Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-19 / 115 szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 19. Fókuszban: a koalíciós válság 3 A koalíció kezdettől fogva egyik viszályból a másikba csöppent, főleg a KDH és az ANO között volt feszültség Mostantól permanens a válság (Képarchívum) Ismét koalíciós válság van - már a politológusok, sőt talán maguk a partnerek sem tudják, hányadszor alakult ki feszültség közöttük. A ci- vakodásnak általában nem lett komolyabb következménye, csak a bizalmatlanság fokozódott. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A mostani válság abban különbözik az eddigiektől, hogy valószínűleg a megbízatási időszak végéig kitart, s ezentúl adok-ka- pok folyik majd a parlamentben. A kormánykoalíció szinte kezdettől fogva egyik viszályból a másikba csöppent, főleg a KDH és az ANO között volt feszültség. Eleinte úgy tűnt, a veszekedéseknek van ideológiai hátterük, s bár jobboldali koalíció jött létre, a kereszténydemokraták és a liberálisok szétfeszítik a reformkormányt. Ugyanakkor az ellentéteket mindig sikerült oldani, a közös nevező a kormányprogram teljesítése volt. Az utóbbi időben azonban Pavol Rusko pártja populista lépésekre fanyalodik, így próbálván növelni népszerűségét. „Ha az emberek tiltakoznak az oktatási miniszter ellen, a liberálisok is kiállnak az utcára. Ha tüntetést szerveznek az oktatási tervezet miatt, az ANO is elkezdi bírálni, noha a kormányprogramban szereplő reformtörvényről van szó. Pedig a kabinetben és a parlamenti első olvasatban ők is támogatták, sőt jól tudják, hogy elutasítáMár nem szeretik egymást sával kevesebb diák tanulhat az egyetemeken. Mégsem szavazták meg, mert így jó pontokat szerezhetnek a közvélemény előtt. Ha pedig úgy látják, kisebbségi kérdések feszegetésével tudnak támogatókat szerezni, akkor attól sem riadnak vissza. Gondoljunk a magyar gimnáziumoknak járó fejpénzzel kapcsolatos álláspontjukra, a kisebbségi kultúrák finanszírozására vagy arra, hogy segítségükkel a parlament napirendi pontjai közé került a Beneš-dekré- tumok megvitatása” - mondta lapunknak Bugár Béla, az MKP elnöke. Szerinte az ANO populista politikát folytat, kizárólag politikai céljaira összpontosít, aminek a következménye az lesz, hogy a jövőben már nem lehet reformtörvényeket vagy a már jóváhagyott reformokat módosító javaslatokat elfogadni. A bizalmatlanság óriási a partnerek között, nagyobb már nem is lehet, az ANO koalíciós potenciálja pedig egyre csökken. A Koalíciós Tanács tegnapi ülése - akárcsak a korábbiak - viharos hangulatban zajlott, a szokványos személyeskedés sem maradt el. A KDH és az ANO képviselői egy ideje már nem fognak kezet, tegnap pedig Pavol Rusko el sem ment a tanácskozásra. Kiszivárgott értesülések szerint szándékosan maradt távol, hogy ne kelljen a partnerek szemébe néznie. Természetesen ezt tagadta, mondván: nem hívták meg, nem szóltak időben. Éjjel ugyan érkezett egy fax a gazdasági minisztériumba, de akkor már senki nem volt ott. Különben is jobban tetszett volna neki, ha felhívják telefonon. „Meg kellett volna kérdezniük, megkaptam-e a faxot. Egy rádiós vitaműsorban voltam, ahonnan este 11-kor értem haza. A koalíciós tanácskozásról senki sem értesített” - tette hozzá Rusko. Egyébként ugyanígy üzentek Csáky Pálnak és Mikuláš Dzurindának is, akiknek a biztonság kedvéért pártbeli kollégáik is szóltak. „Nem tehetek róla, ha az ANO-n belül rossz a kommunikáció” - jegyezte meg Bugár. Rusko úgy véli, nem az ő pártjával van gond, szerinte nincs abban semmi különös, hogy alelnöke, Ľubomír Lintner nem hívta fel telefonon, hiszen az Pavol Hrušovský kötelessége lett volna, csakhogy túl önfejű ahhoz, hogy ezt megtegye, (sza, dp) AZ EDDIGI VÁLSÁGOK ♦ Már néhány héttel a kormánykoalíció megalakulása után, 2002 decemberében néhány kereszténydemokrata képviselő tartózkodása miatt nem fogadták el a közalkalmazotti törvényt, mely az egészségügyi reform szempontjából is fontos volt. A KDH így fejezte ki nemtetszését az ANO-s gazdasági miniszterrel (akkor még Robert Nemcsiccsel) szemben, aki nem volt hajlandó KDH-sokat ültetni a - privatizáció előtt álló - villamos művek vezetésébe. Az is konfliktust okozott, hogy a KDH-s belügyminiszter néhány főrendőri funkcióba nem akart liberálisokat kinevezni. ♦ 2003. január 18-án az ANO elnöksége bejelentette: megrendült a párt bizalma a KDH és az SDKÚ iránt. A kormányfő fülest kap, hogy Pavol Rusko találkozott Mikuláš Černák maffiózóval, az ügyet kivizsgáltatta a KDH-s belügyminiszterrel. Kiderül, tévedés történt, de az ANO elnöke megsértődik, majd kirobban a lehallgatási botrány. Rusko a KDH-t gyanúsítja. ♦ 2003 tavaszán kirobbant az abortuszbotrány. A KDH ellenezte a hatályos törvény liberalizálását, az ANO ragaszkodott hozzá, Dzurinda az ANO-t a koalíciós szerződés betartására szólította fel, Rusko a kormányból való távozással fenyegetőzött. Rudolf Schuster nem írta alá a vitatott törvényt, mely elveszett a parlamenti süllyesztőben. A probléma az alkotmánybíróság elé került, a mai napig nem született döntés. ♦ 2003 nyarán a KDH és az ANO a lelkiismereti szabadságról szóló törvényen veszett össze. Közben Pavol Rusko megvádolta a KDH- t, hogy illegális pénzeket kapott a Drukostól, illetve František Mojžiš vállalkozótól, amire a KDH Rusko feljelentésével válaszolt. Korábban még nem fordult elő, hogy egy kormánypárt feljelentette koalíciós partnerét. A Rusko ellen indult eljárást mára beszüntették. ♦ Ugyancsak 2003 nyarán Dzurinda az ország ellen munkálkodó titkos csoportról kezdett beszélni, kirobbant a csoportocskaügy. A kormányfő októberben eltávolította Ján Mojžišt az NBÚ éléről, s feláldozta védelmi miniszterét, Ivan Širnkót. Az ANO az SDKÚ pártját fogta, a KDH és az MKP elutasította Dzurinda módszereit. Šimko többedmagával kilép az SDKÚ-ból, kisebbségbe kerül a kormány. Közben Ľubomír Lintnert, az ANO alelnökét nem választották meg ■ parlamenti alelnöknek, annyira megromlott a partnerek közötti viszony. Később Jirko Malchárek sem kapott kellő számú szavazatot. A csoportocskaügy odáig fajult, hogy 2004 elején Bugár közvetve lemondásra szólította fel a miniszterelnököt. ♦ A státustörvény miatt is romlott az MKP és az SDKÚ viszonya, Bugár azóta nem hajlandó négyszemközt tárgyalni Dzurindával. Az SDKÚ ellentörvényen is dolgozott. ♦ Amióta kisebbségbe került a kormány, gyakoriak a veszekedések. Problémát okozott a környezetvédelmi alap, az egyházi vagyon összeírása, a lelkiismereti szabadság, a magyarok ellen alakuló nagy megyei szlovák koalíció stb. Az ANO és a KDH közötti konfliktus minden témára rányomta bélyegét, végül a mostani oktatási botrányban csúcsosodott ki. (sza) VILLÁMINTERJÚ Miroslav Kusý politológussal a zavaros koalíciós viszonyokról Mi a véleménye az ANO és a KDH közötti konfliktus kiéleződéséről és arról, hogy a kereszténydemokraták ezentúl szabadabban viszonyulnak a koalíciós szerződéshez? Ez nemcsak az ANO-val, hanem az egész koalícióval szemben is kitolás. Kemény szavak, erőfitogtatás ez a KDH részéről, ilyesmire néhányszor már volt példa, de végül soha semmi drámai nem történt. Azt sugallták, Martin Frone miatt kilépnek a'koalíció- hól, majd enyhítették radikális álláspontjukat azzal, hogy majd az oktatási törvényről szóló voksolás után döntik el, mit csinálnak. Erős kijelentéseket tesznek, ám radikális lépésekre nem szánták el magukat. A koalíciós alapelveket kezdettől fogva megsértették: hol az egyik, hol a másik partner nem tartott be valamilyen egyezséget, úgyhogy semmi új a nap alatt. Egyik sem makulátlan, hiszen a KDH és az SDKÚ is sértett már meg megállapodást. Az is sokszor előfordult, hogy egyáltalán nem egyeztettek, hanem egyikük kész tények elé állították a többieket. S ha meggyanúsították egymást a koalíciós szerződés megsértésével, ködösítettek, mentege- tődztek, elboronálták a dolgot. A különbség most mindössze annyi, hogy a kereszténydemokraták nyíltan bejelentették és vállalták, nem fogják betartani a koalíciós szerződést. Egyébként elég furcsa, hogy ha a KDH számára olyan fontos Martin Frone személye és a felsőoktatási reform, akkor a törvényről szóló szavazás után miért nem kezdeményeztek azonnal koalíciós tanácskozást, miért tanakodtak olyan sokáig, egyáltalán összehívják-e. Elvonultak, s a háttérben tanakodtak, mihez kezdjenek, milyen ellenlépéseket foganatosítsanak - de csak úgy, hogy kormányban maradhassanak. így aztán kitalálták, hogy bejelentik: elkezdődik a parlamenti adok-kapok, snem fogják egymás törvényeit megszavazni. Akár egymás minisztereinek a leváltását is támogathatják? Elméletileg ez a veszély is fennáll. Az ellenzéknek jól jön a koalíció szétforgácsoltsága, mert abban bízhat, hogy az ANO miniszterét majd a KDH segítségével cserélhetik le, a KDH-s tárcavezetőt pedig a liberálisok szavazataival meneszthetik. Ugyanakkor nem hiszem, hogy ez bekövetkezhet, nem fogják ily módon egymás kormánytagjait támadni, mert az valóban a kormány széteséséhez vezethet, ami végső soron egyiküknek sem érdeke. Mindvégig hatalmon akarnak maradni, ezért más taktikát választanak majd, hogyan álljanak bosszút egymáson. Mit szól ahhoz, hogy partnerek között személyes konfliktusok vannak, s például már egy ideje nem fognak kezet, Rusko pedig nem ment el a tegnapi tárgyalásra? Ha egy szekeret húznak, a személyes ellentéteket félre kellene tenni. Egyébként is illik bizonyos politikai kultúrát betartani, de, sajnos, gyakran nem a józan eszükre hallgatnak. A konfliktusoknak lehet ideológiai hátterük is? Kétlem. A tandíjrendszer szorgalmazása tipikusan liberális elképzelés, vagyis a költségtérítéses rendszer ellen legkevésbé a liberálisoknak szabadna tiltakozniuk. A KDH és az ANO ez esetben szerepet cserélt, úgyhogy tényleges ideológiai ellentétről a két párt között soha sem beszélhettünk, inkább arról van szó, hogy nem szimpatikusak egymásnak. A KDH fundamentalista, elvhű pártként lép fel, például a művi terhességmegszakítással vagy a kereszténységgel összefüggő kérdésekben nem ismer kompromisszumot. Az ANO pedig álliberális, populista párt, mely csak akkor ragaszkodik a liberális értékekhez, ha ez éppen jól jön neki, s minden alkalmat megragad, hogy növelje népszerűségét. Pavol Rusko kezdettől fogva saját pozícióját igyekezett erősíteni, ha valami nem a szája íze szerint alakult, azonnal ellentámadásba lendült, s valamilyen parlamenti szavazással bosszulta meg partnerei elutasítását. Ennek tipikus példája a Be- neš-dekrétumokkal kapcsolatos voksolás: így „köszönte meg” az MKP bírálatát, (sza) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS ÉG, 13-17 FOK A Nap kel 05.10-kor - nyugszik 20.28-kor A Hold kel 15.25-kor - nyugszik 03.13-kor A Duna vízállása - Pozsony: 385, árad; Medve: 375, árad; Komárom: 345, árad; Párkány: 255, árad. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA *»V \ Az égbolt erősen felhős lesz a nap folyamán, sok helyütt számíthatunk esőre, záporra. A legmagasabb napi hőmérséklet 13 és 17 fok között váltakozik majd, a’hegyekben 4 fokra is lehűlhet a levegő. Az ország nagy részén érzékelhető lesz a mérsékelt erősségű, északi, északnyugati szél. A következő napok folyamán az ország területét elhagyja az alacsony légnyomású hideg légfront, a hét második felében szárazabb időre és felmelegedésre lehet számítani. Továbbra is fennmarad az erőteljes fronttevékenység az ország területén. Gyakrabban jelentkeznek a mozgásszervi, valamint a reumatikus jellegű nehézségek. Fokozottan léphetnek fel ízületi fájdalmak, a régebbi sebek és forradások helyén jelentkező problémák. A magas vérnyomásban szenvedők migrénnel küszködhetnek, erőteljesebben jelentkezhetnek a fáradékonyság tünetei. A szervezetnek több alvásra van szüksége.
