Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-03 / 101 szám, kedd
2005. május 3., kedd 9. évfolyam 18. szám A XVIII. század közepétől indult meg a város igazi és jelentős fejlődése, és a településen kialakultak az alföldi városokra jellemző céhek Találja ki, hol járunk! A városháza szomszédságában levő Csanádi palotát 1894-ben avatták fel. Az épület terveit Ybl Miklós tervezőintézetében készítették. (Képarchívum) Már az ókorban léteztek települések a város környékén, az ásatások során csiszolt kőkorszakbeli, bronzkori és vaskori leletek is napvilágra kerültek. A területet a honfoglaláskor azonnal birtokba vették a magyar törzsek, a város valószínűleg I. István király által ispánként beiktatott személyről kapta a nevét. JÁTÉK Egy földvár maradványaira is rábukkantak a város mellett a kutatók, ennek gerendából készült falai és bástyái feltehetően a IX-X. származnak. Ebben a várban vagy mellette tartották 1131-ben azt az Országgyűlést, amelyen felkoncoltak 68 főurat, II. (Vak) Béla ellenfeleit, akiket a király hajdani meg- vakíttatásáért felelősnek tartottak, és akik a trónkövetelő Borisz támogatói voltak. A vár a XII. században elveszítette jelentőségét, és megszűnt királyi várként létezni. 1241- ben és 1285-ben a tatárok lerombolták, és a XIV-XV. században már egyetlen okirat sem említi a várost várként. A jelentéktelen erődítményt Dózsa hadai 1514- ben elfoglalták, majd a város török kézre kerülése után, 1554-ben - a város jelenlegi területén - egy templom köré új vár épült. A XVIII. század közepétől indult meg a város igazi és jelentős fejlődése, és a településen kialakultak az alföldi városokra jellemző céhek. A városban kezdetben két városháza volt, egy szerb és egy német, de a város szaporodó lakossága hamarosan szükségessé tette, hogy a két szerény épület helyett új városházát építsenek (1770 körül). Közben felépült a minoriták temploma - melyre csak az 1820-as években engedélyezték a torony felhúzását -, és Mária Terézia rendeletére, a ma is álló új vár. A fejlődő városban 1812-ben megalakult a román nyelvterület első tanítóképzője, a város színházában pedig 1818-tól rendszeressé váltak a német, majd a magyar nyelvű színielőadások. A pesti forradalom híre 1848. március 17-én jutott el ebbe a városba. Júniusban megkezdődött az nemzetőrség létrehozása, melynek később nagy szerepe volt a megyei ellenforradalmi megmozdulások elfojtásában. A várból októbertől júliusig, megszakítás nélkül ágyúz- tatta a várost a Habsburgokhoz hű parancsnokság. A várat végül Vécsey Károly tábornok foglalta el, majd a sebesült Damjanich János átvette a parancsnokságot, aki a világosi fegyverletételt követően ismét átadta az osztrákoknak. A magyar szabadságharc bukása után a városba helyezte át főhadiszállását Haynau táborszernagy, a „bresciai hiéna“, akinek utasítására egymás után születtek a halálos ítéletek a szabadságharcban részt vett főtisztek és politikusok ellen. Ebben az időszakban, 1849. október 6-án a vár melletti vesztőhelyen végezték ki a magyar forradalom tizenhárom tábornokát. A vár az 1850-es években börtönként működött, számos jeles magyar személyiség raboskodott benne. A gazdasági fejlődés a XIX. század második felében felgyorsult, egymás után alakultak a jelentős gyárak és üzemek, 1883-tól a város központjában közvilágítást szereltek fel, mely előbb gázlámpákkal működött, majd később kicserélték villanyvilágításra. A közterek megteltek szobrokkal, ekkor avatták fel többek között a Szabadság-szobrot és a Kossuth-szobrot is. Itt alakult meg az első világháború utolsó éveiben a Központi Román Nemzeti Tanács. Ez a tanács folytatott megbeszéléseket a magyar kormány küldöttségével, melyek eredménytelenül végződtek. A sikertelen tárgyalásokat követően határozta el a Nemzeti Tanács a Nemzetgyűlés összehívását 1918. december elsejére Gyulafehérvárra, ahol kimondták Erdély egyesülését Romániával, (erdelyituriz- mus.hu) Múlt heti számunkban közölt óriásrejtvényünk megfejtése: Az ember jósága hatalmasabb, mint ezer másik rosszasága, hisz a gonoszság meghal azzal, aki elköveti, viszont a jó cselekedet tovább ragyog, még akkor is, ha a jámbor ember már elköltözött a földről. A múlt heti számunkban közölt Találja ki, hol járunk! című játékunk megfejtése: Laosz. Ajándékcsomagot nyert: Molnár Tibor, Gömöralmágy Varga Edit, Rimaszombat Puha Andrea, Dunaszerdahely Csala Gyula, Galánta Grós Erika, Nagykapos MEGFEJTESERT AJANDEK A Rejtvénysziget e heti számában közölt kétoldajas nagy keresztrejtvény sike- ^ rés megfejtői között, VuSQiriQP akik a kiadó címére (Petit Press a.s., - Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1) május 9- ig beküldik a helyes válaszokat, ajándékokat sorsolunk ki. Öt szerencsés nyertesnek ajándékot küldünk. (ú)
