Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

2005-05-19 / 115 szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 19. RÖVIDEN Pert nyert az És Budapest. Első fokon pert nyert az Élet és Irodalom című hetilap a Szárhegy dűlő-Sár- azsadány-Tokajhegyalja Kft.- vel szemben. A lap ellen azért indított pert Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök felesé­gének a cége, mert az egy ri­portban azt állította, hogy bi­zonyos napokon a cég taggyűlésein a volt kormányfő is részt vett, és ezeken a taggyűléseken állami támoga­tások és ingatlanok megszer­zéséről is szó volt. A cég annyit kért a bíróságtól, hogy állapít­sa meg: a kérdéses napokon nem is volt taggyűlés, így hite­les jegyzőkönyvek sem készül­hettek. A bíróság tegnap eluta­sította a felperes keresetét, a cég ügyvédje közölte, felleb­bez a döntés ellen. (MTI) Elődjére emlékezett Vatikánváros. Elődje szüle­tésnapjára emlékezett XVI. Benedek pápa a tegnapi audi­encián: az április 2-án elhunyt II. János Pál pápa május 18-án lett volna 85 éves. A pápa 5 nyelven mondott katekiz­must, majd 9 nyelven - köztük magyarul is - üdvözölte az összesereglett zarándokokat. XVI. Benedek általános kihall­gatására a zuhogó eső ellen­ére csaknem 25 ezer hívő és turista jött el, s a rossz idő el­lenére a szentatya nyitott pá­pamobilján ezúttal is körbeau- tózott a zarándokok sorai kö­zött. (MTI) Antonio Villaraigosa. La­tin-amerikai származású polgármestere lett Los An- gelesnek, először a város 143 éves történetében. (TASR/EPA) Éles volt a kézigránát Tbiliszi. Mégis éles volt az a kézigránát, melyet George Bush múlt heti tbiliszi látoga­tásakor találtak a grúz fővá­rosban emelt dísztribün köze­lében, ahonnan az elnök be­szédet intézett az összegyűlt tömeghez - közölte az ameri­kai FBI munkatársa. (MTI) Raffarin szoros eredményt jósol Párizs. Szoros eredményt jósolt az EU alkotmányterve­zetéről tartandó május 29-i népszavazáson Jean-Pierre Raffarin miniszterelnök. Kedd esti televíziós nyilatkozatában a francia kormányfő annak a nézetnek adott hangot, hogy minden egyes szavazat számí­tani fog. A legfrissebb közvéle­mény-kutatások arra mutattak rá, hogy ismét a nem szavaza­tok kerültek többségbe. (MTI) Az európai alkotmány A csehek többsége támogatja Prága. Az Európai Uniónak szüksége van egységes alkot­mányra - véli a csehek többsége, s a dokumentum elfogadásáról népszavazáson szeretne dönteni. A prágai közvélemény-kutató központ tegnap nyilvánosságra hozott áprilisi felmérése szerint a megkérdezettek 60 százaléka azt szeretné, ha az európai alkot­mányról népszavazás, nem pedig a parlament döntene. A referendumon a megkérde­zettek mintegy 60 százaléka ven­ne részt, míg 25 százalék nem menne el szavazni. A népszava­záson az emberek 58 százaléka támogatná az európai alkot­mányt, 26 százalék ellene sza­vazna, míg 15 százaléknak nincs véleménye. Csehországban még nem szüle­tett végleges döntés arról, hogy az európai alkotmány elfogadásá­ról a parlament vagy népszavazás fog-e dönteni. A helyzetet bonyolítja, hogy az országnak nincs általános nép- szavazási törvénye, s a parla­mentnek minden esetben egye­dileg kell döntenie az esetleges népszavazásról. Az európai alkotmány legna­gyobb csehországi ellenzője Vác­lav Klaus államfő, aki nyíltan a dokumentum elutasítása mellett kampányol. Klaus egyúttal azt is jelezte, hogy ha a népszavazáson vagy a parlamentben elfogadják az alkotmányt, tiszteletben fogja tartani ezt a döntést. (MTI) Kara-Szu lakói és az Andizsánból menekülők az üzbég-kirgiz határ nyitására várnak. Az ENSZ menekültügyi főbiztossága felszólí­totta a két szomszédos országot, hogy hagyja nyitva a határt, engedje át a menekülőket. (TASR/AFP felvétel) Független vizsgálatot szorgalmaz az ENSZ menekültügyi főbiztosa az üzbegisztáni erőszakkal kapcsolatban Iszlám államot akarnak a felkelők Taskent. Külföldi diploma­ták, újságírók egy csoportja érkezett tegnap az üzbegisz­táni Andizsánba, hogy fel- méije a múlt heti erőszakos kormányzati leszámolás mértékét. A Kara-Szu üzbég határvárost uraló lázadók vezére közölte: iszlám állam létrehozására törekednek. ÖSSZEFOGLALÓ Harminchat nagykövet és más diplomata, köztük az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia, Franciaor­szág, Oroszország, Grúzia és Pa­kisztán képviseletében vesz részt a küldöttségben, valamint 30 újság­író. A delegációt elkísérte az üzbég külügyminiszter-helyettes és egy tucatnyi üzbég felelős tisztviselő. A külföldieket hat busszal vitték körbe Andizsán utcáin, amelyeket elzártak a forgalom elől. A küldött­ség biztonságára is jelentős számú rendőr felügyelt. Korábban Nagy-Britannia és más államok követelték az üzbég ható­ságoktól, hogy diplomaták, újság­írók és segélyszervezetek képvi­selői látogathassanak el, minden korlátozás nélkül a városba. Iszlám állam létrehozására tö­rekednek a Kara-Szu üzbég határ­várost uraló lázadók - jelentette be tegnap vezérük, Bahtijor Rahi­mov. Ő és hívei készek harcolni a taskenti kormány katonái ellen, ha a hatalom kísérletet tesz a láz­adás leverésére - mondta külföldi újságíróknak. Külföldi riporterek helyszíni tu­dósítása szerint semmi jele nincs annak, hogy az üzbég államappa­rátus emberei jelen lennének a te­lepülésen. Szombaton kezdődött a felkelés a kirgiz határon fekvő városban, egy nappal azután, hogy a hadse­reg néhány osztaga vérbe fojtotta a kelet-üzbegisztáni Andizsán város­ban kitört felkelést és a felkelés nyomán kezdődött tömegtünte­tést. Kara-Szu harminc kilométer­nyire fekszik Andizsántól. A határ­településen kitört felkelésben min­den bizonnyal részük volt a kirgiz határ felé menekülő andizsániak- nak, illetve az andizsáni felkelést kirobbantó fegyvereseknek. Kara-Szuban felgyújtottak egy rendőrőrsöt és egy adóhivatali ki- rendeltséget, megvertek néhány rendőrt és állami tisztviselőt, é ki­fosztották több állami hivatal épületét. Nem tudni bizonyosan, hányán vannak a települést uraló felkelők, és hányán engedelmes­kednek közülük Rahimov paran­csainak. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa aggodalmát hangoztatta, és füg­getlen vizsgálatot szorgalmazott az üzbegisztáni erőszakkal kapcsolat­ban. Louise Arbour önkényesnek nevezte a biztonsági erők beveté­sét, és aránytalan mértékűnek az andizsáni felkelők és tüntetők ellen alkalmazott erőt. Bírálta a helyi és a külföldi médiára kirótt korlátozá­sokat is, és felszólította az üzbég hatóságokat: tartsák tiszteletben az emberi jogokat, beleértve a véle­ménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát. (MTI) Ketten eltűntek, négyen megsérültek Szibériai sújtólégrobbanás Nobel-díjasok és más kiemelkedő személyiségek a jordániai Petrában A világ problémáin törik a fejüket MTI-JELENTÉS Petra. „Világmegváltó” javasla­tok kidolgozására gyűlt össze 29 Nobel-díjas és több más kiemelke­dő személység tegnap a jordániai Petrában II. Abdalláh jordániai ki­rály és a Nobel-békedíjas Elie Wie­sel holokauszttúlélő, az Alapítvány az Emberiségért alapítója meghívá­sára. A Nobel-díjasok, köztük a da­lai láma, Peresz izraeli miniszterel­nök-helyettes, Wole Soyinka dél-af­rikai és V. S. Naipaul trinidadi szü­letésű brit író, David Trimble észak­írországi protestáns vezető négy fő területen keresnek megoldást a vi­lágot nyomasztó problémákra: a terrorizmus és háború, gazdasági fejlődés és szegénység, egészség­ügy és környezetvédelem, oktatás és média témájában. A Nobel-díja- sokhoz csatlakozott több más ki­emelkedő politikus, tudós, közgaz­dász és emberbarát, köztük Bili Clinton volt amerikai elnök és Ri­chard Gere hollywoodi színész, a száműzetésben élő tibeti vallási ve­zető közeli barátja. A résztvevők zárt ajtók mögött, négy munkacso­portban tanácskoznak. Javaslatai­kat a világ befolyásos politikusai és üzletemberei elé terjesztik a Világ- gazdasági Fórumnak pénteken a Holt-tenger partján kezdődő há­romnapos találkozóján. MTI-HÍR Moszkva. Két bányász eltűnt, négy pedig égési sérüléseket szen­vedett Szibériában, a kiszeljovszki szénbányában, ahol sújtólégrob­banás történt tegnap - közölte az orosz rendkívüli helyzetek mi­nisztériuma. Arról is tájékoztatott, hogy a keremevói terület bányájában, ahol a metángáz belobbant, ösz- szesen 132 ember dolgozott a sze­rencsétlenség időpontjában. A mi­nisztérium közlése szerint a rob­banás közvetlen közelében tartóz­kodó tizenegy ember közül kilen­cet sikerült kimenteni, ötüket tel­jes épségben, négyüket pedig égé­si sérülésekkel. Utóbbiakat sürgősen kórházba szállították. Hét mentőcsapat dolgozott teg­nap a bányakatasztrófa következ­ményeinek elhárításán a Moszk­vától mintegy háromezer kilomé­terre keletre fekvő bányában. A bírónő bizonyítottnak látta a vádlottak vétkességét szinte minden nagystílű csalási és adóelkerülési vádpontban Mihail Hodorkovszkij és üzlettársa, Platon Lebegyev rács mögött a bíróságon (TASR/EPA felvétel) Unalmas ítélethirdetés MTI-JELENTÉS Moszkva. Egy moszkvai bíró­ság már harmadik napja folytatta a vontatott ítéletolvasást Mihail Hodorkovszkij, a feldarabolt Ju- kosz olajcég volt vezére és üzlet­társa, Platon Lebegyev perében, miközben épületével szemben megint kisebb Hodorkovszkij-el- lenes demonstrációt rendeztek. A Mescsanye kerületi bíróság szűk tárgyalóterébe tegnap tíznél kevesebb újságíró jutott be a védőkön és a vádlottak rokonain, ismerősein kívül. A sűrű kordont alkotó rendőrök a bíróság előtti járdára csak riportereket enged­tek, a szemközti járdára pedig megint csak 100-150 csendes, kényszeredett, a munkában szem­látomást nélkülözhető demonst- rálót, akik Hodorkovszkijt rabló­nak bélyegző, igazságos büntetést követelő szabványtranszparense­ket tartottak kezükben. Bár Irina Kolesznyikova bírónő eddig csak mintegy száz oldalt ol­vasott fel az ezeroldalas ítéletből, mindinkább unalomba fullasztva a kihirdetését, már bizonyítottnak látta Hodorkovszkij és Lebegyev vétkességét szinte minden nagys­tílű csalási és adóelkerülési vád­pontban, beleértve bűnszövetke­zet szervezését. Mindamellett a bíróság még nem foglalt állást ar­ról a vádpontról, amely szerint a két mágnás fondorlatosán meg­szerezte egy 1994-ben privatizált műtrágyagyár 20 százalékos pa­kettjét. Ezt a vádat (amivel a két mágnás 2003-as letartóztatását alátámasztották) ejteni kell, mert a tízéves elévülési idő letelt - je­gyezték meg az ügyvédek. Moszkvai jogászberkekben 7-8 év börtön kiszabását jósol­ták Hodorkovszkijra és Lebe- gyevre, rámutatva, hogy a bíró­ság az államügyész álláspontjai­ból indul ki, aki a maximális tíz évet kérte rájuk. Az ezeroldalas ítélet felolvasása után jövő héten várható ítélet a Hodorkovszkij- perben.

Next

/
Thumbnails
Contents