Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

2005-05-19 / 115 szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 19. Fókuszban: a koalíciós válság 3 A koalíció kezdettől fogva egyik viszályból a másikba csöppent, főleg a KDH és az ANO között volt feszültség Mostantól permanens a válság (Képarchívum) Ismét koalíciós válság van - már a politológusok, sőt ta­lán maguk a partnerek sem tudják, hányadszor alakult ki feszültség közöttük. A ci- vakodásnak általában nem lett komolyabb következ­ménye, csak a bizalmatlan­ság fokozódott. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A mostani válság abban külön­bözik az eddigiektől, hogy való­színűleg a megbízatási időszak végéig kitart, s ezentúl adok-ka- pok folyik majd a parlamentben. A kormánykoalíció szinte kez­dettől fogva egyik viszályból a má­sikba csöppent, főleg a KDH és az ANO között volt feszültség. Elein­te úgy tűnt, a veszekedéseknek van ideológiai hátterük, s bár jobboldali koalíció jött létre, a ke­reszténydemokraták és a liberáli­sok szétfeszítik a reformkor­mányt. Ugyanakkor az ellentéte­ket mindig sikerült oldani, a közös nevező a kormányprogram teljesí­tése volt. Az utóbbi időben azon­ban Pavol Rusko pártja populista lépésekre fanyalodik, így próbál­ván növelni népszerűségét. „Ha az emberek tiltakoznak az oktatási miniszter ellen, a liberálisok is ki­állnak az utcára. Ha tüntetést szerveznek az oktatási tervezet miatt, az ANO is elkezdi bírálni, noha a kormányprogramban sze­replő reformtörvényről van szó. Pedig a kabinetben és a parlamen­ti első olvasatban ők is támogat­ták, sőt jól tudják, hogy elutasítá­Már nem szeretik egymást sával kevesebb diák tanulhat az egyetemeken. Mégsem szavazták meg, mert így jó pontokat szerez­hetnek a közvélemény előtt. Ha pedig úgy látják, kisebbségi kérdé­sek feszegetésével tudnak támo­gatókat szerezni, akkor attól sem riadnak vissza. Gondoljunk a ma­gyar gimnáziumoknak járó fej­pénzzel kapcsolatos álláspontjuk­ra, a kisebbségi kultúrák finanszí­rozására vagy arra, hogy segítsé­gükkel a parlament napirendi pontjai közé került a Beneš-dekré- tumok megvitatása” - mondta la­punknak Bugár Béla, az MKP el­nöke. Szerinte az ANO populista politikát folytat, kizárólag politi­kai céljaira összpontosít, aminek a következménye az lesz, hogy a jövőben már nem lehet reformtör­vényeket vagy a már jóváhagyott reformokat módosító javaslatokat elfogadni. A bizalmatlanság óriási a partnerek között, nagyobb már nem is lehet, az ANO koalíciós po­tenciálja pedig egyre csökken. A Koalíciós Tanács tegnapi ülé­se - akárcsak a korábbiak - viha­ros hangulatban zajlott, a szokvá­nyos személyeskedés sem maradt el. A KDH és az ANO képviselői egy ideje már nem fognak kezet, tegnap pedig Pavol Rusko el sem ment a tanácskozásra. Kiszivár­gott értesülések szerint szándéko­san maradt távol, hogy ne kelljen a partnerek szemébe néznie. Ter­mészetesen ezt tagadta, mond­ván: nem hívták meg, nem szól­tak időben. Éjjel ugyan érkezett egy fax a gazdasági minisztérium­ba, de akkor már senki nem volt ott. Különben is jobban tetszett volna neki, ha felhívják telefonon. „Meg kellett volna kérdezniük, megkaptam-e a faxot. Egy rádiós vitaműsorban voltam, ahonnan este 11-kor értem haza. A koalíci­ós tanácskozásról senki sem érte­sített” - tette hozzá Rusko. Egyéb­ként ugyanígy üzentek Csáky Pál­nak és Mikuláš Dzurindának is, akiknek a biztonság kedvéért pártbeli kollégáik is szóltak. „Nem tehetek róla, ha az ANO-n belül rossz a kommunikáció” - je­gyezte meg Bugár. Rusko úgy véli, nem az ő pártjával van gond, sze­rinte nincs abban semmi különös, hogy alelnöke, Ľubomír Lintner nem hívta fel telefonon, hiszen az Pavol Hrušovský kötelessége lett volna, csakhogy túl önfejű ahhoz, hogy ezt megtegye, (sza, dp) AZ EDDIGI VÁLSÁGOK ♦ Már néhány héttel a kormánykoalíció megalakulása után, 2002 decemberében néhány kereszténydemokrata képviselő tartózkodá­sa miatt nem fogadták el a közalkalmazotti törvényt, mely az egész­ségügyi reform szempontjából is fontos volt. A KDH így fejezte ki nemtetszését az ANO-s gazdasági miniszterrel (akkor még Robert Nemcsiccsel) szemben, aki nem volt hajlandó KDH-sokat ültetni a - privatizáció előtt álló - villamos művek vezetésébe. Az is konfliktust okozott, hogy a KDH-s belügyminiszter néhány főrendőri funkcióba nem akart liberálisokat kinevezni. ♦ 2003. január 18-án az ANO elnöksége bejelentette: megrendült a párt bizalma a KDH és az SDKÚ iránt. A kormányfő fülest kap, hogy Pavol Rusko találkozott Mikuláš Černák maffiózóval, az ügyet kivizsgáltatta a KDH-s belügyminiszterrel. Kiderül, tévedés történt, de az ANO elnöke megsértődik, majd kirobban a lehallgatási bot­rány. Rusko a KDH-t gyanúsítja. ♦ 2003 tavaszán kirobbant az abortuszbotrány. A KDH ellenezte a hatályos törvény liberalizálását, az ANO ragaszkodott hozzá, Dzurinda az ANO-t a koalíciós szerződés betartására szólította fel, Rusko a kormányból való távozással fenyegetőzött. Rudolf Schuster nem írta alá a vitatott törvényt, mely elveszett a parlamenti süllyesztőben. A probléma az alkotmánybíróság elé került, a mai napig nem született döntés. ♦ 2003 nyarán a KDH és az ANO a lelkiismereti szabadságról szó­ló törvényen veszett össze. Közben Pavol Rusko megvádolta a KDH- t, hogy illegális pénzeket kapott a Drukostól, illetve František Mojžiš vállalkozótól, amire a KDH Rusko feljelentésével válaszolt. Koráb­ban még nem fordult elő, hogy egy kormánypárt feljelentette koalí­ciós partnerét. A Rusko ellen indult eljárást mára beszüntették. ♦ Ugyancsak 2003 nyarán Dzurinda az ország ellen munkálkodó titkos csoportról kezdett beszélni, kirobbant a csoportocskaügy. A kormányfő októberben eltávolította Ján Mojžišt az NBÚ éléről, s fel­áldozta védelmi miniszterét, Ivan Širnkót. Az ANO az SDKÚ pártját fogta, a KDH és az MKP elutasította Dzurinda módszereit. Šimko többedmagával kilép az SDKÚ-ból, kisebbségbe kerül a kormány. Közben Ľubomír Lintnert, az ANO alelnökét nem választották meg ■ parlamenti alelnöknek, annyira megromlott a partnerek közötti vi­szony. Később Jirko Malchárek sem kapott kellő számú szavazatot. A csoportocskaügy odáig fajult, hogy 2004 elején Bugár közvetve le­mondásra szólította fel a miniszterelnököt. ♦ A státustörvény miatt is romlott az MKP és az SDKÚ viszonya, Bugár azóta nem hajlandó négyszemközt tárgyalni Dzurindával. Az SDKÚ ellentörvényen is dolgozott. ♦ Amióta kisebbségbe került a kormány, gyakoriak a veszekedé­sek. Problémát okozott a környezetvédelmi alap, az egyházi vagyon összeírása, a lelkiismereti szabadság, a magyarok ellen alakuló nagy megyei szlovák koalíció stb. Az ANO és a KDH közötti konfliktus minden témára rányomta bélyegét, végül a mostani oktatási bot­rányban csúcsosodott ki. (sza) VILLÁMINTERJÚ Miroslav Kusý politológussal a zavaros koalíciós viszonyokról Mi a véleménye az ANO és a KDH közötti konfliktus kié­leződéséről és arról, hogy a ke­reszténydemokraták ezentúl szabadabban viszonyulnak a koalíciós szerződéshez? Ez nemcsak az ANO-val, ha­nem az egész koalícióval szemben is kitolás. Kemény szavak, erőfi­togtatás ez a KDH részéről, ilyes­mire néhányszor már volt példa, de végül soha semmi drámai nem történt. Azt sugallták, Martin Frone miatt kilépnek a'koalíció- hól, majd enyhítették radikális ál­láspontjukat azzal, hogy majd az oktatási törvényről szóló voksolás után döntik el, mit csinálnak. Erős kijelentéseket tesznek, ám radiká­lis lépésekre nem szánták el ma­gukat. A koalíciós alapelveket kezdettől fogva megsértették: hol az egyik, hol a másik partner nem tartott be valamilyen egyezséget, úgyhogy semmi új a nap alatt. Egyik sem makulátlan, hiszen a KDH és az SDKÚ is sértett már meg megállapodást. Az is sokszor előfordult, hogy egyáltalán nem egyeztettek, hanem egyikük kész tények elé állították a többieket. S ha meggyanúsították egymást a koalíciós szerződés megsértésé­vel, ködösítettek, mentege- tődztek, elboronálták a dolgot. A különbség most mindössze annyi, hogy a kereszténydemokraták nyíltan bejelentették és vállalták, nem fogják betartani a koalíciós szerződést. Egyébként elég fur­csa, hogy ha a KDH számára olyan fontos Martin Frone szemé­lye és a felsőoktatási reform, ak­kor a törvényről szóló szavazás után miért nem kezdeményeztek azonnal koalíciós tanácskozást, miért tanakodtak olyan sokáig, egyáltalán összehívják-e. Elvonul­tak, s a háttérben tanakodtak, mi­hez kezdjenek, milyen ellenlépé­seket foganatosítsanak - de csak úgy, hogy kormányban marad­hassanak. így aztán kitalálták, hogy bejelentik: elkezdődik a par­lamenti adok-kapok, snem fogják egymás törvényeit megszavazni. Akár egymás minisztereinek a leváltását is támogathatják? Elméletileg ez a veszély is fennáll. Az ellenzéknek jól jön a koalíció szétforgácsoltsága, mert abban bízhat, hogy az ANO mi­niszterét majd a KDH segítségé­vel cserélhetik le, a KDH-s tárca­vezetőt pedig a liberálisok szava­zataival meneszthetik. Ugyanak­kor nem hiszem, hogy ez bekö­vetkezhet, nem fogják ily módon egymás kormánytagjait támadni, mert az valóban a kormány szét­eséséhez vezethet, ami végső so­ron egyiküknek sem érdeke. Mindvégig hatalmon akarnak maradni, ezért más taktikát vá­lasztanak majd, hogyan álljanak bosszút egymáson. Mit szól ahhoz, hogy partne­rek között személyes konflik­tusok vannak, s például már egy ideje nem fognak kezet, Rusko pedig nem ment el a teg­napi tárgyalásra? Ha egy szekeret húznak, a személyes ellentéteket félre kel­lene tenni. Egyébként is illik bi­zonyos politikai kultúrát betarta­ni, de, sajnos, gyakran nem a jó­zan eszükre hallgatnak. A konfliktusoknak lehet ide­ológiai hátterük is? Kétlem. A tandíjrendszer szor­galmazása tipikusan liberális el­képzelés, vagyis a költségtéríté­ses rendszer ellen legkevésbé a liberálisoknak szabadna tiltakoz­niuk. A KDH és az ANO ez eset­ben szerepet cserélt, úgyhogy tényleges ideológiai ellentétről a két párt között soha sem beszél­hettünk, inkább arról van szó, hogy nem szimpatikusak egy­másnak. A KDH fundamentalis­ta, elvhű pártként lép fel, például a művi terhességmegszakítással vagy a kereszténységgel össze­függő kérdésekben nem ismer kompromisszumot. Az ANO pe­dig álliberális, populista párt, mely csak akkor ragaszkodik a li­berális értékekhez, ha ez éppen jól jön neki, s minden alkalmat megragad, hogy növelje nép­szerűségét. Pavol Rusko kez­dettől fogva saját pozícióját igye­kezett erősíteni, ha valami nem a szája íze szerint alakult, azonnal ellentámadásba lendült, s vala­milyen parlamenti szavazással bosszulta meg partnerei elutasí­tását. Ennek tipikus példája a Be- neš-dekrétumokkal kapcsolatos voksolás: így „köszönte meg” az MKP bírálatát, (sza) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS ÉG, 13-17 FOK A Nap kel 05.10-kor - nyugszik 20.28-kor A Hold kel 15.25-kor - nyugszik 03.13-kor A Duna vízállása - Pozsony: 385, árad; Medve: 375, árad; Komárom: 345, árad; Párkány: 255, árad. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA *»V \ Az égbolt erő­sen felhős lesz a nap folyamán, sok helyütt számítha­tunk esőre, zápor­ra. A legmagasabb napi hőmérsék­let 13 és 17 fok között váltakozik majd, a’hegyekben 4 fokra is lehűl­het a levegő. Az ország nagy részén érzékelhető lesz a mérsékelt erőssé­gű, északi, északnyugati szél. A kö­vetkező napok folyamán az ország területét elhagyja az alacsony lég­nyomású hideg légfront, a hét má­sodik felében szárazabb időre és felmelegedésre lehet számítani. Továbbra is fennmarad az erőteljes frontte­vékenység az or­szág területén. Gyakrabban jelentkeznek a moz­gásszervi, valamint a reumatikus jellegű nehézségek. Fokozottan léphetnek fel ízületi fájdalmak, a régebbi sebek és forradások he­lyén jelentkező problémák. A ma­gas vérnyomásban szenvedők migrénnel küszködhetnek, erőtel­jesebben jelentkezhetnek a fára­dékonyság tünetei. A szervezet­nek több alvásra van szüksége.

Next

/
Thumbnails
Contents