Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

2005-05-03 / 101 szám, kedd

ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 3. Gazdaság és fogyasztók ll Ha a törvénymódosítást nem fogadja el a parlament, a fontos beruházások megcsappanhatnak Szlovákiában Gyorsítani akarják a kisajátítást Gyurovszky László: „A kisajátítás ma már nem hasonlít a nyolcvanas évek gyakorlatára, amikor fillérekért szedték el az emberek vagyonát. ” (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. Ha a parlament is elfogadja, már július else­jén életbe léphet az építési törvény módosítása, amely jelentős mértékben gyor­sítja a közérdekű kisajátí­tásokat. A módosításról Gyurovszky László építé­sügyi és régiófejlesztési miniszterrel beszélget­tünk. MOLNÁR IVÁN A kormány gyorsított eljárás­ban vitatta meg a módosítást, amit sokan azzal magyaráznak, hogy a Zsolnán épülő KIA autó­gyár körül egyre több probléma merül fel, ami esetleg azzal jár­hat, hogy a koreai befektető el­hagyja Szlovákiát. Valóban csak ez kényszerítette ki a változta­tásokat? A törvénymódosítás nem elsősorban a KIA-val kapcsolatos problémák miatt született. Azért volt rá szükség, hogy a jövőben a kisajátítás folyamatát ne lehessen ellehetetleníteni. Ha ezt nem sike­rülne megakadályoznunk, akkor már most lemondhatnánk például arról, hogy megépüljön a Po- zsony-Dunaszerdahely-Érsekúj- vár-Léva-Losonc gyorsforgalmi út. Elképzelhető ugyanis, hogy bi­zonyos szakaszokon telekspeku­lánsok vennék meg a földeket, akik aztán igyekeznének a csilla­gos égig felsrófolni az árakat. Milyen új szabályokat építet­tek be a törvénybe, hogy ezt megakadályozzák? Fontos tudni, hogy a kormány a beruházásokról szóló törvény alapján dönthet arról, hogy egy beruházás mikor számít közér­dekűnek. A legfontosabb kritéri­um, hogy egymilliárd koronánál nagyobb legyen a beruházás, és a komoly munkanélküliséggel küszködő régiókban jelentős szá­mú munkahelyet hozzanak létre. Az ilyen beruházások és az autó­pályák építése esetében, ha kisa­játításra kerül sor, akkor ezt a tör­vénymódosítás szerint már nem a községek végzik majd, hanem az illetékes kerületi építési hivata­lok. Ez nem jelenti a kisajátítás módjának a megváltoztatását, csak a hatáskör került át a közsé­gektől az építési hivatalokhoz. Minden más esetben azonban a kisajátítás továbbra is a községek hatáskörébe fog tartozni. A kisajá­títást egyébként még két évvel ezelőtt is az állami szervek végez­ték, és csak ezt követően utalták ezt a jogkört a községek hatáskö­rébe. Vagyis nem beszélhetünk gyökeres változásról, csupán a ko­rábbi állapot részleges visszaállí­tásáról. Miért volt szükség a hatáskör visszavételére? Korábban nem egyszer talál­koztunk azzal a problémával, hogy például egy autópálya vagy csővezeték építésénél több tíz hi­vatalnak kellett végeznie egyszer­re vagy egymást követően a kisa­játítást a saját kataszterében. Ez rendkívül hosszadalmas folyamat volt, a mostani törvénymódosítás­ban ezt kénytelenek voltunk le­egyszerűsíteni. Korábban gyakran megtör­tént, hogy egy kifogást egymás után többször is beadtak a bíró­sághoz, amivel lényegesen hát­ráltatták a kisajátítás végrehaj­tását. Mit tesznek ez ellen? A módosításban szeretnénk el­érni, hogy egy kifogást csak egy­szer lehessen beadni. Ne lehessen egymás után sorozatosan ugyan­azzal a kifogással élni. Ezzel azt kívánjuk meggátolni, hogy valaki hosszú időn keresztül hátráltassa a kisajátítás folyamatát anélkül, hogy tartalmilag változtatna a be­adványán. Lényeges változásnak számít azonban az is, hogy ami­kor érvényes kisajátítási döntés, vagyis már a fellebbezést követő döntés születik, akkor egy esetle­ges bírósági beadványt követően a bíróság ne dönthessen úgy, hogy előzetesen megtiltja a kisa­játítás végrehajtását. A gyakorlat ugyanis eddig sok esetben az volt, hogy utána két-három évig nem történt döntés az ügyben. Ha a gyakorlat az lett volna, hogy 15 napon belül döntenek, akkor ez a probléma nem merül fel. Vegyünk egy konkrét példát. Az államnak egy fontos beruhá­zásnál útjába esik a házam, amelyhez személyes szálak fűznek, így semmiképp sem szeretnék megválni tőle. Mit te­hetek? Miután elutasított minden megegyezésre utaló szándékot, azután már nincs mit tenni, csak várni. Bírósághoz csak azután for­dulhat, miután a kisajátítási fo­lyamat befejeződött. A kisajátítás azonban ma már nem hasonlít a nyolcvanas évek gyakorlatára, amikor fillérekért szedték el az emberek vagyonát. Mindez most piaci értéken történik, vagyis az azonos időben, azonos körülmé­nyek között, hasonló feltételek mellett megkötött szerződések árát kell alapul venni. Példaként Zsolna említhető, ahol a koreai KIA autógyár számára vásárolták fel a földeket. Ott korábban 140 koronáért adtak egy négyzetmé­ternyi földet, így a kisajátítási ár sem mehetett 140 korona alá. Az Európai Unióban nincs egy olyan egységes jogszabály a ki­sajátításokra, amely minden tagállamra kötelező lenne? A kisajátítás minden demokra­tikus országban néhány alapelv alapján történik. Kisajátítani csak közérdekből és törvény alapján le­het, vagyis nem egy-egy konkrét beruházásra alkalmazott tör­vénnyel. A harmadik legfonto­sabb elem, hogy csak megfelelő ellenértékkel lehet kisajátítani. Ezek a szabályok az Európai Unió legtöbb tagállamában érvénye­sek. Milyen fogadtatásra számíta­nak a parlamentben? Ez a módosítás senkinek, sem nekünk a beterjesztőknek, sem a parlamenti képviselőknek nem szerez különösebb örömet. Ugyanis nem egy tipikusan nép­szerű javaslat, amely mindenkit megörvendeztetne. Nyilvánvaló­an lesznek módosító javaslatok. Ha nem fogják érinteni a módosí­tás lényegét, vagyis az eljárás gyorsaságát, azok ellen mi sem tiltakozunk. Ha a módosítást azonban nem fogadná el a parla­ment, akkor a fontos beruházá­sok, az autópályák és csővezeté­kek építésében Szlovákia je­lentősen lemaradna, ami csök­kentené az ország jövőbeni ver­senyképességét. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Több ezer új munkahely létesült Pozsony. Az elmúlt hat hónap 33 beruházásának köszön­hetően közvetlenül 7 ezer új munkahelyet sikerült létrehoz­ni. A beruházó cégek beszállító­in keresztül további 13 ezer em­bernek sikerül munkát biztosíta­ni. A beruházások értéke eléri a 740 millió eurót, vagyis mintegy 29,2 milliárd koronát. A gazda­sági tárca az elkövetkező időszakban további 1,6-1,7 mil­liárd koronát kíván fordítani az ipari parkok alapítására, amivel elsősorban a nagyobb munka- nélküliséggel küszködő régiókat szeretnék támogatni. (TASR) Esélyesek vagyunk a Hankooknál Pozsony. A gumiabroncsokat gyártó dél-koreai Hankook szlovákiai letelepedése már csak idő kérdése - állítja Pavol Rusko gazdasági miniszter, aki szerint sikerült teljesíteni a ko­reai cég követeléseit. A cég e hé­ten dönti él, hogy régiónkban hol épít gyárat, Rusko azonban meg van győződve arról, hogy Szlovákiát választják. A cég a múlt héten juttatta el a követe­léseit a kormányhoz, amelyeket azonban Rusko nem kívánt köz­zétenni. Ha a Hankook Szlová­kia mellett dönt, akkor Léva 19,8 milliárd koronás beruhá­zásra és 1600 új munkahelyre számíthat. (SITA) Év eleji többlet a költségvetésben Pozsony. Az állami költség- vetés az idei első négy hónapot 6,38 milliárd koronás többlet­tel zárta, ami 666 millió koro­nával jobb eredménynek szá­mít a múlt év azonos időszaká­hoz képest. Az adóbevéte­lekből ugyanakkor 80,79 milli­árd korona folyt be, ami 8,6 milliárddal kevesebb, mint a tavalyi első négy hónapban. Az állami költségvetés idén 257,2 milliárd koronás bevételekkel, 318,7 milliárdos kiadásokkal és 61,5 milliárd koronás hi­ánnyal számol. (TASR) Tovább drágul a vágómarha Pozsony. Idén várhatóan to­vább drágul a vágómarha ára, ami az egyre csökkenő tenyészet számlájára írható. A mezőgaz­dasági kutatóintézet szerint a vágómarhák száma idén 10 szá­zalékkal, 61,8 ezer tonnára esik vissza. A marharostélyos kilo­grammja tavaly 13 koronával 159 koronára drágult. A marha­pecsenye kilogrammja átlago­san 381 koronába került, ami 80 koronával volt több, mint az előző évben. (SITA) Mikrohitelek kisvállalkozóknak Pozsony. A Kis- és Középvál­lalkozások Nemzeti Fejlesztési Ügynöksége az év elejétől 1084 mikrohitelt nyújtott a hazai vál­lalkozóknak, összesen 425,5 millió korona értékben. Maroš Opálek, az ügynökség képvi­selője szerint a program beindí­tása óta 1664 új munkahelyet sikerült létrehozni, további 1965-öt pedig fenntartani. Áp­rilistól több változásra is sor ke­rült a hitelprogramban. A hitel felső határa beruházás esetén 800 ezer koronáról egymillióra nőtt, a kamat pedig 9-ről 7,55 százalékra csökkent. (SITA) MAI VALUTAARF0LYAM0K Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta _____ Árfo lyam EMU - euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen (100) Kanadai dollár 39,378 58,256 1,292 5,289 24,275 Lengyel zloty Svéd korona Szlovén tollár (100) 29,063 Svájd frank USA-dollár 9,212 Magyar forint (100) 15,613 4,285 16,435 25,575 30,615 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 38,32-40,32 29,74-31,40 1,27-1,33 14,97-16,2 OTP Bank 38,29-40,29 29,71-31,36 1,26-1,32 15,03-16,19 Postabank 38,31-40,35 29,78-31,36 1,27-1,33 15,01-16,25 Szí. Takarékpénztár 38,33-40,29 29,74-31,30 1,26-1,33 14,94-16,34 Tatra banka 38,31-40,35 29,78-31,36 1,27-1,33 15,01-16,25 UniBanka 38,33-40,33 29,79-31,35 1,26-1,33 15,23-15,01 Általános Hitelbank 38,33-40,37 29,84-31,43 1,26-1,33 14,77-16,49 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényes 2005. máj. 1-jén) . Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap folyószámla ČS0B 0,10-0,50 0,40-1,00 0,45-1,05 0,50-1,10 0,60-1,10 0,85-1,45 0,10 Banka Slovakia 0,60 1,00 1,10 1,20 1,30­0,10-0,50 HVB Bank Slovakia 0,40-0,60 0,85-1,25 1,10-1,30 1,10-1,30 1,10-1,30 1,05-1,25 0,10 OTP Bank 0,50 1,10-1,35 1,35-1,60 1,25-1,50 1,25-1,50 1,25-1,50 0,00-0,75 Istrobanka 0,70-0,90 1,15-1,45 1,35-1,65 1,35-1,65 1,40-1,70 1,40-1,70 0,15 Ľudová banka 0,45 0,60-0,75 0,80-0,95 0,90-1,05 0,90-1,05 1,45-1,60 0,20-0,80 UniBanka 0,80-0,90 0,85-1,00 0,85-1,05 0,85-1,10 0,85-1,10 individuális 0,10 Dexia banka­0,80-1,10 1,00-1,40 1,10-1,60 1,00-1,60 1,00-1,60 0,10 Tatra banka­0,50-0,70 0,70-0,90 0,80-1,00 0,80-1,00­0,30 Slovenská sporiteĽňa­0,70-1,10 0,80-1,20 1,00-1,40 1,10-1,40 1,65 0,20-1,20 Všeobecná úverová banka­0,25-1,15 0,40-1,20 0,45-1,30 0,50-1,35 1,75 0,10-1,00 Poštová banka 1,00 1,20 1,30 1,40 1,50 1,60 0,10-0,20 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényes 2005. máj. 1-jén) Bank Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül HVB Bank Slovakia 0,90 1,00­1,00­­•0,10 Banka Slovakia 1,15 1,25­1,35­1,50 0,20 OTP Bank 1,20 1,30 1,30 1,45­1,40 0,55 Istrobanka 1,55 1,65 1,65 1,80­1,80 0,50 Ľudová banka 0,80 0,90­0,90­1,45 0,40 UniBanka­1,10­1,20 1,20 1,20 0,30 Poštová banka 1,50 1,60­1,70­1,80 0,30 Dexia banka 1,00 1,00 1,00 1,00­1,00 0,40 Tatra banka­­­­­­0,50 Slovenská sporiteĽňa 0,80-1,20 1,00-1,40­1,10-1,40­1,65 0,10 Všeobecná úverová banka 1,05 1,15­1,20­0,95 0,10

Next

/
Thumbnails
Contents