Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-18 / 114 szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 18._____________________________________________________ __________________________________________________________________________________________Digitália Gó rcső alatt az Apple eddigi legolcsóbb számítógépe: a Mac mini mindössze akkora, mint öt cédé egymáson, mégis egy teljes értékű komputert tartalmaz 13 Mit tud az Apple Mac mini számítógépe? A PC és a Macintosh közötti különbségekről számos anekdota kering: magas áruk miatt eddig az otthoni felhasználók elenyésző hányada próbálhatta csak ki az „almás” gépeket. 2005 elején azonban az Apple stratégiát váltott, s piacra dobott egy minden korábbi számítógépénél olcsóbb modellt, a Mac minit. TESZT Az új típussal a gyártó nem titkolt terve, hogy a Mac-re csábítsa át a PC-sek táborából azokat a felhasználókat, akik megunták a vírusokkal, kémprogramokkal való hadakozást, s eddig csak magas ára miatt mondtak le az Apple gépeiről. Az Apple Mac minije sok szempontból formabontó. Eleve alig nagyobb öt egymásra helyezett műanyag CD-toknál, ráadásul csinos is: egy ezüstös doboz, tetején egy látványos - talán éppen Hófehérke által megkezdett - almával, így akár a konyhában is jól mutatna, ha nem lenne rajta egy hosszú vékony nyílás és egy apró LED. Ezt látva már gyanakodni kezd az egyszeri háziasszony, hogy talán nem egy konyhai mérleget lát a monitor mellé helyezve. Ha pedig még egyet fordít is a gép dobozán, minden kétséget kizáróan beigazolódik a gyanú, ez bizony egy számítógép. Kis dobozban nagy erő Mégpedig nem is akármilyen! A gép lelkét egy PowerPC G4-es processzor képezi, amely 1,25 vagy éppen 1,46 gigahertzen ketyeg attól függően, hogy a kétfajta Mac miniből éppen melyik változatot van szerencsénk kézbe venni. Macintosh gépek esetén az órajel nem jelenti a teljesítmény abszolút mérőszámát: az 1,25 gigahertzes G4 processzor ugyanis körülbelül egy 2 gigahertzes Pentium 4 lapka sebességét produkálja, a gyorsabbik változat pedig értelemszerűen még ennél is jobban teljesít. A Mac mini alapváltozataiban 256 megabájt DDR memória található, s mivel a gépben csak egyetlen szabad memóriahely van, méretét legfeljebb 1 gigabájtig lehet bővíteni. A minigép két változata közül az egyik 40, a másik pedig 80 gigabájtos merevlemezzel bír. Érdekesség - vagy inkább furcsaság -, hogy a 80 gigabájtos merevlemez lassabb (4200 fordulat/perc) sebességen dolgozik, mint a 40 gigabájtos (amely 5400 fordulat/perccel üzemel). A grafikus kártya tekintetében a két típus megegyezik: mindkettőben ATI Radeon 9200-as grafikus teljesít szolgálatot 32 megabájt memóriával. Szintén azonos az alapmodellekkel szállított, CD-írásra és DVD-olvasásra képes optikai meghajtó, amely mindkét esetben tálca nélküli - az a gép oldalán lévő résbe kell becsúsztatni a lemezeket. Felárért cserébe a Mac mini DVD-íróval is rendelhető. A gép hátsó részén találunk még két darab USB 2.0 és egy FireWire portot, illetve egy hálózati és egy modemcsatlakozót, illetve a hangkimenetet és a monitor bemenetét, amely a manapság kapható LCD megjelenítők jelentős részén alkalmazott DVI szabványú. Szerencsére a gyártó mellékel a géphez egy konvertert, így a minihez hagyományos VGA-csatlakozóval szerelt monitorok is csatlakoztathatók. A Mac mini dobozában magán a gépen kívül még egy külső tápegységet is kiemelhetünk, amely az Apple hagyományaihoz hűen természetesen hófehér színben pompázik (s hossza nagyjából megegyezik a miniével). Bár az alapcsomagban a Mac OS X (illetve a régi szoftverek használatát biztosító korábbi, Mac OS 9) operációs rendszer, illetve a multimédiás programokat tartalmazó iLi- fe programcsomag telepítője is megtalálható, a gépet installálás nélkül használatba vehetjük, a Mac OS X ugyanis előre telepítve várja a felhasználót a gépen. Az Apple célja a Mac minivel elsősorban a jelenlegi PC-felhasz- nálók „áttérítése”. Ennek megfelelően sem billentyűzet, sem egér és persze monitor sincs a géphez, mivel elvileg meglévő PC-s eszközeinket is használhatjuk vele. A monitorral valószínűleg nem is lesz gondunk, viszont a Mac minihez csak USB-s egér és billentyűzet csatlakoztatható, míg a PC-k jelentős részét PS2-es perifériákkal szállítják. Számításba kell venni továbbá, hogy nyomtatók, szkennerek, webkamerák közül szintén csak az USB vagy FireWire csatlakozóval szerelt típusokat lehet használni a géppel. (Ugyanakkor, ha PC-s egeret és tasztatú- rát használunk, a nyomtató használatához egy USB-portokat megosztó, pár száz koronás USB-hub- ra is szükség lehet, míg a maces billentyűzetbe építve eleve megtalálható két darab USB-kapu.) Ha a fent említett kritériumoknak mindenben megfelelünk, akkor a Mac minit nekünk találták ki. Feltéve, hogy nem játékgépet szeretnénk: bár a manapság megjelenő játékszoftverek közül már viszonylag sok elérhető Mac gépekhez is, a mini gyengécske videokártyáját nem éppen a legújabb, ultrarealisztikus látványvi- lágú háromdimenziós játékok futtatására találták ki. Bár a Mac mini két - 22 ezer és 28 ezer korona körüli árú - alap- változatban kapható, ezek nagyjából ugyanazokra a feladatokra alkalmasak (bár a drágábbik típus kicsivel gyorsabb működést és duplaakkora háttértárat kínál mint kisebbik társa): otthoni zenehallgatásra, DVD-nézésre, szövegszerkesztésre, képszerkesztésre és -katalogizálásra, internetezésre elsőrangú mindkét masina. A Mac mini egyik fontos előnye, hogy gyakorlatilag síri csendben üzemel, a hagyományos PC-kkel ellentétben sem a tápegység, sem pedig a processzor hűtőventilátora nem visít magas fordulatszámon pörögve, csupán a merevlemez halk kerregését, vagy CD, DVD behelyezésekor a meghajtó felpörgésének zaját lehet hallani a gép használatakor. Ragadozók a hardveren A Macintosh alapvető vonzerejét nem is annyira a hardver adja (bár aki látott már szétszedve Macintosh!, az tudja, itt is lényeges a különbség: az alkatrészek logikusan el vannak rendezve a gépházban, s minden komponens minőségi darab): a fő érv a Macintosh mellett az Apple operációs rendszere és a hardver tökéletes összhangja. Az Apple cég Mac OS X operációs rendszerének első verziója 2001-ben jelent meg, s a cég 2003 végén adta ki a szoftver Panther, azaz párduc kódnévre hallgató verzióját, mely után a felhasználóknak durván másfél évet kellett várniuk egy újabb verzióra. A Mac OS X Tiger nevű 10.4-es verziója néhány napja, április végén jelent meg. A Mac OS X Tiger Spotlight funkciója A Mac OS X fejlesztőinek sikerült nagyon látványos, ízléses grafikus felületet ráhúzniuk a rendszer Unix alapjaira és jól átgondolt felépítést tudhat magáénak. Ennek köszönhetően az Apple operációs rendszere egy otthoni felhasználók számára tökéletes multimédia környezetet biztosít. „Ütős” grafikai motorjának köszönhetően a fotók feldolgozása, a videók vágása gyorsan megoldható. A látványos animációkat alkalmazó felület gördülékenyen használható még több program egyidejű futtatásakor is, és az alkalmazások közötti váltásnál sem kell hosszasan várakozni. A Mac OS X felületé sokban eltér a Windowsétól, ám az áttérés korántsem lehetetlen, mivel jól átgondolt, könnyen megszokható felületen dolgozhatunk. A migráció folyamatát egyébként az is jelentősen könnyítheti, ha az egygombos standard Apple- egér helyett valamilyen PC-s terméket használunk, melyek gond nélkül működnek a Mac minivel is, így a jól bevált jobb egérgomb használatáról sem kell lemondani. A Windows Start menüje helyett itt a Finder, a Tálca helyett pedig a Dock nevű eszköz szolgál a telepített alkalmazások gyors elérésére, s gyakorlatilag minden windowsos alkalmazásnak van maces megfelelője. Bár az Internet Explorer 5-ös változata Macre is elérhető, ez meglehetősen elavult, így érdemes helyette az Apple saját Safari böngészőjét vagy az ugyancsak ingyenes Firefox browsert használni a Mac minin. Egy másik újdonság: a Dashboard A Mac OS X alapból képes CD- és DVD-írásra (ha a gépben erre alkalmas meghajtó található). A PC-ről Macre áttérő felhasználók számára megszokást igényel, hogy a programok menüsora mindig a képernyő tetején jelenik meg (ez egyébként nagyon kényelmes és hasznos), s legfelül mindig az éppen előtérben futó alkalmazás menüjét látjuk. Az alkalmazások közötti váltás egyszerű és gyors, ráadásul egy funkcióbillentyű megnyomásával azonnal rendet rakhatunk az ablakok között, ha már túl nagy lenne a zűrzavar. A képernyő alján vagy akár két oldalán is elhelyezhető Dockra leggyakrabban használt alkalmazásainkat pakolhatjuk, s itt látjuk például azt is, ha egy alkalmazásnak éppen üzenete van számunkra (például levelünk érkezett, vagy befejeződött egy fájl mentése). A szoftverek telepítése és eltávolítása már-már viccesen egyszerű. Utóbbi esetben elég az alkalmazás ikonját a kukába dobni, és az magával viszi minden alkotóelemét. A napokban megjelent legújabb, Tiger kódnevű OS X számos újítást tartalmaz: Lzek egyik legfontosabbika a Spotlight (reflektorfény) névre keresztelt, a felső menüsor jobboldalán elérhető keresőmező, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználó a merevlemezen lévő számtalan típusú fájl - például zenék, videók, szöveges dokumentumok, táblázatok, stb. - tartalmában találhatjuk meg az információkat könnyen és gyorsan. Egy másik újítás a Dashboard (műszerfal), ez egyszerűbb programok - például számológép, óra, naptár, vagy utazási, időjárási, tőzsdei információkat megjelenítő alkalmazás - egy gombnyomással való elérését biztosítja. Az újdonságok részét képezi még az egyes feladatok automatizálását biztosító Automa- tor, a Quicktime médialejátszó szoftver 7-es verziója, illetve az iChat nevű csevegőprogram új verziója, amellyel már tízszereplős hang-, és négyszereplős videohívá- sokat is végre lehet hajtani. A Mac OS X minden szolgáltatására itt nem térhetünk ki, ám annyit bizton állíthatunk, hogy 2- 3 nap alatt olyannyira sikerült megszokni, hogy végül már a Windowsban is kerestük a különböző OS X lehetőségeket. Az Mac OS X igazi vetélytársa majd a Longhorn kódnevű Windows lesz (ez szintén tartalmaz majd egy Spotlighthoz hasonló keresőfunkciót), ennek megjelenésére azonban 2006 végéig várnunk kell - az Apple ebben az esetben határozottan lépéselőnyben van. Videó- és képszerkesztés középfokon A Mac mini alapcsomagjához mellékelt iLife csomagban öt különböző szoftvert találunk. Ezek egyike, az iTunes PC-s körökben is elég ismert - ez az Apple zene- lejátszója és online zeneáruházát is é programon keresztül érhetik el a felhasználók (sajnos egyelőre csak a külföldiek). Második tagja, az iPhoto egy kiváló képkatalogizáló és fotószerkesztő alkalmazás, ami ha nem is egy Photoshop, az alapfunkciókat remekül és gyorsan ellátja, és a diashow-készítésben verhetetlen. Az iMovie segítségével családi videóinkat vághatjuk meg: érdekessége, hogy akár HDV anyagokat is tud importálni, s kimeneti lehetőségei is elég bőségesek, a kazettára való visszaírástól a különböző videoformátumokba mentésig. Az iDVD szoftver házi DVD-ink elkészítésére hivatott: látványos - előre megtervezett, de testreszabható - menükkel dobhatjuk fel segítségével a nyaralásról készült videóinkat, mielőtt az ámuló rokonság előtt megkezdjük a kötelező beszámolót. A GarageBand az a szoftver, amely leginkább igényli a sok memóriát, azaz a legalább fél gigabájt memória ajánlott zökkenőmentes használatához. Az alkalmazásban zeneszerzői képességeinket kamatoztathatjuk, s a lemezen lévő, előzetesen rögzített hangminták felhasználásával így könnyedén készíthetünk zenei aláfestést videóinkhoz vagy DVD-inkhez is. Arra egyébként hosszas nyomozás után sem sikerült rájönnünk, miféle hangkártya rejtőzik a Mac miniben, minden esetre gyönyörű, tiszta és erős hangja van, bár sajnos csak sztereóban szól, 5.1-es vagy jobb házimozi-hangrendszere- ket nem képes meghajtani. Konklúzió Tapasztalataink szerint mindkét Mac mini esetében érdemes a memóriát kapásból legalább 512 megabájtra bővíteni, így a kicsiny gépen mind a Mac OS X, mind pedig multimédiás szerkesztőprogramok is zökkenőmentesen használhatóak lesznek. Egy igazán jól - Bluetooth és Wi-Fi adatátvitellel, DVD-íróval - felszerelt Mac Mini ára már bőven meghaladja a 30 ezer koronás elméleti határt. (Computer Panoráma)
