Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-19 / 115 szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 12. Iskola utca 15 A részvevők összesítették és megvitatták az elmúlt hónapokban lebonyolított próbamérések tapasztalatait Mi fán terem a DIFER? Május 6-án tartotta értékelő összejövetelét a Comenius Pedagógiai Intézet DIFER-csoportja, amely a 4-8 éves gyermekek diagnosztikus fejlődésvizsgálatával, mint iskoláknak nyújtandó szolgáltatás bevezetésével foglalkozik. CSÍK ZOLTÁN A részvevők összesítették és megvitatták az elmúlt hónapokban lebonyolított próbamérések tapasztalatait. A tanácskozáson részt vettek a tatai Cogito et Solvo Pedagógiai Szolgáltató Kft. szakemberei is. Dosztál Magdolna és Dosztál Péter előadása után Bicó Eszter fejlesztő pedagógus az alapkészségek fejlesztése területén szolgált gyakorlati tanácsokkal. Az elhangzott észrevételek közül említhető, hogy az iskolák általában nem tudják, mire használható a DIFER, ezért tájékoztató előadásokra volna szükség. Lényege, hogy megmérhetők azok az alapkészségek, amelyek kritikusnak tekinthetők a tanulás szempontjából. A DIFER programcsomag standardizált teszteket tartalmaz, amelyek kimutatják, hogy a tanuló elérte-e valamely alapkészség fejlettségi optimumát, ill. mennyire közelítette azt meg. A gyerekek különböző szintű készségekkel kerülnek iskolába, s nem mindegy, mikor hozzák be a lemaradásaikat. A mérések eredményei megbeszélhetek a szülőkkel, s így azok partnerré tehetők gyermekük előbbre lépésében. A mérés a gyermekek számára érdekes beszélgetést jelent, nem fárasztó, s nem okoz streszt. Gyenge képességű tanulók Gyakran hangoztatott elvárás a gyenge képességű tanulók integrálása a normál iskolai közösségbe. A sikeres beilleszkedés szempontjából azonban nem közönbös, hogy erre mikor kerül sor. Kedvező volna már az óvoAz iskolába lépés után lefolytatott mérés megismétlése a tanév végén visszaigazolásul szolgál a fejlődés, netán a visszaesés mértékéről (Képarchívum) dáskorú gyerekeknél elvégezni a mérést, ezáltal bizonyosságot szerezni a gyermek iskolaérettségéről. Az iskolába lépés után lefolytatott mérés megismétlése a tanév végén visszaigazolásul szolgál a fejlődés, netán a visszaesés mértékéről. Az így kimutatott fejlődési diagram kézzelfogható bizonyítéka annak a hozzáadott értéknek, amelyet a pedagógus a gyermeknél egy adott év alatt elért. A tanulás sikerességét befolyásoló alapkészségek 8-9 éves korig mérhetők ezzel a módszerrel. Az értelmileg visszamaradott tanulók haladásának nyomonkövetésére azonban később is használhatók a tesztek. Az ő esetükben a fejlődési diagramok a felsőbb osztályokban is bizonyítékul szolgálhatnak a szülők és a tanfelügyeleti szervek számára, hogy milyen fejlettségi szintet értek el, s mi várható el tőlük az iskolai munka során. Segítségével a pedagógus tanácstalanságát felváltja az értelmet adó individuális fejlesztő munka. A tanulók nem értik a fogalmakat A képességek fejlesztésének a felsőbb osztályokban sem csökken a jelentősége. Tartalomba ágyazott kritériumorientált képességfejlesztésre kell törekedni, ami azt jelenti, hogy a pedagógusnak minden tartalmat a fejlesztendő képesség szempontjából kell feldolgoznia. A nemzetközi PISA mérések negatív eredményei következtében már nálunk is kultusza van az olvasás-szövegértés hangoztatásának. Elgondolkodtató ezek után, hogy az iskolában a hangos, szép olvasást értékeljük- e, vagy inkább a csöndes megértést. Gyakran tapasztalható, hogy a tanulók nem értik a fogalmakat, tehát a szöveget sem érthetik meg. A meg nem értett szövegek okozzák, hogy a tanuló valahol lemarad, s emiatt évekig nem éri magát utol. A tananyag mennyiségével csínján kell bánni, hogy legyen idő és lehetőség minden szót megmagyarázni ill. megérteni. Az összetett mondatokból tudnia kell a gyereknek elemi gondolatokat képezni, majd a szöveget saját szavaival visszamondani. Ha a gyerek merni fogja átfogalmazni az összetett gyakorlatokat, azzal elejétvesszük a magolásnak, és minden bizonnyal javulni fog a szövegértési képessége is. A DIFER-csoport tagjai június folyamán szeretnék lebonyolítani a záróméréseket, majd szeptembertől eleget tenni szélesebb körben az iskolák felkérésének az első osztályosok mérésében. Olyan iskolai oktatást várunk, amely elsősorban az önálló gondolkodásra készíti fel a fiatalságot Az áldozatok csakis a tanintézetek diákjai MARKÓ EMIL Általában elfogadott álláspont, hogy a nevelés célja olyan személyiségek kialakítása, akik képesek a hozzájuk érkező információk és saját tapasztalatainak alapján önállóan elbírálni, hogy mi jellemzi az adott helyzetet, és ennek megfelelően tudnak cselekedni. Ezért olyan iskolai oktatást várunk, amely elsősorban az önálló gondolkodásra készíti fel a fiatalságot, és olyan tömegkommunikációt, amely teljesebb és tárgyi- lagosabb tényeket közöl a valóságról. Rábízza az olvasóra, hallgatóra, nézőre, hogy értelmezze őket. A mindennapi élet ma (Szlovákiában is) nem ezt mutatja. A& iskolai oktatás, családi nevelés bizonyos szemléletet igyekszik besulykolni a még képlékeny tudatba, amely azután érvényesül a tények értelmezésében, de ezek is különféle célok, érdekek szerint válogatva, hangsúlyozva vagy elhallgatva érkeznek, nyíltan vagyaim még rosszabb - leplezett módon befolyásolva, az egyén állás- foglalásának kialakítását. így jön létre - az én nézetem szerint - az a helyzet, hogy a társadalom erősen megoszlik helyzet, események értékelésében (pl. viták, bonyodalmak az érettségi tételek körül, ill. az iskolaügyi minisztérium reagálása a hiányok eltussolása érdekében - pozitív doxa), és értetlenül áll mások eltérő állásfoglalásával szemben. Ez végső soron a társadalom „szétszakadásához”, a más felfogást vállalók ellenségként való minősítéséhez vezet, pedig „csak” reagálás a reális hibák kiküszöbölésére. A torzítások viszonylag kis csoportok érdekeinek következtében jönnek létre (ebben az esetben a minisztérium alkalmazottai az érintettek), és az „áldozatok” nagy része: a társadalom, az iskola diákjai, a családok, szülők, stb. semmilyen hasznot nem élvez abból, hogy a többség (a munkatársak) ellentétesen ítéli meg az eseményeket, s késhegyig menő vitába bonyolódik. Óriási tehát a nevelők, kommunikációt irányítók felelőssége (pl. a tanárok, tanítók, szülők, a minisztérium) ezen a téren. Sokuk ennek nincs tudatában, és köny- nyelműen használja a rábízott, neki jutott lehetőséget. Elviselhetővé lehet tenni, ha általánossá válik a tolerancia, a másság elfogadása mind a két oldal számára. Ez az, ami sajnálatosan egyre kevésbé jellemzi a mai helyzetet. Mindinkább uralkodóvá válik az értetlenség a rosszindulat feltételezése a másként gondolkodókkal és vélekedőkkel szemben. Ellenségnek minősül, akivel nem érdemes szót érteni. Sokan azt a következtetést vonják le ebből, hogy közönyössé válnak a közügyek iránt, mások viszont egyre radikálisabb megoldásokat követelnek (pl. lemondást a tisztségről, vagy leváltást szorgalmazzák), és már a mérsékeltebb, azonos oldalon állókat is ellenségként, árulónak kezelik. Ez idő szerint a legnagyobb veszély a közönyösek táborának növekedése, ami egyre kisebb rétegre hagyja a nemzet sorsának alakítását, a közügyekkel való foglalkozást. Kiutat csak a türelem, a tolerancia erősödése, a pluralista társadalom alapelvének mind szélesebb körök által történő elfogadása jelenthet, amely a történelmi tapasztalatok és hagyományok figyelembevételével keresi a megoldást a társadalom valós problémáira. A hiba nem a diákok „készülékében” van Érettségiről másképp BORKA ROLAND Az utóbbi napok igencsak megtépázzák a diákok idegeit. Nem csupán az életre való felkészülés szerves részét képező érettségi vizsga körüli sorozatos botrány okoz fejfájást a diákoknak, hanem a megnövekedett követelmények teljesítése is igencsak megviseli őket. Az új érettségi úgy érte a diákokat, mint a derült égből a villámcsapás. A nem átgondolt és szervezetlen változtatás az érettségi rendszerben nemcsak a diákokat kavarta fel, hanem egyes politikai pártok képviselői is negatívan nyilatkozta róla. Akadt, aki szellemi merényletnek nevezte az új érettségi rendszer bevezetését, amely mindenképpen a több ezer érettségizőn csattant. Először csupán a megnövekedett elvárások teljesítésére való felkészülés okozott nagy nehézségeket a diákoknak, majd az ismételt matematika vizsga váltotta ki az ellenszenvüket. Olyannyira, hogy tüntetési akciót szerveztek, mely nem a várt eredményt érte el. A diákok számos városban a főtérre vonulva tiltakoztak és Martin Frone oktatásügyi miniszter távozását kérték. Kevés sikerrel. A matematikai érettségi tételt meg kellett ismételni. A diákok közül néhá- nyan tehetetlenségüket kifejezve pizsamában, szabadidős ruhában vettek részt rajta. Ezzel azonban a média figyelmét igen, de az illetékes miniszter figyelmét nem hívták fel. Az eset után néhány parlamenti képviselő a miniszter távozását kezdeményezte. A mai napig nem tudni, sikerrel jár-e a kezdeményezésük. Nem a miniszter feladata, hogy személyesen kinyomtassa, szállítsa és őrizze a tételeket, de felelős annak biztonságos lebonyolításáért. Nyilvánvaló, a hiba nem a diákok „készülékében” van, mégis ők a szenvedő alanyai a miniszter úr ballépésének. Az érettségi rendszerben történt hiba miatt Magyarországon meghalt egy diák, több embert letartóztatás vár, és ki tudja, még hánynak okozott be- gyógyíthatatlan lelki sebeket. A mai világban a diákok nehezebben igazodnak el, s ezt az új érettségi rendszer bevezetése sem könnyítette meg. Csak bízhatunk, hogy a jövőben hasonló baklövésre nem kerül sor. Csak abban bízhatunk, hogy a jövőben hasonló baklövésre nem kerül sor (Képarchívum) ISKOLAI KVÍZ Kedves szülők, pedagógusok, jelenlegi és örök diákok! Olvassák figyelmesen az Iskola utca melléklet cikkeit, és abban az esetben, ha helyesen válaszolnak az általunk feltett kérdésekre, és a megfejtést május 25- ig beküldik, megnyerhetik az AB-ART Kiadó ajándékát, A Vidám kalendárium 2005-öt. 1. Hol tartották azt a vetélkedőt, amelynek témája Mikszáth Kálmán műve, a Beszterce ostroma volt? a. Rimaszombatban b. Füleken c. Komáromban 2. A megmérettetés végeredménye: első helyen a ... alapiskola lett. a. tornaijai b. gömöralmágyi c. nagyszombati 3. Azt, hogy a ... esztétikus- ságát is meg kell védeni, igazán kevés embernek jut eszébe. a. idő b. tér c. környezet 4. Az iskolában igazán nemcsak ilyen „távoli” témaként jelenik meg a környezet- védelem, hiszen már az alsó tagozatos környezetismeret és ... oktatás óráin is kapnak bőven ilyen tájékoztatást. a. honismereti b. természetrajzi c. biológiai 5. Akinek sem otthon, sem az iskolában nem volt módja megélni, gyakorolni a tar- C Jjj talmas, szép emberi £ E érintkezés módozatait, az felnőtt korban sem lesz képes mintegy varázsszóra, önerejéből megteremteni a maga és a családja életének, munkakörnyezetének... a. esztétikumát b. erejét c. szépségét Címünk: Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e- mailben is eljuttathatják az alábbi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk megfejtése: la, 2b. Köszönjük, hogy ilyen sokan részt vettek játékunkban. Ezúttal a kassai Kádár Évának kedvezett a szerencse, az AB-ART Kiadó ajándékát küldjük neki. ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, e-mail: iskolautca@ujszo.com
