, nemzeti-bal- liberális és a jó ég tudja, minek aposztrofált kétpólusú politikai élet kialakulása zajlik, holott az ország történelmében ennek a modellnek sosem volt igazán lét- jogosultsága. A magyar társadalom hagy árat fizetett a politikai „váltógazdálkodás” kialakulásáért; a négyévente váltakozó garnitúrákra jellemző, hogy hatalomra jutva mindent felrúgnak, és elölről kezdenek. Akár Kőmíves Kelemen melósai. Az első kormány által prioritásként megjelölt külföldi eladósodás csökkentése pedig réges-régen feledésbe merült. Belülről vezérelt ember (Kisalföld-felvétel) AZ ANTALL-KORMÁNY (1990. 05. 23. - 1993. 12. 21.) Antall József miniszterelnök (1993.12.12-ig, haláláig) Boross Péter tárca nélküli miniszter, 1990. 12. 21-től belügyminiszter, 1993. 12. 12-től ügyvezető miniszterelnök Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter (1993. 02. 22-ig) Balsai István igazságügyi miniszter Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter (1991. 12. 09-ig) Botos Katalin tárca nélküli miniszter (1990.12. 20. - 1992. 01. 23.) Für Lajos honvédelmi miniszter Füzessy Tibor tárca nélküli miniszter (1992. 06.18-tól) Gálszécsy András tárca nélküli miniszter (1990. 12. 20. 1992.02,20.) Gerbovits Jenő tárca nélküli miniszter (1991.01.16-ig) Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter (1991. 01. 16. - 1993. 02. 22.) Győrványi Sándor munkaügyi miniszter (1991. 01. 16-ig) Gyurkó János környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter (1993.02.23-tól) Horváth Balázs belügyminiszter (1990.12. 21-ig), tárca nélküli miniszter (1993. 02. 22-ig) Jeszenszky Géza külügyminiszter Kádár Béla nemzetközi kapcsolatok minisztere Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszter (1990. 09. 15-ig), környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter (1993. 02. 22-ig) Kiss Gyula tárca nélküli miniszter (1991. 01. 16-ig), majd munkaügyi miniszter Kupa Mihály pénzügyminiszter (1990. 12. 20. - 1993. 02. 11.) Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter (1993. 02.24- től) Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter (1993. 02. 22-ig), majd művelődési és közoktatási miniszter Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter (1991. 01. 16-ig), majd tárca nélküli miniszter Pungor Ernő tárca nélküli miniszter (1990.12. 20-tól) Rabár Ferenc pénzügyminiszter (1990.12. 20-ig) Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (1993. 02. 22-től) Siklós Csaba közlekedési és hírközlési miniszter (1991. 12. 09. - 1991.12.17. között ipari és kereskedelmi miniszter) Surján László népjóléti miniszter Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter (1991. 12. 17. - 1993. 02. 24.), pénzügyminiszter (1993. 02. 24-től) Szabó János földművelésügyi miniszter (1993. 02. 23-tól) Szabó Tamás tárca nélküli miniszter (1992. 01. 23-tól) A Nap kel 05.07-kor - nyugszik 20.30-kor A Hold kel 17.55-kor - nyugszik 03.42-kor A Duna vízállása - Pozsony: 420, apad; Medve: 440, apad; Komárom: 480, árad; Párkány: 430, árad. KIJEV22 VARHAT0 IDŐJÁRÁS: NAPOS ID0, 20-24 FOK ELŐREJELZÉS Napos időjárásra, derült égre számíthatunk, a napi hőmérséklet 20 és 24 fok között ingadozik majd. Kora reggel az alacsonyabban fekvő területeken talaj menti fagy is kialakulhat. Holnap továbbra is folytatódik a felmelegedés, a hőmérő higanyszála akár 27 fokra is felkúszhat. Gyenge, délnyugati irányú szélre lehet számítani. Éjjel a hőmérséklet 4 és 8 fok között váltakozik majd. Az időjárás jellege állandósul a hét első felére. 0RV0SMETE0R0L0GIA Az időjárás kedvező hatást gyakorol a szervezetre. Könnyebbé válik az összpontosítás, növekszik a fizikai teljesítőképesség. A szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknek továbbra is ajánlatos kerülniük a fokozott testi megterhelést. Az alacsony vérnyomással küszködök migrénes eredetű fejfájásra, szédülésre számíthatnak. Az elkövetkező napokban számottevően nem változik meg az időjárás hatása a szervezetre. TUNISZ 27 -
