Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-03 / 101 szám, kedd
3 ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 3. Fókuszban: az üzembentartási díj Májusban tárgyalja a parlament azt a két javaslatot, amely a TV és a rádió üzembentartási díjának emeléséről szól Aki nézi, aki nem, fizet Pozsony. Fizessen mindenki kötelezően tévé- és rádiódíjat - függedenül attól, van-e készüléke, vagy hogy nézi- e, hallgatja-e a közszolgálati adókat - javasolja Dušan Jarjabek független és Dušan Čaplovič Smer-képvi- selő. Az üzembentartási díjat 140-re emelnék. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ezzel számol Tomáš Galbavý SDKÚ-képviselő törvénytervezete is, ám ő továbbra is készülékekhez kötné a díj fizetését. Májusban mindkét javaslatot megvitatja a parlament. Čapolvičék szerint a jelenlegi megoldás azért nem jó, mert bárki letagadhatja, hogy van tévéje vagy rádiója, s magánlaksértésre hivatkozva az ellenőröket nem engedi be a lakásába, így nem bizonyítható az esetleges csalás. Felmerült, a nem fizető polgár becsületbeli nyilatkozatot tehetne, hogy nincs készüléke, s ez egyben felhatalmazásul szolgálna az esetleges „házkutatásra”. Az ellenzéki honatyák ezt a magántulajdonhoz való jogra hivatkozva nem helyeslik, ráadásul akinek nincs készüléke, olykor e célból átmehet a szomszédjához, ezért az üzembentartási díjat a közszolgálati média által nyújtott szolgáltatásokért kellene fizetni. Információjuk szerint például František Mikloško (KDH), atónek köztudottan nincs tévéje, ismerőseinél szokott hokit nézni, sőt a honatya a parlament épületében is megnéz egy-egy meccset vagy a híradót, tehát időnként igénybe veszi az STV szolgáltatását, amiért képviselő kollégái legszívesebben tőle is behajtanák a díjat. Somogyi Alfréd, a tévétanács tagja szerint nem helyes készülékhez kötni az illetéket, mert előfordulhat, hogy valakinek két vagy több tévéje van, s akkor úgy lenne tisztességes, hogy mindegyik után fizessen, vagy pedig más, igazságosabb szempontot kellene alkalmazni. Újabban ugyanis már vannak olyanok is, akik tévékártya segítségével a számítógépen keresztül nézik a tévéadást, ezért helyesebb lenne a dolgot szolgáltatásként szignálhoz kötni. „Az összeget nem feltétlenül kellene emelni, inkább hatékonyabban kellene behajtani a pénzt. Az STV számára az lenne a legfontosabb, hogy az ellenőrzésre ki, milyen szerV milyen jogosítványt kapna. A legjárhatóbb út az lenne, ha mindenki a gázvagy a villanyszámlához hasonlóan alanyi jogon fizetné, kivéve azokat, akik tennének egy becsületbeli nyilatkozat, hogy nincs készülékük, és más módon sem fogják a tévé- és rádiószignált, ami felhatalmazna az ellenőrzésre. Ha a parlament elfogad valamilyen törvény- módosítást, a legfontosabb egy hatékony ellenőrzési mechanizmus kialakítása lenne” - fejtette ki lapunknak Somogyi. Évi viszonylatban ugyanis az STV 500 millió koronától esik el a nem fizetők miatt. Bár a plénum elé hamarosan két javaslat is kerül, egyik előterjesztő sem vette a fáradtságot, hogy elképzelését megvitassa a rádió vagy televízió képviselőivel. Korábban sem igazán kérték ki a szakma véleményét, noha a tévétanács elvárta volna. Somogyi szerint ezúttal nem ülnek ölbe tett kézzel: mivel hivatalosan senki nem kereste meg a tévétanácsot, nem hivatalos úton próbálják megszerezni a törvény- tervezeteket, és áttanulmányozásuk után szükség esetén változtatásokat szorgalmazhatnak. Az üzembentartási díj behajtásával egyébként mindig gondok voltak. Már a hatályos törvény értelmében is komoly következményei lehetnek annak, ha valaki nem fizet, ám ezt nehéz ellenőrizni, a kinnlevőségeket behajtani, a büntetéseket kiróni, és szinte lehetetlenség bizonyítani, kinek van készüléke. Ha ugyanis az ellenőr bejut a lakásba, és kiderül, hogy ott van tévé, az sem jelent semmit. Branis- lav Záhradník, az STV menedzsmentjének munkatársa szerint előfordult, néhány nem fizető azzal rázta le az ellenőröket, hogy a tévét csak kölcsönözte. Amikor néhány hónapja felmerült, változtatni kell a jelenlegi rendszeren, Görföl Jenő tévétanácstag nem lelkesedett az alanyi jogon való fizetésért, szerinte nem kellene mindenkire rákényszeríteni a díjat, mert vannak, akik tényleg nem nézik a tévét, vagy nem hallgatnak rádiót. Emellett akadnak rászorulók, akiknek gondot okoz a fizetés. Ha a társadalom életszínvonala megfelelő lenne, az emberek csak legyintenének az ilyesmire, csakhogy egyelőre sokan nem állnak jól anyagilag. Az alanyi jogon fizetendő illeték ellen több, dél-szlovákiai magyar falucskában élő nyugdíjas ugyancsak tiltakozhatna, mondván: csak a magyarországi adókat fogja, nem nézi a szlovák tévét, ráadásul nyugdíjából sem futja az üzembentartási díjra. „Biztosan van erre példa, erkölcsi és emberi szempontból érthető, sőt logikus ez az érv. Elméletileg adhatna olyan nyilatkozatot is, hogy az antennája képes fogni az STV mindkét csatornáját, de nem szokta nézni, viszont ezt nem lehet ellenőrizni. Vannak bizonyos állampolgári kötelességek, s ha egy ország jogrendje szerint a tévé- és rádiódíj fizetése annak számít, akkor - még ha nem nézi is, vagy készülékén nincs beállítva a csatorna - ki kell fizetni. Ez minden országban, ahol még van koncesszió, így működik” - magyarázta az Új Szónak Somogyi Alfréd, hozzátéve: az STV 2-es csatornáján sugárzott magyar adás lényegében csak az üzembentartási díjakból befolyt bevételből készül, (sza, s) Jarjabek, Čaplovič, valamint Galbavý is 140 koronás koncessziós díjat akar, csupán a fizetés módja különbözne Az ellenzék és az SDKÚ is büntetne ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Ha nem fizeti a közszolgálati tévé és rádió üzembentartási díját, minden egyes hónap hátralékért 5000 koronával büntethetik. A jogi _ személyek esetében a büntetés 15 ezer lehet havonta - javasolja Tomáš Galbavý SDKÚ-képviselő, aki az üzembentartási díjat 140 koronára emelné. Ha a parlament rábólint, a törvény már idén júliustól életbe lépne. Annak, akire rábizonyítják, hogy törvényellenesen nem folyósítja a kötelező havi illetéket, utólag ki kell fizetnie az összes elmaradt részletet, s még meg is büntetik: minden rádiókészülékért 10 000, tévékészülékért 25 000 koronára. Vagyis aki például fél évig nem fizet, annak utólag meg kellene térítenie a hatszor 140 koronát, minden egyes hónapért kiszámláznának 5000-et, valamint ha van két rádiója és két tévéje, akkor büntetésként összesen 70 000- et követelnének, ami összesen 100 840 korona. Az összeget bírósági úton is behajthatnák. Galbavý tervezete szerint a havi díjból a Szlovák Televízió kasszájába 100, a Szlovák Rádióéba 40 korona vándorolna. A nyugdíjasok csak 70-et fizetnének, s az illeték nem lenne kötelező azoknak a külföldieknek, akik legfeljebb három hónapot tartózkodnak az országban, valamint a súlyos egészségkárosodottak. Nem fizetnének a tévé- és rádióadás üzemeltetői, a szociális, egészségügyi és humanitárius intézmények, börtönök, óvodák, iskolák, nagykövetségek. Az illetéket a közszolgálati média vagy az általuk megbízott jogi személy hajtaná be, az ellenőrzést azonban a rádió és a tévé munkatársai végeznék. Galbavý törvénye felhatalmazná őket a készülékek egyszeri műszaki bemérésére. Bizonyos műszerekkel meszsziről, házon kívül is meg tudják állapítani, a lakásban van-e tévé vagy rádió, ám jelenleg až ellenőröket senki sem köteles a lakásába beengedni. Az SDKÚ-képviselő ezt úgy oldaná meg, hogy az ellenőrök együttműködnének a belügyminisztériummal, így hozzáférhetnének a lakosok állandó lakhelyéről vezetett nyilvántartáshoz; az áramszolgáltatókat kötelezné, hogy a törvény hatályba lépésétől számított hat hónapon belül a közszolgálati média rendelkezésére bocsássa ügyfélnyilvántartását, melyet összehasonlítanának az üzembentartási díj fizetőiről vezetett jegyzékkel, s a „különbséget” ellenőriznék. Először megnéznék, vannak-e közöttük fizetés alól felszabadított személyek - e célból egyeztetnének a Szociális Biztosítóval. A rostán fennakadt „maradéktól” magyarázatot kérnének. Akinek lenne becsületbeli nyilatkozata, hogy nincs készüléke, annak nem kellene fizetnie, viszont az ellenőröket ez felhatalmazná arra, hogy szükség esetén a lakásba lépjenek. Galbavý szerint nemcsak a tévé- és rádiókészülék után kellene fizetni, hanem minden olyan berendezésért, mely segítségével fogható a tévé és rádió adása. A jogi személyek minden egyes készülékért kifizetnék a 140 koronát, ez a természetes személyekre nem vonatkozna. Dušan Jarjabek független és Dušan Čaplovič Smer-képviselő is 140-re emelné az üzembentartási díjat, s ebből 20 százalékot mindenképpen eredeti alkotásokra kellene fordítani. Mivel a műsorszórást szolgáltatásként fogják fel, mindenkitől alanyi jogon behajtanák az illetéket - a villanyszámlával együtt kellene fizetni -, ám lennének kivételek, például a nyugdíjasokat és az anyagi szükséghelyzetben élőket felmentenék a fizetés alól. A törvénysértőket pénzbírsággal sújthatnák, az illeték tízszeresének a kifizetésére kötelezhetnék. Az ellenőrzéssel külön nem foglalkozik a tervezet, mely - ha a törvényhozás beleegyezik, idén szeptemberben lépne hatályba, (sza) (Illusztrációs felvétel) VILLÁMINTERJÚ Bárdos Gyulával, az MKP frakcióvezetőjével Mi a véleménye az üzembentartási díjról szóló törvénytervezetekről? Čaplovičék megkerestek, hogy az MKP frakciója vagy a médiabizottság tagja támogassa elképzelésüket, de nem írtam alá. Nem tartom megfelelőnek. Szerintem is megoldási kell találni a jelenlegi helyzetre, ám ebből nem lehet politikai kérdést csinálni. Ezenkívül nem tudom, mit keres ebben a tervezetben az, hogy bizonyos jellegű műsorokat hány százalékban sugározzon a közszolgálati média. Ha az üzembentartási díjról és arról van szó, hogyan lehetne hatékonyabban behajtani, akkor ebbe ne csempésszenek tartalmi módosításokat, azt a rádióról vagya tévéről szóló normának kell szabályoznia. Az is elgondolkodtató, hogy Dušan Čaplovič kezdeményezéséhez Eva Rusnáková is á nevét adta, ami nem feltétlenül az SDKÚ támogatását jelenti... ...főleg hogy az SDKÚ egy másik képviselője, Tomáš Galbavý saját tervezettel állt elő... Éppen ezért szerencsétlen az egész. Legalább ugyanazon kormánypárt tagjai kommunikálhatnának egymással, hogy ne támogassanak ellentétes javaslatokat. Ráadásul szakbizottsági tag mind a kettő, úgyhogy nagyon furcsa dolog. Emögött sok mindent lehet felfedezni. Es Galbavý elképzelése? Az ő törvénye részletesen foglalkozik az ellenőrzéssel, az illeték behajtásával, a büntetésekkel. Galbavý tervezete elfogadhatóbb Čaplovičnál, mely első ránézésre rossz, s inkább politikai indíttatása van. Ugyanakkor Galbavý előzetesen nem egyeztetett, hogy esetleg közös beadványként terjeszthettük volna elő. Ezért óvatos vagyok, és ha a parlament második olvasatba juttatja a javaslatot, majd komolyan foglalkozunk a kérdéssel, (sza) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: SZÁRAZ, MELEG IDŐ; 25-30 FOK ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA A Nap kel 05.37-kor- nyugszik 20.02-kor A Hold kel 02.21-kor - nyugszik 10.11-kor A Duna vízállása - Pozsony: 440, apad; Medve: 465, változatlan; Komárom: 430, árad; Párkány: 370, apad. A mai kellemes nyárias időben kevés felhőre van kilátás, csak helyenként fordulhat elő egy-egy délutáni futó zápor, zivatar. A nappali hőmérséklet 25-30 fok körül alakul. Fokozatosan megerősödik a déli szél. Éjszaka 15 és 11 fok közötti hőmérsékleti értékekre számíthatunk. Holnap már sok helyütt megnövekszik a felhőzet, északnyugat felől hűvös léghullámok érik el térségünket. Napközben a hőmérsékleti értékek 18 és 22 fok körül alakulnak. A mai orvosmeteorológiai hatások viszonylag kellemetlenek lesznek a szív- és érrendszeri betegek számára. Az arra érzékenyek gyakrabban panaszkodhatnak migrénes eredetű fejfájásra, az ízületek tájéki és a régi sebek helyén érzett fájdalomra, valamint asztmás rohamokra is számítani kell. Romlik az alacsony vérnyomásúak szellemi és fizikai teherbírása, összpontosítása, ezért a közlekedésben fokozott óvatosságra törekedjenek.
