Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

2005-05-18 / 114 szám, szerda

ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 18. Európai unió ll Beszélgetés Tessényi Géza professzorral, az Interkulturális Kommunikációs és Vezetőképző alapítójával A többség békés életre vágyik A migráció hatásaival, a demográfiai mutatók meg­változásával több ország is kénytelen szembesülni. A más kulturális és nyelvi közegből érkező beván­dorlók csoportjai és az őshonosok kölcsönös bi­zalmatlansága gyakran torkollik erőszakos konf­liktusokba. INTERJÚ „Ha én ma török vagy marokkói származású személy lennék, bi­zony nagyon kellemetlenül érez- ném magam Hollandiában” - mondta Tessényi Géza nemzetkö­zi jogász, a Strasbourgi Egyetem tanára, az Interkulturális Kom­munikációs és Vezetőképző Iskola (ICLS) alapítója. Tessényi pro­fesszor a Konfliktusok megelőzé­se és az interkulturális párbeszéd elnevezésű nemzetközi konferen­cia résztvevője volt a múlt héten Újvidéken. Előadásában az ICLS Bizalom hálózata elnevezésű programjáról beszélt. Ennek kere­tében az úgynevezett vegyes váro­sokban szerveznek különböző et­nikai, vallási csoportokhoz tarto­zó huszonéves fiatalok számára olyan többnapos kurzusokat, me­lyek hozzájárulhatnak e közössé­gek kölcsönös megismeréséhez, elfogadásához, a bizalmatlanság megszüntetéséhez és a konfliktu­sok megelőzéséhez. A professzorral az újvidéki Ma­gyar Szó munkatársa beszélgetett az etnikai konfliktusok mibenlé­téről és a megfékezésüket célzó tevékenységről. Mire enged következtetni az előadásában is említett holland eset? Vajon a tolerancia csak egy felszíni máz, mely egymás­nak feszülő, lappangó indulato­kat fed? Ami Hollandiában történt, akárhol megtörténhetett volna. Hollandia valóban olyan ország volt, amely otthont adott a mene-' külteknek évszázadok óta, ezért a hollandok igen büszkék a törté­nelmükre. Az elmúlt évtizedek­ben olyan bevándorlási politika volt életben, amely nem követelte meg azt, hogy az integráció érde­kében a bevándorló maga is te­gyen valamit, próbáljon részt ven­ni a társadalom életében. Ennek az lett az eredménye, hogy renge­teg bevándorló érkezett az or­szágba, és olyan közösségek ala­kultak ki, amelyek semmilyen ér­telemben nem integrálódtak: nem beszélték a nyelvet, munkát a saját közösségükön belül végez­tek, a gyerekeket a közösség nyel­vén megszervezett iskolákba írat­ták, és olyan vallási intézménye­ket látogattak, amelyeknek sem­milyen kapcsolatuk nem volt az őslakossággal. Tehát fokozatosan erős elszigetelődés, szegregációs feszültség alakult ki. Ilyen alapon egész Európában jelen van a konf­liktusok lehetősége: Észak-Ang- lia, Dél-Franciaország egyes ré­szein és Németországban is. Eze­Tessényi Géza professzor ken a területeken a muzulmán vallásúak tekintélyes arányt ké­peznek. A feszült légkör egyre csak fokozódik 2001. szeptember 11-e után és a a palesztinokról és Irakról szóló hírek közepette. Zárt közösségek alakultak így ki, me­lyekkel szemben általános a gya­nakvás. Kommunikáció pedig nincs, csak nagy viták a sajtóban, de ezek nem segítik a helyzet megoldását. Nyilván vannak hangos, erő­szakos emberek, és a másik ol­dal ezzel a néhány agresszív emberrel azonosítja az egész közösséget, ami sztereotípiá­kat, előítéleteket szül. Minden közösségben - függet­lenül attól, hogy kisebbségi vagy többségi, vallási, etnikai vagy kul­turális közösség - a többség min­dig békés, normális életet akar. Mi az ICLS-ben a békés többségre építünk, akik együtt akarnak élni, és nem akarnak falakat, tankokat, nem akarnak köveket dobálni, ön­gyilkos merényleteket látni, ha­nem normálisan szeretnének élni önmaguk és gyermekeik érdeké­ben. Erre a többségre nemcsak homokvárat, hanem sziklaerődít­ményt lehet építeni. Mi pontosan azon dolgozunk, hogy ennek fel­tételei kialakuljanak. Milyen eredményekről tud beszámolni? Csökkent-e az erőszakos konfrontálódások száma azokban a vegyes lakos­ságú városokban, ahol már lét­rejöttek a Bizalom hálózatai? Statisztikailag ezt bizony elég nehéz kimutatni, de ettől függet­lenül vannak bizonyos tapaszta­lataink. Három évvel ezelőtt a nagy-britanniai Bradfordban kezdtünk el dolgozni, ahol 2001 nyarán utcai zavargások törtek ki a helyi ázsiaiak és az őslako­sok között. Néhány hónappal ké­sőbb nekiláttunk a programunk­nak, félévenként újabb és újabb csoportokkal szerveztünk szemi­náriumokat. Ezek a csoportok mind csatlakoztak a Bizalom há­lózatához, és rengeteg olyasmit tettek, amiről a közvélemény nem értesült, hiszen saját mun­kakörükben, társadalmi kapcso­lataikban cselekedtek. Mármost nem állíthatom azt, hogy mindenez az ICLS jóvoltából alkuit így, de tény az, hogy Brad­fordban azóta nem voltak utcai zavargások. A Vajdaságban tavaly meg­nőtt az etnikai jellegű konflik­tusok száma. Sokan ezt a 90-es évek háborúi során idetelepülő menekültek számlájára írják. Voltak-e olyan kezdeményezé­sek a térségből, melyek az ICLS Bizalom hálózatának kialakítá­sát célozták? Egyelőre nem voltak, de bizo­nyára nem is tudtak róla, hogy létezik ilyen. A konferencián is elmondtam, hogy az ICLS mi mindennel foglalkozik, de az it­teni lakosságnak kell felvennie velünk a kapcsolatot, ha úgy ér­zik, érdekeltek a projektumaink­ban. Csak azokra a helyekre me­gyünk el, ahová hívnak bennün­ket, és ahol hajlandók saját erő­vel is hozzájárulni ahhoz, hogy a Bizalom hálózata az adott tér­ségben is kiépüljön. (Pressbur- ger Cs., Magyar Szó) A téma háttere Növekszik a belső feszültség Európában, ahol folyamatos a népes­ségcsökkenés, és szükség van az immigránsok munkaerejére. Avüág közvéleményét sokként érte, amikor tavaly novemberben Hollandiá­ban egy marokkói származású fiatalember megölte Theo van Gogh filmrendezőt, aki a muzulmán közösségről készített egy többek sze­rint iszlámellenes dokumentumfilmet. A toleranciájáról ismert or­szágban utcai zavargások törtek ki, és olyan kommunikációs csator­nák nyíltak meg, amelyek korábban elfogadhatatlanok voltak. KI MIT TUD AZ EURÓPAI UNIÓRÓL? 3. Szerepel-e a 15 újonnan csatlakozott tagállam az eu- róérméken és az euróbankje- gyeken megjelenő EU-térké- pen? a. igen b. nem c. a bankjegyeken igen, az ér­méken nem 4. A lakosság számának te­kintetében 2050-ig melyik (esetleges) leendő európai uniós tagállam előzheti meg Franciországot? a. Ukrajna b. Törökország c. Szerbia 5. Az európai uniós ombuds­man évi jelentése alapján mi­lyen jellegű panaszok, gondok szerepelnek a panaszlista élén? a. a megfelelő tájékozottság hiánya b. hátrányos megkülönbözte­tés c. elégtelen ügyintézés A 9. fordulóban a helyes vá­laszok: 1. c. Werner-bizottság 2. a. Franciaország 3. c. a sürgősségi vagy a jóvá­hagyott A legjobbak Brüsszelbe Kérdések (10. forduló) Végéhez közeledik EUROJÁTÉ- KUNK, amelyet lapunk hasábjain az Európai Parlament néppárti frakciójának (EPP-ED) tagjaiként az MKP két europarlamenti képvi­selője hirdetett meg. A játék kere­tében minden héten 3-3 kérdést tettünk fel olvasóinknak az EU- val kapcsolatban. Az utolsó fordu­lót május 25-re terveztük, de mi­vel a sorsolás napjáig a válaszok beküldésére már kevés lenne az idő, a 10. fordulóval zárjuk játé­kunkat, azzal, hogy ezúttal nem 3, hanem 5 kérdésre várunk vá­laszt. A legjobb válaszadók közül május 27-én, pénteken két MKP-s európai parlamenti képviselőnk saját kezűleg sorsolja ki azt a há­rom (18 év feletti) nyertest, aki jú­nius második felében 5 napra Brüsszelbe repülhet. A sorsolás eredményét és természetesen já­tékunk szerencsés nyerteseinek nevét másnapi, azaz szombati számunkban közöljük. Mint isme­retes, az Európai Parlament nép­párti frakciója által finanszírozott 5 napos jutalom tanulmányút so­rán a teljes ellátás biztosított. A válaszokat - ezúttal nem hét­főig, hanem keddig - az Új Szó cí­mére (EUROJÁTÉK jeligére) és az eurojatek@ujszo.com_e-mail cím­re váijuk. A játékosok tüntessék fel pontos címüket. A helyes vála­szokat a soron következő szerdai számunkban közöljük, (ú) 1. Hogy nevezik azt a prog­ramcsomagot, amely megha­tározza az EU 2000 és 2006 közötti, Berlinben elfogadott költségvetési periódusának keretszámait? a. Budget 2000-2006 b. Agenda 2000 c. Berlin Budget 2. 2007-ben milyen további két országgal bővül az EU? a. Horvátország, Szlovénia b. Norvégia, Svájc c. Bulgária, Románia (Illusztrációs felvétel) EU-TUDAK0Z0 Munkahelyi egészségvédelem Az a tapasztalatom, hogy már nem csak a középkorú­ak, hanem a fiatal hivatali al­kalmazottak körében is egyre gyakoribb jelenségnek számí­tanak a sérült hátgerinc okozta mozgásszervi rendel­lenességek. Van-e az EU-nak erre vonatkozó szabályzata, amely a munkaadókra köte­lező? Jelige: „muszkuloszkeletá- lis bántalmak” Az Európai Uniónak számos, a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jogszabálya van, melyek többek között éppen a „muszkuloszkele- tális” (az izomzat és a gerincosz­lop rendellenességeivel kapcso­latos) panaszokat hivatottak me­gelőzni. E jogszabályokat min­den tagországnak, így Szlováki­ának is át kell vennie. Az EU-ban érthető módon ki­emelten foglalkoznak ezekkel a típusú sérülésekkel, mert (a nemkívánatos fájdalmon túl) hosszabb távon nagy a közvet­len pénzügyi és a tágabb érte­lemben vett gazdasági ára an­nak, hogy rövidtávon „egészség­telenül dolgoznak” az emberek. Először említendő az EU álta­lános egészség- és biztonságvé­delmi törvénye, mely felsorolja a munkáltatók és munkaválla­lók kötelezettségeit. Például kö­teles a munkaadó arról gondos­kodni, hogy a munkahely maga ne jelentsen a dolgozó egészsé­gére és biztonságára semmi fel­esleges veszély; a meglévő koc­kázatokról pedig köteles tájé­koztatni a dolgozókat. Ugyan­akkor a dolgozóknak maguknak is együtt kell működniük azzal, hogy betartják a biztonsági előírásokat, és jelentenek min­den előállt balesetveszélyes kö­rülményt. Szó sem lehet arról, hogy valaki „szükségtelenként” vagy „nem vagyok én cukorból” megjegyzéssel megtagadja a vé­delmi eszközök használatát ill. az előírások betartását. Specifikusabb jogszabályok vonatkoznak a kétkezi munka folyamán felmerülő kockázatok azonosítására és kivédésére, pl. nagy súlyokat emelgető dolgo­zóknál, amit el kellene kerülni. Az irodai dolgozók esetében pedig az íróasztali munkára, szá­mítógép-használatra vonatkoz­nak az EU-jogszabályok. Pl. min­den képernyőnek meg kell felel­nie bizonyos standardoknak, és nem kockáztathatják feleslege­sen a látás épségét. Ugyanígy ál­talában az íróasztaloknak, szé­keknek és a közvetlen környezet­nek is ergonómiailag helyesnek, „egészségbarátnak” kell lennie. Más idevágó EU-jogszabá­lyok a védőfelszerelésekről vagy a munkaidő beosztásáról szólnak. Utóbbi maximalizálja a heti munkaidőt, rendelkezik a pihenőkről, éjszakai műszak­ról stb. Haladunk az európai stan­dardok átvételével, és így re­mélhetjük, hogy kevesebb lesz az ilyen („musculoszkeletális”) megbetegedés. De csak akkor lehet eredményes ez a törekvés, ha tényleg mindenhol meghoz­zák és betartják a szükséges in­tézkedéseket. (euv, ú) Megszaporodtak az EU-s ombudsmanhoz írt panaszok Nagyfokú tájékozatlanság ORIGO Diamandurosz európai om­budsman szokásos éves jelenté­sében az áll, hogy 2004-ben az előző évihez képest 53 százalék­kal megnőtt a beérkezett pana­szok száma, összesen 3726 bead­vány érkezett. Ez annak köszön­hető, hogy ebben az évben tíz új tagország csatlakozott az Európai Unióhoz: a panaszok 51 százaléka ugyanis az újonnan csatlakozott országokból érkezett. A panaszok 70 százalékát ki is vizsgálták, a többit elutasították. A legtöbb pa­nasz - az összes 69 százaléka - az Európai Bizottság munkájával volt kapcsolatos. A legtöbb panasz információ hi­ányával volt kapcsolatos, második helyen szerepeltek a diszkriminá­ciós ügyek, majd az ügyintézés késlekedése volt a tavalyi panasz­lista harmadik helyén. Érkeztek panaszok a nem kielégítő eljárás miatt, túlkapással, gondatlanság­gal kapcsolatban. A legtöbb kifogást egyébként a spanyolok adták be (az összes pa­nasz 13 százalékát), őket követik a németek (12 százalékkal). Európa országaiban általában csökken a népesség A legnépesebb EU-ország ÖSSZEFOGLALÓ Franciaország lakossága 2050- re 75 millióra duzzad, vagyis a franciák 11 millióval lesznek töb­ben, mint most. Ha a prognózis he­lyesnek bizonyul, akkor Franciaor­szág lesz a legnépesebb EU-tagál- lam, megelőzve Németországot is, ahol fordított tendencia várható, a jelenlegi 82 müliós lakossága 70 milliósra csökken. A legtöbb nyugati és keleti or­szágban is csökken a népesség. A jelenlegi trendek mellett a britek 60 millió körül maradnak, az ola­szok száma viszont jelentősen csökken: 57 millióról 43 millióra. Franciaországban és Írország­ban a születési ráta jelenleg 1,85 (vagyis a nemzőképes nők átlago­san 1,85 gyermeket szülnek). Nagy-Britanniában ez az arány 1,79, Németországban 1,3, Olasz­országban 1,23, Spanyolországban pedig 1,1. Sok ffanciaattól tart, hogy az al­kotmány elfogadása után országuk befolyása csökken. Az alkotmányos szerződés szerint azonban a népe­sebb lakosságú államoknak fonto­sabb szerep jut. Természetesen jelentős változá­sokat hozhat az unión belüli de­mográfiai viszonyokban, ha az Eu­rópai Unió felveszi tagjai sorába Törökországot, ahol jelenleg 73 millióan élnek, s az ENSZ becslése szerint 2050-re ez a szám 100 milli­óra nő. (eurohirek)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents