Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

2005-05-18 / 114 szám, szerda

ÚJ SZŐ 2005. MÁJUS 18. Súlyos betegek, az egészségügyi tárca mégis spórol A szklerózis multiplexben szenvedőknek gyűjtenek 30 Szülőföldünk _____________ SZ ÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. A ma még gyógyít­hatatlan betegségben, szklerózis multiplexben szenvedők május 23-tól 28-ig naponta napraforgót kínálnak majd a város központjá­ba látogatóknak. A gyűjtésbe a ko­máromi járásbeli ímely alapisko­lásai is bekapcsolódnak, és a szer­vezők további önkénteseket vár­nak. Május 28-án 10 órakor a bete­gek a főtéren találkoznak a város lakosaival, hogy megköszönjék a támogatásukat. Az egészségügyi miniszter megszorító intézkedései miatt sokan közülük nem képesek fedezni a néhány hetes gyógykeze­léssel járó kiadásokat. „Tavaly 24 ezer koronával támogatták kezelé­sünket a város lakói és az Érsekúj­várba látogatók. Nagy szükségünk van a segítségre, hiszen minden egyes, gyógyfürdőben töltött nap 220 koronába kerül a betegnek. A betegbiztosító ma már csak a pro­cedúrákkal járó költségek fedezé­séhez járul hozzá. Magam is alig 4900 koronából élek” - panaszolta Supek Veronika, a gyűjtés egyik szervezője. Érsekújvárott és környékén mintegy ötven főt tömörít az 1998-ban alakult Szklerózis Mul­tiplex Klub regionális szervezete, melyet a város régóta támogat. A szervezet a következő számla­számra várja a felajánlásokat: Slovenská sporiteľňa, pob. Nové Zámky, Slovenský zväz Sklerózy multiplex, 126 840-179. Nagy-Britannia pozsonyi nagykövete Komáromban Judith MacGregor tájékozódó látogatása ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Komárom. Berényi József kül­ügyi államtitkár kíséretében múlt pénteken Komáromban járt J. E. Judith MacGregor, Nagy-Britan- nia pozsonyi nagykövete. Mint elhangzott, az egy éve hi­vatalában lévő diplomata asszony eddig szinte kizárólag Pozsonnyal és környékével ismerkedett, ezért is tartotta fontosnak a mostani lá­togatását. Hortai Éva alpolgármestert az önkormányzat működéséről és a városban élő nemzetiségek együttéléséről kérdezte a vendég, aki kíváncsi volt a város történel­mére, valamint gazdasági helyze­tére is. Egyben felajánlotta: szíve­sen segítséget nyújt abban, hogy Komárom angliai testvérvárost ta­láljon magának. A nagykövet asz­szony megtekintette a remélhető­leg hamarosan a világörökség ré­szévé váló erődrendszert, elláto­gatott a Selye János Egyetemre, a hajógyárba, valamint a helyi zsidó menházba. Berényi József lapunknak el­mondta: 2005. július elsejétől Nagy-Britannia lesz az Európai Unió elnöklő országa, ezért is bír nagy jelentőséggel, hogy az or­szág nagykövete érdeklődést ta­núsít a szlovákiai magyar kisebb­ség problémái iránt. Rámutatott arra is, hogy 2007-től remélhető­leg még egyszerűbb lesz az átjárás a két Komárom között, ami to­vább lendíthet a kulturális és gaz­dasági együttműködésen. Ezt a folyamatot segítené a tervezett új híd megépítése, amelyet lehetősé­geihez mérten az államtitkár is tá­mogat. (vkm) A Garam utcában eltűnnek a repedések és a kátyúk Útfelújítás Zselízen FORGÁCS MIKLÓS Zselíz. A város központjában, a református templom mellett lévő Garam utcában 240 méteres út­szakaszt újítanak fel teljesen, 3,5 millió koronás tervezett költség- vetéssel. Jókay Tibor, a helyi köz­terület-fenntartó vállalat igazga­tója elmondta, novemberig sze­retnék befejezni a munkálatokat. Mivel városi cégről van szó, körül­belül egymillió korona megtakarí­tása a cél. Ez azt jelenti, hogy áz önkormányzat téríti a rezsit és az anyagköltséget, a vállalat pedig nyereség nélkül végzi el a munká­latokat. Az aszfaltburkolat na­gyon rossz állapotban volt, repe­dések, kátyúk keletkeztek rajta, az eső pedig alámosta az úttestet. Nemcsak az lesz új, hanem a be­tonalapban lévő üregeket is ki kell tölteni. Az úttestet egy méterrel kiszélesítik, hogy újabb parkoló­helyeket biztosítsanak, (fm) Őszre mintegy negyed kilométeres útszakaszt újítanak fel (A szerző felvétele) Nyitra megye és Komárom-Esztergom megye összehangolt javaslatai a Helsinki V/C korridorról Nyilatkozat készül a Baltikum és Adna közti korridor vonaláról Nyitra. A Helsinki V/C pán­európai folyosó nyomvo­naláról is tárgyaltak nemrégiben Nyitra megye és Komárom-Esztergom megye vezetői. ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ A Nyitrai Kerületi Önkormány­zat és a Komárom-Esztergom Me­gyei Önkormányzat közötti együttműködési megállapodás­ban rögzített feladatok ellátását értékelte, valamint a határ menti térségek kölcsönös érdekeltségén alapuló integrált fejlesztési célo­kat határozta meg április 25-én Milan Belica, a Nyitrai Kerületi Önkormányzat elnöke és Agócs István, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke Nyit- rán. A felek a Helsinki V/C korri­dor páneurópai folyosó nyomvo­nala kapcsán megfogalmazott ja­vaslatokról is egyeztettek. Komárom-Esztergom megye és a Nyitrai Kerületi Önkormányzat 2003. november 13-án kötött együttműködési megállapodást, melyben a felek fő célként a terü­leti tervezést, a regionálisan in­tegrált gazdaságfejlesztést és a kapcsolódó szolgáltatások össze­hangolását határozták meg, ezzel segítve elő a határ menti térségek fejlődését, a fejlesztési együttmű­ködés ösztönzését. A megállapo­dásban rögzítettek szerint a felek közös tevékenységüktől azt vár­ják, hogy javul a térségi együtt­működés, a régió infrastrukturális ellátottsága, a szolgáltatások köre bővül, minősége javul, megélén­kül a piaci és gazdasági szerkezet átalakítása, erősödik a térségek gazdasági, idegenforgalmi le­hetőségeinek hasznosulása, vala­mint - a területi érdekek érvényre jutásával - javul a gazdaságszer­vező döntések végrehajtásának regionális összehangolása és szer­vezése is. A két önkormányzat között lét­rejött együttműködést a szakbi­zottságok közötti megállapodá­sok megkötése, majd a közösen meghatározott szakfeladatok egy­üttes ellátása követte. A kulturális kapcsolatok területén 2004-ben a Nyitra megye hatáskörébe tartozó múzeumok és galériák munkatár­sai tettek látogatást Komárom- Esztergom megyében, majd a ma­gyarországi megye múzeumai mutatkoztak be a nyitrai Region­tour kiállításon. Ezt Nyitra megye múzeumainak prezentálása kö­vette a Vértes Expón. A könyvtári szakterület munkatársai 2004 áp­rilisában a József Attila Megyei Könyvtárban szeminárium kere­tében határozták meg Magyaror­szág és Szlovákia könyvtárügyé­nek stratégiáját az EU-hoz való csatlakozás utáni időszakra vo­natkozóan, majd tavaly október­ben a két megye könyvtárosai és bibliográfusai a közös kiadvá­nyokról és a 2005. évi programok előkészítéséről egyeztettek a rév­komáromi Duna Menti Könyvtár­ban. Dunán innen és Dunán túl címmel tavaly áprilisban Nyitra és Komárom-Esztergom megye közművelődési szakemberei talál­koztak a komáromi Monostori erődben, novemberben pedig Ön- menedzselés, intézményi mene­dzselés címmel Érsekújvárott ta­nácskoztak a két megye szakem­berei. Idén márciusban négy nyelven (magyar, szlovák, angol és né­met), tízezer példányban jelent meg a két megye közös határsza­kaszát bemutató, Kirándulások a Duna két partján a Vág-Du- na-Ipoly Eurorégióban című ki­advány. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Területrendezési Osztálya, valamint a Nyitrai Kerü­leti Önkormányzat Hivatalának Régiófejlesztés és Határon Túli Együttműködés Főosztálya Terü­letrendezési Részlege folyamato­san, kölcsönösen egyezteti ké­szülő területrendezési terveit. Nyitra kerület helyzete e szem­pontból hasonló Komárom-Esz­tergom megye helyzetéhez, mivel elsősorban észak-déli kapcsolatai fejlesztendők, így a Komá- rom-Nyitra, valamint a Pár- kány-Léva főút gyorsforgalmi út­tá történő fejlesztését szorgal­mazzák. Az Esztergom-Párkány közötti új híd helyének meghatározásá­ban is egyezik a két fél elképzelé­se: a Komárom-Esztergom megyei területrendezési tervben szereplő helyet fogadják el a partnerek. A kölcsönös egyeztetés eredménye­ként esély van arra, hogy a ma­gyarországi Országos Területren­dezési Tervben feltüntetett két helyszín, Vámosszabadi és Komá­rom közül Komáromban épüljön új közúti híd a Dunán. Az együttműködő felek elnöke­inek április 25-i találkozóján Mi­lan Belica és Agócs István a Hel­sinki V/C korridor páneurópai fo­lyosó nyomvonalára tett javasla­tok összehangolásáról is egyezte­tett. Mivel Magyarország gazda­sági fejlődésének egyik fontos elősegítője a megfelelő infrast­rukturális kapcsolat kialakítása, cél az észak-dél irányú transzeu­rópai közúti folyosók Magyaror­szágon történő átvezetése. A fo­lyosókat részben az 1997-es, Hel­sinkiben megtartott harmadik összeurópai közlekedési konfe­rencián jelölték ki. A teljes észak-dél irányú közúti tengely kialakulásához mintegy 80-100 kilométer hosszú szakasz hiány­zik. A most folyó döntés-előké­szítő munka a közlekedési ten­gely hiányzó szakaszát keresi meg és jelöli ki. Az egyeztetés előzményeként 2004 decemberé­ben Tatabányán a nyomvonal kia­lakításában érintett magyaror­szági települések polgármesterei deklarációt tettek közzé, mely­ben a Gdansk-Cz^stochowa-Ka- towice- Zsolna-Párkány-Buda- pest-Osijek-Sarajevo-Mos- tar-Ploce útvonal megépítését preferálják. (Az útszakasz meg­építésével a Balti-tenger és az Ad­riai-tenger között olyan közúti kapcsolat alakulna ki, amely biz­tosítaná az EU-tagországok és a Balkán közötti közvetlen össze­köttetést, szállítási útvonalat.) A nyitrai egyeztetés eredménye­ként a két elnök megyei szinten erősítette meg a polgármesterek nyilatkozatában foglaltakat, va­lamint határoztak arról is, hogy júliusban Zselízen hasonló ren­dezvényt szerveznek, ahol a szlo­vák közlekedési és területfejlesz­tési szakemberek, valamint az érintett települések polgármeste­rei szakmai konferencián teszik közzé a nyomvonal támogatásá­val kapcsolatos nyilatkozatukat. (A Komárom-Esztergom Me­gyei Önkormányzat Hivatalá­nak közleménye alapján) Nyitrán a polgármester javaslata ellenére egyelőre nem szervezik át lényegesen a városi tömegközlekedést Nem tetszett az átszállásos változat VRABEC MÁRIA Nyitra. Egyelőre semmi sem lesz a városi tömegközlekedés átszerve­zéséből, a polgármester által támo­gatott koncepciót tegnap egyetlen képviselő sem szavazta meg. Ferdinad Vítek egy pozsonyi ügynökséggel dolgoztatta ki azt a tervezetet, amely alapján az utasok csak töbszöri átszállással juthattak volna el a város távolabbi pontjai­ra. Bár az ügynökség szerint a já- ratszámcsökkentés és az átszállási csomópontok meghatározása nem­csak a városnak, hanem az utasok­nak is jelentős megtakarítást hoz­na, a városi tömegközlekedést üze­meltető Szlovák Autóbusz-közleke­dési Vállalat (SAD) - Nyitra igazga­tója, Ján Vrba megvalósíthatadan- nak tartotta az ötletet. Véleménye szerint az átszállások kényelmet­lenné, bonyolulttá tették volna az utazást; nem lehetett előre tudni, mekkora tömegek várakoznának a csomópontokon, ráadásul a város­nak az év végéig érvényes szerző­dése van az önkormányzattal. Végül a városatyák az SAD szak­emberei által kidolgozott terveze­tet fogadták el, ennek értelmében július elsejétől kisebb változások várhatók. „A nyári szünetben har­minc százalékkal csökkentjük a já­ratok számát. Ez jelentős megtaka­rítást hoz majd, de támogatás nél­kül nem tudom elképzelni a helyi tömegközlekedés/’ - mondta Vrba. A polgármester ellenben azzal A városban naponta hetvenhat autóbusz van forgalomban érvel, hogy a 2005-től érvényes tör­vény alapján a városok csak az álla­mi költségvetésben meghatározott összegig támogathatják a helyi közlekedést, a büdzsében azonban nincs ilyen tétel. „Megváltoztatan­dó a törvény, vagy olyan forgalma­zót kell keresni, aki képes veszteség nélkül szállítani az utasokat” - ra­gaszkodott az elképzeléséhez Vítek. Az SAD igazgatója egyetért az­zal, hogy 2006 januárjától gyöke­resen meg kell változatni a me­netrendet, de a konkurenciától nem tart. „Ha az önkormányzat­nak lesz megvalósítható elképze­lése, írjon ki pályázatot. Nyitrán naponta 76 busz van forgalom­ban, egynek az ára öt és fél millió korona, ezért nem tudom, melyik hazai fuvarozó cég tudna megfe­(Jana Beňová felvétele) lelni ennek a feltételnek. Ráadá­sul egy buszban egyszerre kilenc­ven utasnál több nem lehet, tehát a járatszámcsökkentés is csak bi­zonyos határig képzelhető el. Ha e keretek között, és az engedmé­nyes jegyek biztosításával valaki kiegyensúlyozott költségvetést képes garantálni a városi tömeg- közlekedésben, az varázsló” - szögezte le Vrba.

Next

/
Thumbnails
Contents