Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-18 / 114 szám, szerda
18 Nagyszünet - hirdetés ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 18. ffe/elr Igényeljen... ■ jelzáloghitelt ■ fogyasztói hiteit Kezes nélkül, megvárásra, már 0,001% kamattal is! Havonta kisorsolunk egy munkanapot, amelyen valamennyi aláírt hitelszerződéshez 0,001 % kamatláb jár a hitel egész futamidejére. Ennél lejjebb már nem mehetünk, legyen hát jó időben a legjobb helyen - az OTP Bankban. www.otpbanka.sk , telefonszolgálat OTPdJr*ekt - 0850 111 222 ELKÉPESZTŐ HITELEK Negyvenéves a Kodály Zoltán Alapiskola Gyermekkara Teltházas hangverseny Virágcsokrok és kitüntetések az „énekmozgalom szürke katonájának”, Balogh Csabának (Szőcs Hajnalka felvétele) Galánta. Teltház előtt tartott hangversennyel ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját a Galántai Kodály Zoltán Alapiskola Gyermekkara. „1965 őszén egy fiatal, ambiciózus pedagógus. GAÁL LÁSZLÓ Balogh Csaba tért vissza a galántai alapiskolába a kötelező katonai szolgálat letöltése után. Eltökélt szándéka volt, hogy az iskolában énekkart alapít. Tervét támogatta az iskola vezetősége is, és így jött létre negyven évvel ezelőtt a Galántai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Gyermekkara, amely azóta is töretlenül fejti ki tevékenységét.” - olvasható abban a kis programfüzetben, amelyet a városi művelődési központban május 12-én csütörtökön tartott jubileumi hangversenyre érkezőknek osztogattak. Balogh Csabát ünnepelték „Én csak egy szürke katonája vagyok az énekmozgalomnak, nem szoktam meg az ilyen ünneplést” - mondta Balogh Csaba, miután fogadta a tucatnyi virágcsokor kíséretében átadott gratulációkat, valamint a Pozsonyi Népművelési Központ vezérigazgatójának kitüntetését és Galánta város polgármesterének díját. Ez utóbbit Barczi Attila polgármester-helyettes adta át, megjegyezve, ez a díj most az énekkart illeti, de Balogh Csaba nemrég a saját kerek születési évfordulója alkalmából maga is részesült hasonló kitüntetésben. Külön köszönetét mondtak Hasák Edit zongoratanárnőnek, aki több mint húsz éve az énekkar zongorakísérője. A jubiláló gyermekkar az első sikerét 1969-ben, az I. Kodály Napokon aratta, és azóta számos kitüntetést, díjat ezüst- és aranykoszorús minősítést szerzett, szlovákiai és magyarországi hangversenyeken, televíziós és rádiós szerepléssel öregbítették az Alma Mater és Galánta hírnevét. A gyermekkarnak utánpótlása is van, az iskola alsó tagozatosaiból alakult Kicsinyek Kórusa, amelyet szintén Balogh Csaba alapított, és most Ďurkovič Nóra tanítónő vezet. A csütörtöki hangversenyen a Gyermekkórussal együtt a Kicsinyek Kórusa és a Kodály Zoltán Alapiskola Citerazenekara képviselte az iskolát, de vendégként fellépett a Komáromi Béke Utcai Alapiskola és VMK Gyermekkara, a Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola Gyermekkórusa, valamint Nagy Judit, a Pozsonyi Konzervatórium hallgatója. A gyerekkar tagjai is örültek a kitüntetéseknek A múlékony dolgok szépek, a maradandók pedig nem A felkelő nap országában éltem JUHÁSZ ALEXANDRA A japánok vallásának kézzelfogható mivolta két sarktételen nyugszik. Tisztelni kell a természetet, s tisztelni kell a családot. Ez a kettő mélyen él bennük. A japánok számos ünnepet tartanak, minden városnak és falunak megvan a maga rendezvénysorozata. A történelmi kosztümök, a zene és a rituálé fontos szerepet játszik, elősegítve a japán kultúra gazdag hagyományainak továbbélését. Az ünnepségek többsége vallási fogantatású, de rendszerint harsány események vidámsággal, szakéivással (rizspálinka) és sok-sok nézővel. A cseresznyevirágzás-ünnepsé- geket - amit japánul hanaminak neveznek - az egész országban megrendezik. A virágzásnéző eseményeket különböző időpontokban tartják, a virágzás eltérő idejének megfelelően. A televízió helyi időjárás jelentései előre közlik a virágnyílás várható idejét. Az észak-dél irányban hosszan elnyúló szigetsor déli részén már tombol a tavasz, amikor az északi és nyugati országrészekben még hófúvások vannak. Külön esemény a cseresznyevirágzás nyomon követése a tévében. Ezt azért kell időben tudni a közönségnek, hogy felkészülhessen a „virágnézéssel” egybekötött piknikre. A képernyőn márciustól kezdődően a szigetsor hosszában délről északra egyre feljebb kúszik a vonal, ami azt jelzi, hogy az alatta levő területeken már kinyíltak a cseresznyevirágok. Ha már elért mondjuk április elején Oszakáig, akkor a 600 kilométerre északra levő tokióiak számíthatnak arra, hogy pár napon belül kitör a tavasz náluk is, azaz kinyílnak a cseresznyevirágok, amelyek Japánban a nemzeti szimbólum rangjára emelkedtek. Az első tavaszon, amit megéltem az országban, előre örültem, hogy mennyi cseresznyét lehet majd enni. Csakhogy ezek a gyönyörűen pompázó cseresznyefák ehető termést nem hoznak! így aztán nagy csalódással láttam a zöldségesnél, hogy a májusban-júniusban kirakott cseresznye nem elég, hogy nagyon drága, de még ízetlen is! A cseresznyevirágok nagyon érzékenyek, finomak, ezért csak pár napig élvezhető a virágba borult fasorok látványa. Ezt a pár napot a japánok alaposan kihasználják. Ha valaki a családjával nem megy el hétvégi programként egy közeli, virágba borult parkba ünnepelni, akkor az azért van, mert majd a munkatársaival, a kollégáival, azaz szervezetten vonul ki a virágnézésre. A japánok számára a múlékony dolgok szépek, a maradandók pedig nem. Az ízlés és a divat az évszázadokkal együtt változik. A japánok büszkék több évszázados történelmükre, és köti őket a hagyomány. Azonban úgy gondolják, hogy az alkalmazkodás a tradíció része: szép dolog úszni az árral, erényes dolog a megbocsátás, bölcs dolog tudni, hogy minden csak átmeneti. A japán irodalom kulcsfontosságú része az emberi lét múlé- konyságával és a világ átmeneti állapotával foglalkozik. Mindennek a cseresznyevirág (szakura) az igazi megtestesülése. A csodálatos virágok (finom, csodaszép fehér-rózsaszín szirmok) minden tavasszal a földre hullanak. A szirmokat összesöprik, aztán a virágnak többé nyoma sincs. A szépségből csak az emléke marad. A „hadd vigye el a víz” kifejezés - a nyugati „ami elmúlt, elmúlt” közmondás megfelelője - az elkerülhetetlen változások elfogadására utal. Ez persze nem jelenti azt, hogy a japánok belenyugvóak lennének. Hihetetlenül szentimentálisak, a legnépszerűbb történetek és filmek mind a reménytelen szerelemről és összetört szívekről szólnak - tehát a belenyugvás nehézségeiről. A japánok mégis elfogadják a változást, mert a szívük mélyén tudják, hogy semmi sem örök. BP-5-12328
